Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

1962. július 31. kedd 3 oldal Százezreket jövedelmez a serléskizlalás Egy hansnoH (sx-höxi vállalkozás Jánoshalma két szövetkezeti gazdasága tavaly úgy határo­zott, hogy közös társulással tsz­­közi sertéshizlaldát hoz létre. Tervük azóta valóra vált. A csaknem száz főnyi építőbrigád — amelyben e termelőszö­vetkezetek kőművesmunkához is értő gazdái dolgoznak — tető alá hozta az 1200 férőhe­lyes hizlaldát, s a valamivel ki­sebb befogadóképességű- süldő­szállást, a beteg állatok elkülö­nítésére létesített ólat és az úgynevezett szúró-boncoló he­lyiséget. Ezenkívül egy 150 mé­ter mély kutat is fúrtak, ahon­nan hidrofor nyomja a vizet csöveken keresztül az ólakban levő itatóvályúkba. As első bevétel A sertéshizlalda udvarán jó­kora rakás tégla, piros cserép és gerenda tűnik a látogató 6zeme elé. Jelezve, hogy az építkezés még nem fejeződött be. A süldőszállás jobb és bal szárnya közé ékelődve, kéteme­­let magasságban most készül a _ takarmánytároló torony. Mi­helyt a kőművesek felépítik, hozzálátnak egy újabb ezer fé­rőhelyes, süldőszállás, valamint a melegház, az osztályozó és a brigádszállás alapozásához, s szeptember végéig felszerel-SorozaSos szabálytalanságok ismét egy em­beréletet követeltek a Kiskun­félegyházi Gépállomáson. Tarjá­nyi László traktoros, miközben Petőfiszáliáson Barát Sándor ta­nyáján megrendezett szikrafogó­­próba után a lakásához vezető dűlőn hazafelé haladt, gépének baloldali járkerekével nekihaj­tott az út baloldalán levő 35 centiméteres dombnak. A trak­toros kiesett az ülésből, majd a pótkocsi alá került és súlyos belső sérülést szenvedett. A bal­eset Gál Albert lakása előtt tör­tént, aki feleségével együtt emel­te ki a szerencsétlenül járt em­bert a pótkocsi alól. Tarjányi László később a kórházban meg­halt. Mire derült fény még a vizs­gálatkor? Riasztóan sok szabály­talanságra! Tarjányi László pél­dául nem szakképzett traktoros, a téli szakmai oktatásban való részvételt nem tudta hitelt ér­demlően igazolni, nincs orvosi igazolása, hogy alkalmas a trak­toros munkakör betöltésére, nem részesült KRESZ-oktatásban, az erőgép nem volt közúti forga­lomra levizsgáztatva, a kormány holtjátéka a megengedettnél jó­val nagyobb, a pótkocsin nem volt biztosító lánc, nem műkö­dött a ráfutófék, az erőgépet és a pótkocsit összekapcsoló rögzí­tő szeg pedig nem volt bizto­sítva. A gépállomás! vezetők tetéz­ték még a hibát azzal, hogy nyolc napig elhallgatták a bal­esetet, a felelősség megállapítá­sa céljából nem indítottak fe­gyelmi vizsgálatot, nem az elő­írtaknak megfelelően hajtották végre a nyáridény előtti baleset­­védelmi oktatást, melyről Tar­jányi László és brigádvezetője is hiányzott. Mérlegelve az összes körül­ményeket az SZMT munkavé­delmi csoportjának vezetője a halálos baleset bekövetkezéséért Várad! Antalt, a gépállomás igazgatóját, Bencsik Elek főag­­ronómust, Tóth Béla volt főmér­nököt és Ágoston Pál biztonsági megbízottat pénzbírsággal súj­totta. Igaz, ez Tarjányi Lászlón már nem segít, de figyelmeztet, hogy szigorúbban kell felelősségre vonni azokat, akik nem tartják be a munkavédelmi előírásokat 1 nek negyven önetető és itató szekrényt is. Decemberben, vagy a jövő év elején pedig sor kerül a villamosításra. A hónapról hónapra bővülő „sertésország” állományának száma most közel 1700. Dobó Kálmán főkönyvelőtől megtud­juk, hogy a közelmúltban ad­tak át 75 hízott disznót szerző­désre — egyenként 106 kilo­gramm átlagsúlyban — az Ál­latforgalmi Vállalatnak, amely a nagyüzemi felárral együtt mintegy, 135 ezer forintot fize­tett értük. Hamarosan újabb 150 sertés kerül ilyen módon értékesítésre. Részben ezeknek, részben pedig a már eladott ál­latoknak a pótlására Hosszú­­pályi környékéről közel félezer süldőt vásároltak. A sertésszál­lítmány érkezését ezekben a napokban várják. Dobó Kálmánnal ezután kö­rülnézünk a hizlaldában. Orkvditi as állatorvos — A gondozóknak korábban úgy kellett behordaniuk a vizet a kútról — meséli kísérőnk — és ez sok fáradsággal járt. Az­óta könnyítettünk munkájukon. A süldőszállást és a kút fölé épített hidrofort csővel össze­kapcsoltuk, amelyben a víz egyetlen kézmozdulatra eljut a vályúkba. Kevesebb munka — időmegtakarítás! A másik, piros cserepes, fe­hérre meszelt ólban vannak az elkülönített állatok. Egy részük állatorvosi kezelésre szorul, má­sik részük pedig azért került ide, mert — mint a gondozók­tól halljuk — a többi hízó „el­marta” a' vályútól. Az itt levő sertésekre fokozott gonddal vi­gyáznak. Dr. Kiss Sándor állat­orvos egyébkén — aki a sza­badságát töltő kollegáját he­lyettesíti — hetenként kétszer megnézi az elkülönített állato­kat, s lelkiismeretesen ellenőr­zi, gyógyítja valamennyit — meg tanácsot is ad: hogyan etessék a beteg jószágot. Exernégyszáx forint felenként Útközben két testvér gondo­zóval, Halla Lajossal és Halla Bélával találkozunk. Április óta dolgoznak itt és ketten 555 sertést nevelnek.“ Kora reggel fognak munkához és este 6-ig jócskán akad dolguk. —. Mennyit keresnek havon­ként? — érdeklődünk. — Júniusban 1400 forintot kaptunk fejenként -- válaszolja a fiatalabbik. — Bennünket aszerint fizetnek, hogy a ránk bízott sertések súlya havonta hány kilogrammal gyarapszik. Általában 10—11 kiló súlygya­rapodást számolunk sertésen­ként ... — Takarmányt honnan kap­nak? — Azt a község szövetkezetei adják, mivel így szól a megál­lapodás. Nemrégiben a Petőfi Tsz hozott 414 mázsa őszi ár­pát, hogy a friss takarmány­nyal változatosabbá tegyük a sertések etetését. Ennek az ára majd év végén lesz elszámolva, amikor sor kerül a tiszta jöve­delem kiosztására, hogy tudni­illik mennyi is jár egy-egy ter­melőszövetkezetnek. A jánoshalmi közös gazdasá­gok vállalkozása a sertéshizla­lásra — mint a róla szóló ri­port is tanúsítja — nagyszerű lehetőségeket rejt magában a jövedelem további gyarapításá­ban. Kohl Antal Diákok nyári programja A nyári szünetben folytatódik megyénkben a KISZ és ifjúsági vezetők képzése. A Baján felál­lított megyei KISZ-táborban egy­mást váltják a tanfolyamok résztvevői. Dunaszentbenedeken az úttörőtábor vezetősége, közép­­iskolás ifivezetők is segédkezdek és munkájukkal 400 általános iskolás őrsvezető képzését tették lehetővé. A nyár folyamán so­kan végeznek iskolai tanulmá­nyaikkal kapcsolatos feladatot. Politechnikás csoportok dolgoz­nak az iparban, de sokan se­gédkeznek az aratásban, a me­zőgazdasági gépeik javításában is. Mindezeket összevetve meg­állapíthatjuk. hogy a középisko­lások nyári elfoglaltsága egyre hasznosabb és tartalmasabb lesz. Földvári László levelező Ezer pár gyermekcipő naponta Az Idén épült új telephelyen, korszerű gépeken és fejlet­tebb technnológiával jelenleg már ezer pár gyermekcipő kész"! el naponta a félegyházi Kiskunsági Cipőüzemben. Képünkön-Munkában a tűződei szalagrészleg. (Lakatos József felv Iskolai előkészítők A Bajai Járási Tanács művelő, dési csoportja figyelemreméltó kezdeményezésbe fogott. A köz­ségektől távoleső tanyaközpon­tokban — ahol még nincs óvoda — előkészítő tanfolyamokat tar­tanak az ősszel iskolába kerülő hatéves gyerekeknek. Az előké­szítő foglalkozások rövidesen Ö-Almás, Ó-Sükösd és Bácsbor­­sód tanyaközpontjában kezdőd­nek meg. Sólymod Erzsébet munkásnő az egalizálást végzi. Soós László talpszél maró la szorgalmasan végzi munkáját. A növényvédelem szolgálatában A TASSI Növényvédő Állo­más laboratóriuma négy éve működik. Létrehozása óta szak­dolgozóinak a munkája nem­csak megyénkben vált ismertté, de az ország, sőt a külföld nö­vényvédelmi köreiben is. A kor­szerű növényvédelmi kutatás­ban és a gyakorlati növényvé­delemben elért eredményeik az-Zúg, csattog a hu- Cjfafuil fiárfyík szonnégykalapácsos daráló a kiskunhalasi Vörös Október Terme­lőszövetkezet magtára előtt. A masina mű­ködését összehúzott szemmel figyeli az aj­tóból Mucsi Imre bá­csi, a közös gazdaság magtárosa. Körötte a darálással elfoglalt szövetkezeti gazdák sürgölődnek, tömzsi zsákokat billentenek a tolóra> s bent szép sor­jában elhelyezik őket. A magtáros nem nézi tétlenül a munkát, ő is tevékenyen részt vesz a szorgoskodás­ban. Csattog, zúg a gép, járnak, forognak a ke­rekei, egymásba ka­paszkodnak a vasfo­gak. .. Talán Mucsi bácsi emlékezetében is így forognak vissza az idő kerekei. Ha való­ságos, érzékelhető szer­kezete lenne — bizo­nyára. .. A 4i évvel visszaforgatott idő mé­lyében ez a kép tárul­na fel: Egy 15 éves legényke először lép be a kiskunhalasi ma­lomba,, ahol nagy, léz A szövetkezet magtárosa meson suhogó, csatto­gó kerekek pörögnek» s láthatatlan hengerek közül folyik elő a fi­nom tapintású liszt. A fiatalember még eset­lenül botladozik a zsá­kok között, de lassan­ként eltanulja a ko­mor arcú molnárok tudományát, s jó né­hány év múlva ő ma­ga is mesterlevelet sze­rez. .. S aztán év jön évre, változatlan egy­hangúsággal forognak a kerekek, s a napok is megtelnek keser­nyés lisztporral. Az alattomosan szállongó por beleeszi magát a molnár ruhájába, ar­cának redőibe, de még a tüdejébe is. Harminckét évet töl­tött el a malomban. s végül is a molnárság­­gal rokon foglalkozást itt találta meg a ter­melőszövetkezetben — tizenkét évvel ezelőtt. Ez a munka egészsé­gesebbe mert nincs por, s többet van kint a szabad levegőn is. De tennivaló azért bő­ven akad. Hiszen ezen a magtárhelyiségen kí­vül még három van a közös gazdaságban. S legtöbbször mindegyi­ket végig kell járnia. Igen ám» de a négy magtár közül melyik­ben lehet megtalálni, ha halaszthatatlan ügy­ben keresik. — Ez úgy van — magyarázza —, hogy amikor elmegyek a másik magtárba, be­szólok az irodába, s így ott mindig tudják, merre vagyok. Külön­ben van helyettesem is, Dezső Antal, s ve­le szoktam megosztani a munkát. Aztán a felelősségé­ről beszél. Minden szem gabonával el kell számolnia a közösség előtt, nem hiányozhat egy deka sem. Ehhez pedig semmi más nem szükséges, csak, pon-. tosság és lelkiismere­tesség. S válóban> ed­dig még soha nem volt hiánya. Az aratás, cséplés idején hajnaltól késő estig itt kell lennie. De Mucsi bácsi nem fél ettől, hiszen más kor is már reggel 6 óra után itt található. Pedig jó messze lakik innen, hét kilométer­re, a város túlsó ré­szén. Könnyű azonban az utazás, hiszen jól szalad a Berva, omit két évvel ezelőtt vá­sárolt. Most 59 éves. Las­sanként eléri a nyug­díj-korhatárt, renge­teg „szolgálati éve” van — de nem gon­dol a nyugalomba vo­nulásra. — Hogyan tudnék én munka nél­kül élni? — kérdezi szinte önmagától is. Amíg az egészsége bírja, dolgozni akar... Mert forognak tovább a kerekek, a darálóé és az időé is — ame­lyek az ő, s szövetke­zeti gazdatársai javá­ra őrölnek. H D. zal magyarázhatók, hogy szoros kapcsolatot tartanak a megye állami és szövetkezeti Sazdasé­gaivaL Az elmúlt években nagy erő­feszítéseiket tettek olyan kárte­vők életmódjának tanulmányo­zására, mint a szőlőilonca, a kendermagbogár, a cseresznye­légy, a barackmoly és a lucer­­naböde. Ezek életmódjának szé­leskörű kutatása nyomán ma már eredményesen lehet elle­nük védekezni: Két új kártevőt Is felfedeztek: a sziki poloskát és a fekete ola­josbogarat. Sikerűit az ellenük való védekezés módját is a la­boratóriumban kidolgozni. örvendetes, hogy megyénk termelőszövetkezeted szaktan;'.rá­adásért egyre gyakrabban f~ dulnak a laboratóriumi amelynek segítsége folytán né - •* év alatt mintegy 2 millió for'nt értékű termést mentettek meg a kártevőktőL A MÉG HATÁSOSABB nö­vényvédelem céljából a labr i­­tórium szakdolgozói ebben az évben megkezdik az üzemen t lüli kártevő-előrejelzés mórjá­nak kidolgozását. Evégett a ter­melőszövetkezetekkel még szo­rosabb kapcsolatot teremten--'-. amely olyan formában is fenn­áll, hogy „Védekezési felhívás”­­okat küldenek nekik a várható kártételek meggátlásának ismer­tetésével. Az újabb növényvédőszerek hatását, továbbá a Pemit és más EDT-tartalmú szerekkel szem­ben ellenálló rovarok életmód­ját is vizsgálják, illetve tanul­mányozzák már ebben az évben. A NÖVÉNYVÉDŐ állomás la>­­bor.atóriumának kutató, s a kár­tevők irtását segítő munkája a gyümö’csexport szempontjából is nagyon fontos. Szűcs József

Next

/
Oldalképek
Tartalom