Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! LAPJA MACyAft szocialista munkáspárt 0 ács xvn. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM Ara 60 fillér- KISKUN meg Vei Két és féleser Megkezdte munkáját az országgyűlés ülésszaka mássá Vita az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról Régen nem állította ilyen megpróbáltatás elé a szántóföldek dolgozóit az időjárás, mint a mostani nyáron. A gabonafélék — őszi árpa, rozs, búza, tavaszi árpa — szinte egyszerre érnek be, s emiatt betakarításukat is, a korábbi évektől eltérően, egy időben kell elvégezni. Ugyanakkor van még tennivaló a növényápolásban, s a szálastakarmányok betakarítását illetően is, hiszen a szövetkezeti gazdaságainkban a kukorica és a napraforgó második kapálása felerészben történt meg, s a lucerna második kaszálását 60 százalékban végezték el, a 80 ezer holdat kitevő rétekből pedig 47 ezer holdról takarították be a fűtermést Ez a „Rétközi állapot”, a kalászosok betakarítása és a kapások termésnövelő ápolása, a munkák még alaposabb szervezését követeli meg közös gazdaságaink vezetőitől. Ennek viszont a nagyüzemi gazdálkodás kereteiben, a saját gépekkel való jobb ellátottságnak, valamint a gépállomások segítségének köszönhetően megvan a lehetősége, aminek kihasználásával percet sem szabad késlekedni. A munkák körültekintő megszervezését az elmondottakon kívül a közepes terméskilátások is hangsúlyozottan indokolják. A késlekedés nélkül történő aratással — ki időt nyer, csatát nyer — minimálisra lehet csökkenteni a szemveszteséget, ami az azelőtti kevésbé „szoros” betakarítással vagonszám kevesbítette megyénk gabonakészletét. Ha a kalászosok minden holdján csak egy kilóval kevesebb szem megy veszendőbe, mint általában, akkor is két és félezer mázsa többlethez jutunk kenyér- és takarmánygabonából. A munkák torlódásának elkerülése végett nagyon fontos, hogy a kukorica és a napraforgó második kapálását mielőbb befejezzék. Ugyanakkor azok a termelőszövetkezetek, amelyekben arató-cséplővel végzik a betakarítást, jól készítsék elő a kombájnszérűket, s a gépi munka zavartalanságának biztosítása végett gondoskodjanak sarokvágókról. Úgyszintén hozzák rendbe a magtisztító-telepeket is. Mivel augusztus 31-ig több mint 100 ezer holdon kell mélyszántással előkészíteni a jövő évi termés ágyát, a szántás folyamatosságának a megszervezéséről is már most kell gondoskodni. Több közös gazdaság, főként a kecskeméti és a kiskunfélegyházi járásból, még mindig nem szállította el a részükre kiutalt műtrágyát, azzal az indoklással, hogy nincs tárolóhelyiségük. A műtrágya azonban alulfelül tőzegréteggel védve a szántásra kerülő földek szegélyén is tárolható. Ily módon csökken is a tárolás, valamint a szállítás költsége. Jól szervezzék meg tehát közös gazdaságainkban a halaszthatatlan időszerű munkákat, hogy nem is olyan sokára elmondhassuk: győztünk, megnyertük á gabonacsatát. BS. Az ülésen résztvett Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György, dr. Müniúch Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István, Losonczi Pál, Nagy József né, Nyers Rezső, Péter János, Tausz János, dr- Trawtmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az elnöklő Rónai Sándor megnyitójában bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalták meg, majd második napirendi pontként interpellációk következnek. A pénzügyminiszter beszámolója Ezután Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra: Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zártuk. Az állami költségvetés eredményességéből következtethetünk egész népgazdaságunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdálkodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mintegy 50 százaléka került újrafelosztásra az állami költségvetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazdasági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gazdasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékosságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bizonyítja, hogy joggal tekinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgazdaságunk múlt évi teljesítményét. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembelépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket, a rudabányai vasércdúsító műtől a diósgyőri új édesipari gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliard forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió forint sajáterő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytatjuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A vállalat! nyereségek öszege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is, viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — or-Készül a mozaiklap Húsz szakma mestereit egyesíti somiban a Keceli Vegyes- és Építőipari Szövetkezet, s mivel a ház körül mindig akad valami javítani váló, a szövetkezet termelésének jelentős részét képezi a lakosságnak végzett munka, a 2 millió forintnál több javítás-szolgáltatás. A családiház-építőket segíti a szövetkezet betonárugyártó részlege, ahol több más mellett 50 ezer darab mozaiklap készül negyedévenkéntit szágosan a tervnek megfelelően növelték a termelést és csökkentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács- Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-háromszorosa a Fejér, a Somogy vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége háromszor-négyszer akkora Veszprém, Bács-Kiskun és Győr megyében, mint Somogy, Fejér vagy Borsod megyében. A természeti feltételek, vagy a gyártmányösszetétel különbözősége aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsaálniok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a. múlt évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt és szükséges. hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javító-szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Enélkül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST országok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapélvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvefe érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezetének kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosít tása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosít^ hatják számunkra a leghaladottabb technikával történőj nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi mupk'’ "megosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr- Dabronaki Gyula, a Terv- és Költségvetési Bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fél. Utána került sor a törvényjavaslat vitájára, melyben többek között felszólalt Németh Károly, Pioker Ignác képviselő. Délután tovább folytatódott a törvényjavaslat vitája* felszólalt Csergő János kohó-és gépipari miniszter, dr. Sáró András Békés megyei, Hodek József Komárom megyei képviselő. A felszólalások után az elnök az ülést elnapolta. Az országgyűlés szerdán folytatja az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását, majd az interpellációkra kerül sor* Zavargások a brazíliai Niteroiban, élelmiszerhiány miatt RIO DE JANEIRO. (AFP) Niteroiban, Rio de Janeiro ikervárosában hétfőn délután zavargások töi'tek ki. A városban csaknem egy hónapja komoly ellátási zavarok mutatkoztak. Főképpen rizsben, cukorban és babban volt nagy hiány. A hatóságok időnként korlátolt mennyiségben ugyan osztottak ki ezekből az élelmiszerekből a lakosság körében, ez azonban a szükséglet fedezésére nem volt elég. Jelentések szerint a hétfői zavargásokat éppen egy ilyen élelmiszerkiosztás elmaradása váltotta ki. A kiosztóhely előtt türelmesen várakozó háziasszonyok felháborodásuknak adtak kifejezést, amikor közölték velük, hogy az élelmiszerosztás elmarad. A haragosan tiltakozó háziasszonyokhoz rövid idő alatt csatlakoztak a környező üzemek munkásai is. A tüntetés olyan méreteket öltött, hogy a hatóságok rendőri alakulatokat rendeltek ki. A karhatalom és a tüntetők között összecsapásokra került sor, amelynek sch rán a rendőrök könnygázbombákkal igyekeztek szétoszlatni a tömeget, sőt lőfegyverüket is használták. Több tüntetőt kór-* házba szállítottak, a tömegből a rendőrség sok embert letartóztatott. ' u 1962. JÚLIUS 4, SZERDA l'IVTAb
