Petőfi Népe, 1962. szeptember (17. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-25 / 224. szám
1962. szeptember 85, kedd 8. oM*t ■« Sokoldalú és értékes kedvezményeket nyújt az új kormányhatározat A technikus Nyúlánk termetű kislány Palotás Márta technikus, a Bács^ Kiskun megyei Vágóhíd Vállalat dolgozója. Tavaly októberben az Élelmiszeripari Technikum sikeres elvégzése után kerüM Félegyházára. A vállalat vezetősége a sertéshús vizsgálatával bízta meg. Képünkön a kettéhasított sertés húsát vizsgálat után lebélyegzi, ami azt jelenti, hogy fogyasztásra alkalmas. A műszaki fejlesztés meggyorsítására Felsőfokú villamostechnikai oktatás! szerveztek Baján A január 1-én hatályba lépő, s a termelőszövetkezetek állami támogatásának rendszeréről szóló 3004/5-ös kormányhatározat megyed vonatkozásairól nyilatkozott lapunk munkatársának Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. — Az új kormányhatározat megyénk mezőgazdasági termelésének fejlesztési irányelveivel találkozik, s azokat sokoldalúan alátámasztja. Lehetővé teszi, hogy a megye sajátos természeti viszonyaiból adódó fejlesztési feladatok gyorsabb ütemben valósuljanak meg. Ezen adottságok következtében, a nagykiterjedésű homokterületek miatt elég nagy számú megyénkben a gyenge termelő- szövetkezet. A kormányhatározat módot nyújt arra, hogy a kevésbé fejlett közös gazdaságok nagyobb értékű állami támogatásban részesüljenek. Különösen lényeges ez a gazdaságos homokhasznosítás szempontjából. Lehetővé teszi a határozat egy nagyobb arányú homoktalajjavítás megindítását. Különös fontosságot tulajdonítunk a kormányhatározat azon részének, amely jelentős mértékben segíti és támogatja a homoki szőlő- és gyümölcstermesztést, a korszerű nagyüzemi telepítés végrehajtását. 1963- ban a megyében 10—12 ezer hold telepítést végzünk eL Ez 4—5 év múlva nemcsak 80 —100 milliós termelési érték- növekedést jelent majd, hanem ezzel párhuzamosain termelő- bzövetkezetednk mintegy 20—25 millió forint összegű hitedalen- gedésben is részesülnek. Elősegíti a határozat a szőlő- gyümölcstelepítések nagyüzemi megvalósítását azzal is, hogy a területek tereprendezési költségednek 80 százalékát az állam viseli. A határozat az állattenyésztés fejlesztésének meggyorsítására irányuló részéből számunkra különösen nagy jelentőségű a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése, annál is inkább, mivel a termelőszövetkezet tehén- állományának fejlesztése mellett jelentős üzemviteli hitelhez Is jut. Közös gazdaságaink évente mintegy 2000 darabbal növelik tehén- állományukat. Az előhasi üszők leellésekor 2500 forint hitelelengedést kapnak. Ez évente 5 millió forinttal csökkenti az esedékes hitelvisszafizetés összegét. Komoly kedvezményt biztosit a határozat a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében is. Közös gazdaságaink, különösképpen a gyenge szövetkezetek, ma még nem rendelkeznek elegendő saját géppel. A határozat lehetővé teszi, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek gépi munkadíj-kedvez- ményben részesüljenek. E termelőszövetkezetek kijelölését a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai most végzik. Továbbra is fenntartja a kormányhatározat azt a kedvezményt, amelyet a termelőszövetkezetek a gépjavítás terén kapnak. A megye közös gazdaságainak gépparkját figyelembe véve, ez a kedvezmény 5—6 millió forintot tesz ki. Ugyancsak változatlanul fennáll az árutermelés teljesítése után járó kedvezmény is. Ha a termelőszövetkezetek maradéktalanul teljesítik, illetve túlteljesítik árutermelési tervüket, ez a fennálló hiteltörlesztési kötelezettségükből mintegy 15—20 millió forint elengedést jelent. Hatékonyan támogatja államunk a termelőszövetkezeteket a beruházások megvalósításában is. mégpedig úgy, hogy a beruházások teljes értékének nagy részét meghitelezi. Ameny- nyiben a közös gazdaságok beruházásaikat megfelelően kihasználják, úgy tekintélyes ösz- szegú hitelelengedési kedvezményben is részesülnék. Egyedül az 1963. évi beruházásokat figyelembe véve, az ilyen címen nyújtott kedvezmény elérheti megyénkben a 15 millió forintot. Termelőszövetkezeteink továbbra is támogatást kapnak a szakvezetés megerősítéséhez. Elsősorban rajtuk múlik, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel, s mindenekelőtt a gyenge tsz-ek kövessenek el mindent annak érdekében, hogy termelésüket megfelelő szakember irányítsa. Nem feledkezik meg a kormányhatározat az egyszerűbb társulási formákról sem. Ezáltal elősegíti a homokos területeken a szőlő- és gyümölcstelepítések nagyüzemi formáinak gyorsabb megvalósulását, az egyszerűbb szövetkezeti formák közös tevékenységének elmélyítését, végső soron pedig a szocialista termelési rendbe való maradéktalan beilleszkedésüket. A szakvezetés, szakirányítás ezen formákban is nélkülözhetetlen. Ezért helyes, ha élve a határozat adta lehetőségekkel, a termelés szervezésére, irányítására jó képességű szakembereket kémek fel — fejezte be nyilatkozatát Bank Gyula. J. T. Októberben tüdőszűrés lesz Kecskeméten Szombaton a megyei vöröskeresztes szervezet helyiségében ülést tartott a Kecskeméti Városi és Járási TBC Társadalmi Bizottság. Az ülésen dr. Sárkány Imre, a bizottság titkára beszámolt a tbc elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről. Elmondta többek között, hogy a város és a járás területén 475, három év körüli gyermek BCG-szérummal való beoltását hanyagolták el a szülők. Most a vöröskeresztes aktívák feladata lesz a gyermekek szüleit rábírni az oltások pótoltatására. Elhatározták, hogy a tbc elleni küzdelem fokozása érdekében a járás három nagy községében — Tiszakécskén. Lajosmizsén és Kerekegyházán — is megalakítják a tbc ellen küzdő társadalmi bizottságot. Október elején nagyarányú kampány kezdődik Kecskeméten, amelynek keretében a város minden lakosát kötelező tüdőröntgen-vizsgálatnak vetik alá. Már meg is kezdték — házról házra járva — a lakosság összeírását, amelynek alapján beosztják, kinek mikor kell a tüdőszűrésen megjelennie. A JÚNIUSI párthatározat óta, amely hosszú időre megszabta a kohó- és gépipar feladatait, pezsgőbb az élet a Bajai Villamosipari Gyárban. Ojabb vállalások születnek, több áru készül exportra a kongresszusi versenyben. A termelés napi problémáinak megoldása mellett elkészült a válasz is, hogyan látja a jövőt, mft vSÉaf a kohó- és gépipar feladataiból a gyár kollektívája? A műszaki intézkedések terve tanát- mánynak is beillik. Tartalma egy mondatban így foglalható össze: A műszaki gárda fö feladata a tervek gazdaságos teljesítése mellett a gyártmány- fejlesztés. Baján célul tűzték, hogy 1965-ig valamennyi gyártmányuk eléri a világszínvonal követelményeit. E feladat végrehajtása. egész gyártmánycsaládok korszerűsítése azonban nagyobb szakmai műveltséget* több tudást, a jelenleginél magasabb műszaki képzettséget igényel a szerkesztőktől, a technikusoktól, a termelés irányítóitól. Ennek megszerzéséhez nyújt most segítséget a Budapesti Felsőfokú Villamosipari Technikum, melynek vezetősége kihelyezett csoportot létesített Baján, a III. Béla Gimnáziumban. A VILLAMOSGÉPEK és készülékek gyártástechnológiai szakán már befejeződtek az első felvételi vizsgák. Huszonnégyen feleltek meg írásban és szóban a követeimén veknek. A tanulási kedvre pedig jellemző, hogy a most érettségizett fiatalok mellett ott vannak azok a „diákok” is. akik 10—15 éve végezték a középiskolát, de ismét tollat fogtak, hogy a gyárban ezután is megállják helyüket. örvendetes, hogy velük együtt több fiatal mérnök is beült az iskolapadba. Nekik ugyan nem nyújt ez magasabb diplomát, őket a szakma szere- tete hajtja, meg a tudásvágy. Más szakon végeztek, most ismereteiket bővítik a villamosgépek gyártástechnológiájából. A MŰSZAKI káderkénzés egy része tehát megvalósulhat a felsőfokú technikumon. így a Bajai Villamosipari Gyár sok tehetséges fiatalt, technikust. mérnököt vonhat be a gyártmányok korszerűsítésének t*agj| munkájába. Béért, a néphatalom továbbfejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért tovább folyik. Küz- denünk kell a békéért és nemzeti függetlenségünket veszé- lyeztető imperialista törekvések riten valamint a még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen is. De nem kell már politikai harcot folytatnunk ellenséges osztályok és számottevő ellenséges rétegek ellen, mert Ilyenek nincsenek hazánkban, csak elenyésző maradványaik. Ez a magyarázata annak, hogy á munkásosztály államának belső elnyomó feladatai fokozatosan megszűnnek, feleslegessé Válnak és a proletárdiktatúra a szocializmus teljes felépítése során az egész nép államává fejlődik át. Ez a magyarázata annak is, hogy az irányelvek szerint ma már az egyes társadalmi. és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél és a felsőbb iskolákba való felvételnél nem a múltbeli osztályhelyzetet, a származást, hanem a rátermettséget, á hozzáértést és a mai politikai állásfoglalást kell figyelembe venni. Ezek az inté2Íkedések nem sértik a munkásosztály vezető szerepét, ezt is világosan látnunk kell, hiszen most már önként, a közös gazdasági érdekek talaján még jobban elfogadja, s megszívleli az egész nép, a munkásosztály °s pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetését. így válik pártunk is a munkásosztály forradalmi pártjából egyre inkább az egész dolgozó náa pártiává. Miután tehát a politikai harcban a döntő ütközetek lezajlottak, most az osztályharc másik két területére, a gazdasági és az ideológiai harcra kell figyelmünket összpontosítani, az egységes szocialista nemzet kikovácsolását most döntően ezen a két területen segíthetjük elő. Természetesen gazdasági és ■ eszmei harcot eddig is folytattunk, önmagában is nagy győzelem volt az ipar államosítása, de sokat kellett még azután dolgozni, tervezni, beruházni, hogy ipari országgá alakuljon át hazánk. Az iskolái: államosítása is emlékezetes politikai siker volt, de még jórészt előttünk áll az a feladat, hogy minden iskolánkban a megváltozott viszonyoknak megfelelő, modem, szocialista szellemű nevelés folyjék. Az új most az az osztályharcban, hogy főleg és elsősorban a gazdasági és eszmei formái, a szervezés és nevelés eszközei kerültek előtérbe. A gazdasági harc céljai, ügy gondolom, ismertek, nem szükséges azokat részletesen elemezni. Jelenleg ötéves tervünk teljesítése a központi feladat. Megyénkben mindenekelőtt a termelőszövetkezeteit nagyüzemű, szocialista jellegű gazdálkodásának a kifejlesztése a legfőbb célunk. Ebben a célkitűzésben nagy szerepet játszik a tervbe vett 70 ezer hold szőlő és gyümölcsös telepítése, az öntözés további elterjesztése, a közös állatállomány fejlesztése. Gazdasági tekintetben a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a magas terméshozamok biztosítása az osztályharc legdöntőbb célja, hiszen csak így lehet a tervezett mértékben emelni az életszínvonalat, így tudunk előre jutni a kapitalizmussal folytatott világversenyben is< Az osztályharc másik lő te” rülete manapság az eszmei harc. Szükség van még erre’ Feltétlenül. Hiszen például a dolgozó parasztság nemcsak a földjét, meg a gazdasági felszerelését ritte a közösbe, hanem a régi módi, kisárutermelői gondolkodásmódját is, ami visszahúzza a közös gazdálkodás fejlesztésében. Külföldről is táplálják még ezt a régi, idejét múlt gondolkodásmódot, s vannak még, ha kis számban is, idehaza is olyanok, akik szeretnék elmaradottságban tartani az embereket. Szükség van tehát az eszmei nevelő munkára, a baráti szóra, a felvilágosításra, hiszen csakis így jutunk majd el odáig, hogy az egész társadalom, vagyis minden ember megtanul szocialista módon élni, gondolkodni, dolgozni, tanulni. Akkor mondhatjuk majd ugyanis, hogy kialakult hazánkban az egységes, szocialista nemzet, ha ezt a célt is elértük. Ennek megvalósulásán még sokat kell dolgoznunk, még sók tennivalónk van addig, amíg az alapjaiban megvalósult nemzeti egységet továbbfejlesztve társadalmunk egységes szocialista nemzetté válik. Minden társadalmi és tömegszervezet számára feladata ennek az új, magasabbrendű egységnek a kialakítását elősegíteni, különösképpen hivatása ez a Hazafias Népfrontmozgalomnak. Az egységes szocialista nemzet kialakításán tehát nem ma kezdtünk el dolgozni, s nem is az út elején vagyunk már. A szocializmus alapjainak lerakásával már megtettük az út nagyobbik felét. Nincsenek már kizsákmányoló osztályok és rétegek, amelyek gátlói, akadályozói lennének az egység megteremtésének. Ahogy az irányelvek mondja: „Társadalmunk közelebb került ahhoz, hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek az egységes szocialista társadalmává váljék. A céljaiban, szemléletében és erőfeszítéseiben mindinkább egységessé váló magyar nép küzd a szocializmus teljes győzelméért.” V isszatérve a bevezetőben ” feltett kérdésekre, láthatjuk, hogy az osztályharc a pár! helyes politikája alapján elősegítette és végül el is hozza majd a szocializmus teljes felépítésével az egységes szocialista nemzet kialakulását. Nem egymásnak ellentmondó, egymást kizáró fogalmak tehát az osztályharc és a nemzeti egység. Ellenkezőleg, csakis az osztályharc következetes, rugalmas marxi— lenini elveken alapuló végigvitte vezet el az egységes nemzet létrejöttéhez. Palkó László
