Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-31 / 177. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / LAPJA VIT-stafétávai — Kecskemétig Az emberiség közös ügye* a háborút el keil hárítani Nagyszabású békegyűlés Kecskeméten Mär öt óra előtt megindult a színes emberáradat a kecske­méti Rákóczi és Nagykőrösi ut­cán a tegnap este megtartott bé­kenagygyűlés színhelyére: az ál­lomás melletti Katona József parkba. Amikor öt óra után egy-két perccel az elnökség — dr. Dezséry Lászlónak, az Or­szágos Béketanács főtitkárának, Bhikkhu Amritanandának, a Budhista Világszövetség alelnö­­kének, dr. Bodóczky Lászlónak, a népfront megyei elnökének, Gombos Aladár elvtársnak, az MSZMP városi végrehajtó bi­zottsága titkárának és Sánta Lajosnak, a városi tanács el­nökhelyettesének vezetésével — elfoglalta helyét a díszemelvé­nyen, több mint ötezer ember lelkes tapsa nyitotta meg a nagyjelentőségű eseményt. A Hazafias Népfrontbizottság nevében dr. Bodóczky László köszöntötte a megjelenteket, s a város vendégeit. Üdvözlő sza­vaiban emlékezett a két hét­tel ezelőtt lezárult moszkvai le­szerelési és béke-világkongresz­­szusra, s a kongresszus üzeneté­ről szólva hangsúlyozta: „Hi­szünk abban, hogy a leszerelés nemcsak parancsolóan szüksé­ges, hanem lehetséges is, és az országok népeinek erőfeszítése kölcsönös megegyezésre kény­szeríti az államférfialcat.” Dr. Dezséry László a moszk­vai béke-világkongresszusról tartott élménybeszámolójában részletesen elemezte az impe­rialista országok részéről meg­nyilvánuló fegyverkezési hajsza indítékait, céljait és méreteit, amelyek új világháború rémé­vel fenyegetik az emberiséget. Beszélt arról az erőkifejtésről és hősies összefogásról, amely mind az öt világrészben kibon­takozott a háborús törekvések leküzdésére, s amelynek legim­pozánsabb, és eddigi legnagyobb méretű és jelentőségű megnyil­vánulása volt a moszkvai lesze­relési és béke-világkongresszus. — Ezen a kongresszuson 121 nemzet, megszámlálhatatlan tár­sadalmi szerv és békemozgalom képviselői vettek részt. Az egymásra találásnak soha olyan mélyreható él­ményével nem találkoztam, mint Moszkvában. A legkülönbözőbb nézeteket képviselő küldöttek egyetértet­tek abban az alapvető célki­tűzésben: el kell kerülnünk a harmadik, a nukleáris világhá­borút. Idézte Hruscsov elvtárs szavait, aki a világkongresszu­son elmondott beszédében ki­nyilvánította: „Az egész világ előtt kijelentjük: tőlünk idegen az a politika, amely a kommu­nista ideológia győzelmének biztosítására világháborút rob­bant ki. Mi amellett vagyunk, hogy a szocialista és kapitalista világ minden országa rendsze­rének fölényét békés úton bizo­nyítsa be.” Dezséry László hangoztatta: Nem elég, ha a szocialista világ békét akar, ennek a törekvésnek át kell hatnia a világ „másik felét” is. A legszorosabb kapcsolatot kell megteremteni a nyugati orszá­gok és minden földrész béke­­mozgalmával, s mindenkivel, aki ez ügyben tenni tud vala­mit. A moszkvai értekezleten a legszélesebb bázison tanácskoz­tunk, s az alapvető kérdésben megyegyezés született. A kong­resszus leszögezte: az emberiség közös ügye a háború elhárítása. A mi mozgalmunk a világ leg­optimistább mozgalma, bízunk benne, hogy megértik az em­berek milliói és cselekszenek Hruscsov beszéde a kremencsug; víziéin ünnepélyes felavatásán Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke vasárnap beszédet mondott a kremencsugi vízierőmű ünne­pélyes megnyitása alkalmából rendezett nagygyűlésen. Hrus­csov többek között beszélt a magyar—szovjet energetikai kap­csolatokról. A Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke neve­zetes eseménynek értékelte a dobrotvor — tiszai távvezeték üzembehelyezését. Ezen át meg­kezdték az elektromosáram to­vábbítását a Szovjetunióból Ma­gyarországra és Magyarországon át Csehszlovákia, Lengyelor­szág és az NDK egyesített ener­giarendszerébe. Most Bulgáriá­val és Romániával létesül ha­sonló kapcsolat. Hruscsov meg­említette, hogy épül a „Barát­ság” nemzetközi csővezeték is, a Kínai Népköztársasággal pedig együttesen dolgozza ki a Szov­jetunió az Amur és a Szungari folyó energetikai és közlekedési lehetőségei kihasználásának ter­vét. „Ennek a nagyszabású együtt­működésnek az előnyei lehetővé teszik — mondotta Hruscsov —, hogy az egész szocialista tábor jobban, gazdaságosabban fej­lessze iparát, közlekedését, me­zőgazdaságát, lehetővé válik, hogy még jobban összekovácso­­lódjanak országaink népei.” Űjabb amerikai haditengerészeti egységet vontak ki Thaiföld és Laosz határövezetéről Mint az AP jelenti, a genfi egyezmény aláírását követően Washington elrendelte, hogy ki kell vonni az amerikai hadi­tengerészeti gyalogságot Laosz és Thaiföld határövezetéből. Az övezet kiürítése — az amerikai hírügynökség szerint — már lényegiben befejeződött, a ka­érte, még ha ma nem is értenek mindenben egyet. Dolgozzunk mi is tovább hazánk felvirá­goztatásáért, a népek szabadsá­gáért, békéjéért — mondotta befejezésül. A nagygyűlés következő szó­noka Bhikkhu Amritananda volt. örömét fejezte ki, hogy mint a béke-világkongresszus nepáli küldötte, útban hazafe­lé, Magyarországra is ellátogat­hatott és részt vehetett ezen a szép környezetben megrende­zett, forró hangulatú nagygyű­lésen. Népének múltjáról, szo­kásairól, nemzeti sajátosságairól és emberi törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy habár azok külsőségeiben talán mások, mint a magyar népé — lényegüket tekintve azonban mégis azono­sak. „Bármilyen nép fiai is va­gyunk, kapitalista, vagy szocia­lista országhoz tartozunk, az emberiség békéjét ille­tően közös célokat kell val­lanunk. Békét kíván a nepáli nép is minden embernek, s ezt az üd­vözletét, hazám fiainak sok jó­kívánságát tolmácsolom a ma­gyar népnek!” — mondotta a gyűlés kedves vendége a hall­gatóság hatalmas tapsviharától kísérve. A gyűlés dr. Bodóczky László zárszavával ért véget, aki meg­köszönte a vendégek részvételét és odaadó figyelmét. E. É. Kecskeméten 25 szalaggal díszítették a KlSZ-alapszerveze­­tek képviselői a stafétabotot. Képünkön Vincze Judit felköti a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat KISZ-szervezetőnek szalagját. Baján sokan kémlelték vasár­nap reggel az eget. Sötét felhők tornyosultak a város felett, s reggel 9 órakor, mikor a Petőfi­­szigeten készülődtek a bajai fia­talok a VIT-staíéta elindítására, megeredt az eső. Ennek ellenére jó volt a fiata­lok hangulata. Sokan várták a staféta indítását, hogy elküld­­jék üzenetüket Helsinkibe. A megyei KISZ-bizottság ál­tal szervezett VIT-staféta a Duna-parti városból két útvona­lon — ötven községet érintve — indult el a megyeszékhely felé. A falusi fiatalok díszes szalag­jait Baján Szabó Lajos és Búza Mátyás, a járási KISZ-bizottság munkatársai kötötték a staféta­botokra. Ezután felzúgtak a kí­sérők motorkerékpárja! és elin­dult a két staféta Kecskemétre. Kalocsán Vigand Sebestyéntől, Kormos Miklós, a kalocsai já­rási KISZ-bizottság munkatársa vette át a stafétabotot; Hartán a Lenin Termelőszövetkezet sza­lagját kötötték fel a stafétabot­ra. Szabadszálláson ismét öt szalaggal növekedett a staféta­bot. Ezután Izsák, Orgovány, Jakabszállás volt az útvonal. Kecskemét határában atléta­lányok és -fiúk vették át a sta­fétabotot és a Szabadság téren Szvorényi János, a városi KISZ- bizottság titkára vette át Ka­locsa irányából érkezett staféta üzenetét: Nem akarunk hábo­rút, éljen a béke, éljen a Világ­ifjúsági Találkozó. Lőrincz Béla Helsinki a fesztivál lázában ég tonákat Bangkokba szállították, ahonnan fokozatosan szállítják tovább őket Okinawára. Az Egyesült Államok tovább­ra is 2200 gyalogsági katonája és az amerikai légierő ezer embere állomásozik Thaiföldön. Ezek kivonásáról egyáltalában nem esett szó. Aki vasárnap végigsétált Helsinki legnagyobb sugárút ja mentén s látta, hogy kilométe­reken át tízezrek köszöntötték és ünnepelték a VIII. VIT részvevőinek felvonulását, az megcáfolhatja a finnek zárkó­zottságáról elterjedt híreket. Helsinkit valóban nem könnyű lázba hozni, de annak ellenére, hogy egyes politikai pártok sajtóorgánumai megpróbálták elhinteni a kételkedés és rossz­hiszeműség magvait, Helsinki mégis a fesztivál lázában ég. Már az ünnepélyes megnyitó előtti napon megkezdődött a barátkozás a város és vendégei között. Az utcákon ismerkedő, beszélgető csoportok alakultak ki és a nagy idegenforgalom, amely az 1952-s olimpia napjai­ra emlékeztet, egyetlen hatal­mas nemzetközi klubbá tette a félmilliós finn fővárost. Ez a meleg hangulat még csak emelkedett a vasárnapi hivatalos megnyitót megelőző felvonulás és a felejthetetlen Ünnepély láttán. Rendkívül mély benyomást keltett, hogy eddig már 22 or­szág állam- vagy kormányfője — közöttük Hruscsov szovjet miniszterelnök. Kádár János, Nehru indiai kormányfő. Sukar­no indonéz elnök, Tito jugo­szláv elnök és Japán uralko­dója — nyilatkozatban üdvö­zölte a béke és barátság fesz­tiválját, A finnek túlnyomó többsége tudja, hogy a nukleá­ris háború veszélyének kor­szakában különös szükség van minden kezdeményezésre, méh' oek célja a világbéke megőr­zése. Finnországban azt is tud­ják, hogy a kölcsönös megér­tés, bizalom és ' együttműködés légköre — hiszen ez a fesztivál atmoszférája — milyen kedvező egy semleges, boldogulásáért keményen dolgozó kis ország számára. A baráthoxás és megértés légkörében éppen ezért különö­sen sajnálatos, hogy a finn fia­talság félrevezetett törpe ki­sebbsége és a minden rosszra könnyein kapható izgága köteke­dők, a helsinki svéd színház kör­nyékén levő huligán vadászte­rület ismert alakjai már több ízben is kiprovokálták az állam­­hatalom beavatkozását Helsin­kiben már régen ismeretes: ami­kor a finn kormány úgy hatá­rozott, hogy otthont ad a VIII. Világifjúsági Találkozónak, egy­ben úgy döntött, hogy a leg­szigorúbban elejét veszi a bé­kés találkozó és a főváros rend­je ellen irányuló akcióknak. A fesztivál különböző nyugati út­levelekkel és bőséges anyagi fedezettel ellátott, szervezett el­lenségei természetesen háborí­tatlanul, de — bízvást megálla­pítható — teljesen eredményte­lenül fe.itik ki tevékenységüket. Hiába állnak a pályaudvar kör­nyékén és a forgalmasabb vá­rosrészeken a „sárga pavilonok”, a békéden ség propagandájának 'lőretölt helyőrségei, Kiába vesz­tegetik névleges árakon három nyelven is a hamisításoktól, tor­­•í‘ásoktól, alattomos támadások­­"i ham—sajtótermékeket: a szemmellátható igazság ellenke­zőjéről prédikálni nehéz és há­látlan feladat. Helsinki ezekben a napokban a fiatalok világá­nak tükre. Itt is azok vannak többségben, akik a béke és bol­dogság elidegeníthetetlen jogán baráti kezet nyújtanak egymás­nak. Hétfőn a VIII. VIT városá­ban sor került egyrészt a szov­jet és kínai, másrészt az algé­riai és a francia küldöttség tagjainak találkozójára. A szovjet és kínai fiatalok a kínaiak szálláshelyén találkoz­tak, teázás és népdal-éneklés után rögtönzött gyűlést tartot­tak. amelynek szónoka Alek­­szandr Kamsalov. a Komszomol Központi Bizottsgának titkára és Vang Csa-hua, a Kínai Kom­munista Ifjúsági Szövetség tit­kára volt. A francia és az algériai fia­talok találkozója az algériai nemzeti felszbadító harc ünnep­lésének jegyében zajlott le. A találkozó sok más nemzetiségű fiatalt is oda vonzott. A francia fiatalság kép­viselői biztosították algériai barátaikat, hogy a francia nép soha semmiféle közösséget nera vállal a francia imperialisták­kal az algériai kérdéssel kap­csolatban, s hogy a francia kommunista fiatalok készek minden tekintetben segíteni aa úi Algériának. Az algériai ifjú­éi? képviselője pedig kijeiért tette, hogy Algéria sok tekin-j tetben éppen az algériai bé4 '^éért küzdő francia ifjúság 6zo4 lidaritásának köszönheti gy&q zelmét,, ~ -XVn. ÉVFOLYAM, 177. SZÄM Ara 60 fillér 1963. JŰLIUS 31, KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom