Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

I »Mal 1962. Július SÍ. keid Az igazi élmény mindig felejthetetlen,.. számukra is — ahogy mondja — I gondolkodás nélkül; szellemesen minden nap újabb harcot jelent — és ez nem könnyű feladat a kapitalisták ellen. [De mi, kommunisták ezért dol­— C’lao bambino — köszönti szívélyesen a Kecskeméti Konzervgyár bölcsődéjének egyik apróságát. Csaknem másfél millió forint értékben adtak el könyvet az elmúlt negyedévben a MÉSZÖV könyvesboltjai Markáns vonású arcából kivil­­lan vakító fogsora. Ajkáról gyor­san peregnek a dallamos, lágy olasz szavak. Felhőtlen jókedv, olszos tűz és temperamentum jellemzi Garuti Arduinót, S. Piet­ro Casele város polgármesterét. — Molto bene — nagyon szép — kiált fel őszinte elragadta­tással a Kecskeméti Városi Ta­nács dísztermében. Hozzáteszi, hogy látta Pesten a Parlamentet is. — „Csodálatos volt” — árad szavaiból az elismerés —, mint minden az önök gyönyörű orszá­gában. A házak, az ápolt par­­kok, a szívélyes és vendégsze­rető emberek, na és persze — mosolyog hamiskásan — a jól öltözött lányok és asszonyok... Beszélgetésünk minduntalan félbeszakad. Percenként akad valami érdekes, új látnivaló, ami azonnal magára vonja a fi­­g' elmét. Mindent meglát, ész­revesz, ismerkedik a várossal. Kol az épülő szállóban gyönyör­ködik, hol egy sétáló apróság­nak integet, majd élvezettel néz körül a Rákóczi úti sétány ár­nyékos fái alatt. — Talán az tetszik legjobban — mondja —, hogy rengeteg park virul a házak között. Lát­szik, itt sokat törődnek azzab hogy kellemes, szép környezet­ben éljen a lakosság, Az igazi élmény felejthetetlen és én min­dig megőrzőm magamban az Ut látottak emlékét „ — Nagyon szép — nézi elisme­rően a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházat és a tanács Im­pozáns épületéi, Az épülő Éenánvfbos, ä Kon­zervgyár bölcsődéjében tett lá­togatás után élénken magyaráz­ni kezd: — Nálunk »öli: hazugságot ter­jesztenek erről az országról. És most a saját szememmel győ­ződtem meg róla, hogy jól, kul­turált körülmények között élnek a inagyarok. Kiváló az emberek szociális ellátottsága és a veze­tők gondoskodnak arról, hogy eláoedetten, boldogan éljen min­denki. Ezt feltétlenül elmondom odahaza — ígéri —, szeretném, ha megváltozna erről a nagy­szerű országról alkotott előíté­letük. Ezt annál is inkább szívügyé­nek érzi; mivel kommunistának vallja magát. A „consiglió” — a „tanácsi apparátus” —, amely­nek vezetője, 20 tagból áll. Kö­zülük 16 képviseli a kommunis­ta. szocialista érzelmű pártokat, négy főből áll az ellenzék tábo­ra Sajnos, nem minden város­ban ilyen jó az arány és még ooooooooooooo Könyvespolc Kasslk Lajos? MUNKANÉLKÜLIEK A regény a* 1939-as évek forra­dalmi fellendülésének hatása alatt született. Kassák reális képet fest 2 két világháború között a munkás­­osztály életéröl, kétségbeesett és ezinte reménytelen küzdelméről A cselekmény középpontjában két munkáé élete áll. Hazájáról, a napfényes Káká­ról, népéről érdeklődöm. Fel­csillan a tekintete, mesélni kezd. Szavai nyomán kibontakozik a távoli — 500 lakosú — olasz kis­város élete. Egyszerű emberek laknak ott, legtöbbjük vas- és fémiparban dolgozik. Szabad idejükben motorra ülnek; kirán­dulnak a környékre vagy a kö­zeli, gyönyörű városiba, a nagy­múltú Bolognába. Szeretnek va­dászni, halászni és olasz ember­hoz illően szenvedélyesen ra­jonganak a muzsikáért. Két mo­zi működik a városkában — büszkén mondja, hogy az egyik az övék — kommunistáké —, ahol óriási sikerrel játszották Csuhraj filmjeit. — Sok hasonlóság akad a két nép között — fejti ki vélemé­nyét — már ami a jókedvet és életszer etetet illeti, Mert más té­ren nekünk még nagyon sok a tennivalónk... — Mint polgármesternek mi­lyen vágyai vannak, mit szeret­ne leginkább megvalósítani? — A szocializmust — vágja rá — Tegnap este. Hát mag«*? — Miért szálltak ki éjszaka az űrhajóból? A veszélyeket rej­tegető sötétségben? Miért nem várták meg a hajnalt, mint mi? Tudom miért. Ez az óra és ez a lámpa minden szónál ékeseb­ben beszél. Engedje meg. de na­gyon gyerekesen gondolkodtak. — Kámovon látszott, hogy na­gyon izgatott. — Mi huszonnégy órával hamarabb érkeztünk meg a Marsra, mint maguk — foly­tatta, miután Bison nem válar szolt. — De csak tegnap reggel szálltunk ki az űrhajóból. És semmiféle órát nem fényképez­tünk le. Nincs szükségünk értel­metlen rekordokra. — ©sók akartunk lenn! — mondta Bison. — Féltünk, hogy maga megelőz bennünket. — Mihez akart kezdeni Hap­­good halála után? Tudja az űr­hajót vezetni? — Nem tudom —- felelte Bi­son. •— öngyilkos akartam len­ni és meg is tettem volna, ha maguk nem tűnnek fel Kámov sajnálni kezdte ezt az embert: — Nem kell öngyilkosnak len­nie. Visszajön velünk a Földre. Kámov visszament a terepjá­róhoz, s elmondta Pajcsadze­­nak, mit beszélt BisonnaL — Mind a ketten drágán meg­fizették könnyelműségüket — mondta, — Ez az újságíró még gozunk és hiszünk benne, hogy a küzdelem nem lesz eredmény­telen. .. Vadas Zsuzsa fiatalember, de már ősz. VafflV színű. hegy éjszaka fehéredet* meg a haja. Bison ezalatt szaporán meg­­hányta-vetette magában hely­zetét Az elsőség babérkoszorúi elúsztak: az oroszok megelőzték őket A vereség teljes. Mi vár rá? Gúny. Kinevetik a póruljárt űrhajóst Jól tudta, milyen kö­nyörtelen az amerikai sajtó. „Lám, ha fordítva lenne. Ha az amerikai űrhajó térne vissza a Földre, az orosz elpusztulna. Milliomos lennék!” Itt van Ká­mov. Tudja vezetni az űrhajót El kell rabolni:.. Kényszeríte­ni, hogy a Földre repüljön! Az orosz űrhajó Kámov ésPajesad­­ze nélkül elpusztuL Ki hiszi el. hogy a dolog nem úgy történt, ahogy ő. Bison, az orosz tudós megmentője elmeséli? Ha a szovjetben nem is. de Ameriká­ban őt, Bisont fogják dicsőíteni. Gazdagsága pedig alaposan biz­tosítva lesz? Ha elfogadja Ká­mov ajánlatát, szégyent hoz fe­jére. mindent «elveszít. Meg kell próbálni az előbbit Kámov megint odajött hozzá. — Vissza kell fordulnunk — mondta. — Mintegy 150 kilomé­ter választ el bennünket űrha­jónktól. Vegye magához holmi­ját — Gyorsan összeszedem —- fe­lelte Bison. — Jöjjön fél az űr­hajónkra és nézzen körül hen­ne. Kár itt hagyni, de hát mit te­gyünk. ha egyszer a parancsnok Mind jobban nő az érdeklő­dés a könyvek, az olvasás iránt Ezt igazolja a könyvesboltok állandóan emelkedő forgalma nemcsak városon, hanem a központtól távol eső vidékeken, kisebb falvakban is. Példa er­re a Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Központja könyvterjesztő hálózatának kimagasló eredmé­nye az elmúlt második negyed­év időszakában. A megye területén levő MÉSZÖV könyvesboltok for­galma a tavalyi 1200 000 fo­rintról 1450 000 — közel másfélmillió — forintra emelkedett. A negyedévi terv mindössze 1 250 000 forintot írt elő. Ez a 16 százalékos túlteljesítés min­den szónál ékesebben példázza azt a változást, nagyarányú érdeklódést, ami a vásárlók létszámában és a könyvekre for­dított Összeg emelkedésében nyilvánul meg. összehasonlítva az elmúlt év hasonló időszakát az idei má­sodik negyedév eredményeivel, kitűnik, hogy az általános fej­elpusztult ... ^ magukén akad számomra is hely? — Akad — nevette el ma­gát Kámov. — Még tíz ember fér él benne. — Aztán elindult az űrhajóhoz. Megragadta a gép alsó peremét, felhúzta testét és könnyedén beugrott az ajtón. Az amerikai követte és be­csukta maga mögött az ajtót A szűk kamrában alig férték el ketten. Kámov letette fejé­ről az oxigénálareot s nyom­ban érezte, hogy a levegőt nem cserélték, fullasztó volt a hőség. A vezérlőpulthoz ment és fi­gyelmesen megvizsgálta. Meg akart fordulni de hir­telen azt érezte, hogy szíj csavarodik a teste köré. Kezét szorosan a combjához kötöz­ték. A szíj még egyszer körül­csavarodott testén. Nem vesz­tette el önuralmát: — Mit jelent ez, mister Bi­son? — kérdezte nyugodtan. Az amerikai nem válaszolt, hanem felöltötte álarcát és sietve távozott. A ki járati kam­ra ajtaja becsapódott mögötte. Kámov megfeszítette izmait, de a szíj erősebbnek bizonyult nála. Bison Pajosadzéhez ment. Mit forralt a fejében? Mi a célja érthetetlen támadásával? Kámov megpróbált az ablak­hoz menni, de az acéltartály megakadályozta. Az amerikai egyenesen a te­repjáróhoz indult. Már döntött: megöli Pajcsadzét Kámovnak pedig nem marad más hátra, mint az amerikai űrhajóval el­repülni a Földre. Visszalépni most már késő. Az oroszok nem bocsátják meg neki Kámov el­leni támadását. Pajcsadze türelmesen vára­kozott a gépben. Közegeit a megbeszélt időpont amikor lődés mellett egyes járások­ban a vártnál is magasabbra ugrott a könyvvásárlási forga­lom. Érdemes megemlíteni a kiskőrösi járást, ahol 38 százalékkal, a kalocsai já­rást, ahol 30 százalékkal és a kiskunhalasi járást, ahol 27 százalékkal emelkedett a forgalom. Jónak mondható még a kecs­keméti járás 22 százalékos és a bajai járás 20 százalékos forga­lomnövekedése is. A szép környezet, a megje­lenő könyvek rendszeres ismer­tetése felkelti és fokozza a vásárlási kedvet. Éppen ezért a MÉSZÖV igazgatósága határo­zatának megfelelően a kecske­méti és bajai faluellátó köny-, vesboltokat átrendezték. Megfelelően berendezett, külön bemutató termet lé­tesítettek, ahol a bizományosok kulturált körülmények között választhat­ják ki az érdeklődésre legin­kább számot tartó régi és újon­nan megjelent könyveket. Tervbe vették Kiskunfélegyházán a ta­nácsház előtt, valamint Sol­ton az autóbuszmegállónál egy reprezentatív könyves­­pavilon felállítását a lehető legrövidebb időn belül, Szeretnek olvasni az emberek és mindig több tesz a száma azoknak, akik nemcsak alka­lomszerűen, hanem folyamato­san vásárolják a világirodalom. remekműveit és a legfrissebb kiadású verseket, regényeket. Az új, korszerű elárusító­helyek, a könyvkészletek gyarapítása évi egymillió forint összegű beruházással — mind azt bizonyítják, hogv a MÉSZÖV számol a megnö­vekedett könyvvásárlási igény­­nyel és mindent elkövet annak kielégítése, fokozása érdekében. összeköttetésbe lépnek az űr­hajóval és tudta, hogy parancs­noka nem szalasztja el ezt a pillanatot. Mindjárt kilép az űrhajóból, közli barátaival a váratlan találkozást, aztán visz­­szafordulnak. Észrevette, hogy nyílik az ajtó és Bison ugrik' le a „földre”. De Kámov csak nem akart feltűnni. Bison közelebb jött és meg­állt. Arckifejezése nem tetszett Pajcsadzénak. Enyhe izgalmat érzett és felemelkedett az ülé­sen. — Mi van? — kérdezte. Az amerikai felemelte kar­ját. A ritka levegőben halkan dörrent a lövés. A zuhanó test súlyától kinyílott az ajtó és Pajcsadze legurult a homokba. „Kész” — gondolta Bison és remegett az izgalomtól. A z émelygés megint a torkát foj­togatta. Közelebb ment. Be kel' fejeznie a dolgot. Meg ke" rongálni a terepjárót, hogy é­­vágja Kámov minden szökési lehetőségét, A pisztolyt gyorsan zsebre-' vágta. Csavarkulcs után nézett A szerszámládában kell lennie. Bison lehajolt — Fel a kezekkel! —» hang­zott a háta mögött Az amerikai gyorsan megfor­dult. Két lépésnyire tőle Pa csadze állt. Balkezében pisz­toly, amellyel Bison fejére cél­zott. — Hol van Kámov? — kér- . dezte Pajcsadze. Ha baja történt, lelövöm, mint a ku­tyát! Feleljen! — Csak összekötöztem — fe­lelte Bison. — Ha igaz, szerencséje van' — Pajcsadze megkönnyebh’"1, ten sóhajtott fel. — Hátra arc! Pisztolyát dobja a földre! (Folytatjuk.) Munkásőrök és úttörők A táborozás minden gyerek számára felejthetetlen élmény. Különösen akkor, ha az Alföld végtelen síksága után délcegen magasodó hegyek ölén ütnek tanyát az ifjú sátorlakók. Mint a Kecskeméti Nagykőrösi úti általános és továbbképző iskola úttörő pajtásai és KlSZ-fiataljai. Gyönyörű vidéken, a Bükk hegyeitől körülvett Szarvaskőn táboroztak, reggeltől estig vidám éneküktől volt hangos a falu és a környék. Nem győztek betelni az erdő koszorúzta csúcsok fenséges látványával, megcsodálták a rohanó hegyi patak vizé­nek kristálytisztaságát és nagyokat szippantottak a hegyvidék egészséges, fenyőízű levegőjéből. A sok kedves emlék közül a legmaradandóbbat mégis az egri munkásőrök baráti segítsége, meleg szeretet® jelentette számukra. Már az első napokban szívükbe zárták a kecskeméti úttörők az egri munkásőröket, akik mindent elkövettek, hogy ^ kis táborlakók jól; otthoniasan érezzék magukat Baráti kézfogással búcsúztak egymástól nemrégen munkás­őrök és a fiatalok. Kézfogásuk jelképe annak, hogy a Bükk dolgos kezű népét és az Alföld ifjúságát egy közös cél fűzi ösz­­sze: egymás megbecsülése, támogatása, szocializmust építő orszá­gunk szeretete. Dr. Marincsák Ferenc Fordította s MrIM Gyula 23. —■ Mikor érkeztek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom