Petőfi Népe, 1962. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

i oldal IMP. Hílius 1, vásárnál» Az országos békekonferencia tanácskozása Békeoffenzíva és kardcsSrlefés Gorbaeh osztrák kancellár utazásai Szombaton országos békekon­ferenciát tartottak a parlament­ben. A tanácskozáson megjelent és az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának elnöke, dr. Münnich Fe­renc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, államminisz­­íer, Beresztóczy Miklós, az or­szággyűlés alelnöke, az Orszá­gos Béketanács katolikus bizott­ságának főtitkára, Bozsik Jó­zsef, kiváló sportoló, Bugár Já­­nosné, a SZOT titkára, dr. Csű­rös Zoltán Kossuth-díjas akadé­mikus, a TIT alelnöke, Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola főigaz­gatója, Dobozy Imre Kossuth-dí­jas író, az Élet és Irodalom fő­­szerkesztője, Hamvas Endre Csanádi püspök, a püspöki kar, az Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsá­gának főnöke, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Kál­­dy Zoltán evangélikus püspök, Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, akadémikus, Kokas Ferenc, a Hazafias Népfront Szabolcs megyei titkára, Makol­­di Mihályné Kossuth-díjas pe­dagógus, Markó Ödön, győri szövőgyári munkás, Orbán Lász­ló, az MSZMP agitációs és pro­paganda osztályának vezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront főtitkára, öveges József Kossuth-díjas egyetemi tanár, Perjési László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, dr. Pesta László, a Fő­városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnökhelyettese, Pintér Jánosné tsz-tag, Szako­síts Árpád, az Országos Béke­tanács elnöke, Szamosközi Ist­ván református püspök, Székely Mihály Kossuth-díjas operaéne­kes, Tolnai Klári Kossuth-díjas színművésznő, Tóth Lajos ve­zérőrnagy, Töröcsik Mari szín­­művésznő, Vadász Elemér Kos­suth-díjas akadémikus, dr. Zse­beik Zoltán Kossuth-díjas egye­temi tanár. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet az országos bé­kekonferenciára hazánkba érke­zett külföldi vendégek: részt vett az országos békekonferen­cián az ország lakosságának mintegy ezer küldötte, munká­sok, dolgozó parasztok, értelmi­ségiek, művészek, írók, tudósok. Dr. Ortutay Gyulának, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa főtitkárának üdvözlő szavai után Szakasits Árpád, a Béke­világtanács irodájának tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő reformátumát A magyar békemozgalom a lesze­relési és béke-világkongresszus sikerérért címmel. Szakasits Árpád beszéde után szót kértek a konferencia részt­vevői. Beszédet mondott Kállai Gyula, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi _ vendégeket. Kállai Gyula részletesen elemezte a magyar békemozgalom felada­tait. Kitért a békeharc legfonto­sabb nemzetközi problémáira, s felvázolta a nemzetközi helyze­tet, mely a moszkvai békekong­resszust megelőzi. A nagyszámú felszólaló után került sor a magyar nép meg­bízásából a moszkvai leszerelési és békevilágkongresszusra utazó magyar küldöttség tagjainak megválasztására. A békenagy­gyűlés dr. Ortutay Gyula zár­szavával ért véget. Hruscsov beszéde a moszkvai mezőgazdasági tanácskozáson Moszkva. (TASZSZj A Prav­da szombati száma közli Nyi­­kita Hruscsovnak azt a beszé­dét, amely június 27-én hang­zott el a Kremlben, az OSZSZSZK központi részein működő területi termelési igaz­gatóságok tanácskozásán. A szovjet miniszterelnök be­jelentette, hogy előzetes adatok szerint ebben az évben a Szov­jetunió területén rekordtermést takarítanak be. Körülbelül 9— 10 milliárd pudnyi gabonaféle kerül majd a magtárakba, ilyen jó termés — mondotta Hruscsov — amilyenre most kilátások vannak, eddig nem volt. A to­vábbiakban a szarvasmarha-ál­lomány fejlesztésével foglalko­zott és, az állattenyésztés ered­ményeiről szólva hangsúlyozta, milyen nagy jelentősége van a mezőf'a7desági termelésnek ezer a területén az anyagi érdekelt­ség elve alkalmazásának. Hruscsov» beszélt a területi termelési igazgatóságok felada­tairól. F.TMeis az igazgat,'sír,nl: a mezős?- -d -rég vezetésének új szervei. Gyökeres eltérésük a régiektől phban áll. hogy kizá­rólag a kolhozok és szcvhozok termelésének irányítását szol­gál iák. Hruscsov bejelentette, hogy a Szovjetunióban lehetővé vált a közigazgatás' területek megna­gyobbító sa. Hruscsov han sú­lyozta, hogy a kolhoz- és szov­­hoz-termelés irányításában az a legfontosabb, azt kell el­érni. hóm’ mipél több és minél jobb minőségű terméket állítsa­nak elő a munkának é* »szkő zöknek minél kevesebb ráfordí­tásával. Rendkívül fontos — mondotta, minden lehetőt elkö- I vetni annak az érdekében, hogy | • közeljövőben elérjék az első kitűzött célt: száz hektár szántó után 75 mázsa húst. 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst termeljenek. Ha ez megvan, akkor tovább kell men­ni, hogy a következő célkitű­zéseket is elérjék. Ehhez min­den lehetőségünk megvan — fe­jezte be beszédét Hruscsov. áía^áft az Idei ■fváíó és Érdemes Dm»?, illetve Gyógyszerész kiiiinieféseket Immár évtizedes szokásnak megfelelően szombaton Sem­­melweiss Ignác születésének 144. évfordulója alkalmából adta át dr. Doleschal Frigyes, egész­ségügyi miniszter a Kiváló és Érdemes Orvos, illetve Kiváló és Érdemes Gyógyszerész ki­tüntetéseket- A nagyszámú ki­tüntetettek sorában Bács-Kis­­kun megyeiek is vannak. „Kiváló Orvos” ki tüntetést ka­pott dr. Nánay Andor, kórházi osztályvezető-főorvos, „Érdemes Orvos” kitüntetést dr. Szász Im­re rendelőintézeti szakfőorvos. „Érdemes Gyógyszerész” kitün­tető címet kapott. Grósz Lajos, gyógyszertárvezető. Lépegető gyár Az Üzbég Tudományos Aka­démia egvik kutató inté-etében kidolgozták a gördülő házépítef­­gyár műszaki terveit. E kombi­nát könnyen „átmegy” az egyik építkezésről a másikra. Agressiiós tervek Tajvanon II moszkvai leszerelési és béke-vHágkongresszns elékészffietei AZ ELMÚLT HÉTEN közös nyilatkozat kiadá­sával véget ért a Hrus­csov elvtáors vezette szov­jet párt- és kormányküldöttség romániai látoga­tása. Algériában kudarcot vallottak az OAS ter­rorakciói. A titkos szervezet Oranban is beszün­tette merényleteit, hírhedt vezetői elmenekültek az országból. Rusk amerikai külügyminiszter európai kőrútján, próbálta kifoltozm a nyugati szövetség falán támadt repedéseket A szomszédos Ausztria kormányfője Alfons Gorbaeh kancellár hétfőn hivatalos látogatásra Párizsba érkezett, majd onnan hazatérve csütör­tökön a Szovjetunióba utazott Gorbaeh koráb­ban Londonba és Washingtonba látogatott eL az osztrák Államszerződés megköté­se óta szinte íratlan szabállyá vált, hogy min­den osztrák kancellár bemutatkozásképpen fel­keresi az államszerződést aláíró négy nagyha­talom fővárosát. Az egy év hivatalba lépett Gor­­bach kancellár mostani utazásai nyilvánvalóan ezt a célt is szolgálják. De nem elsősorban ezt most sokkal többről van szó. Egyes befolyásos osztrák körök nyugatnémet revansistáktól támogatva már hosszabb ideje nyomást gyakorolnak az osztrák kormányra, hogy a szomszédos semleges ország sorsát foko­zatosan a Nyugathoz kössék. E mesterkedések sorában fontos helyet foglal el az a követelés, hogy Ausztria valamilyen formában csatlakozzék az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK). Ez a terv azonban ellenállásba ütközött mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió részéről, mind pedig a haladó osztrák közvéleményben. Az Egyesült Államok kormánya, amely az Európai Közös Piac néven ismert EGK-t a nyu­gati szövetség politikai és gazdasági szervének tekinti, ellenzi, hogy ezt a fontos államcsopor­tosulást bármilyen módon „felhígítsák”, azaz olyan ország csatlakozzon hozzá, amely nem tagja a NATO-nak. A Szovjetunióban viszont azért ellenzik eze­ket a terveket, mert éppen a közös piac fent említett jellege miatt a csatlakozás bármilyen formája az osztrák semlegesség feladását jelen­tené. Ráadásul az államszerződés kifejezetten megtiltja, hogy Ausztria közvetett vagy közvet­len formában társulásba lépjen Németországgal. Már pedig az Európai Gazdasági Közösségben a vezető szerep. kétségtelenül a Német Szövet­ségi Köztársaságé. Ausztriának végül is választania kell az EGK és a semlegesség között. Reméljük, hogy Ausztria ezt az utóbbi utat választja és ezt elő­mozdíthatják a Moszkvában most folyó tár­gyalások is. ISMÉT KIÉLEZŐDÖTT a feszültség a taj­vani-szorosban. A Tajvan-szigetre menekült le­­vitézlett csangkajsekisták katonai kalandra ké­szülnek. Egyre nyíltab­ban fenyegetőznek, hogy betörnek Kína tenger­parti körzeteibe. A kínai nacionalisták régóta fecsegnek Ilyen szándékukról, most azonban a kérkedés sokol­dalú készülődéssel Is együtt jár. Mindez nyil­vánvalóan az amerikaiak tudtával és hallgató­lagos beleegyezésével folyik. Ékesen bizonyítja ezt, hogy a 7. amerikai flotta több egységét a tajvani-szorosba irányították, s magán Tajvanon egymást követik az amerikai látogatók, sőt Allan Dulles, az öreg bajkeverő is feltűnt. Persze, a nyilvánosság előtt az amerikaiak to­vábbra is azt állítják, ók visszatartják Csang Kaj-seket esztelen vállalkozásától. Erre azon­ban még Kennedy elnök szerdai sajtóértekez­letén is csak nagyon gyenge biztosítékot tudott adni: a levitézlett diktátor 1954-ben elhangzott ígéretét, hogy nem kezd semmiféle akcióba az amerikaiak előzetes engedélye nélküL De ki hiszi el, hogy a Tajvanra szorult dik­tátor bármit is merne tenni amerikai gazdái nélkül? A két vasat tűzben tartó amerikai poli­tika mindenesetre előre felkészül az akció ku­darcára, s már eleve mossák kezeiket. Nem kétséges, hogy az esetleges támadás a Kínai Népköztársaság népének és fegyveres erői­nek ellenállásán porrá zúzódnék, de egy ilyen kaland mégis nagy veszélyt rejtene magában. Mert korunkban a legkisebb fegyveres konflik­tus is pusztító nukleáris háború elindítója lehet. AMINT KÖZELEDÜNK július 9-hez, a moszk­vai leszerelési és béke-világkongresszus napiá­hoz, úgy élénkül világszerte a haladó erők tevé­kenysége a nagy találkozó előkészítésére. A kongresszust a Béke-vil ágtanács hívta össze, hogy ott a békeszerető emberek kiszélesítsék a nukleáris fegyverek világméretű betiltásához ve­zető tömegmozgalom útjait, és ennek segítségé­vel megvalósuljon korunk legégetőbb követel­ménye, az általános, teljes és ellenőrzött le­szerelés. A felhívásra a világ közvéleménye igen élén­ken reagált. Sok neves közéleti személyiség je­lentette be részvételét, vagy legalább is teljes támogatásáról biztosította a kongreszus elő­készítő bizottságát. Eddig 113 országból mintegy 2000 küldött rész­vételét jelentették be az országos előkészítő bi­zottságok. Angliában kedden már le is zárták a küldöttek listáját, mert száznál több küldöt­tet választottak meg a különböző szervezetek. Az Egyesült Államok küldöttségének, hosszú Idő óta először, több mint 150 tagja lesz. Az érdeklődést még csak fokozta, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke bejelentette:, a kongresszuson ismertetni fogja a szovjet kormánynak az általános és tel­jes leszerelés kérdésében követett politikáját. EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN HÁRMAS IKREK „Pénteken Kecskeméten, a Megyei Kórházban hármasik­reknek adott életet Tóth Lász­­lóné, 36 éves lászlófalvi lakos. Az ikrek közül kettő fiú, egy pedig kislány. Hármuk súlya összesen 7 kiló 45 deka... Az ikrek és édesanyjuk a legjobb egészségnek örvendenek.” 1961. november 12-i, vasár­napi számunk utolsó oldalán je­lent meg a fenti, ritka nagy családi eseményről szóló hí­­recske. A szenzáció hallatára akkor többen is kilátogattak a kórházba. A fotóriportertől a tömegszervezetek képviselőjéig. Még Budapestről is érkezett egy szülészfőorvos, aki a gratulá­ciókon felül hasznos tanácsok­kal látta el a kismamát a gyer­mekek gondozására vonatko­zóan. Amikor minderre most visz­­szatértünk, az érdekelt bennün­ket, hogyan élnek Tóthék, közel nyolc hónappal a nagy családi esemény után. Vajon életükben a „minden csoda három napig tart” elve érvényesült, s ma­gukra hagyta őket megszaporo­dott gondjukkal a közösség? Vagy ellenkezőleg? As édesanya gondjai Az első látogatás után nem kaptunk egyértelmű választ a kérdésre. A munkában meg­tört, gondoktól elgyötört asz­­szonyból tehetetlen keserűség­gel buzogtak a szavak; — Valaki azt mondta nekem a kórházban: ez a három gye­rek felér egy öttalálatos lottó­nyereménnyel. Hát én nem hi­szem. hogy az is ennyi gondot okozott volna. A három kicsi­vel ugyanis kilenc főre szapo­rodott a család. Az uram kere­sete meg mindössze ezer fo­rint havonta. Ehhez jön még 840 forint körüli családi pótlék, amit viszont minden harmadik hónapban odafizetünk az álla­mi gazdaságból járó természet­beni lisztfejadagért. És hol van még a többi, a kenyér mellé váló, a tisztálkodási eszközök, ruhanemű, tüzelő... Én pedig a három kicsitől el sem moz­dulhatok, hogy valami kereset után nézzek a termelőszövetke­zetben ..; Mint később kiderült, nem­csak a megélhetés, a lakás, a főzés is sok gondot okoz. Ta­nyájuk több kilométerre van az autóbusz-megállótól, a kicsik pedig — különösen az állan­dóan beteges, legfejletlenebb fiúcska — gyakran és a leg­váratlanabb időben szorulnak gyors orvosi segítségre, keze­lésre. Ezért szeretnének köze­lebb költözni a városhoz. És nagyon elkelne egy gáztűzhely is. ahol ennyi apróságnak kell nágyszer-ötször is napjában friss ételt készíteni, tejet, teát, fürdővizet melegíteni... Mindezekkel a gondokkal azonban — legalább is az asz­szony így érzi — teljesen ma­gukra maradtak. Vajon valóban így van-e, s ha igen —-4 ki az oka a mu­lasztásoknak? Erre szerettünk volna választ kapni, amikor sorra felkerestük mindazokat, akikről feltételeztük, hogy te­hetnek ügyükben valamit. Segítség után kutatnak A családfő munkahelyének vezetője — a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója, akihez Tóthék ügyében először for­dultunk tanácsért és segítségért — közölte, hogy szívesen he­lyezné Tóth Lászlót éjjeliőri munkaköréből olyan munka­körbe, ahol lényegesen többet kereshetne, .de a 41 éves ember mindig más-más féle betegség­re hivatkozva nem vállal nehe­zebb, de több keresetet bizto­sító fizikai munkát. Különben már ebben a munkakörében is kapott figyelmeztetést feladatá­nak többszöri elmulasztása miatt. Hiba van tehát az édesapa gondolkodása és felelősségtuda­ta körül. Mindez azonban nem, hogy csökkentené, de még in­kább növeli a társadalom fe­lelősségét, az összefogás szük­ségességét — természetesen a gyerekek érdekében. Ezért foly­tattuk tovább a vizsgálódást, az érdeklődést. Egyik nap Tóthék ügyében megbeszélésre hívtak benniin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom