Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-07 / 209. szám
It «Mal 1 1962. szeptember 1, péntek némcnK&MtPoeno&OMA .................‘ ...... MK Va nnak foglalkozások, amiknek hallatára rögvest az embertípus formája is megképződik a szemünk előtt Kéményseprőt csak kormosán tudunk elképzelni, agronómust motoron vagy biciklin, orvost fehér köpenyben, s a főkönyvelőt általában szemüveges, száraz, kopaszodó embernek gondoljuk. A kiskunhalmi szövetkezet főkönyvelőjére mindez nem illik. Magas, sőt hórihorgas fiatalember, fehér fogakkal, amik messzire villognak, ha nevetni kezd. Nevetni gyakran látják, pedig Veres Pista messziről érkezett a kiskunhalmi irodára... Apja olyasféle ember volt, mint Hajdú József, akiről a krónikás följegyezte, hogy Pesten dolgozik, s ritka napokon jön csak haza — takarékoskodni kell minden fillérrel. Veres Pista édesapja villamoskalauz volt egy darabig, ami nagy szó volt akkor, akármilyen köny- nyen nem lehetett bejutni, nem égy mint most, hogy az újság minden nap hirdeti, s még sincs elég. Az édesapa Pesten csöngetett sárga villamosával, három gyerek, köztük Pista, meg itthon szaladgált. Negyvenötben hazajött Pestről az édesapjuk, mert kapott hat holdat Úgyis erre takarékoskodtak eddig, s most juttatott földként megkapták. Hamarosan fölvergődtek az ;,egv ló, egy tehén” erejéig, s még ötvenben is azon gondolkoztak^ hogv újabb holdakkal gyarapítják a gazdaságot. Pista ekkor már régen kiállt az iskolából, amiben nem kis része volt az otthoni munkának. Hét osztályt végzett, s a nyolcadikhoz már se kedve, se türelme nem volt, nem erőltették. Jó pár évig otthon dolgozott az api a mellett, s az ötvenes év volt az, amiben Pista megfordította az élete rúdját. Élénk figyelmű ifiú volt, s látta, hogy az élet merre megy... Egy napon meghívták a járási tanács mezőgazdasági osztályára — egyelőre csak olyan lótó-futó, aktát tologató kisembernek. Veres Pista első nagy harcát ekkor vívta meg, s az eredmény: elment otthonról. Nem nagyon örültek ennek az otthoniak: érthető, hiszen a hat hold csak megmaradt. Pista pedig ötvenkettőre már úgy bedolgozta magát a mező- gazdasági szakmába, hogy meg is nősülhetett a jövedelmére. Ebben az évben született meg a kislányuk, őt pedig behívták katonának. Szívesen foXVI. A főkönyvelő Donald kacsa nem alkalmas a svéd gyermekek szórakoztatására Walt Disney közismert rajzfilm-figurája. Donald kacsa ki van tiltva a svéd mozik gyer- mekelőadásairól; A svéd filmcenzúra megállapította, hogy a Donald kacsa főszereplésével készült Disney-filmékben olyan erőszakos, sőt egyenesen sza- disztikus jelenetek vannak, amelyek nem alkalmasak rá, hogy gyerekek láthassák őket. A film- cenzúra bizottság éppen ezért úgy határozott, hogy a filmek nem élvezhetik a gyermékfil- meJmeV kijáró adókedvezményt és kizárólag felnőttek számára gadták, mikor visszajött, s régi munkahelyén egyre nagyobb becsületet szerzett magának. Pista azonban látta, hogy ügyességből nem lehet megélni. S ezekben az években már tanult: nemcsak az iskolát pótolta, hanem képesített könyvelői tanfolyamot is végzett Ekkor jött a következő próba: egy környező szövetkezet nagy <rondban volt, s kihívták őt könyvelőnek magukhoz. Kiment, s egy évig tette községi szinten azt, amit eddig járásin gyakorolt. Rájött, hogy ez semmivel sem könnyebb. Sőt! A járási ember nyolc órát dolgozik, aztán hazamegy és kapálja a krumpliját. De a tsz- könyvelőt még este tízkor is ott találják néha az irodán, s mindenképpen melegebb helyen van, mint eggyel följebb. Úgyhogy Veres Pista egy évre rá újra visszament a járáshoz — most már könyvelőnek, ötvennyolcig itt dolgozott, közben második gverméke fiúnak született a világra. Ez évben újra meghívták egy másik, de virágzó, tehetős szövetkezetbe, s a múlt évig itt dolgozott — igen jó körülmények között, ami a sikert, az eredményt, s az ebből származó örömöt illeti. Ekkor már viszont mérlegképes kömrvelő volt, elérte a könyvelői tudomány felsőfokát. S a harmadik döntés elé akkor került, amikor Kiskunhalom, lényegesen gyengébb és ziláltabb viszonyaival, hívta haza őt és a feleségét; aki idevalósi. — Senki se próféta a maga hazájában — mondogatták neki jó barátai, nem alaptalanul. De Veres Pista nem babonás. s vállalta az utat — lefelé. Hogy meddig marad itthon? — erre talán most még ő se tudna válaszolni. Annyi valószínű, hogy nem fog itt megöregedni, ezt csak abból az energiából lehet következtetni, ami benne feszül. Ha Veres Pistát műtőasztalra tesszük és sorsát az író-szodo- gráfus szemével boncolni kezdjük, igen érdekes gondolatokra jutunk. Ezt a boncolgatást azért is érdemes megtenni, mert nemcsak Kiskunhalomra, hanem nagyobb határára, tehát az egész országra is találunk belőle jellemző fényeket. Hiszen az elmúlt években sok tízezer ember futott be Veres Pistához hasonló utat. Mi as 6 sikerült életének a titka? Először is az, hogy fiatalon szakítani tudott a régi életformával. Ehhez persze szellemi tehetség, kezdeményező képesség is kellett, ami ha nincs, előbb-utóbb megfeneklik az ember. Nagy segítségére volt az ötvenes esztendő szükséghelyzete: emberek kellettek, akik elkezdik a munkát. Teszem fel, ha ma lenne tizennyolc éves, el se lehetne képzelni, hogy hét osztállyal járási munkatárs lehetne. Ma már nagyobbak az igények, s előbb el kellene végezni az iskolát, a tanfolyamokat ahhoz, hogy ilyen helyre kerülhessen. Nincs irgalom: tanulni kell annak, aki valamire vinni akarja. De amikor Pista indult, még nem így volt. Ez a kezdeti előny hamar semmivé vált volna, ha közben magától rá nem jön arra, hogy nem elég a jó sváda, tudás is kell Tehát itt a titok nyitja: a szorgalom. Vannak ezenkívül olyan adottságai is, amik csak erősítik az előbbit: ért az emberek nyelvén; tudja, mikor kell megértőnek, s mikor szigorúnak lenni. Jellemző, hogy Pistát nem szidja senki azokban a falvakban, ahol az ötvenes években megfordult Pedig ez nagy szó, amihez még azt is hozzá kell tenni, hogy nem szédítette meg a könnyen gazdagodás lehetősége, tisztakezű embernek ismerik. Tudják róla, hogy a használt Moszkvics, amit vett, az takarékosságnak, s nem egyébnek a gyümölcse. S hogy ki ne felejtsük: nemcsak szorgalma van, de hozzáillő felesége is. Az asszony minden embernél, de vezetőnél különösen sokat számít. Felesége is tanul, ugyanazon a pályán, mint az ura, s együtt tanulni könnyebb, mint külön. Hatvankettőt írunk, s egy harminckétéves ember előtt még ott az élet, ami folytatni fogja ezt a rajzot, s a tanulságot is. A lényeg azon van, hogy Veres Pistának ugyanolyan természetes és tisztességes embernek kell maradni, mint eddig volt: nincsenek előre biztosított értékeink. Ha netalán a fejébe szállna a siker, a szorgalom helyett az ügyeskedést, a rábízott nép érdeke helyett a maga „összeköttetéseit” építgetné, mindent elronthatna, amit eddig épített. Hiszen. a kiskunhalmi főkönyvelői asztal mellett' már ültek egynéhányan. akik intő például szol eálhatnak. A motto ez alkalommal a végére kerül. Szerepel a Kiskunhálom című könyvben egy szegény asszony, aki éppen any- nyi évvel ezelőtt, ahány éves most Veres Pista, hozott a világra egy gyermeket — nagy szegénységben, szűkösségben. Ez az asszony Pista édesanyja is lehetett volna, s akkor az író bizton nem sejthette még, hogy egy szegénységben született gyermeknek harminc év múlva ilyen sorsa leheti ŐSZI ELŐKÉSZÜLETEK Gyorsan tovasuhant ez a nyár is. A nap ugyan még meleg sugarakat bocsát a földre, de a csípős ízű reggeleik és estéik, a harsogó zöldjüktől búcsúzó fák már a párás, ködös őszi napok előhírnökei. Az őszé. amikor eső áztatja az írtakat, hideg szél her- vasztja le a mezők virágait és az ember négy fal közé, a zárt helyiség melegébe kényszerül; A nyári mezőgazdasági munkák; a szabadságolások, kirándulások miatt kevesen látogatják az utóbbi hónapokban a művelődési házakat, otthonokat De most, hogy nyárutóján tartunk, nem árt bepillantani a zárt ajtók mögé. Helyhiány zösen tartana nálunk rendszeres előadásokat Mindent elkövetnek, hogy a város lakosságán kívül a környező tsz-ek dolgozói is kedvei kapjanak a művelődési ház rendezvényeihez. A Dózsa, a Vöröa Csillag és a Petőfi Tsz tagsága már „ideszokott”, és ha az elnök. a vezetőség tagjai is segítenek. akkor a többiek sem maradnak sokáig távol. A hosszú őszi-téli esték unalmát messzeűző tervek sokrétűek. Ki mit tud játékok, tsz-akadé- mia, nyelvtanfolyamok, irodalmi esték gondoskodnak az élénk szakmaközi élet mellett — a felnőttek és a fiatalok hasznos elfoglaltságáról és színvonalas szórakozásáról. M®t csinálnak művelődési otthonaink vezetői, hozzáláttak-e az őszi-téli művelődési évad előkészületeihez? Kiskunfélegyházán a Móra. Ferenc Művelődési Házban pezsgő élet fogad. No. nem éppen kulturális rendezvényre jöttek ösz- sze a sürgő-forgó fiatalok, hanem — sorozásra Ez azt jelenti tehát, hogy a helyiségek nagy része egy ideig el lesz foglalva Régi panasz Kiskunfélegyházán a helyhiány. Máskor is, most is jelentős akadályt gördít egy széleskörű, egységes művelődési program megvalósítása elé. Például: Nagy az érdeklődés az ifjúság, képzőművészeti kör iránt, melyet megfelelő terem hiányában egy másik épületben helyeznek el, holott igazság szerint itt lenne a helye. Néhány tanfolyam kezdetét pedig későbbi időpontban kellett megállapítani, a más célra lefoglalt helyiségek miatt Inkább a minőséget fokozzuk A nehézségek ellenére figyelemre méltó, változatos anyagot tartalmazó munkatervet állítottak össze a Móra Ferenc Művelődési Ház vezetői. Szabó—varró tanfolyam Indul kezdők és haladók számára, mellette érdekes, új kezdeményezés a Háziipari Szövetkezettel közösen rendezendő necc-tanfolyam. Ez 30 háziasszonynak, iskolából kimaradt fiatal lánynak nyújt a hasznos időtöltés mellett kereseti lehetőséget is. mivel a szövetkezet egyszersmind „bedolgozóként” is foglalkoztatja őket •=- Már szerződést kötöttünk a Filharmóniával — újságolja Gál Jánosné szervezőtitkár — négy előadásból álló hangversenysorozatra. És most folynak a tárgyalások, mely szerint a szegedi és a kecskeméti színház kószámban terveznek — 225-öt — ismeretterjesztő előadásokat is, bár itt elsősorban a minőség javítására, az esztétikai nevelés, a tudományos fel. világosító munka fokozására sze. retnének nagy gondot fordítani. Pénteken fogadónap A város kulturális életében tevékeny részt vállaló művelődési ház dolgozói nem feledkeztek meg a járás művelődési otthonainak nyújtandó támogatásról sem. Módszertani segítsége* a munkatervek összeállításához és tapasztalatcsere látogatásokat szerveznek. Vállalták a jász- szentlászlói művelődést otthon paitronálását. de mindem kórság rendelkezésére állnak olyan fontos és mégis sokszor nehéznek tűnő kérdések megoldásában H min*: — Hogyan kell különféle tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat szervezni, indítani* vagy milyen formában kell levezetni egy szakköri foglalkozást. A ld állítások anyagát edyubg elküldik vidéki „vándorú*».’*.' Tavaly is hat helyen fordult meg a fotókiállítás. Az irodalmi színpad, az énekkar színvonalas műsorával Twnéitffwwwt' járja a községeket Akinek ezenkívül is akad problémája, válaszra váró kérdése az nyugodtan jöhet hozzánk segítségért — mondta Gál- né — minden pénteken fogadónapot tartunk.., A tervek azt mutatják: Kiskunfélegyházán cél tudata— készültek az új őszi-téli évadra, nagyon helyesen gondolva arra is, hogy a város dolgozóinak művelődése. szórakoztatása mellété a községek kulturális fejlődésének támogatására is időt i fordítsanak. MINDEN HELY BETELT Nemrégiben a kecskeméti felnőtt oktatás helyzetével foglalkozva megállapítottuk, hogy az utóbbi években szinte elképzelhetetlen módon megnőtt a dolgozók tanulási kedve a város üzemeiben, termelőszövetkezeteiben. A dolgozók általános iskolájába több mint ezren jelentkeztek már tavaly is, s ez a szám évről-évre százakkal szaporodik. Igen nehéz azonban a felnőtt oktatás helyzete a középiskolákban. Mind többen jelentkeznek olyanok technikumba, gimnáziumba» akiknek munkakörük ellátásához feltétel a középiskolai végzettség, a dolgozók általános iskoláját elvégzetteknek pedig mintegy fele szeretne tovább tanulni. Az okokat kutatva megállapítható, hogy legtöbbjük egészen egyszerűen csak azért jelentkezik, mert megjött a kedve a tanuláshoz, még többet akar tudni, érzi, hogy a tudás milyen eleven erő a munkájában és mennyivel közelebb kerül általa az élet, a világ megismeréséhez, A középiskolákban azonban» s különösen a technikumokban egyelőre még korlátozott a létszám. A SZÖVOSZ-technikum esti és levelező tagozatára például az engedélyezett nyolcvan fő helyett 118-at vettek fel az idén és 120-at még Így is el kellett utasítani. A gépipari technikum jelentkezői közül 130-at utasított el az iskola vezetősége. Igen sok a jelentkező a gimnáziumban fa» de ott egyelőre — legalábbis a levelező tagozaton — még van hely. Az iskola vezetősége ugyanis úgy határozott, hogy az esti tagozatra azokat a 16—18 éves fiatalokat veszi fel, akik az általános iskola elvégzése után megszakították a tanulmányaikat. Ezeknek a fiataloknak jobban szükségük van az esti tagozat rendszeres foglalkozásai adta nevelésre. Az idősebbek inkább a levelező tagozaton tanuljanak, hiszen a tapasztalatok szerint általában kitartóbbak, célratörőbbek. Éppen a kitartás hiánya okozza a felnőtt oktatásban pillanatnyilag a legnagyobb gondokat. Bár a beiratkozottaknak csak kis hányada morzsolódik le az első év alatt, kimaradásuk mégis azt jelenti, hogy elvették a helyet olyanoktól akik szerettek volna tanulni és lett volna bennük négy évre elegendő erő is. így a második osztályban már mindenütt van néhány szabad hely. A kecskeméti felnőttoktatást bizottság ezért elhatározta, hogy a technikumba jelentkezők közül azokat, akiket nem vehettek fel, a gimnázium levelező tagozatára tanácsolja’ s év végén a szükséges egy-két tantárgyból tett különbözeti vizsga után felveszik őket a technikum második évfolyamában megüresedett helyekre. Ez természetesen bizonyon többletmunkát kíván a jelentkezőktől. De aki valóban tanulni akar, annak számára ez nem lehet akadály és így nem keU megvárnia, míg sorra kerül a következő esztendőben, hamarabb megszerezheti a technikumi érettségit. M, I*
