Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-13 / 162. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek XVII. ÉVFOLYAM 162. SZÁM Ara 60 fillér 1963. JULIUS 13, FENTÜK Minden halódik lakosnak ran betétkönyve Az idén is meghirdette a takarékossági versenyt a megyei tanács végrehajtó bizottsága 500 ezer forint jutalmazásra Megyénkben hagyomány már a takarékosság. Bács-Kiskun. a takarékbetért--gyűjtési versenyben az ország legjobb eredményt elért megyéi közé tartozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény. hogy 1956. január 1. óta 276 millió forinttal növekedett a megye lakosságának takarékbetét-állománya. Igen népszerűvé váltak a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak, amelyek száma 1958 óta 89-ről 190-re szaporodott, taglétszámuk 10 ezer fővel, betétállományuk pedig 10 millió forinttal növekedett. A takarékosság nálunk már az iskolás gyermekek körében is igen népszerűvé vált. Ez év májusában például 4 millió forint értékű iskolai takarékbélyeg volt a tanulók betétjén. Jelenleg megyénk minden 5,6 lakosára jut egy takarékbetétkönyv. A takarékbetét-állomány ilyen nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az is. hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága, az országban elsőnek, jutalmazással egybekötött takarékossági versenyt indított. Ezt a pártszervezetek, tanácsok, a Hazafias Népfront a nőtanácsok és KISZ- szervezetek is támogatták. Ugyanakkor a lakosság érezte, hogy hasznos a takarékosság, mert fedezetet jelent a kölcsönök folyósítására. Három év alatt, 1959-től 1961-ig — hogy csak a nagyobb kölcsönöket említsük — 1467 családi ház építkezését segítette az Országos Takarékpénztár. Az elmúlt évi takarékossági verseny eredményeként a tervezett 65 milliós betétállománynövelési tervvel szemben 68,8 millió forintot tett a lakosság takarékba. A megyei tanács gazdasági állandó bizottsága mellett működő takarékossági albizottság az idei versenyt értékelve két városnak és 23 községnek javasolta odaítélni a „Takarékos város”, illetve a „Takarékos község” címet Közülük Baja város 162, Kecskemét pedig 124 százalékra teljesítette betétállomány-növelési tervét. A takarékossági albizottság a két város s a 23 község közül Soltvadkertet, Bácsbokodot, Kiskőröst, Vas-REKONSTRUKCIÓ A második ötéves népgazdaság-fejlesztési tervbe az iparfejlesztési beruházásokra előirányzott mintegy 80 milliárd forint kétharmadát a már meglevő üzemek korszerűsítésére, bővítésére fordítjuk, s ezzel üzemeink gyors fejlődését, korszerű technikai színvonalra való emelését biztosítjuk. úgy, hogy közben termel a gyár, tehát fejlődésünk jelenlegi szakaszában a tapasztalatok bizonyítják, hogy a rekonstrukciós beruházási politika helyes és szükséges. Csak így tudjuk üzemeink korszerűsítését gyorsan megoldani, s a beruházásokra adott forintokat jól gyümölcsöztetni. kutat, Hartát, Garat, Izsákot és Dunavecsét javasolta pénzjutalomra, amelynek összegét községfejlesztésre használhatják fel. Ez évben úiabb taíkarékossági versenyt hirdetett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A verseny 1963. március 31-én zárul. Jutalmazására 500 ezer forintot szavaztak meg. Ebből 340 ezer forintot a községeik, 130 ezer forintot a városok kapnak, amit ugyancsak községfejlesztésre fordíhatnak. Harmincezer forintot az iskolai takarékossági mozgalom jutalmazására tartanak fenn, amelyen sportfelszereléseket, szertárariyagot. szemléltető eszközöket vásárolhatnak a legjobb eredményt elérő tanintézetek. Versenyfeltételeik a városokban, hogy az egy főre eső betétösszeg elérje az ezer forintot és a betétkönyvek száma annyi legyen, mint ahány lakás van a városban. Az első helyezett vSros jutalma 80 ezer, a másiké 50 ezer forint. A községeket nagyságrend szerint. — ezer belterületi lakáson felüli, 600—1000 lakóházig, 200 —600 lakóházig, valamint tanyarendszert! községek — kategóriákra osztották. A jutalmazás alapja a betétkönyvek száma és az egy főre eső betétöszszeg nagysága. A takarékossági versenyt 1963 tavaszán értékelik, s a jutalomösszegeket már a jövő évben felhasználhatják a legjobb eredményt elérő városok és községek a fejlesztésre. Nagy Ottó Sántha László esztergályos, aki hozzáértő kezelője a maro- és gyalugépeknek is, 15 éve áll az esztergapad mellett. A szakmát Budapeseten, a Klement Gottwaid Villamossági Gyárban tanulta. A helybeli születésű fiatalember nem találta helyét a fővárosban, s ezért hazajött Kecskemétre. Február 1-e óta dolgozik a Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregységének TMK-műhelyében. Itt a kovácsoló és reszelővágógépek javítását bízták rá. Munkáját példásan végzi. Idejéből jut az utánpótlás tanítására. Jelenleg Pataki Ferenc másodéves tanulót vezeti a szakma problémáiba. Munkájának jobb elvégzése céljából ősszel a gépipari technikum első osztályában sajátítja el a gyakorlati munkájához nélkülözhetetlen elméleti tudást. (Pásztor Zoltán felvétele) Megyénkből küldik as első húsassállítmányt a főrárosba Ma, pénteken és holnap négy, a hartai szövetkezeti gazdaságok új búzájával teli vagon indul — az országban elsőként — a fővárosba. A Gizella-malomban ünnepélyesen fogadják a szállítmányt. A Kecskeméti Gazdasági Malomba tegnap érkezett az első szállítmány a Helvéciái Állami Gazdaság igen jó minőségű, 80 kilogrammon felüli hektolitersúlyú, 14,7 százalék víztartalmú San Pastore búzájából. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet ugyancsak csütörtökön adott át nagyobb menynyiségű gabonát a helybeli malomnak. Vaskút és Hercegszántó közös gazdaságai is megkezdték a búza átadását. Közvetlenül vagonba rakva szállítják a kenyérnekvalót a bajai járás és a megye különböző malmaiba. Hruscsov beszéde megmutatta az utat a békéhez Megyénk több üzemében is hozzákezdtek a rekonstrukcióhoz. A ZIM Kecskeméti Gyáregységére 125,4 milliót költ államunk. Ebből az összegből az új épületek egy részébe modern gépsorokat építenek be, több helyütt félautomata termelési folyamatokat alakítanak ki. az öntö-formázó gépek beállításával pedig a minimálisra csökkentik a nehéz fizikai munkát. A korszerűsítés eredményeképpen ugrásszerűen megnő a termelés. A világszerte ismert fürdőkád mennyisége a második ötéves terv végére a jelenleginek, kétszeresére emelkedik. A Kiskunfélegyházi Gépgyár öt év alatt több millió forintot költ az üzem korszerűsítésére. Ennek nyomán modern vegyi és élelmiszerin ári géneket előállító gyárrá fejlődik. A Reszelőgyár Kecskeméti Gyáregv séf ének modernizálására a technikai színvonal emelésére 46 milliót költ államunk. Ebből eddig több mint 20 millió forintot már felhasználtak. A rekonstrukció előnyös a népgazdaságnak, mert jelentős származékos költségek — közművesítés. lakásépítés, kommunális, munkások szakmai kiképzésére fordított összeg — megtakarítását eredményezi. Elvégezhető, Megyénk ipara a második ötéves tervben igen jelentős mértékben fejlődik. A rekonstrukciós jellegű beruházási politika még következetesebb alkalmazása révén a rendelkezésre álló erőforrások jobb hasznosításával a fejlődést meggyorsíthatjuk. Erre azért van szükség, mert anyagi erőforrásaink korlátozottak. Világosan kell látni azt is, hogy nem csupán a gazdasági erőforrások korlátozott volta indokolja az ipari rekonstrukciót. Ennek objektív alapját képezi, hogy az épületeknek, építményeknek, a gépek és berendezéseknél hosszabb az anyagi és erkölcsi élettartama- Ugyanaz az épület-, vagy építmény felújítás vagy kisebb-nagyobb átalakítás mellett — az esetek többségében — képes az egyre korszerűbb gépeknek és berendezéseknek megfelelni Iparunk versenyképessége is indokolja, hogy szervezetten és rendszeresen kell gondoskodni az elavult gépek és berendezések kiselejtezéséről és korszerű kicserélésükről is. Ezek után mindenki számára érthető, hogy miért kapott oly nagy jelentőséget a második ötéves tervben a rekonstrukció. Moszkva. (TASZSZ) A Pravda csütörtöki száma Olga Csecsotkina riportját közli a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszus üléséről. A riport leírja, hogy milyen mély hatást tett a kongresszus résztvevőire Hruscsov beszéde. Csecsotkina a továbbiakban kifejti, hogy sok küldött, köztük amerikaiak is. elismerésüket nyilvánították azért, hogy Hruscsov maga jelent meg a kongresszuson és fejtette ]d a szovjet kormány álláspontját. — Miért nem jön el Kennedy amerikai elnök is a kongresszusra és fejti ki az Egyesült Államok politikáját a leszerelés és a béke kérdéséről? — mondották ezek a küldöttek. — Ebben az esetben a kongresszus részvevői meghallanák mind a két fél álláspontját és véleményt mondhatnának, A Pravda vezércikke hangsúlyozza, hogy „e kongersszus jelentőségét nemcsak a részvevő országok száma határozza meg. A küldöttek mögött láthatatlanul ott van a történelem hatalmas és legyőzhetetlen ereje, az igazság ereje- A Moszkvában összegyűlt békeküldöttek az emberek millióinak, a föld minden népének leghőbb vágyait és reményeit, gondolatait és érzelmeit juttatják kifejezésre.” — Arra a kérdésre, melyik a reális út a békéhez — folytatja a vezércikk — minden világrész lakosai biztató választ kaptak Hruscsov felszólalásában. — A különböző felfogású és világnézetű embereknek érezniök kellett és fel kellett ismerniök, mennyire az övék is a Szovjetunió békés álláspontja. Ezért tapsolták meg olyan őszinte lelkesedéssel a szovjet miniszterelnök beszédét. A kongresszus küldötteinek a csütörtöki moszkvai lapokban megjelent nyilatkozatai szintén kiemelik Hruscsov beszédének jelentőségét. Eduardo Corona havannai egyetemi tanár megállapítja: „Ez a beszéd ismét meggyőzően bizonyította a Szovjetunió politikájának nemes és békés jellegét.” „A kongresszus és Nyikita Hruscsov beszéde rendkívül nagymértékben előmozdítja a béke ügyét” — jelentette ki Karl Ludwig Opitz nyugatnémet író. Jean Paul Sartre ismert francia író, aki Hruscsov beszéde napján érkezett repülőgépen Moszkvába és egyenesen a kongresszusi palotába sietett, hogy meghallgassa a szovjet kormányfő felszólalását, a Pravda tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette: — Hálásak lehetünk Hruscsovnak, hogy a békeharcosok előtt kifejtette a szovjet kormány álláspontját. Sajnálom, hogy más kormányfők nem vették maguknak a fáradságot, hogy eljöjjenek a kongresszusra és ugyanezt tegyék. — Nagy beszéd volt ez, amely tele volt lelkesítő és gyakorlatilag megvalósítható gondolatokkal — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Bemal profeszszor, majd hangsúlyozta, hogy Hruscsov, mint államférfi „kész biztosítani az általános és teljes leszerelés programjának a végrehajtását”:
