Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-13 / 162. szám

1962. július 13, péntek 3. oldal ■ • Ötezer holdes A nemrég lezajlott Kalocsai Na­pok alkalmából Márkus Ferenc, i Duna—Tisza kfizi Mezőgazda­­sági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa előadást tartott, me­lyet kivonatosan közlünk. A kalocsai körzetben termesz­tett csípősségmentes fűszerpap­rika több évtizedes nemesítés eredménye. Külföldön is igen keresett cikk, annyira, hogy bőven van még lehetősége az exportálás fokozásának. Évi 120—140 millió forint termelési értéket képvisel. Ha évjáratonként vizsgáljuk a fűszerpaprika termésátlagát, az erős ingadozást mutat. Meg­felelően csapadékos években — mint 1957-ben. s az azt kö­vető két esztendőben — hol­danként! termésátlaga a 30 má­zsát is meghaladta a körzet­ben, tavaly viszont, az aszály miatt, a felére csökkent. A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés a fűszerpaprika termesztését érzékenyen érin­tette, mert e kultúrának nincs még nagyüzemi múltja. (Jól­lehet, a régi kisüzemi szántó­­területüknek nem egyszer a negyedrészén termesztették a fűszerpaprikát, de egy-kéthol­­das parcellákon, s így a nagy­üzemi termesztés technikája nem fejlődhetett ki.) A nagyüzemi termesztésre való áttérés után elsősorban a termésmennyiség növelésével lehet csökkenteni a paprika előállítási költségét. Ezt a terv irányszámainak a meghatáro­zásánál is figyelembe vették, s a kalocsai körzet feladataként azt jelölték met* hogy az ötéves tervidőszak végé­re 1700 vagon fűszerpapri-A társadalmi tulajdon védelmének vizsgálata során a Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelő­ség munkatársai ellenőrizték a bolti adminisztrációt a megye több vendéglátóipari — állami és földművesszövetkezeti — egységében. Megállapították, hogy a leg­több helyen a napi bevételeket később fizetik be. És pedig azért, mert a vállalat vezetősé­ge — a Bács-Kiskun megyei Vendéglátóipari Vállalat — nem vonja felelősségre a rendszerte­lenül elszámoló üzletvezetőket. Emiatt egyik-másik egységben két-háromnapos késés természe­tes dolog. Ezt bizonyítja a Bács-Kiskun megyei Vendéglá­tóipari Vállalat 324-es számú kisvendéglőjének példája. Itt az üzletvezető az 1962. január 29-én befizetett 4000 forintot 1961. december 31-i bevételként könyvelte el, s így tüntette el a hiányt. Ugyanez történt a 320-as számú kisvendéglőben március 27-én. A felügyelőség itt elrendelte a leltározást. Az üzlet vezetője a leltár megkezdésekor lakásá­ról hozta be a március 25— 26-i bevételt — 9000 forintot. Cselekedetét azzal indokolta, hogy az összeget nem állt mód­jában befizetni a vállalat egy­számlájára. Ezek után jogos a felügyelőségnek az a megálla­pítása, mely szerint a vállalat vezetőségének elnéző magatar­tása lehetőséget ad a vissza­élésekre, tehát nem akadályoz­za meg az előbb említett sza­bálytalanságok elkövetését. Nem megengedhető az sem, hogy a földművesszövetkeze­tekhez tartozó vendéglátóipari üzletekben igen gyakori a bi­zonylat nélküli árucsere, amely nemcsak félreértésre, hanem visszaélésre is alkalmat ad. A társadalmi tulajdon foko­zottabb védelme az előbb fel­sorolt mulasztások azonnali megszüntetését kívánja meg. 1700 vagon fűszerpaprika! KAZALRAKÓK kát ötezer holdon kell meg­termelni. Ami az agrotechnikai felté­teleket illeti: a fűszerpaprika igen igényes a talajra, ezért a területét nagy körültekintéssel kell megválasztani. A legjobb minőségű paprikatalaj a tele­­vényben gazdag vályog és a nem mélyfekvésű barna ho­mok. E talajok könnyen fel­­melegednek és jól művelhetők. Bár a fűszerpaprika sok táp­anyagot kíván, mégsem tarto­zik a zsaroló növények közé, mert a gyökérzettel együtt a teljes lombozat is visszakerül a talajba. Célszerű a paprika tápanyag­­szükségletének a kielégítésére a műtrágyázást nagyobb mér­tékben alkalmazni. Ennek meg­felelően az istállótrágya meny­­nyiségét csökkenthetjük, hiba volna azonban a szervestrágyá­zást teljesen mellőzni. Istálló­trágya hiányában zöld-, vagy mesterséges szalmatrágyával kell pótolni a talaj táperejét. Az ültetés gépesítésével kü­lönös jelentőségre tett szert a palántanevelés. A gépi ültetés sikerének alapvető követelmé­nye ugyanis az erős, edzett pa­lánta. Ez idejében akkor állít­ható elő, ha — négyzetméte­renként 40—50 gramm mennyi­séggel — március végéig meg­történik a langyoságyi vetés. Az így nevelt palánta má­jus elejére eléri a 12—16 centiméteres nagyságot és a megkívánt hat-nyolc lombleveles állapotot. Az ilyen nagyságú palánta mind a láncos, mind pedig a tárcsás rendszerű géppel jól ül­tethető. Nagyban függ a termésered­mény a növényszámtól is. Gépi művelésnél, száraz időjárási vi­szonyok között — 2—3, esetleg 4 szálával ültetve — 60X40, öntözéses termesztésnél pedig 60x30 centiméteres tenyészterü­­let a legmegfelelőbb. Esőztető öntözésnél egy-egy alkalommal 40—50 mm öntöző­víz adagolása szükséges. Tartós 20 Celsius fok körüli talaj-, illetve léghőmérsékleten a fűszerpaprika minden ká­ros következmény nélkül öntözhető. A csapadék kedvezőtlen elosz­lásából adódó termésingadozás elsősorban öntözéssel szüntet­hető meg. A palántanevelés gépesítésé­vel és a gépi szedéssel az ösz­­szes kézi munkának több mint a felét lehet elvégezni. A sze­dés teljes gépesítésének meg­oldásáig megfelelő szedőkocsi alkalmazásával is lehet mun­kaerőt megtakarítani. J. T. 400 gép, 1500 aratópár a gaboií a földeken-— A várinál jobb less a termés — A TÖBB HÉTIG tartó hűvös idő után meggyorsult megyénk­ben a gabona betakarítása. Na­ponta átlag 400 kombájn és ara-' tógép, valamint 1500 aratópár vágja a termést állami és szö­vetkezeti gazdaságainkban. Nyo­mukban félezer traktor szántja a tarlót. A Bajai Állami Gazdaság több mint 8000 holdat kitevő gabona­tábláin kedden 31 kombájn egy­szerre állt munkába. A gépek őszi árpából 15,5, búzából pedig Tanulmányi jutalom A Kecskeméti Cipőgyárban a vállalat vezetősége anyagilag is segíti a levelező oktatásban részt­vevőket, méltányolva fáradozá­sukat. Az év elején az igazgató a párt- és szakszervezettel egyet­értésben úgy határozott, hogy azok a középiskolai levelező hallgatók, akik négyes ered­ményt érnek el 400, az egyete­misták pedig 800 forintot kap­nak tanulmányi jutalomként- A vizsgák befejeztével, a na­pokban Sersényi Sándor igaz­gató hat középiskolásnak és há­rom egyetemistának nyújtotta át meleg szavak kíséretébn a jól megérdemelt jutalmat. Megmérgezte kél gyermekét, utána önmagával végzett Szerdán délben szabadszállási lakásán holtan találták Hős La­­josnét és két kicsiny gyermekét. A rendőrségi nyomozás eddigi adatai szerint Hősné miután be­zárkózott a lakásba nikotinos oldatot itatott kétéves kisfiával és tízhónapos lánykájával, majd önmagát is megmérgezte. Az ed­digi megállapítások szerint a családi tragédia oka az asszony hosszabb ideje tartó idegbeteg­sége és közvetlenül a cselek­ménye előtti napokban a férjé­vel való összeszólalkozása. A tragédia további részleteinek megállapítása ügyében tovább tart a nyomozás. 16 mázsa átlagtermést takarítot­tak be eddig egy-egy holdról. MINDEN KÜDSÖ segítség nél­kül aratnak-csépelnek a kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. saját kombájnukkal és cséplőgépük­kel végzik 500 hold gabonájuk termésének a betakarítását. A 220 hold ősziárpa-földön már befejezték az aratást, s a friss tarlóba vetik a másodnövénye­ket. A VÄRTNÄL, EGYÉBKÉNT megyeszerte jobb lesz a gabona­­termés. A hűvös, csapadékos idő kedvezően hatott a kalászosok fejlődésére, az elmúlt hetekben kövérre „híztak” a búzaszemek. A megye déli részének fekete­földién az előzőleg becsültnél holdanként egy-két mázsával több lesz a termés. A hartai Üj Élet Termelőszövetkezetben a kombaJv végzett aratás-cséplés után azonnal megtisztítják a tarlót szalmától, hogy a területet késedelem nélkül felszánthas' Képünkön a közös gazdaság két zetorosa, Leitheider György ss Brenner Péter vontatja a szalmakupacokat a kazal felt. Gyorsan növekedik a kazal, amelynek tetejére elevátor hordja a 30 hold őszi árpa szalmáját. A szövetkezet állatállo­mánya részére az idén is lesz bőven alomszalma. (Pásztor Zoltán felvételei.) Tanácskozás a megyei pártbizottságon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága egyéves mezőgazdasági pártis­kolájának tanárai — Vass Er­­nőné és Gál József elvtársak — tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottságon beszélgettek az A kiskunfélegyházi Dózsa Tsz őszi árpa földjén, jókora tarlót hagyva maga után, zakatolva nyomul elő­re a kévekötő-arató­gép. A gép mögött nem messze, ki szoknyá­ban, ki mackóban, se­­rénykezű lányok sze­degetik a kévéket. Kora délután fogtak hozzá, s azóta már úgy belemelegedtek a munkába, hogy talán a vacsoracsillag fel­jöttét Is idekint, az árpaföldön várják meg... Jól sejtettük. Tóth Piroska,a szövetkezet KISZ-titkára ugyanis azt mondja: „Kádár Máriával, Palatínus Ilonával, Tóth Irén­nel, Gyovai Máriával és Joó Rozáliával már megállapodtunk: estig legalább 15 hold ké­véit gyűjtjük össze. Mi, hatan, elbírunk ennyit. Csak győzze a gép!" Hogy állják a sza­vukat, kétség nem fér hozzá. ők ugyanis többi ifjú társukkal együtt ha azt mond-Piroska és a többiek ják: vállaljuk! — az nem üres szóbeszéd. Tavasszal például a közel negyven főnyi ifjúsági munkacsapat 18 holdon kísérleti kukoricatermesztésbe fogott, mivel a szö­vetkezet gazdái közül nem egy még mindig amellett kardoskodik: „Nem érdemes hol­danként 10—12 ezer tőnél többet meghagy­niTalajerőben sze­gény földeken való­ban felesleges a tő­­számnövelés — véle­kedtek a fiatalok —, de a jó, kövér földe­ken, meg ahol trá­gyázzák a talajt, és elegendő a csapadék is, ott feltétlenül gaz­dagabb terméssel fi­zet a magasabb tő­szám. Ennek bebizo­nyítása végett kísér­leti területükön négy parcellára osztva ter­mesztenek kukoricái, s az egyiken 60, a másikon 50, a harma­dikon 15 és az utolsón 40 centiméter a tőtá­volság. Holdanként ha csak egy mázsával növekszik az átlagter­més, akkor is érde­mes 16—18 ezer tövön termeszteni ezt a fon­tos takarmánynövényt. Példát mutatnak a fiatalok a társadalmi munkában is. Az „If­júság a szocializmu­sért" mozgalomban résztvevők közül har­minchaton már elvé­gezték a 20—20 óra tár­sadalmi munkát, mely­nek során borsót szed­tek, helyiségeket ta­karítottak, meszeltek, stb. — Két hete renlcz­­tük be új klubszo­bánkat a járási KISZ- bizottságtól ajándék­ba kapott asztalokkal, székekkel, könyvszek­rényekkel és egyéb bútorokkal — újságol­ja Tóth Irén. — A szövetkezet könyvtá­rát azóta itt látogat­hatják a gazdák, akik munka végeztével szí­vesen térnek be egy­­egy jó olvasnivalóét t a „kultúrba” — ahogy ők nevezik a klubot. Van Munkácsy televí­ziókészülékünk is, és ősszel kezdődő iskolai év Bács- Kiskun megyei hallgatóival. A tanácskozáson részt vett Iván Istvánná, a megyei pártbizott­ság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. ha kedvűnk tartja, filmelőadáson veszünk részt, amelyet kéthe­tenként a MOKÉJ rendez nekünk és a szövetkezet többi gaz­dájának. A táncmu­latság sem ritka ná­lunk, s most elható roztuk, hogy a kisebb színdarabokon, tréfás jeleneteken kívül népi táncot is fogunk ta­nulni. A nyáron kellemes kirándulásban ás él­ményben lesz ma yl részük: elmennek a Balatonra• — Ha rendesen megműveljük a kuko­ricát, magnetofonnal és 11 ezer forinttal jutalmaz bennünket a termelőszövetkezet. Ebből a pénzoöl ren­dezzük meg a dunán­túli kirándulást, mely­re nagyon vágyunk már — meséli Palatí­nus Ilona. Jó munkájukért, di­cséretes szorgalmukért és kezdeményező kész­ségükért megérdemlik, hogy emlékezetes na­pokat töltsenek a ma­gyar tenger partján. Kohl An tal

Next

/
Oldalképek
Tartalom