Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-18 / 166. szám
Munkábaállításuk az első lépés h&i’bß'CZ C't'CC’&i' Terebélyesedik a véradómozgalom megyénkben Jól vizsgázott áldozatkészségből, embertársai iránti kötelességérzetből megyénk lakossága az elmúlt félévben. Országos viszonylatban első lett Bács-Kiskun megye a véradómozgalomban. A tervek és a tényadatok csak a rideg számokat mutatják, mögöttük azonban ott húzódik a Vöröskereszt és a véradóállomás aktívahálózatának lelkes munkája, a véradók önzetlensége. Az 1960-as évivel szemben 1961-ben 5936-ról 12179-re szaporodott az önkéntes véradók száma. Az idei első félévi eredmények pedig azt bizonyítják, hogy az önként ajándékozott vérmennyiség jóval meghaladja a tavalyi eredményt. A Kecskeméti Véradó Állomáson június végéig 8162 személy 2850 liter vért adott. Az állomás dolgozói 21 községbe mentek ki, ahol 3964 ember jelentkezett ingyenes véradásra. A tőlük szerzett vérmennyiség meghaladja az 1230 litert. Nagyszerű eredmények születtek Kalocsán és Baján, ahol tudvalevőleg ingyenes véradás folyik. Kalocsán, ahol tavaly egész évben 296 liter vért gyűjtöttek, az idén az első félévben már elérték a 200 literes menynyiséget. Baján pedig — ahol Katymárra és Madarasra is kiszállt a véradóállomás — az 1961-es egész évi 509 literrel szemben az idén az első félévben — ennél többet — 534 liter vért gyűjtöttek palackokba. Itt a lakosság áldozatkészségére jellemző, hogy egy év alatt több mint ezerrel növekedett az ingyenes véradók száma. Az első félévi adatok szerint tehát 14 515 fő 5910 liter vért adott megyénkben. N. O. A nyughatatlan anyuka Jóllehet éppen az imént fejezte be az ebédutáni mosogatást, máris új elfoglaltságot keresett. A házvégi kiskertben tett „kirándulást”, s a növekvő mákgubókat szabadítja meg az ittott még rajta maradt szirmoktól. Hadd fejlődjenek gyorsabban... PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 25-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l7aj Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj l. hónapra ü tonnt Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Telefonj JLl-SS. Hazánkban ma már nem különböztetik meg az embereket vallásuk, nemük, társadalmi helyzetük, bőrük színe alapján. Népi demokráciánkban ez olyan alapvető törvény, amely a leghumánusabb elveken, az emberi jogok tiszteletben tartásán nyugszik. Hangoztatjuk és valljuk többek között, hogy a népünk egy töredékét kitevő cigányság is ugyanolyan emberfajta, mint a másik. Ám, ha csak szavakban tesszük ezt, akkor a cigányság helyzetének megjavításában még nem sokkal jutunk előbbre, hiszen a történelmi időkbe visszanyúló hibák-.: kell kijavítani. Megértéssel, türelemmel Igen, amióta a szocializmust építjük, elismerjük: a cigány egyenrangú a többi emberrel. Felemelkedésükért azonban — azért, hogy emberibb módon élhessenek — még nem tettünk meg mindent. Többek között tény az, hogy a cigányság jó része még ma is elzárkózottan — szellemi és anyagi elmaradottságban ól külön kis lakótelepein, s maga sem törekedett eléggé — szinte társadalmon kívüli — helyzetének gyökeres megváltoztatására, Elzárkózottságúk, hosszú évszázadokig tartó — rájuk kényszerített — elkülönültségük, a sok-sok megaláztatás bizalmatlanná tette őket. Most már azonban minden feltétel megérett arra, hogy ezen változtassunk. Egyedül a szocialista társadalomban — amely az emberi jogokat törvényeivel valóban védi — van annyi humánum, hogy kiragadja a cigányokat az írástudatlanságból, rávezesse őket a dolgos, kulturált életre. Ehhez Napközben AKINEK INGE... — Halló! Kérem XY-t. — Kapcsolom.., — hangzik Í a drót túlsó végéről és néhány pillanat múlva így folytatódik: — Nem veszik fel... — Akkor lesz szíves YZ-t. — Nincs még bent — felel a kapcsolás után határozatlanul egy női hang. — Én a takarítónő vagyok... Aztán más intézményeknél, szerveknél próbálok szerencsét, kevés sikerrel. Ejnye, de kifogtam! No, ma jd holnap. Így követi y napot a holnap, holnapután es azután, reggel nyolckor, összesen négy alkalommal — sajnos, nem több szerencsével. Már-már mindennapos korareggeli értekezletekre kezdtem gyanakodni, amikor a minap negyed kilenckor „anyag után” vezetett az utam a városba. És csodák csodája, a keresett illetékesek közül kettővel a Széchenyi téri tejcsárda előtt akadtam össze. Aktatáska a hónuk alatt és elmélyült eszmecserét folytattak egy kis csoportban. Lehet, hogy rögtönzött kooperációs értekezlet? Vagy más hivatali megbeszélés? Ki i tudja? Restelltem volna megkér. ) dezni tőlük. s Eszembe jutottak azonban az < ügyfelek, akik eközben drága ? munkaidőből várakoznak, a tü' relmetlen községi funkcionárius, / akinek a mai napon még sok el- i intézni valója akadna a megyeazonban nagyon sok megértésre és türelemre van szükség. Mint említettük, régóta beszélünk a cigányság helyzetének megjavításáról, sőt, nagyszabású terveket is készítettek már erre a különböző szervek. Ezeket a terveket azonban végre is kell hajtani, mert a jóakarat egymagában még nem elégséges. Ahol már megtalálták helyüket Igazságtalan vád lenne mégis azt mondani, hogy a cigánykérdés dolgában nem történt még semmi és nincsenek eredményes, követésre méltó kezdeményezések megyénkben is. Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata nyomán a tanácsok végrehajtó bizottságai intézkedési terveket készítettek. Azóta például Kiskunhalason több cigánycsalád belterületi házhelyet, Kiskunfélegyházán állami bérházban lakást kapott, s a kedvezményes lakásépítési akcióba is bevonják őket. Baján már csaknem 100 százalékuk saját házában és nem putriban lakik. A cigánytelepekről a belterületre költözött cigányok lakásaiban rendes bútor — egy részüknek rádiója is van — s az egészségügyi követelményeknek minden szempontból megfelelő életmódot folytatnak. Jó eredményeiket értek el a cigánygyermekek beiskolázásánál Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Baján, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Dunavecsén. A cigányok társadalmi munkával segítettek iskolát építeni például Kiskunhalas-Haragostelepen, ahol a felnőtt cigánylakosság is bekapcsolódott a tanulásba. Sokat javult a munkához való viszonyuk. Ma már az üstfoltoszékhelyen, az ügyes-bajos dolgát intéző állampolgár, akit munkahelyéről rosszalló fejcsóválással engedtek el egy félórára. És nyitva hagytam a kérdést: a pontos munkakezdés, a munkaidő becsületes kihasználása nem mindenütt kötelező? Ám, nehogy azt higgye valaki, hogy az ilyen, enyhén szólva: „üresjáratok” csak reggel divatosak. Tapasztalásból tudom, hogy melyik vállalat, szerv, egyes dolgozóinak melyik preszszó és cukrászda nyújt kellemesebb, hangulatosabb „munkahelyet” a tulajdonképpeninél. — Gyakran így is indulok el a dolgomra. Előbb a tejcsárdában, a Gyenesben, a Pálmában nézek körül. Elgondolkoztató: az iparban, a mezőgazdaságban, s általában a termelőmunkában sokszor a másodpercekért folyik a harc, hiszen a termelékenység egyik fontos tényezőjéről van szó. S vajon az irányitó és ellenőrző tevékenységet folytató intézményeknél, vállalatoknál kevésbé fontosak a percek, a negyed- és félórák? Szó sincs róla! Legfeljebb a munkafegyelemmel, a felelősségtudattal van baj. Akinek inge, vegye magára, s ne feledje: a szocialista építőmunkánk normái egyre magasabbak! ír ö — ® záson, különböző vándoriparokon kívül nagy részük munkát vállalt üzemekben, állami gazdaságban, szórványosan a termelőszövetkezetekben. A Kunfehértói Állami Gazdaságban pl. 40 tagú cigánybrigádot szerződtettek, Zsanán munkacsapatvezetőket nevelnek közülük, a kalocsai járás tsz-eiban pedig kosárfonó, vályogvető segédüzemágakat szerveznek részvételükkel. Munka, műveltség, lakás Ezek az eredmények azonban csak az első lépések a cigányság helyzetének megjavítására. Vannak még helyek, ahol a tervek elkészültek, de végrehajtásukhoz még nem fogtak hozzá, s nem is érzik eléggé a kérdés jelentőségét. Vannak vállalatok, amelyek még ma is idegenkednek a cigányok alkalmazásától, arra hivatkozva, hogy gyakori náluk az önkényes kilépő, válogatnak a munkában. Újra és újra hangsúlyozzuk, hogy a cigányság neveléséhez türelemre van szükség. Előfordulnak azonban esetek, amikor nemcsak őket kell nevelni — a munkát adó üzemek, vállalatok vezetőinek —, hanem a többi munkást is, hogy ne sértsék meg önérzetükben a társadalmunkba beilleszkedni, becsületes munkából élni akaró cigányokat. Felemelkedésük elsősorban munkábaállításuktól függ. Ez az első lépés. A második kulturális felemelkedésük biztosítása, míg a harmadik, lakásviszonyaik megjavítása. A helyes sorrend Ez a sorrend, amelyet igen helyesen állapított meg nemrég tartott ülésén a megyei tanács ívégrehajtó bizottsága. A munka > nevel elsősorban és váltja ki a I cigányokból azt az érzést, hogy >ők is hasznos tagjai a társadalomnak. Ebben kell őket a legmesszebb menőkig segíteni. Munj kához való viszonyuk megj avulását szorosan követni kell műivel tségük emelésének. Ez megszünteti elzárkózottságukat, csökíkenti bizalmatlanságukat, növeli > öntudatukat, s arra serkenti jókét, hogy kulturált lakásviszo’ nyok kialakítására törekedjenek. »Mindez csak hosszú, türelmes »munkával, s az ő véleményük > meghallgatásával, törekvéseik 1 segítésével valósítható meg. Nagy Ottó — BOCSÁNAT! RÖVID LAT, VAGYOK,! Tatarozzák a világ legmagasabb épületét, a New York-i Empire State Buildinget. A munkák során csaknem végzetessé váló baleset történt. Az egyik felfüggesztett mozgó állvány 25 métert csúszott lefelé, amikor végre fennakadt, de meglehetősen bizonytalan módon. A két tatarozó munkást, a 60 éves Walter Palmert és a négy esztendővel fiatalabb Michael Merrent szinte az utolsó percben tudták egy ab' -n át biztonságba helyezni i bizonytalan alapról.-0 5000000000000 Gyarapodnak a soltvadkerti szakszövetkezetek A soltvadkerti szakszövetkez°'~ek működéséről, eddigi munkájáról előterjesztett tájékoztató jelentést tárgyalta meg legutóbbi ülésén a Kiskőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A beszámoló nyomán az ülés résztvevői megállapították: a kezdeti zökkenőkön kívül az alapszabálynak megfelelő, eredményes volt ez a gazdálkodás. Az előírt négy százalékos közös szőlő- és gyümölcstelepítési kötelezettségüknek eleget tettek a szakszövetkezetek és ugyancsak sikeres volt együttes növényvédelmük is. Tavaly a szőlőtermésük 81 százalékát szervezetten értékesítették, s a gazdák 95 százaléka eleget tett a közös alap gyarapítási célkitűzésnek. Több mint két és fél millióra — 2 595 644 forintra — emelkedett az öt soltvadkerti szakszövetkezet közös vagyona. Ennek tekintélyes hányadát — 1 559 000 forintot — szőlő- és gyümölcstelepítésre fordították és jelentős összeget költöttek egyéb beruházásokra: permetezőgépekre, házvásárlásra stb. Az összefogás dolgában most ismét előre lépnek. A járási tanács végrehajtó bizottságának határozata értelmében a szakszövetkezeti gazdák együttesen teljesítik gabonaértékesítési tervüket. A% év végéig 62 divatbemutatót rendeznek m 'nk földművesszövetkezetei a falvakban. A második félévben a többi között tíz női fehérnemű-, nyolc fürdőruha-bemutatót rendeznek. Újdonság lesz a női. és a férficipő-kiállítás, amelyet a megye 12 nagyközségébe» mutatnák be.
