Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-03 / 153. szám
Szedik a grűz teát A MACyAR. SZOCIALISTA MUNK.ÄSPAB.T 8ACS - KISKUN IV1ECYEI LAPJA A jó munkaszervezés alapfeltétele az eredményes gazdálkodásnak A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata a tsz-ekben A megye huszonnyolc termelőszövetkezetében, öt helyi tanácsnál és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán 87 népi ellenőr vizsgálta nemrégiben a tsz-ek munkaszervezésének helyzetét, különös tekintettel az egyéni felelősségre és a termelés ösztönzőinek alkalmazására. Megállapította a vizsgálat, hogy a munkaszervezésben a figyelemre méltó jó példák mellett még számos hiányosság tapasztalható. Általában az alapszabályzatnak megfelelően működnek megyénk közös gazdaságai. Hiba azonban, hogy némelyütt a minta-alapszabályzatot sablonosán, nem a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzák, helyenként pedig az alapszabállyal ellentétes közgyűlési határozatokat hoznak. Az alapszabály betartása mindenütt kötelező Van például olyan szövetkezet, ahol egy hold háztáji földterületen felül négy-hatszáz négyszögöl szőlőt is adtak, a családtagoknak pluszként juttattak 600 négyszögöl területet, s néhány helyen két-három holdat is meghaladja a háztáji gazdaság Egyik-másiktsz-ünkben séma vezetők, sem a tsz-tagság nem tartja kellő tiszteletben a szövetkezeti demokráciát. Az utóbbiak főleg azzal, hogy elhanyagolják a közgyűlések látogatását, a vezetőség pedig nemegyszer elfeledkezik a vezetőségi ülések és a közgyűlések megtartásáról. A borotai Béke Tsz a múlt évben 26 vezetőségi ülés helyett mindössze 12-ről tudott írásos feljegyzést bemutatni. A vezetőség tanácskozásai a legtöbbször nem előre meghatározott témakörrel, hanem menetközben felvetődő problémákkal foglalkoznak, s azokat is csak elvétve rögzítik írásban. Kistükör A „GALERI" Szókincsünkbe nemrégen vándorolt ez a fogalom. Alig valamivel később a „huligán” meghonosodása után. Minden esetre rossz csengésű szó. Azaz. hogy mégsem egészen. Csav tegnapig hittem így. Rájöttem ugyanis, hogy ezt a fogalmat másképpen is lehet értelmezni. A városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén az egyik köztiszteletben álló vezető vágyakozva szemlélte szomszédja cigarettafüstjét. Amikor őt is megkínálta. kedves mosollyal mégis így szólt: „Köszönöm, leszoktam róla”. A mellettem ülő vb-tag eközben szemmel látható büszkeséggel a fülembe súgta: „ö is a mi galerinkbe tartozik!” No, ez érdekes — gondoltam magamban, s az ülés szünetében utánanéztem ennek a „galerinek”. Kellemes meglepetés ért. Megtudtam, hogy a tanács dolgozóinak egy kis csoportja dicséretes vállalkozásra verbuválódott. Megfogadták, hogy leszoknak az egészségnek nem túl sokat használó cigarettáról. Azóta éberen figyelik egymást, akad-e vözöttük „rendbontó”. És eddig csak egy akadt. Lám csak. mennyire igaz, hogy a forrna a tartalomhoz igazodik' Ha galeriről hallok, ezentúl min dig erre a nem füstölők társa ságára gondolok. _ Sok fogyatékosság forrása lehet, amikor a tsz elnöke az irányításban nem támaszkodik kellően a vezetőségre és a választott szervékre. A tompái Kossuth Tsz elnöke például bizalmatlan a vezetőséggel és a szakemberekkel szemben. A közös megbeszélések ellenére átnyúl a szakemberek feje felett, intézkedéseiket megkérdezésük nélkül megváltoztatja. Ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolja a munkájukat. A fsz-demokrácia megsértése — sok hiba forrása Egy ember nem tud megbirkózni a feladatokkal. S az egyszemélyi vezetés elkedveleníti a szakembereket, brigádvezetőket, csökkenti a felelősségérzetüket stb. Ilyen fogyatékosságnak tulajdonítható, hogy a kiskunhalasi járás néhány tsz-ében laza a munkafegyelem, a munkák megszervezése gyakran nehézségekbe ütközik és több feladatot nem győznek időben elvégezni. Az alapszabály, a szövetkezeti demokrácia megsértése, a kollektív vezetés hiánya sokszor a törvény, a törvényerejű rendeletek, jogszabályok hiányos ismeretének tulajdonítható. A közgyűlések többségén képviseltetik magukat a járási tanácsok vb mezőgazdasági osztályai. A ezetőségi ülésekről, illetve a özgyűlésekről készült jegyzőkönyveket megkapják és nem utolsó sorban a személyes ellenőrzés, segítségnyújtás is feladatuk. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálata mégsem találkozott olyan esettel, hogy a mezőgazdasági osztály — törvénytelen határozatok, eljárások esetében — helyesbítésre szólította volna fel a tsz-t. Munkaszervezés, munkaerőmérleg, családtagok bevonása Á legtöbb tsz-ben brigádszervezetekben végzik a munkát, s a növénytermesztésre és állattenyésztésre rendszerint külön-külön brigádot szerveznek. Hiányosság viszont, hogy csak A Szélvihar királynő — „Ceenwhirlwind” — is részt vett a budapesti nemzetközi kutyakiállításon. A négylábú szépség hatéves = hatszoros magyar igen kevés helyen készítenek elemző munkaerőmérleget. A vezetőség nincs mindig tisztában a tagság összetételével, a tsz munkaerőhelyzetével. Ily módon a nagyobb feladatok megkezdésekor az összlétszámot osztják el és gyakran csak későn derül ki, hogy a beosztott tsz-tagok öregek, vagy éppen munkaképtelenek. A családtagok jelentősebb számú bevonása főleg ott sikeres, ahol a különböző növényféleségeket családonként területekre osztották szét A mélykúti Üj Életben ilyen termelési módszer mellett 76, a nemesnádudvari Kossuth Tsz-ben 79 családtag állandó bevonását tudják biztosítani. Azokban a szövetkezetekben, ahol a családtagok bevonását nem tudták megoldani, rendszerint az a hiba oka, hogy nem biztosítanak a részükre előleget, vagy olyan serkentő prémiumot, amely érdekeltté tenné őket a munkában. Prémium — a termelés ösztönzője Az adott sző betartása, a bizalom alapvető feltétele. Ahol ez hiányzik, sok baj forrása lehet. Az ellenőrzés feltárta, hogy több tsz-ben nem fizették ki a kitűzött jutalmat. Á múlt évi aszály miatti alacsony termésátlagok mellett az is hozzájárult ehhez, hogy a bevezetett prémiumrendszer nem volt megfelelő a tagság ösztönzésére. A soltvadkerti József Attila Tszben a tervezett mennyiségen felül termelt szőlő 25 százalékát tűzték ki prémiumként, de úgy, hogy azt az elért munkaegységek arányában az egész tagság között osztották szét. Érthető, hogy ez a .módszer nem ösztönözte a szőlőtermelésben dolgozókat. Behatóan vizsgálták még a népi ellenőrök a gépi beruházások hatását a tsz gazdálkodás eredményeire. Ezzel kapcsolatban is számos hibára és hiányosságra hívták fel az érdekeltek figyelmét, s az egész vizsgálat tapasztalatainak gondos elemzése után több hasznos javaslatot tettek a fogyatékosságok felszámolására. győztes, Derby-nyertes. A drótszőrű foxterrier most eséllyel indul a Champion címért folyó küzdelemben július 24-én és 25-én a Városligetben. ' Budapestiek kedves itala is az illatos, zamatos grúz tea. Vajon hány dobozra valót „takarítanak be” belőle a képünkön látható grúz ültetvényen, az ingiri kísérleti gazdaságban? Tessék kiszámítani: egy doboz öt deka — és a gazdaságban 33 ezer tonnás termést várnak. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOt Hol játszanak a kecskeméti gyerekek ? A KÖZELMÚLTBAN két cikk keretében foglalkoztunk a kecskeméti játszóterek helyzetével, s a szülők és gyermekek ezzel kapcsolatos gondjaival. Menynyire az elévenbe hasító ez a témakör, bizonyítja a cikkek kiváltotta visszhang. Sok érdekelt szülő és gyermek ragadott tollat és megírta ezzel kapcsolatos véleményét, panaszát. A gond megoldásának előmozdítása érdekében ezekből bocsátunk közre néhányat. Megkapó a kis Könyves Zoltán (VI. kerület Erzsébet körút 8.) gondos, kerek betűkkel írott levele. Ezeket írja: „Kedves Szerkesztő Bácsi! Tessék megmondani, hogy mi tízévesek hol labdázzunk, futballozzunk? a házak előtt játszunk, akkor véletlenül kigurul a futballunk az úttestre. Az arra járó járművek vezetői nem figyelnek és ráhajtanak. (Egy hét alatt egy futballom és egy labdám ment így tönkre!) Vagy a házak ablakát törjük be. A narkban nem szabad játszani. Ezt mi tudjuk jól. Ha kimegyünk a Czollner-téri iskola háta mögé, ott meg beszáll a lőtérre és kilövik. Tessék megmondani, hol játsszunk?” A NEFELEJCS UTCAI gyermekek tizenhárom aláírással ellátott levele ekként hangzik: „Nekünk is az a panaszunk, hogy nem tudunk hol játszani. A mi utcánk elég rövid és tele van ablakkal. Ott játszani nem lehet, mert tudjuk, hogy az utca nem játszótér. Igaz, van az utcánk közelében egy tér, de oda nem mehetünk, mert azt Kovács Istvánék sertés- és baromfilegeltetésre használják és ha délutánonként kimegyünk, mindjárt elzavarnak. Kovács bácsiék azt mondják, hogy letapossuk a füvet és ezért ők nem tudnak legeltetni. Szűcs bácsiék meg éjjel dolgoznak és délután öt óráig nem tudják magukat kialudni. Ha nem hagyjuk el a teret, büntetést ígérnek, Kovács bácsi meg rendőrrel is fenyeget. Ezt a levelet szülőink beleegyezésével írtuk és nagyon kérjük, intézzék el, hogy a teret játszásra használhassuk.” Hajós Gyuláné édesanyja (vendéglátó vállalat) pedig a következőket írja: „Elgondolkoztam a közelmúltban közölt cikkükön. Nagyon helyes, hogy felhívják a szülők figyelmét gyermekeik felügyeletére. Én viszont az önök figyelmét szeretném felhívni a következőkre: munkahelyem a zsidótemplom udvarán van. Munkába jövet és haza menet, gyakran gondolok arra, mikor esik a fejemre a tégla. Nemcsak rólam van szó. Az udvarban hat gyerek van. Száz-százötvenen járnak ide ebédért. Harminc-negyven ember pedig a munkahelyére jön nem is szólva a lakókról. Tehát a veszély elég sok embert fenyeget. Hullik a vakolat, és bizony jókora tégladarabok is. Nagyon kérem, hívják fel erre az illetékesek figyelmét, amíg nem késő. A cikkükben említett gyerekjátszótér ötlete nagyon helyes. A vendéglátó vállalat KISZHataUai és a nőbizottság nevében (körülbelül 25—30 személy) fejenként 2 órai társadalmi munkát vállalunk a létesítendő játszótér rendbehozásához.” A PROBLÉMA megoldásra vár. A jelek szerint társadalmi segíteni akarásban sincs hiány. Most már csak gazda kellene, aki ezt összefogná, irányítaná. Vajon nem vállalkozna erre a városi KTSZ-bizottság, a nőtanács, esetleg a Hazafias Népfront? Gcppel fejik a juhokat A Solti Állami Gazdaságban a juhászat gépesítésének megoldásával régóta foglalkozik a gazdaság műszaki csoportja. Erre az ösztönözte őket, hogy a több ezer állat kézi fejése körülményes, sok gondot okoz a higiéniai követelmények betartása, nehéz a munkaerő biztosítása. Ezenkívül sok esetben tőgygyulladásos megbetegedés a kézi fejés következménye. A gazdaság szakembereinek kísérleteit siker koronázta: a juhok géppel is fejhetők. Erre a célra a mérnökök a birka ruganyos tőgyéhez jól idomuló kelyhes szívóberendezést szerkesztettek. Az agregátorral működő fejőberendezés hordozható. Jelenleg egyszerre nyolc birkát fejnek, s az állatokat erre az időre ugyancsak a gazdaságban szerkesztett kalodákba hajtják. A fejést juhonként percek alatt bonyolítják le, s a meg-1 figyelések szerint az állatok! igen gyorsan megszokják az új módszert. A kísérlet eredményei alapján hozzáfogtak a gazdaságban egyszerre ötven juh fejősére alkalmas gépi berendezés „gyártásához”, amelyet a jövő tavaszszal alkalmaznak majd először. j00000000000000°OOOCOOOOOCjOOOOOOOOOOOOOO» PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács laola. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: * Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, ^elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság: 10-S8. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél. ■‘flretéei -111 * h‘nsDra I? forint. iács-Klsk'JO megyei Nyomda V. Kecskemét, — Telefoni 11-85.
