Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
Kistükör Hol a „báráck”? Piackutatást végeztem i Kecskeméten. Nem valami < közgazdasági célzattal, csu- j pán egy üveg valódi kecs-1 keméti barackpálinkát kerestem. A tanácsháza rajzá- j val és kecskés címerrel, ami j — állítólag — a valamikori; walesi herceg kedvence volt. De jaj, a barackpálinka j hazájában, ahol messziről < bvzlenek a körutak a külön- í féle szilva- és barackszagok- j tói, nem lehet ám kapni eb- < bői a kitűnő itókából! — igaz, az Állami Gazdaságok $ Boltjában találtam, de nem az „igazit”, merthogy az állt j rajta, hogy „helvéciai”. S ha t ajándékba veszi az ember,', a címke is számít, nemcsak ] a tartalom. Végül a MÉSZÖV palac- j kozó üzemébe vetődtem el. Na, ott van is! Csinos fiatal í lányok csomagolják. De csak ; közületeknek. Sajnos, én eddig még min-< dig csak „maszek” vagyok, j ígj hát beértem azzal a jó, tanáccsal, hagy valamelyik j fmsz-boltban lehet kapni, j ott vegyek. De ilyen bolt; nálunk csak jó kint a vá- < rosszélen akad. Mentőötletem támadt, mielőtt neki-! vágtam volna. Beértem a Csemegeboltba, és ott — j csodák csodája — kaptam. < Mint az elárusítónő kedve-! sen megjegyezte: — Igen, ezt csak nálunk j lehet beszerezni... A megyeszékhely egyre ; fejlődő idegenforgalmára tekintettel, jó lenne, ha az il- ] letékesek. javítanának ezen' a dolgon. Hogy a „báráck" Kecskeméten ne csak egyet- ! len boltban legyen kapható. Hiszen azt felkutatni az át- j utazónak nem mindig van < ideje. — ts — r. A városi boltok méltó versenytársaként egyre jobban kielégítik a helyi igényeket Javul a falu áruellátása Aligha találnánk már Bács- K'skun megyében olyan kereskedőt, illetve boltvezetőt, aki az árut válogatás nélkül csórna goi- tatná be, a „nagyker”-nél mondván, falura ez is jó lesz. Ha pedig mégis akadna ilyen, saját kárán tanulna, mert alaposan ráfizetne a boltra. Megnövekedtek az igények falun, gondosan kell ügyelnie a kereskedelemiek a választékra, a minőségre. Divatbemutatók, kiállítások A falusi lakosság igényeinek növekedésével egyidőben erősö- dött, kulturáltabb lett a földművesszövetkezetek kereskedelmi hálózata. Közben arra is volt erejük az fmsz-eknek, hogy a lakosság igényeit és jóízlését fejlesszék. Ennek érdekében korszerű, szép kirakatokkal rendelkező üzleteket létesítettek, árubemutatókat. kiállításokat rendeztek, amelyek már szinte megszokottá váltak a községekben. Ez év második felében például hat földművesszövetkezet kereskedelmi hetet szervez, 13 földmű vesszövetkezet vas-műszaki, ecény-, háztartási gép-, jármű-, rádió-, televízióvásárral egybekötött árubemutatót tart. Me- gyeszerte 16 gyümölcslé és cukorka, 22 mosószer, 10 kozmetikai, 12 üveg-porcelán, 14 játék- és kultúrcikk, 12 divat, nyolc lakberendezési. 12 divatékszer és bizsu kiállítást, illetve váEu da pestre mennek hasonló vásárlással egybekötött árubemutatóra. Nagy segítséget nyújt az áruellátásban. a FÖLDSZÖVARU Vállalat, amely nagy mennyiségű árut helyezett ki a boltokba. Ez a vállalat igen kedvező feltételek mellett segíti a földművesszövetkezeti üzlethálózatot, mert az el nem adott portékát visszaáruzhatják a boltok. A téli áruellátásról most folynak a tárgyalások a FÖLDSZÖVÁRU Vállalattal. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat több mint 2000 tűzhelyet, 1500 kályhát adott- ki az őszi idényben, a MÉSZÖV azonban kérte, hogy a vállalat még növelje ezt a mennyiséget. Bővítik az OTP vásárlásra kijelölt boltok ái j- készletét is. Ugyanakkor egyre növekszik a földművesszövetkezeti könyvesboltok forgalma. A jövőben tovább fejlesztik a részleteladási akciót, s ennek érdekében szélesítik a könyvbizo- n '• nyesők hálózatát, akik a tanyavilágba is eljuttatják majd az irodalom legújabb termékeit. Felkészültek a TŰZFP-telepek Tüzelőszerből és építőanyagból az elmúlt évhez viszonyítva. 0.3 százalékkal növekedett az fmsz- ek tüzelőanyag telepeinek készlete, a második félévben 4250 vagon szenet, ezenkívül nagyobb mennyiségű fát és brikettet hoznak forgalomba. Az idén már a közületi és kislakásépítők igényei-» is zavarmentesen ki tudták elégíteni, sőt a jövőben nemcsak építőanyagot, hanem fürdőszoba-berendezéseket Is árusítanak. Amint látjuk, falun az igények növekedésével együtt fejlődik a földművesszövetkezeti kereskedelem áruellátása. Egyre kevésbé van szükség arra, hogy a falusi ember a városba utazzon, ha ízlésének megfelelő árucikkeket akar vásárolni. Nagy Ottó Háromnapos kiállítás Érdekes mezőgazdasági kiállítást rendez a Hazafias Népfront hercegszántói bizottsága. A háromnapos, hagyományos kiállítás megnyitójára — amelyre máris lelkesen készülődnek a község lakói — október 20-án kerül sor. Fogadószoba a gyermekotthonban Nemrég nagyszabású felújítást és bizonyos átalakításokat végeztek a Garai Egészségügyi Gyermekotthonban, amely igen kedvessé, családiassá tette az intézetet. Sőt, a tervezők és építők gondos munkája nyomán még egy újabb helyiséget is nyertek. Az otthon vezetői úgy gondolták: az új terem nagyon alkalmas lenne arra, hogy az ország minden részéből ide látogató szülők itt találkozhatnának gyermekeikkel és itt pihenhetnék ki a Hosszú út fáradalmait is. Csakhogy a helyiség üres, be kellene rendezni. Pénzük azonban nem volt erre. Kérelemmel fordultak hát a megyei tanács végrehajtó bizottságához, hogy segítsen a célnak megfelelő bútorzat megvásárlásában. A végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta az otthon vezetőinek kérelmét és költségvetési szövegmódosítással hétezer forintot szavazott meg egy fonott bútorgarnitúra beszerzésére, amellyel a fogadószobát berendezhetik. Lesz tehát már helyiség a garai gyermekotthonban, ahol a gyermekek társaloghatnak hozzátartozóikkal, anélkül, hogy a többiek nyugalmát zavarnák. INDOKOLT KÉRDÉS — Nem adnád kölcsön a fűnyírógépet? PETŐFI NEPB * Magyar S ?.o rla 'Ista Munkáspárt Bécs-Kislcun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. T?lelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tár l. szám. Szerkesztőssel t“l“fenközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 11-09. Terleszo a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél. ’lefizetési df1 i hőnaora 18 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Az oroszlánkölyök szívverése Anghy Csaba professzor évtizedek óta dolgozik a budapesti állat- és növénykertben. Sokoldalú mun- . kássá-gának eredményeként a budapesti állatkert a legszebbek közé sorolható. Anghy Csaba a közelmúltban a Mongol Népköztársaságban állatkertet és rezervátumot rendezett be és rövidesen a szigetországba utazik a kubai ál- ka tk ért és rezervátum felállítására. Képünkön: a tudós ..doktor bácsi”, az ifiú orosztánkölykök szívműködését hallgatja. sárt rendeznék és 27 helyen karácsonyi vásárra is sor kerül. Wind ez természetesen elősegíti, hogy ma már a szép ruha, a modem bútor, a könyv és a dísztárgy ugyanolyan kelendő falun, mint városon, ez azonban a jó áruellátás megszervezésére is kötelezi az fmsz-eket. Az. hogy egy üzletben elegendő és megfelelő minőségű áru legyen, elsősorban a boltvezető gondos, a lakosság igényeit figyelembevevő megrendeléseitől függ. Fiába futnának azonban be a megrendelések, ha a nagykereső kedelem raktáraiban nem lennének találhatók a kívánt aruk. Ahhoz, hogy e területen se legyen zökkenő, össze kell gyűjteni a várható igényeket, s megtervezni a forgalmat. Tárgyalás a kereskedelemmel A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központjának kereskedelmi főosztálya — mint azt megérdeklődtük — meg is tette a szükséges intézkedésellet a földművesszövetkezeti bolthálózat őszi és téli áruszükségletének zavartalan ellátására. A FÜSZÉRT-nél elegendő mennyi, ségű cukrot, ecetet, fűszerféleségeket rendeltek, amelyek a befőzési és savanyítási igényeket is kielégítik. Sőt, még a karácsonyi ajándék- és fenyőfa-megrendelést is benyújtották, s a FÜSZÉRT vállalta, hogy az áru+ idejében leszállítja. Az elmúlt évben zöldséggel, gyümölccsel nem tudták megfe,. lelően ellátni a földművesszö- veíkezetek a falusi lakosságot. Most tárgyalnak a SZÖVOSZ- szai, hogy a tárolt zöldségfélék egy bizonyos részét helyben hozhassák forgalomba. Zökkenőmentesen zajlott le az '^kolaév kezdetén a tanulók iskolaszerekkel való ellátása. A tanyai iskolák részére egy tételben adták át a tanszereket, amelyek árával a tantestületek utólag számolhattak el. Van az üzletekben elegendő üveg-, oorce- lán dísztárgy, mosó- és tisztítószer. A textilszakboltok vezetőit meghívták a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat Kecskeméten tartott árubemutatójára, hogy minőségben és választékban jobb árut rendelhessenek. A kultúrcikkboltok vezetői Szegedre, a bútorboltvezetők pedig Napközben A számok bűvöletében most már, hogy jól állunk, vagy rosszul, teljesítjük a terveket vagy sem. és mit kell tennünk, hogy előbbre haladjunk? De látni szeretnénk a felelősséget is, mit csinált az apparátus, és milyen például a tömegkapcsolata? Erről itt egy szó sem esik. Az állandó bizottság szerepét sem említik. Hogyan akarunk eredményt elérni nélkülük? Erre is választ kellett volna kaphunk. S ehelyett számok, meg számok. Jó, erre is szükség van, de csak módjával, hogy a fától látni lehessen az erdőt, a számok ne homályosítsák el a politikai célokat, célkitűzéseket... OKOSAN, magyarázóan, szinte tanítóan hangzanak el mindezek, s nem egyszer, nem is kétszer kerül sor mostanában arra, hogy a „számok bűvöletébe” esett napirendi kérdéseket a megfelelő helyükre téve ily módon kiegészítsék, gondolatokkal átszőjék a hozzászólók. A megszokott munkamódszerekkel és sablonokkal feszül itt szembe az új, a gondolkodó, az okokat kutató és elemző szemlélet, amely nem tűri a szépít- getést, a magyarázkodást, hanem igyekszik szembenézni a valósággal, még akkor is, ha az néha nem akar, vagy csak nehezen akar alakulni az elképzelésekhez. NEM LEHET vitás, hogy fokozatosan — úgy ahogy tért hódít az emberek tudatában ez a felismerés — felfrissülnek a vb-ülések elé kerülő jelentések és beszámolók is. Több alkotó gondolat és ebből fakadó következtetés hatja át őket — s eredményeit a munka hatékonyságában lehet majd lemérni végül. T. P. HOSSZABB idő óta figyelemmel kísérem egyik vezető tanácsi szervünk végrehajtó bizottságának üléseit. Bevallom. magam is sokat tanulok ezeken a tanácskozásokon, és mint csendes „megfigyelő”, a sajtó hírközlő munkása, szívesen veszek részt rajtuk, amikor a szükség úgy kívánja. Nemcsak a tények és adatok bőséges tárháza izgatja fantáziámat — habár ez is elegendő lenne érdeklődésem felkeltésére —, hanem az a mód is', ahogyan egy- egy jelentés vagy beszámoló körül fellobban és kikerekedik a vita, vagy éppen — mi tagadás, ez is előfordul — némi unalom és lanyha figyelem „lengi körül” a témát. Furcsa, de így van, ezt sem lehet érdektelenség nélkül nézni. S ilyenkor megkezdődik az észrevétlenül „kimúló” és újratárgyalásra utasított napirend boncolgatása. A mellettem ülővel egvütt találgatjuk, mi okozta a jelentés „elszenderüléset”, sorsának ilyetén való alakulását. De rendszerint nincs is szükség erre a kulisszák mögötti elemzésre, mert megszólal a vb elnöke, esetleg a vb valamenvik tagja és nem nagyon kímélgetve a beszámoló szakigazgatási szerv vezetőjének érzékenységét, felteszi a kérdést: — Most már jő lenne tudni, hogy tulajdonképpen mit is akarnak az elvtársak mondani a jelentésükben. Mert olvassuk itt a rengeteg számot, böngészgetjük a táblázatokat, statisztikákat, csak éppen a következtetések hiánvoznak. Az egvik helyen egy csomó pozitívum, a másik helven egy sereg negatívum, aztán legyen tőle okosabb az ember. Azt mondják meg
