Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-29 / 228. szám
Vitág proletárjai, egyesüljetek! XVn. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM Ara 60 fillér 1962. SZEPT. 29, SZOMBAT Az iskolareform végrehajtásáról, az ipari és a mezőgazdasági szakemberképzésről, a népművelés soron levő feladatairól tanácskozott a megyei tanács Péntekem délelőtt ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülésem megjelent Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga András, a megyed tanács vb elnöke, dr. Varga Jenő, Sarok Antal, Madarász László vb-elnökhelyettesek és dr. Cseh László vb-titkár. Részt vettek az ülésem a tanácstagokon kívül a járási művelődési osztályok vezetői, a tömegszerveze- tek, társadalmi szervek képviselői, és Megyeri István, a földművelésügyi Minisztérium megbízott osztályvezetője. Az ülést Nagy Sándor, a megyed kulturális bizottság elnöke nyitotta meg. Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese terjesztette elő az oktatási rendszerről szóló 1961. évi III. törvényből eredő feladatokkal foglalkozó beszámolót A beszámoló először rövid visszapillantást adott az iskola- reform előkészítéséről. Megyénkben 24 000 szülő és több mint 4000 pedagógus vett részt a vitákon. Ezzel lezárult az iskolareform előkészítésének százezres tömegeket megmozgató szakasza és oktatásügyünk a fejlődés új korszakába lépett. Megkezdődött első szocialista oktatási törvényünk, az 1961. évi III. törvény végrehajtása, az iskolareform tartalmi feladatainak tervszerű megvalósítása, — A szocializmus tudatos építése sokoldalúan művelt embereket kíván és teremt — mondotta Madarász elvtárs. — Az új iskolatörvény jelentősége abban áll, hogy a társadalmi haladás eredményeire építve, a szocializmus építésének szükségletéből kiindulva megteremti a szocialista iskolarendszer továbbépítésének lehetőségeit. A következőkben vázolta az előadó megyénk gazdasági helyzetét. Elmondotta, hogy az ötéves terv folyamán milyen változások következnek be iparunk szerkezetében és elemezte a mezőgazdaság fejlesztésében, a nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítési terveknek végrehajtásában a szakemberekre váró feladatokat. — A feladatok megoldása elsősorban politikai, gazdasági szervező munkát igényel — mondotta, — De a kulturális munkának is ezt a fő célt kell elősegítenie. Pártunk Központi Bizottságának a VIII. kongresz- szusra kiadott irányelvei világosan kimondják: „A szocialista forradalom fő feladatai — a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális-ideológiai átalakulás — egységet alkotnak, összefonódnak.” Iskolai oktató-nevelő és iskolán kívüli népművelő tevékenységünknek tehát elsősorban azt kell biztosítania. hogy nagy termelési terveink végrehajtásához megfelelő mennyiségű és képzettségű szakember álljon rendelkezésre, s hogy megyénk egész lakossága előtt világossá váljék: további felemelkedésünk kulcsa és záloga a második ötéves tervben lefektetett feladatok maradéktalan végrehajtása. A megyei tanács vb éppen ezért körültekintő számítások alapján kidolgozta pártunk ötéves kulturális programjának végrehajtási tervét, amelynek szerves része ' a szakember-szükséglet biztosítása. A beszámoló ezután a megye művelődési intézményeinek helyzetével foglalkozott. A hároméves terv főleg az elhanyagolt tanyai és falusi kis iskolák körülményeinek megjavítására törekedett ,Az ötéves tervben elsősorban a városi és nagyközségi iskolák helyzetét igyekeznek a művelődésügy irányítói javítani. A mi települési viszonyaink között különösen fontos feladat a körzetesítés. 1965-ig 70 tagiskolát fognak körzetesítend. Ezzel a szak- rendszerű oktatásba bevont tanulók száma az általános iskolások összlétszámának 76,2 százaléka lesz. A 16 éves korig szóló iskolakötelezettség bevezetésével gyors ütemben kell szervezni a továbbképző iskolákat is. Az általános iskolai felnőtt- oktatásról elmondotta az előadó, hogy 1959 óta ugrásszerű fejlődést mutatott Az Idén mind a részvevők száma, mind pedig az eredményesen vizsgá- zottak száma már több volt mint az előző öt évben együttvéve. — Általános iskoláink egyre megbízhatóbb bázisát képezik az ifjúság széleskörű továbbtanulásának és a felnőttek szakmai továbbképzésének is — jelentette ki Madarász elvtárs. — Ugyanakkor egyre fokozódó mértékben járulnak hozzá a szakmunkásképzéshez középiskoláink, illetve szakközépiskoláink is. Jelenleg megyénkben gimnáziumok, mezőgazdasági és közgazdasági technikumok működnek. A középiskolákban azonban férőhely-hiánnyal küzdünk. Ezért nagy gondot kell fordítanunk a fejlesztésükre, különösen, ha figyelembe vesz- szük a középiskolai oktatás ki- szélesítésének következményeit, s azt a hatalmas mértékben megnyilvánuló tanulási kedvet, ami az ifjúság és a felnőttek részéről tapasztalható az utóbbi években. Különösen örvendetesek a kihelyezett mezőgazda- sági technikumi osztályok szervezésének eredményei. Jelenleg 18 működik, de újabb kihelyezett osztályok szervezése van folyamatban. A beszámoló ezután a megye szakmunkás-szükségletével foglalkozott. Az iparban és a kereskedelemben a Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt levő iskolák és a helyiipari tanulóképzés el tudja látni a feladatokat. A mezőgazdasági szakmunkásképzésben azonban kevésbé jók a lehetőségeink. Népgazdasági feladataink a második ötéves tervben a mezőgazdaság különböző ágazataiban megfelelő számú és képzettségű szakember nélkül meg- oldhatatlanok. — Figyelembe véve a termelőszövetkezetek összterületén belül a szőlő-, gyümölcs- és a szántóföldi növénytermesztés, valamint az állattenyésztés fejlesztési tervét, a következő igény alakult ki megyénkben: 1592 mérnök, 4000 technikus és 43 000 szakmunkás. A közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek képzése a technikumokban, felsőfokú technikumokban és egyetemeken, főiskolákon évek óta folyik, A szakmunkásképzés azonban csak egy évvel ezelőtt Indult el. Itt jelentkezik a legnagyobb igény és itt legnagyobb a lemaradás. ezért erőfeszítéseink legnagyobb részét erre a területre kell összpontosítani. A szakmunkásképzést társadalmi üggyé kell tenni. Az eddig tapasztalható lemaradásnak két lényeges oka van. Egyrészt a szakmunkásvizsgával rendelkező tsz-dolgozók kiemelt bérezése még nem valósult meg, másrészt még mindig nem látják biztosítottnak egyes tsz-ekben a szakmunkás dolgozók gyakorlati oktatását. Szakmunkás tanulót ugyanis csak azok a tsz-ek szerződtethetnek, amelyek nagyüzemi előfeltételekkel rendelkeznek, továbbá mezőgazdasági mérnökük Is van. — A megoldást az jelenti — folytatta az előadó —, ha korábbi években szervezett ezüst- és arany kalászos gazdatanfolya- mot elvégzett gazdák számára rövidített, úgynevezett százórás szakmunkás-előképző tanfolyamokat tartunk. Rendelkezünk a terveinknek megfelelő keretszámokkal. Ezekben a hetekben 107 szaktanfolyam van szervezés alatt és 35 százórás tanfolyam az ezüstkalászos tanfolyamot már elvégzett mintegy ezer fő számára. Ezeken kívül az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a szakismeretek megszerzésnek szolgálatába kell állítanunk a téli ismeretterjesztő előadásokat, mezőgazdasági szakköröket, ankétokat. tapasztalat- cseréket, bemutatókat, kiállításokat, filmeket, könyvtárakat. A beszámoló ezután a művelődési intézmények, művelődési otthonok és könyvtárak helyzetével foglalkozott, majd áttért az iskola és az élet kapcsolatának megvilágítására, a gimnáziumok szakközépiskolává fejlesztésének tervére, a munkára nevelés kérdéseire. Részletesen foglalkozott a poll-: technikai oktatás és a pedagó-: gusok továbbképzésének helyzetével. Megállapította, hogy nagy előrelépést jelent a megyei kulturális bizottság irányelveinek megfelelően a helyi feladatokra épülő kulturális tervek elkészítése, amelyben nemcsak a művelődésügyi szervek, hanem a helyi pártszervezetek, tanácsok és a tömegszervezetek is részt vettek. A pedagógusoknak pedig az Elnöki Tanács júliusban megjelent törvényerejű rendel ete következtében ezentúl több idejük van az iskolán kívüli oktató-nevelő munkára. Váljanak valóban közéleti tényezőkké, s elsősorban falun vegyék ki aktívan részüket az egységes paraszti osztály megteremtésében. A szövetkezetek létrejöttével megteremtődött az egységes parasztság kialakításának gazdasági feltétele. Eltűnőben vannak azok a megkülönböztetések, amelyek korábban érvényesültek a parasztság különböző rétegeivel szemben. Támogatni kell tehát az egységes szocialista parasztság kialakítását a művelődésügy minden eszközével — fejezte be beszámolóját Madarász László. (Folytatás az 5. oldalon.) Néphadseregünk (N.O.) 1848. szeptember 29. < Ezen a napon aratott fényes i győzelmet a honvédsereg az í osztrák császári hadak fölött. A győzelem oka: a nép fogott j fegyvert a társadalmi hala-! dásért, szabadságjogainak kivívásáért. E dicsőséges évforduló emlékére ünnepeljük év- ] ről évre ezen a napon szocia- i lista vívmányaink felett őr-1 ködő Néphadseregünket, a ve- le vállvetve küzdő határőrsé- i get, karhatalmat, rendőrséget, 1 munkásőrséget és a többi J fegyveres testületet, amelyek j közös célja: dolgozó népünk! nyugalmának, békés építő | munkájának védelme. Ebben az évben olyan kő-1 rülmények között ünnepeljük j a fegyveres erők napját, amikor népünk sikeresen ! hajtja végre második ötéves J tervé'’, készül az MSZMP történelmi jelentőségű VIII. i kongresszusára, s célkitűzése j már a szocializmus teljes fe!- , építése hazánkban. Mindeh- j hez békére van szükség. „Bá két akarunk — hangsúlyoz-! zák a Központi Bizottságnak ; a nép széles tömegei által < nagy lelkesedéssel fogadott < kongresszusi irányelvei —, de í amíg az imperialisták háború-j val fenyegetnek, fokozzák a; fegyverkezési versenyt, kötelességünk, hagy a Varsói szerződés keretében a Magyar j Népköztársaság is megtegyen 1 minden szükséges intézkedést! a szocialista tábor véderejé-! nek, s egyben hazánk bizton- ságának erősítésére, kivegye < részét a közös védelmi fel-! adatokból. Pártunk és kormá- ! nyunk jelentős anyagi áldozatta], a korszerű haditechnika magaslatára emelt ütő- '< képes hadsereget szervezett, | amelyet állandóan fejleszt; j népünk el van szánva függetlenségünk, békés építőmun- < kánk, szocialista rendszerünk; védelmére.” Fegyveres testületeink nagy J lelkesedéssel fogadták a kong-; resszusi irányelvek rájuk vo- ’ natkozó téziseit. A hadsere-, gén beiül a kongresszus tisz- ; teleiére vállalták a készültség j színvonalának emelését, a ki- ! képzési eredmények javítását,,' a fegyelem továbbszilárdítá- sát, a korszerű technika mesteri elsajátítását. Fegyveres j testületeink tagjai tehát a J fegyverforgatás jobb elsajátí-.; tásával biztosítják, hogy apáik,' testvéreik biztonságban épít-, hessék az emberibb, szebb ] életet nyújtó szocializmust. Büszkén tekintünk ezért rá- < juk, s meleg szeretettel ünnepeljük őket ezen a napon. Ünnepségek a fegyveres erők *iap;a tiszteletére A honvédség alakulatai méltó keretek között ünnepelték meg a megyeszékhelyen a fegyveres erők napját. Pénteken délután ünnepi csapatgyűléseket tartottak, este pedig díszünnepséget rendeztek, amelyen részt vettek Kecskemét helyőrségének küldöttei, a BM megyei kapitányság és a munkásőrség megyei parancsnokságának képviselői. A díszünnepségen megjelent Glied Károly, a megyei párt- bizottság titkára és Greiner József, a városi pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepség részvevőit Jámbor Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka üdvözölte, majd Radios János őrnagy, a kecskeméti helyőrség parancsnokának politikai helyettese mondott ünnepi beszédét. Ezután budapesti vendégművészek adtak hangversenyt a résztvevőknek. Este 10 órakor a helyőrségi tisztiklubban találkoztak a honvédtisztek a város üzemei-' nek küldötteivel, kiváló dolg«= zókkal és a munkában élenjárd tsz-tafiokícaL A megyei tanácsülés elnöksége.
