Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

1999. szeptember 8, esütőrtJÖC S. oldal A kongresszusi irányelvek szellemében Olcsóbban és több zöldséghez jutnak Szervezettebben, céltudatosabban Pártunk művelődéspolitikai irányelvei világosan kimondják, hogy a szocializmus teljes győ­zelmének egyik előfeltétele a szocialista tudat kialakulása és megszilárdulása a dolgozók túl­nyomó többségében. Az irány­elvek érvényesülése óta ez a felismerés határozza meg a párt- és állami vezetés gyakor­lati tevékenységét. A kulturá­lis munka a pártmunka szerves részeként jelentkezik, funkcio­náriusaink egyre több gonddal és hozzáértéssel foglalkoznak a művelődésügyekkel, az állami irányítás szervezettebb és céltu­datosabb lett. Pártunk VII. kongresszusának határozata alapján került sor az 1961. évi III. törvénycikk megal­kotására, melynek központi gon­dolata: Közelebb a iskolát az élethez! Pártunk Központi Bizott­sága a Vili. kongresszusra ki­adott irányelveiben csak még jobban aláhúzza ezt, amikor megállapítja, hogy „a szocialis­ta forradalom fő folyamatai — a politikai, a gazdasági, a társa­dalmi és a kulturális-ideológiai átalakulás — egységet alkotva összefonódnak”. Ez az egység még most van kialakulóban. Ezért vált szük­ségessé, hogy az 1962/63. okta­tási és népművelési év megindí­tása az eddigieknél szervezet­tebb formában történjék, s a gyakorlati tennivalók megbe­szélésé a teljes elvi tisztázott­ságba legyen beágyazva. Ezért hívta össze a megyei ve­zetés augusztusban a járási és városi tanácsok vb elnökeit. A Petőfi Népe annak idején hírt adott erről a tanácskozásról. Most — inkább a rendszerezés kedvéért — szeretném összefog­lalni az értekezés leglényege­sebb gondolatait; A vezetés színvo nalának emelése A párt kongresszusi irányel­veiben kifejezésre jut a párt általános politikája. A megyei­járási, városi és községi vezetők feladata, hogy a tézisek alapján, az irányelvek szellemében ki­munkálják a saját területükre vonatkozó tennivalókat, vagyis körvonalazzák a helyi politika tennivalóit. teket és azokat a lehetőségek­kel összevetve kell meghatároz­ni a feladatokat — mindig szem előtt tartva a célt: a dolgozók általános és szakmai műveltségi színvonalának emelésével, világ­nézetük megszilárdításával a széles tömegeket egyre alkalma­sabbá tenni a szocializmus épí­tésében rájuk váró feladatok megoldására. A nevelés társadalmi ügy Az oktatási reformtörvény végrehajtása megköveteli, hogy az egész társadalom ereje a fel­adatok megoldására összponto­suljon. A tömegek mozgósítása, a tömegkapcsolatok kiépítése ma még gyenge pontja a kulturális munka irányításának. A nevelés társadalmi ügy, és az ezzel kap­csolatos problémák megoldása nem lehet kizárólagosan a mű­velődésügyi szakapparátus fel­adata. A tanácsoknak és a vég­rehajtó bizottságoknak fokozot­tabb felelősséggel kell ügyelni­ük arra, hogy a kulturális ne­velőmunka aktív részeseiként kapcsolódjanak a párt politiká­jának végrehajtásába az összes társadalmi és tömegszervezetek. A tömegkapcsolatokat testületi szinten is ki kell építeni, a járá­soknak. városoknak szorosabban együtt kell működniük, a mű­velődési osztályokat és csopor­tokat meg kell tanítani a tö­megpolitika módszereire. Csak így lehet biztosítani, hogy a munkára neveléshez nélkülöz­hetetlenül szükséges kapcsolat az iskolák és üzemek között, a felnőtt oktatás eredményes meg­szervezéséhez nélkülözhetetlenül szükséges együttműködés az is­kolák és az üzemek gazdasági vezetése között, a körzetesítés feladatainak megoldásához nél­külözhetetlenül szükséges egyet- ( értés és együttműködés az is­kola és a szülői ház között meg­valósuljon és élő, ható erővé váljék. Művelt nép Az egész népművelési munká­nak meg kell találnia szerve­zettségében és módszereiben is azt a helyet, melyet pártunk művelődéspolitikai irányelvei az emberek tudatának formálásá­ban és műveltségi színvonaluk emelésében neki szántak. Ezért az ismeretterjesztő munkát komplex tervek alapján, a tény­leges szükségletekből kiindulva kell megtervezni és lebonyolíta­ni. Elsősorban a tartós ismere­teket nyújtó, magasabb színvo­nalú formákat (munkásakadé­miák, tsz-akadémiák) kell meg­honosítani: a megszervezett tan­folyamok jó kihasználtságát kell biztosítani; a jelentkezéseknél nem szabad csak a spontanei­tásra építeni. Egy-egy község és város népművelő tevékenységét messzemenően koordinálni kell. Csak így közelíthetjük meg cé­lunkat, azt, hogy a népművelési tevékenység ne váljék öncélúvá, hanem a munkásosztály vezető szerepének megerősítését> az egységes paraszti osztály meg­teremtését szolgáló hathatós esz­köz legyen. Emberség, bizalom, türelem Az irányelvek megvalósítása, a törvények és rendeletek vég­rehajtása az embereken múlik. A Központi Bizottság határoza­ta ezért hangsúlyozza: „A Ma­gyar Népköztársaság minden törvénytisztelő polgára nyugod­tan élhet és dolgozhat szocialis­ta hazánkban.” Az emberekkel i>aló bánásmódban a szocialista humanizmus és a törvényesség legyen az irányadó. Bizalommal és türelemmel fordulunk a mű­velődésügy dolgozóihoz, s ugyan­ez a bizalom és türelem kell, hogy megnyilvánuljon az okta­tási reformtörvény végrehajtá­sának fő tényezője, az értelmi­ség és azon belül a pedagógu­sok irányában. Ezeknek az elveknek az érvé­nyesítése kiküszöböli a még megtalálható hiányosságokat. Növekszik az állami szervek fe­lelőssége és hatékonyabb lesz a szakapparátus tevékenysége is. A vb elnökök tanácskozása megteremtette az elvi egységet. Most az a feladat, hogy ez az egység a gyakorlati tevékeny­ségben is érvényesüljön. Madarász László a megyei tanács vb elnök- helyettese A szatmári Petőfi Tsz 300 hol­don öntözéses kertészettel igyek­szik segíteni a környék lakossá­gának, a MEZÖKER útján pe­dig a távolabbi fogyasztók zöldség- és gyümölcsigény kielé­gítését. Nagy előnyt jelent ez maguknak a szakmáriaknak is. Nemcsak azért, mert közös gaz­daságukat jelentős bevételekhez juttatja, hanem az asszonyoknak nem kell már a kalocsai piacra utazniuk, hogy az eltevéshez szükséges zöldséget, gyümölcsöt megvásárolják. A Petőfi Tsz a községben is nyitott zöldséges boltot. Az üzlet a buszmegállónál varia a falu közepén. Az arra utazók láthatják mekkora a forgalma. Hol van már az a régi vándor dinnyeárus, aki valaha a Kalo­csán el nem kelt áruját Szak- máron mindig jó pénzért tudta eladni, mert megspórolta az asz- szonyoknak az útiköltséget, fá­radalmakat'0 — Kis üzletükre méltán büsz­kék tehát a szakmának. Szaiay János A gázfogyasztók érdekében Háromezer fogyasztót lát el gázzal a Bajai Gázmű Válla* lat a telephelyén felállított hatalmas gáztartályokból. Mészáros Mihály kezei közül havonta száz kijavított gázmérő kerül ki Képünk őt ábrázolja, amint az egyik mérőóra számláló lapját javítja. A vezetés akkor nevezhető színvonalasnak, ha biztosítja a feladatok összhangját. Ez első­sorban a megfelelő tervek ké­szítésében nyilvánul meg. Az is­kolát és az egész művelődés- ügyet csak úgy lehet közelebb hozni az élethez, a termeléshez, ha a művelődési tervek a ter­melés szükségleteire alapozva, a termelési fő feladatokból kiin­dulva készülnek el. Ezért a kul­turális terveket a termelési ter­vekkel együtt kell kidolgozni. Ez a komplex tervezési mód azonban még csak előfeltétel. Nem kevésbé lényeges a tervek végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Egységes szemléletet Mindenekelőtt az egységes szemlélet érvényesülésének leg­főbb akadályát, a reszort-szem­léletet kell a vezetésből szám­űzni. összefügg ez a tervezés­sel is, de a hibák mégis a gya­korlati végrehajtás során je­lentkeznek legfőképpen. A re­szort-szemlélet ott burjánzik el, ahol nem célokban, hanem esz­közökben gondolkodnak. Aki nem látja a termelés és a kul­turális nevelőmunka összefüggé­seit- kölcsönhatását, annak a szemléletében öncélúvá válik a kulturális tevékenység és nem is talália meg azokat a terüle­teket. ahol a kulturális munka konkrétan segíteni tudja a ter­melés feladatainak megoldását. Ezért kell mindenekelőtt fel­mérni az igényeket, szükségle­A Kiskunf élegyházi V as-, Fémipari és Gépjavító Ktsz hét­főn délelőtt a szakemberek nagy érdeklődése és tetszése mellett mutatta be a Mezőgazdasági Ki­állítás OKISZ pavilonjában új gyártmányait. A bemutatón és az utána adott fogadáson megjelentek a Buda­pesti Csokoládégyár, a budapes­ti. dunakeszi, hatvani, kecske­méti és nagykőrösi konzervgyár igazgatói és főmérnökei, a Kis­kőrösi Szcszioari Vállalat főmér­nöke, valamint az Édesipari Ku­tató Intézet tervező irodájának főmérnöke. A szövetkezet által kiállított 'épek közül legnagyobb sikere a folyamatos lúgos hámozógép­nek volt, mely gyümölcs és zöld­ség nagyüzemi hámozását végzi tökéletesen és gyorsan. Sárgaba­rackból például 80 kg-t hámoz percenként. Megállapodtak abban, hogy az új munkagépek prototípusát, üzem közben a Kecskeméti Kon­zervgyárban bemutatják az ér­deklődőknek, s a bemutatás után a Dunakeszi Konzervgyár is rendel egy hámozógépet a fél­egyházi ktsz-nél. A gép ára: 168 -zer forint. A szeszipari gépek iránt a öldművesszövetkezetek is érdek- 'ődtek. Elismerés illeti a szövet­kezet vezetőségének és minden dolgozójának igyekezetét és ál­dozatos munkáját, amely nem-, A Lengyelországból érkezett darabos szenet összetörik, majd a retortákba lapátolják. Egy- egy retortába 350 kilogramm szín kerül. A szenet különböző eljárásoknak vetik alá, addig, amíg gáz nem lesz belőle. Képünkön Pélyi Dezső és Genál János a retortákba lapátolja a gázosítás­ra kerülő szenet. Naponta nyolc és fél tonna fordul meg az izzítókemencékben. A gyár vezetői a gáz minőségének további javítását és az egyenletesebb nyomás biztosítását ígérik a fogy asz. toknak. (Pásztor Zoltán felvételei.) Sikert aratott csak erkölcsi de komoly anyagi eredményt is hoz. T. M. Balogh Ödön vegyésztechnikus a nemrég korszerűsített és felszerelt laboratóriumban a gáz, a szén és a koksz minőségét vizsgálja. Hét részeredmény adatainak összegezése után mondja ki, milyen a gáz minősége. Az adatok birtokában szabják meg a termelés újabb feladatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom