Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

i)Mi Világtalálkozó a béka és barátság Javára Tovább csökkent a /esxiiltség Algériában Holland—indonéz tárgyalások A VASÁRNAP ünne­pélyes külsőségek kö­zött megnyitott VIII. világifjúsági és diákta­| EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN hatalom, más egyéb po­litikai tényező hiányá­ban Az FLN politikai bizottságának ilyen irá­nyitó politikai szervezetté kell válnia, amely át­hidalja a mutatkozó nehézségeket. Az Algírban vasárnap lezajlott katonai akcióról Khider ki­jelentette: Meggyőződése, hogy az nem változ­tat a politikai helyzeten. A jelentések - szerint egyébként Algéria fővárosa nyugodt, a negyedik katonai körzet és az algíri autonóm körzet csa­pategységei között további nézeteltérések nem merültek fel. Enyhült a hangneme a Tizi Ouzou­­ban tartózkodó csoport képviselőinek is. Bel­­kaszem egy nagyszabású tömeggyűlésen minden fenntartás nélkül egységre szólította fe] az algé­riaiakat. Nem hangzottak el támadások Ben Bella és hívei ellen sem. MEGÉLÉNKÜLTEK a holland—indonéz tár­gyalások. Rövid megszakításokkal egész vasár­napon át' tartottak a megbeszélések az ameri­kai virginiai Middleburgban a washingtoni hol­land nagykövet és Malik moszkvai indonéz nagykövet között. Mint ismeretes, az elmúlt héten nehézségek merültek fel a Nyugat-Irián­­ról folyó tárgyalások során, és már az érintke­zések megszakadásától lehetett tartani. Bunker amerikai diplomata, aki a két fél közötti köz­vetítő szerepét vállalta, vasárnap újabb tár­gyalásra hívta az érdekelt feleket. Az eredmény még nem ismeretes, azonban megfigyelők sze­rint elhárult a tárgyalások megszakadásának veszélye. Erre mutat, hogy Leimena indonéz helyettes főminiszter közölte, miszerint Sukarno elnök engedélyt adott a jelenleg Amerikában tartózkodó Subandrio külügyminiszternek, hogy hosszabbítsa meg tartózkodását az Egyesült Ál­lamokban. Leimena szerint Subandrio azért ma­rad, mert „új fejlemények következtek be Wa­shingtonban és az ENSZ-en belül”. 'iaiKozo. a helsinki VIT, minden eddiginél átfo- Igobb és nagyobb jelentőségű találkozója a világ demokratikus érzelmű, békéért harcoló ifjúsá­gának. Az impozáns és megragadó szépségű külsőségek között megnyitott fesztivál több mint 140 ország küldötteit üdvözölheti Finnország vendégszerető fővárosában. Ezemégyszáz ifjú­sági és diákszervezet, kulturális, vaílási, sport- és szakszervezet, a világ 140 országának 6ok mil­­ho fia és leánya készítette elő a fesztivált A világifjúsági találkozó nemzetközi előkészítő bi­zottságának felhívása hangsúlyozza, hogy a most megnyílt nagy fesztivál a legmagasabbrendű, legnemesebb hozzájárulás a béke és barátság, a különböző társadalmi rendszerű államok bé­kés együttélése alátámasztásának, a nemzetközi függetlenség elérésének-ügyéhez, A VIII. világ­ifjúsági találkozó fontos tényezője lett a finn főváros életének, a fesztivál a fiatal élet örö­mével meghódította Helsinkit. A ■ különböző országok fiatal küldöttei rövid idő alatt meg­találták a közös nyelvet egymással és a ven­dégszerető házigazdával. AZ ALGÍRBAN folytatott tárgyalások után Párizsba érkezett Khider, Ben Bella algériai mi­niszterelnök-helyettes küldötte. Megérkezése után nyilatkozatban jelentette ki: útjának célja, hogy felvegye az érintkezést az FLN francia­­országi szervezetével és meggyőzze tagjait, hogy támogassák a Tlemcenben létrejött politikai bizottságot. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti For­radalmi Tanács tagjainak kétharmada egyetért azzal, hogy az FLN politikai párttá alakuljon. Khider nem titkolta, hogy a helyzet igen ko­moly, s nagyon gyorsan rendezni kell a nézet­­eltéréseket Elmondotta, hogy ez idő szerint Algériában a hadsereg kezében van a tényleges Adoula miniszterelnök a kongói alkotmánytervezetről LEOPOLDVILLE. (MTI) Leopoldville-ben hivatalosan bejelentették, hogy Adoula mi­niszterelnök az ENSZ-től alkot­mányjogi szakértők kiküldését kérte Kongóba. Az ENSZ által kiküldött szakértők a kongói jo­gászokkal együtt dolgoznák ki a ‘ kongói alkotmánytervezet végleges szövegét. amelyet szeptemberben ismertetnének a parlament előtt. Adoula elképzelése szerint az alkotmány értelmében a külügy, hadügv. vámkérdések. pénz­ügy, bel- és külkereskedelem, valamint a közlekedésügy és posta továbbra is a kongói köz­ponti kormány hatáskörében maradna. Minden más kérdés a tartományok — az új alkot­mány szerint „tagállamok” — kormányainak hatáskörébe tartozna. Az alkotmánytervezet előké­szítését kormánybizottság vé­­sezte. amelyben helyet foglalt Csőmbe egy képviselője is. Az ENSZ-hez intézett kérelemben a kongói kormánv javasolja, hogy a kiküldendő alkotmány­­jogi szakértők között lehetőleg Rendcrsztrájk Ausztriában Szombaton reggel 7 óra óta részleges sztrájkba lépett az osztrák rendőrség. Bécsben és tartományi székhelyeiken a rend­őrök röpcédulákat osztogatnak ezzel a felirattal: „Borravalóért nem dolgozunk!” A közalkalma­zottak szakszervezete szerint a lakosság mindenütt megértéssel fogadja a rendőrök jogos köve­teléseit. Fritsch osztrák belügyminisz­ter maga is elismeri a rendőr­ség követeléseinek méltányossá­gát. az Osztrák Néppárt bécsi vezetősége és a néppárti egye­sülés vezetői viszont igyekeznek rAvenni a rendőröket, hogy ha­lásszák el fizetésemelési követe­­f*c.rúc«t eVtóheme. afrikaiak is legyenek, akik jobban ismerik Kongó sajátos problémáit. Az AP kongói tudósítója rá­mutat arra, hogy a most nyil­vánosságra hozott alkotmány­­tervezet jelentős engedményt jelent Csőmbe katangai elnök irányában, aki az egyes tarto­mányok — elsősorban Katanga — számára helyi önkormányzat megadását követelte. Az angol kormányátalakítás hírére az újságírók megeresztették fantá­ziájuk gyeplőjét; előkerültek a me­résznél merészebb történelmi hason­latok, anekdotákat vetettek papírra, s romantikus történetecskéken épül­hettek az olvasók. Macmillant, őfel­sége kormányának miniszterelnökét Bertolt Brecht híres Koldusoperájá­nak főszereplője után elkeresztelték Bicska Maxinak. Megállapították, hogy Robespierre óta nem hullott le egyszerre annyi politikus feje, mint most. Az angol kormány átalakítása va­lóban szokatlan mérvű volt, és for­mája sem volt mindennapi. Egyszer­re tizenhat politikust szólított fel a kormányfő távozására; hét minisz­tert, két tárcanélküli minisztert és hét államtitkárt. S az egész olyan váratlanul jött, mint derült égből a villámcsapás. A sajtó hasábjain és a londoni szalonokban egyaránt az időjárás, valamint a Derby mellé állandó be­szédtémává lépett elő az angol po­litikai helyzet és a konzervatívok válsága, Ha e párt és politikája krí­zisének valamennyi összetevőjét fel akarnók sofolní, a leltár címszavak­ban is oldalakra rúgna. A lényeg az, hogy a tory-kormány sem po­litikailag, sem diplomáciáikig, sem gazdaságilag nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Nem tett például semmit ä nem­zetközi feszültség enyhítésére, sőt ilyen irányú ígéretét megszegve, a Bundeswehr kikérő jelegévé éa Franciaországban lezuhant egy repülőgép PÁRIZS (TASZSZ) Vasárnap Franciaországban le­zuhant egy De Havilland min­tájú repülőgép, amelyben egy hattagú ejtőernyős csoport volt. A gép pilótája és öt ejtőernyős, szörnyethalt- egy ejtőernyősnek még a katasztrófa előtt sike­rült kiugrania a gépböL amerikai haditámaszponttá változ­tatta a szigetországot. Mindezt meg­tetézte azzal, hogy a Karácsony­sziget átengedésével cinkosságot vállalt az amerikaiakkal az atom­kísérletek dolgában. Miközben Lon­don lakói növekvő nyugtalansággal figyelik, mennyire elszemtelenedtek a Mosley vezette neo-nácik — s ugyan ki ne látná az összefüggést a nagy németbarátság és e között? — a bobbyk az aldermastoni béke­menet résztvevőit, meg a nukleáris leszerelés híveit csukják le- mint rendbontókat. Számlálatlanul utal­ványozta a kormány a milliókat az „elriasztó fegyver” gyártására, hol­ott maga Mcnamara amerikai had­ügyminiszter közölte, hogy a szö­vetségesek önálló nemzeti átomütő­­ereje katonailag fabatkát sem ér; a külföldön állomásozó angol kato­nák pedig az adófizetőktől elszedett fontokat arra költik, hogy világra­szóló botrányokat okoznak. Közben nincs elég lakás, kevés az iskola, drágul a társadalombiztosítás. Angol politikusok térdenállva könyörög­nek bebocsátásért az Európai Közös Piac kapuinál, § mindent hajlandók feláldozni — a nemzetközösséget, a mezőgazdaságot, még a híres angol büszkeséget is anélkül, hogy hoz­zálátnának a gazdasági pangás meg­szüntetéséhez. Illetőleg valamit csi­náltak; befagyasztották a béreket. Az árak rögzítéséről azonban hogy, hogy nem, megfeledkeztek. Csoda-e,, ha háborognak a munká­sok* elégedetlenek & bérből élő Öh Külpolitikai kérdések A hosszú kések éjszakéia — lory módon 1962. július 31, kedú TRÓNVITA A közelmúltban két esemény is felhívta Spanyolországra a közvélemény figyelmét. Az egyik: a Franco által is utódja­ként elismert Bourbon-sarj, Don Juan monstre-esküvője Sophia görög hercegnővel. Ezzel csodá­latosképpen sokkal többet fog­lalkoztak a nagy nyugati lapok, mint a másik, összehasonlítha­tatlanul fontosabb eseménnyel, a Franco-rezsim legnagyobb sztrájkhullámával. A Newsweek című amerikai magazin most levelet közöl —■ egy olvasó válaszát a fényes menyegzőről szóló riportra. A szöveg kissé váratlan. Spanyolország trónjára — írja Madridból Don Javier Ast­rain Baquenado — nem Don Juan illetékes, hanem egy má­sik Bourbon-ivadék, Don Xa­vier, Don Javíer ostorozza a Franco által kiszemelt trónör«V kost, mert az valamiféle szent­ségtörő „liberális monarchiát” akar, ellentétben Don Xavier­­ral, aki visszaállítja a „hagyo­mányos, katolikus királyságot, annak minden velejárójával együtt”. (Talán az inkvizícióról is sző lehetne?) ■— Csak Don Xavier lehet az, aki Spanyolország trónjára lén — írja befejezésül a Newsweek illusztris levelezője. Az a gyanúnk, Don Javier kissé korán iszik a medve bő­rére. Bármilyen mélységesen gyűlölik is egymást a két tábor­ra szakadt monarchisták, a trónkérdést az asturiai bányá­szok, a spanyol dolgozók milliói a maguk módján rendezik majd... (harmat) ß perui katonai kormíayzat szabadlábra he'yezte Prado voll elnököt Az amerikaiak a junta LIMA. (MTI) A perui katonai junta vasár­nap a késő esti órákban szaba­don bocsátotta Manuel Prado volt köztársasági elnököt, akit a július 18-i puccs óta egy hadi­hajó fedélzetén tartottak őrizet­ben. Perez Godoy, a junta el­nöke bejelentette, Prado vá­laszthat: vagy hazájában ma­rad, vagy külföldre távozik. Az AP amerikai távirati iro­da hírmagyarázója szerint a megbuktatott elnök szabadon bocsátása nagymértékben hoz­zájárulhat ahhoz, hogy az Egye­sült Államok elismerje a perui rendszert. Az elismerésnek egyébként — / Ufabb ameriSt HAVANNA. (TASZSZ) A Kubai Fegyveres Erők Mi­nisztériuma sajtóközleményt adott ki a Kuba ellen elköve­tett újabb amerikai provoká­ciókról. Egy amerikai lökhaitásos ka­tonai repülőgép július 27-én reg­gel megsértette Kuba léeiterét. A kalózrepülőgép, amely a elismerésére készülnek mint hírügynökségi jelentések­ből kiderül — egyre inkább ki­rajzolódik a lehetősége. Szom­baton mértékadó washingtoni körök, vasárnap fjedig a junta vezetői nyilatkoztak ilyen érte­lemben. Perez Godoy tábornok egy sajtóértekezleten kijelentette: Várja .,az amerikai nép és kor­mány testvéri megértését”. Ez­után hozzáfűzte azt is, hogy kormánya „határozottan kom­munistaellenes”. Végül pedig arról biztosította az Amerika­­barát Apra Népi Párt jelölt­jeit, hogy a hadsereg nem fogja meggátolni indulásukat az 1963 júniusi választásokon. ii provokáció guantanamói amerikai haditen­gerészeti támaszpontról indult el. alacsonyan repülve ötször megkerült egy kubai hajót, amely Oriente tartomány déli partján tartózkodott. A guantanamói támaszpont­ról uevanazon a napon ame­rikai katonák négvszer nyitot­tak tüzet a kubai őrhelyekre. tegek, kiábrándultak a nemzetközös­­ség tagjai és csalódottak azok a partnerek, akik a közös piaccal szemben Angliánál kerestek védel­met, A brit uralkodó osztályokban pedig mindezek láttán úrrá lett az ijedtség: szent isten, a torykra le­gyintenek, a munkáspártiakon csak nevetnek a választók, s voksaikat a liberálisokra adják, akiktől, ki *udja, mit akarnak.. • Szóval Macmillan úgy érezte, va­lamit tenni kell, meg kell húznia a vészféket. Állítólag 150 képviselő a konzervatív padsorokból fenyegette őt, hogy valamennyien fellázadnak, ha sürgősen nem gátolja meg a po­litikai fölindulást. S Macmillian meg­rendezte „a hosszú kések éjszaká­ját”. Megfiatalította kormányát; mint a polgári lapok írják, miniszterei­nek átlag-életkorát 55-ről 51-re csök­kentette. A legkompromlttáltabb mi­nisztereket — Selwyn Lloydot, a „bérstop” végrehajtóját és Watkin­­son hadügyminisztert —- menesztette. A jelszó: „Le a kivénhedt párt­­csatalovakkal!” De vajon megoldja-e a jelzett problémákat és visszaszer­­zi-e a választók bizalmát a kor­mányátalakítás? Ami az utóbbi kérdést illeti, sok megfigyelőnek az a véleménye, hogy Macmillan a sze­mélycserékkel csak rontott önön helyzetén. Állításukat így magya­­rázáks mindeddig leginkább azt be­csülték Macmillanban, hogy igazi angol hidegvérrel irányított. S most, úgy látszik, elvesztette nyugalmát, a siralmas pőtválasztási eredmények miatt pánikba esett és kétségbeesé­sében saját hiveít tizedelte meg. Sok angolnak csinált rossz szájízt az a mód, ahogyan Macmillan el­bánt elvbarátaival, akik voltakép­pen aje ü utasításait hajtották végre. Nyilvánvaló, hogy a látványos sze­mélycserék önmagukban nem olda­nak meg semmit. „Néhány jó szí­nész csapnivalóan rossz darabot is műsoron tarthat egy ideig. De nem tizenegy év után, amikor a közön­ség már torkig van vele” — írja a Tribune. Igaza van. Mert valóban nem a színészekről van szó. A da­rabbal van baj, a politikával. S at­tól, hogy a szereposztást Macmillan felforgatta, a szöveg, a cselekmény a régi maradt. A miniszterelnök egyébként maga sem rejtette véka alá, hogy kormányának eddigi poli­tikáját minden részletében változat­lanul hagyja. A munkáspárt természetesen élt az alkalommal és bizalmatlansági indítványt terjesztett a parlament elé. iyA tory-politika az, aminek a teljes csődje bontakozott ki előt­tünk” — érveltek a munkáspártiak és új választások kiírását követel­ték. Gaitskell szenvedélyes szavak­kal ostorozta a kormány politiká­ját, szellemességei párthívei* zajos tapsra fakasztották, a kormánypárti padsorokban elnéző mosolyt kel­tettek, azután — a ház bizalmat sza­vazott a kormánynak és Macmillan­­oak, akit — mint egyik honatya nem minden rosszmájúság nélkül megjegyezte —csak csodálni lehet* hogy megőrizte fejét, miközben kö­rülötte majd mindenkié a porba hullt. A lapok megírták, hogy Mme Tus­­saud híres panoptikumában Selwyn Lloyd ex-pénzügyminiszter viaszfejét nem olvasztották be, csalt talonba tették, elvégre ki tudja, mit hoz a jövő. Arról viszont néni szól a fá­ma. hogy a Tussaud-eég jószimátö főnöke Macmillan fejéről hogyan vélekedik* ** ig ®s

Next

/
Oldalképek
Tartalom