Petőfi Népe, 1962. augusztus (17. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-09 / 185. szám
1962. augusztus 9, csütörtök „Pálfordulás“ Bugaconl Amikor Gucsi Istvánt, a bugaci Béke Termelőszövetkezet elnökét a tsz irodájában kerestük, Irénke. a kiskunfélegyházi gimnáziumban idén érettségizett barna adminisztrátorr lány közölte, hogy az elnök kinn van a „területen”. Velem együtt már hárman várják visz- szaésJíezését. Az érdekelt bennünket leginkább. hogy az alig négy hónapja itt dolgozó elnök hogyan „vert gyökeret” Bugacon. — Mind anyagi tekintetben, mind a munkamorál szempontjából nehéz helyzetbe csöppentem ez év márciusában, mikor a szövetkezet élére állítottak. 876 ezer forint mérleghiánnyal zárták a tavalyi évet, az egyszámlán 1961 májusa óta sor- banállás volt. Szervezetlenség, felelőtlenség uralkodott a gazdaságban. Nagy hiba volt. hogy olyan téves felfogás alakult ki, miszerint ezzel a tagsággal komoly eredményeket elérni nem lehet. így azután a szövetkezeti gazdákon is elhatalmasodott a bizalmatlanság, kedvetlenség. Mindenekelőtt az öntudatot, a lelkesedést kellett nekik visz- szaadni: elérni azt, hogy meg- rö<*ződjék bennük a meggyőződés, hogy számítunk rájuk, bízunk munkájukban, igyekezetükben A tavasszal újjászervezett vezetőség egvik legelső tevékenysége a szétzilálódott gazdaság szervezeti összefogása volt. Brigádokat alakítottunk: két növénytermesztő, egv szőlős, egy állattenvésztő és egy segédüzemi brigádot. Ez utóbbiban a lakatosok, kovácsok, bognárok, a daráló üzem dolgozói, az építők kaptak helvet. Sokan megkérdezték már: hogyan mertem elvállalni a Béke Tsz vezetését? — Ügy, hogy észrevettem a tagságban rejlő, kiaknázatlan erőt, láttam, hogy kellően erélyes és határozott vezetés mellett szinte csodákra képesek ezek az emberek. Ma már a kezdett tespedtség. kedvetlenség a múlté. Nem tudok olyan korán kelni, hogy a munkahelyen megelőzhessem őket, pedig Bugacon már szállóige. hogy a község lakóit hajnali álmukból az elnök és az sgronómus motorjának robaja veri fel... Kezdetben az állatállomány etetésénél mindig ott voltam; s rria is minden etetés ellenőrzés mellett történik, ötvenegy darab száz kilogrammosra hizlalt sertés június 30-i átadására kötöttünk szerződést. A határidő előtt egy héttel csaknem Ht szeres mennyiséget adtunk át, 108.26 kilogramm átlagsúlyban. Nem egészen három héttel j ezután az Állatforgalmi Vál-1 lalat által kért újabb ötven da-! rab kilencven kilogrammos ser- | tés helyett 60 darab 105 kilogrammos átlagsúlyú hízót adtunk át Perssa, nem mellőzhetjük az anyagi ösztönzést sem. Lát- , nia kell a tagságnak, hogy, ] amiért megdolgoznak, az „hoz; is a konyhára” „Légüres tér- < ben”, vaktában valóban nem j érdemes és nem is lehet kedv- j vei dolgozni. Tavaly — sok ki-j hagyással — csak az első félév j végéig kaptak munkaegység-1 előleget, aztán ez is elmaradt, j Január óta viszont havonta j tizenkét forint előleget kapnak < rendszeresen, minden elvégzett < munkaegység után. Nem mehetünk el sző nél- j kül munkacsapataink kiemel- j kedő teljesítménye mellett. A < négytagú Utasi-munkacsapat 5 például tíz hold kukorica, há- J rom hold répa és két hold j szőlő megművelését vállalta. A < terven felüli termés ötven szá- < zaléka az övék. Hetven hold j gépi aratású gabona összehordását és csomózását ajánlották i fel a VIII. pártkongresszus tisz- < teleiére. Az Utasi-lány ezenkí- S vül a dohányos brigádban is j segített a palántálásnál. Vetró József öttagú munka-! csapata tizenkét hold szőlőt művel. A metszés, nyitás idején is már a hajnal kint találta j őket a földeken. A szőlő mel- j lett burgonyaterületet is vállaltak. Harminc hold dohányföld pa- j lántálása. gyomtalanítása, sze- < dése nem kis feladat, van vele munka bőven Tizenöt KISZ-es < fiú és lány gondjaira bíztuk aj dohányt, akik emellett más me- < zőgazdasági ágakban is tévé- < kenykednek. . Az ötfőnyi építőbrigád már | tavaly is, amikor pedig az általános munkaszellem rossz, az \ anyagi érdekeltség is minimális { volt — lelkesen végezte munkáját. Sertéshizlalót, marhais- j tállót építettek fel, a tél folyamán egy hetet se pihentek, pedig a brigádtagok zöme elmúlt hatvan éves. Az eredmények szépek, a lendület töretlen, a jövő biztató. Gucsi István, a tizenegy éve alakult közös gazdaságnak sorrendben az ötödik elnöke nincs egyedül: nemcsak Krizsán János, a tsz főagronómusa és Bíbok Ferenc párttitkár támogatja szívvel-lélekkel, de mellette állnak és vele együtt vállvetve dolgoznak mindazok, akikkel és akikért kiharcolta a „pálfordulást” Bugacon. Jóba Tibor Présház és erjesztő szín A Kunbajai Állami Gazdaság — amely rövidesen a szőlőtermesztésre specializált gazdasággá válik — 1959-ben vásárolt egy francia gyártmányú, Colin típusú horizontális szőlőprés-gépet. Míg a hagyományos présekben a sajtolás bizonyos szakaszában a törkölyt fel kell rázni, sőt ki kell szedni a gépből, addig a Colin ezt a munkafázist sajátmaga végzi el. A prés felett elhelyezett szikkasztó négy rekeszből áll, s egy-egy rekesz befogadóképessége 130 mázsa. A megdarált, bogyózott szelőt úgynevezett cefreszivattyú nyomja a szikkasztóba. A must 00 százaléka saját súlyánál fogva lefolyik, a fennmaradó mennyiséget préseli aztán ki a gép. E korszerű szőlősajtolás mértékének növelése végett a gazdaságban másik présházat is építenek, s e munkát nemsokára befejezik. Ezáltal a meglevőn kívül újabb három présgépet tudnak majd üzemeltetni, bár ezek beszerzése egyelőre nehézségbe ütközik. Pedig szükség van rájuk, hiszen évente újabb és újabb fiatal szőlők fordulnak termőre; már az idén is naponta mintegy 900 mázsa termés vár korszerű feldolgozásra, de a Colinnal 600 mázsa szőlő kisajtolása lehetséges. Tavaly a vörösbor erjesztésénél egyébként — helyiség hiányában — a régimódi, nyíltkádas módszert voltak kénytelenek a gazdaságban alkalmazni, amely elavultsága miatt kevésbé felel meg a nagyüzemi követelményeknek. Az idén ezt az eljárást egy 30x10 méter alapterületű csővázas szín létesítésével kiküszöbölik, 3. T. MUNKA KÖZBEN A nyúlánk termetű Brévai Ferenc KISZ-fiatal annak idején a bútorasztalos szakmát Hegedűs János kisiparosnál tanulta. A segédlevél megszerzése után kopogtatott a Bajai Épületasztalosipari Vállalat kapuján, ahol nyomban felvették. Az új munkakörét hamar megszokta. Ebben sokat segített neki Mikoso- vics János, a KISZ. fiatalokból álló brigád vezetője. Az eltelt idő alatt nemcsak a nagyüzemi épületasztalos- ipari munkát ismerte és tanulta meg. hanem tevékenyen bekapcsolódott az ifjúsági mozgalomba is- Jó munkájáért a KISZ- fiatalok szervező titkáruknak választották. Ezenkívül, mint a szakszervezet beteglátogató felelőse végzi társadalmi munkáját Szabad idejében pedig a Vasas birkózó-szakosztályában tevékenykedik. (Pásztor Zoltán íeb Munkaruhában és ünneplőben Nem sokan érkeztünk a vonattal, s mire a sugárútnak is beillő Béke úton megindultunk, már szinte otthon éreztük magunkat. Megállapíthattuk, hogy a község — Tiszakécske — éppen olyan gondozott, mint határa. A (szakértelemmel ápolt kertekből jómódra, békességre utaló házak néztek ránk. A templom körül, ahol néhány éve még a zajos piac terpeszkedett, most ízléses park fogadja a pihenni vágyókat. Szombat délelőtt van. FŰZIK A DOHÁNYT A dohánylevelekről még le: sem “iSfai^^megS^S^ első érett árnyék/alatt borították el a pázsitot a dte Maylsrekk 0l^y- , (Pásztor—Permi Ilyenkor a munkakedv nagy lendületeit vesz, hogy aztán a megérdemelt pihenésben új erőre kapjon. Rotálok a gyárban Rövidesen megérkeztünk a Permetezőgépgyárba, ahol Kalló Ferenc KISZ-titkár kalauzolt bennünket végig a gyár kilenc műhelyén. Az üzem dolgozói nagyrészt fiatalok, akiknek 75 százaléka KISZ-tag. Munkájukkal már régen kiérdemelték nemcsak az üzem, hanem a felettes szervek elismerését is. Igen élénk kulturális életet élnek, aminek fő bizonyítéka, hogy a tavaszi kulturális seregszemléről tánczenekaruk elhozta az első díjat. Jelenleg nagy lelkesedéssel készülnek az őszszel megrendezendő vetélkedőre. Sokan részt vesznek az Ifjúság a szocializmusért mozgalom politikai tanfolyamain. Bőven kiveszik részüket a társadalmi munkából is. Sokat segítettek és segítenek a Kerekdombon épülő fürdőnél. Gyakran közös programot szerveznek a tsz KISZ- fiataljaival. Legutóbb a vállalat gépkocsiján kiránduláson voltak a Mátrában. Emberséggel =, „ . összefogtak, hogy segítsenek K. Nagy Ferenc munkatársuknak, akinek özvegy édesanyja eltartásán kívül még tanulnia is kell. A KISZ-esek vállalták, hogy közösen megkapálják a család kukoricáját, s addig Ferinek lesz ideje a tanulásra. Ennek az az eredménye, hogy K. Nagy Feri már felzárkózhatott a többiekhez. Nem ritkaság a f itáJlalat.nál ^ KTSZ-Pskiivó wn hiszen mint fentebb IrttdEj főleg fiatalok dolgoznak itt Az üzemben jelenleg a Jugoszláviának készülő mészmű elkészítésén van a hangsúly, határidős munka, s nem szeretnének vele szégyent vallani. Az itt készült gyártmányok eljutnak Olaszországba és Csehszlovákiába is. Elbúcsúztunk a gyártól. Az alkony mint egy nagy piros madár telepedett a falura. Vasárnapi pihenő Másnap, vasárnap élettel teli jókedv, szórakozás tölti meg a falut. A kultúrházban a szimfonikus zenekar próbál és a nagy bécsi muzsikus, a keringőkirály csodálatosan szép melódiája árad: Mesél a bécsi erdő. A dirigens, Batka László, nagy pátosszal és átéléssel vezényli a 49 tagú zenekart A zenészek munkásemberek, akik tegnap még kint a földeken, vagy az üzemek muzsikáló gépei között gondoltak a mai próbára. Nemsokára elkészül az új kul- túrház, amelynek építéséből öregek és fiatalok egyaránt kivették a részüket, s a büszkeség, hogy új kultúrházuk lesz, már ott ül az arcukon. De nemcsak kultúrházat építenek, hanem hamarosan felépül és új színfoltja lesz a községnek az áruház. Ahogy megyünk az állomásra, ünneplőbe öltözött emberek barátkozva, nevetgélve sétálnak az utcákon. Aztán megkondul a harang. A dél vonat úgy ragad el bennünket, hogy még akkor is sóvárogva nézünk vissza, amikor már csak az égbe meredő templomtornyot láthatjuk; • ' ~ ^ Laczt Ida ✓ L latiéiiffffli- Kecskemét
