Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
•MVTÍR 'To. ^ I'\________/ %csNóe& XVn. ÉVFOLYAM, 167. SZÄM Ära 60 fillér 1962. JÚLIUS 19, CSÜTÖRTÖK Megkezdődött a eséplés Több mint 400 cséplőgép munkára készen Szőlő- és gYünülcstelepítési tanácskozás Kecskeméten — Megyénkben 30 millió szőlővesszőt termelnek ki az ősszel — Szerdán délelőtt a megyei tanács székházában szőlő- és gyümölcstelepítési tanácskozást tartottak. A tanácskozáson részt vett dr. Fejes Sándor Kossuthdíjas, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának vezetője, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Sarok Antal, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. elnökhelyettese, Agócs István, a Minisztertanács Telepítési Vizsgálóbizottságának elnöke, továbbá a megyei és járási pártbizottságok és tanács-vb mezőgazdasági osztályvezetői, a gépállomások megyei igazgatóságának, a Magyar Nemzeti Banknak, valamint az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalatnak és a megye kísérleti és kutatóintézeteinek képviselői. A tanácskozást Sarok Antal nyitotta meg, majd Bank Gyula, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B, mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette a megyében folyó telepítési munkák eredményeit és jelenlegi helyzetét. Az ötéves tervidőszak során eddig 2300 hold szőlőt és 3200 hold gyümölcsöst telpítettek közös gazdaságaink. Ez év őszén újabb 4300 hold szőlő és 1000 hold gyümölcsös telepítésére kerül sor. A korábban meghatározott tervszámok módosítása révén nagyobb arányú telepítés végrehajtása válik lehetővé. A megyében alakított műszaki bizottságok telepítési tervjavaslatai alapján az Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat készíti el a telepítési alapokmányokat, majd elkezdődik a talajelőkészítés és a telepítés. Megyénk néhány járásában megnövekedtek a telepítési igények, s az adottságokat figyelembe véve, indokoltnak látszik, hogy némely termelőszövetkezet — nagyrészt a kiskunfélegyházi járás közös gazdaságai — magasabb tervfeladatot kapjanak. Igen sok terület van, amely más növényféle termesztésével kevésbé vagy egyáltalán nem hasznosítható, szőlő- és gyümölcstelepítésre viszont kiválóan alkalmas; ilyenek főként homokterületeink. A telepítés előkészítési munkái jól haladnak. Az OMMI megyénkben 7 és félezer holdon végezte el a talajvizsgálatot, s ennek alapján a telepítendő területnek mintegy a 80 százalékán kell talajjavítást végezni. Gazdaságaink a gépállomásokkal kielégítő mértékben kötötték meg a talajforgatási szerződéseket. A mezőgazdasági vezetők törekvése az, hogy a megye területén önálló talajjavító egységet hozzanak létre. A szintezés — e fontos, a telepítést megelőző munka — lebonyolítására az Ültetvénytervező Vállalat jelenleg kislétszámú, s így e feladatnak kellőképp eleget tenni nem tudó műszaki gárdájának létszámát növelni kell. Az egymillió köbmétert meghaladó földmennyiség megmozgatását csak újabb gépek beszerzése után tudják megfelelően elvégezni. A szőlőgyökereztető iskolákban a kedvező időjárás következtében az eredés foka meghaladja a 60—65 százalékot. Az ősszel a megyében mintegy 30 millió szőlővesszőt tudunk majd kitermelni. Az őszi szedés megszervezésében is nagy szerep vár az Ültetvénytervező Vállalatra. Anyagi ösztönzésként az elmúlt évihez hasonlóan idén is vesszőnként 12 fillért juttatnak a szedésben résztvevőknek. A gyenge szövetkezetekben történő telepítéseknél törekszenek e gazdaságok sajáterő-hozzájárulásának megszüntetésére is. Az ezután felszólaló dr. Fejes Sándor hangoztatta, hogy a telepítés kérdésének megoldása terén a szakminisztérium és az Országos Tervhivatal, valamint a pénzügyi szervek között jó együttműködés alakult ki. Kiemelte annak fontosságát, hogy — mivel a telepítés természetátalakító munkája hosszú időre szól — az e munkában résztvevő szövetkezetek anyagi túlterhelését mindenképp el kell kerülni. Elismeréssel szólt a műszaki bizottságok és az alapokmányokat elkészítő vállalat munkájáról. A telepítés üteméről szólva megjegyezte, hogy annak „szinkronban” kell lennie a szaporítóanyag-termeléssel. Szaporítóanyag-ellátásunk egyébként megfelelő, de a jövő évben e téren még jelentősebb javulás várható. Egyetlen lehetőséget sem mulaszthatunk el — mondotta végül dr. Fejes Sándor —, amelynek segítségével a tervidőszak végére a telepítési terv túlteljesítését tudjuk elérni. j. t. Aratnak a gabonatáblákon. Az őszi árpa letakarítása után a kenyérgabona vágása is megkezdődött, s a kombájnok által kicsépelt gabonát állami és szövetkezeti gazdaságaink rendeltetési helyükre: a malmokba szállítják. Hogy mi lesz itt az új termés sorsa — erről számol be telefonriportunk. Tíz vagon búzát vettek át — Halló, Kecskeméti Villanymalom? — Igen. Itt Varga Vendel, a malom vezetője. Tessék! — Örölik-e már az új búzát? — A hét elején megkezdtük, de egyelőre csak 20 százalékos keveréssel. Ezért az új liszt minőségét még nem ismerjük. A jövő héten viszont már kimondottan idei gabonát őrölünk, s végzünk majd próbasütést is. — Milyen az új búza minősége? — A múlt hét közepén kezdtük az idei búza átvételét, amit elsőnek a Helvéciái Állami Gazdaság hozott. Mintegy 80 kiló a Rövidesen megyeszerte megkezdődik a valamivel több mint 200 ezer hold kalászos termésének cséplése. Kecskemét szövetkezeti gazdaságai közül a Vörös Csillag Tsz ősziárpa-szérüin már szerda reggel munkához láttak a gépek és aznap két vagon gabonát csépeltek el. A két, egyenként 18 főnyi gépállomási munkacsapat a jövő hét közepén hozzáfog a rozs csépléséhez is. Gépállomásainkon és a termelőszövetkezetekben jórészt már minden előkészületet megtettek, hogy az új kenyérnek való gabona időben, veszteség nélkül kerüljön a földekről az ország éléstárába, a malmokba. A megye gépállomásain négyszáznál több — megfelelően karbantartott és üzembiztos — cséplőgép áll készen, amelyekhektoliterenkénti súlya, 14—15 százalékos a nedvességtartalma. A később hozottaknak ennél nagyobb a víztartalma, s nem egy esetben átvételét is mellőznünk kellett. Így ez ideig még mindössze 10 vagon gabona van raktárainkban, amelyek egyébként 250 vagon termény befogadására alltalmasak. A héf végén őrsinek Ezután a kiskunfélegyházi villanymalmot hívtuk fel. A vonal túlsó végén Szemerédi László, a malom vezetője jelentkezett. Kérdésünkre elmondotta: — A hét első napján vettük át az új búzát, amely a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz földjén termett. Több mint 250 mázsával hozott be már ez a közös gazdaság, de jelenleg is folyamatosan szállít. Egy-két napon belül a többi gazdaságok is hozzák az új termést. — Milyen a minőség? — Nem panaszkodhatunk. A hét végén pedig már őröljük is hez húsz-huszonnégy tart munkacsapatokat osztottak be. Számos Solt környéki közös gazdaság az idén már saját gépeivel csépel, mert azokat a község gépállomásának javítóműhellyé történt átszervezése után megvásárolták. Ezeknek, valamint a gépállomások tulajdonában levő cséplőgépeknek a számát és a teljesítményét figyelembe véve, minden gép átlagosan 30—31 vagon magot csépel ki majd. A korábbi évektől eltérően az idén már jóval több szövetkezeti gazda dolgozik cséplőmunkacsapatokban. Csaknem 300 géphez osztottak be termelőszövetkezeti tagokat. Rajtuk kívül még mintegy 200 gépállomáisi cséplőcsapat vesz részt e nagy munkában. az új búzát. Egyelőre csak keveréssel, de a jövő héten „tisztán" is. Egyútal próbasütéssel állapítjuk meg, hogy milyen az új liszt minősége. Az új liszt kifogástalan És mi újság a kiskunhalasi villanymalomban? Erről Tóth B. László malomvezető tájékoztatott bennünket: — Első gabonaszállitmányunk kedden érkezett Bácsbokodról. Elmondhatjuk, hogy nagyon szép az ottani tsz-ek idei termése, a San Pastore olasz intenzív fajta. A víztartalom alig haladja meg a 14 százalékot, s különösen r’> a 82 kilós hektoliterenkéti súly. valamint a 3,5-es szemtörés is. Tegnap pedig már őröltünk is belőle, 50 százalékos keveréssel, s ebből megállapítottuk, hogy az új liszt minősége kifogástalan. Három műszakban üzemelünk, teljes kapacitással, s napi teljesítményünk 550 mázsa gabona lisztté őrlését jelenti. H. D. Őrlik az új búzát — Telefonriport megyénk malmaival —
