Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

SaJgó Lászlói Forradalom a junták földjén Havannai „retinosis pigmentaria” m. Csak az imént búcsúztunk Zürich légikikötőjétől, s alig 24 órával később már Kuba zöl­dellő cukornádmezői, sudár királypálmái felett ereszkedünk a havannai repülőtér szürke betonjára. A lassuló motorok a főépület elé gurítják a ha­talmas gépet. Mögöttem már a Karib-tenger apró szigeteinek megállói: Curacao és Aruba portékáikat kínálgató hangos holland kereskedőivel és a tengert. Itt a csipkés-párkányú erődítménynél és a spanyol ink­vizíció emlékét őrző, a forra­dalmárok számára készült bör­tönnél két városrész két kor találkozik. A sűrű lombozatű fákkal, nyírott bokrokkal szegélyezett Prado, a spanyol uralmat idé­ző Óvárosba visz. A mediter­rán és mór díszítő elemekkel, bronzoroszlánokkal és már­ványpadokkal ékesített árká­dos paloták, a Kolumbusz ko­és betűkkel jelzett utcákon ren­geteg Cadillac és Chrysler lu­xuskocsi. Chevrolet és Buick taxi. Egymást érik az esztele­nül fényűző szállodák és a neonfényes night-klubok, a ha­talmas áruházak és a modern irodaépületek. Az első havannai impresszió alapján a fejlődésben elmara­dottnak mondott Kubáról al­kotott kép tehát lényegesen el­tér attól, amit a Fekete-Afrika, az arab Kelet vagy Ázsia leg­több országában láthatunk. A „retinosis” veszélye De hát akkor hamisak a Ku­ba elmaradottságát jelző sta­tisztikai adatok, gazdasági mu­tatók? '^csendes amerikai” turistáival, Jamaica szúrós tekintetű angol gyarmati tisztviselőivel és az Udvhadsereg utazó katonáival. Mire gondolatban még egyszer végigfutok a mögöttem hagyott fél tucat állomáson, máris előt­tem a havannai légikikötő fe­hér épülete, homlokzatán a vörösbetűs felirattal: »Territorio libre de America« Az első perctől a valóságban is éreztem, amit e szavak kife­jeznek: Amerika szabad földjé­re léptem! A barátságos, a szó szoros értelmében vett meleg fogad­tatás hatására, á szabad orszá­got látogató különböző európai és latin-amerikai utitársammal együtt, pillanatok alatt feledjük a hosszú út' fáradalmait, a tró­pusi hőséget. Olivazöld színű egyenruhás milicisták hosszas kézfogással és rövid ügyintézéssel, a népi viseletű gitárosok pedig — mint minden külföldről érkező gép esetében — vérpezsdítő congá- val köszöntik a Kuba szabad földjére érkező vendégeket. A havannai repülőtérről in­dulok a fővárosba, hog:é is­merkedjem az országgal és né­pével. Néhánv kilométer, és teljes szépségében előttem „az Antil­lák legékesebb gyöngyszeme”, amelyről méltán jegyezte hajó­naplójába Kolumbusz Kristóf: „Soha emberi szem elé nem tárult ilven nagyszerű lát­vány.” Buja növényzetű, vörös­lő földek, váeás előtti cukor­nád-ültetvények között vezet a városba a pálmák szegélyezte kitűnő út. A ciklonok és á szél­viharok dühétől védett terület, a Miramar eukaliDtusokkal. le- gyezőnálmákknl. tűzpiros virá­gokkal öveze+t villái után a gép­kocsi az előzőtől teljesen el­ütő kerületbe érkezik. A spanyol hódítók nyomában A mélyen benyúló öbölnél a spanyolok építette gyarmati erőd. a Castillo de Moro ma is uralja a lábainál hullám?«? felhőkarcolók..; rából maradt kápolnák, Firenze levegőjét árasztó katedrálisok, az idő koptatta fényes-kövezetű terek és szűk sikátorok váltják egymást Verseny Miamival... A tengerparti sétány, a kék víz. a partszegély mentén szé­les csíkban kígyózó Paseo Ma- lecon viszont az amerikai élet­formát hirdető Újvárosba, a 20 —30 emeletes felhőkarcolók vi­lágába, a kubaiak számára egy­kor tiltott negyedbe, a Veda- doba vezet. A színek és a formák teljes összevisszaságában az ég felé törő kőrengeteg magasépületei Ha csak a Miamival ver­sengő Havannát nézi valaki — elhamarkodottan igent mond­hat. Ez a szemlélet azonban — amely gyakran tapasztalható felszínes turistáknál — annyi­ra egyoldalú, hogy a kubaiak előre óvják külföldi barátaikat e hibás következtetéstől, a „re­tinosis pigmentaria” betegség­től. Nem valami veszedelmes tró­pusi fertőzés ez. Nem a Sierra- Maestra moszkitóktól hemzsegő vad vidékein szedi áldozatait. Ellenkezőleg. A Havanna Lib- rében, a Hotel Riviérában kap­hatják meg azok, akik — akár­csak a retinosis pigmentáriá­ban megbetegedett, azaz oldal­ra látásban akadályozott szem­hártya — csupán az előttük le­vő ragyogó fővárost veszik ész­re. A fővárost nézve és a statisz­tikákat vizsgálva melyik mu­tatja hát az ország tényleges gazdasági helyzetét? E kér­désre válaszolva a kubaiak gyakran idézik neves közgaz­dászuk, Oscar Pinos Santos sza­vait: „Néhány Havannában töltött óra után a külföldi turista e szigetnek csak nagyszerű, kör- utakkal ékes fővárosát láthatja. szinte versenyre kelnek egy­mással és versenyre kelnek Miamival, New Yorkkal. Az amerikai Hilton tröszt épí­tette Hotel Havanna Libre szál­ló kellemesen hűtött halijában a Westinghouse-lift nesztele­nül, pillanatok alatt repít a 25. emeleti tetőteraszra, az egykori kaszinóba. Itt fent nemrég a kártyaszobák aszta­lainál, a gyorsan pergő rulett- teknél egy év alatt megtérült a szálló több mint 20 millió dol­láros építési költsége. Lent a mélyben lüktető, ame­rikai tempójú világváros for­gataga kavarog. A számokkal oaebD: Daaogvaros. S ennek alapján, amikor alig tudja megszámolni a televízió­antennákat, hogy hihetné, hogy nyomorgunk. Arra a téves kö­vetkeztetésre juthat, hogy ma­gas termelékenységű, modern termelési eszközökkel rendelke­ző, gazdag nemzet vagyunk. De a valóságban Kuba azon. nemzetek közé tartozik, ame­lyeket a legjobban sújt a gaz­dasági elmaradottság tragédiá­ja. Aki tehát a fenti szemlélet — a havannai színes képeslap — alapján akar az egész or­szágra álta'án'-'sítani, képtelen megmagyarázni.; hogyan és Családi vállalások Egy egész gazdaság évet és egy tavaszt hagyott maga mö­gött a bátyád Haladás Tsz. A vezetőség megtanulta a közös gazdálkodás irányítását, tagja­ink pedig közelebb kerültek az együttes gazdálkodás eszméjé­hez. Munkánkban nem tűrtünk meg semmi lazaságot, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó te­rületekről a közösbe került a termés. Kialakítottuk a nagy­üzemi táblákat, biztos alapokra helyeztük a 300 tsz-gazda és hozzátartozóinak a megélhetését. Egyre több fiatal szakember a falujában, a Haladás Tsz-ben keresi boldogulását. Nagy igye­kezettel dolgoznak. Az egész tagság magáénak vallja a kö­zöst és bízik benne. Ez a legér­tékesebb tapasztalat, amely a vezetőséget megnyugtatja és amelyről bárki meggyőződhet. Sikereink egyik fő tényezője, hogy mindjárt a megalakulás után az egész tagsággal közö­sen, családonként megbeszélve jól átgondolt terveket készítet­tünk és mindig egy akaraton voltunk, amikor terveink végre­hajtásáról volt szó. Kerestük azt a termelési módszert, ho­gyan tehetjük érdekeltebbé anyagilag a tsz-családokat a termelésben. Saját elképzelése­ink mellett figyelembe vettük a megyei és járási párt- és ál­lami szervek határozatait, a csa­ládi vállalásokat, illetve a szá­zalékos részesedést. A másfél esztendő megcáíol­hafatSam/cfi Sgaaotfja; hogy egye­lőire ez az át járható a legjob­ban. E módszer bevezetése az idén is meghozta a gyümölcsét. Különösebb megerőltetés nélkül élpalántáztuk és meg is kapál­tuk 130 holdon a fűszerpapri­kát Túl vagyunk a 150 hold kukorica, 10 h«?ld takarmány- répa és 15 hold dinnye első ka­pálásán. Jelenleg a kertészet­ben az öntözésben, a széna ka­szálásában, illetve gyűjtésében foglalkoztatjuk gazdáinkat. Bí­zunk benne, hogy amikor a z aratás elérkezik, minden tsz-ta- got mozgósítani tudunk a 400 hold őszi búza, őszi árpa és a zab aratására, behordására, csóplésére. Őszi árpánk és zabvetésünk jó közepes termést ígér. Ke­nyérgabonánk sajnos ennél gyengébb. Főleg olasz fajta San Pastore búzát vetettünk, mely­nek igen hosszú volt a hathóna­pos tél. Ettől függetlenül az első év nehézségeit sikeresen legyőző tagság érzi, nem vá­lasztott rosszul, amikor a közös útra lépett. A tavalyi év 37 forintot hozott munkaegységen­ként és minden reményünk megvan rá, hogy ennél keve­sebb az idén sem lesz. Igaz, vannak a mienknél erősebb ter­melőszövetkezetek is, de egy­két év múlva Bátya szorgalmas népe utoléri a jól gazdálkodó, nagymúltú tsz-eket. Hegedűs János tsz-elnök Az ifjúság kulturális helyzetéről tárgyaltak Kecskeméten Szerdán délelőtt a Kecskemé­ti Városi Tanács Művelődési. Osztályán megvitatták a város ifjúságának kulturális helyzetét. A tanácskozáson részt vett Szvorényi János, a kecskeméti KISZ-bizottság titkára, Heltai Nándor, a városi tanács nép­művelési felügyelője, valamint az üzemek KISZ-titkárai, kul­túrfelel ősei. A jelenlevők megbeszélték azokat a feladatokat, melyek az ifjúság kulturális képzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Az elhangzott észrevételek, hasznos javaslatok alapján ál­lítják majd össze az 1962-63- as népművelési tervnek az if­júság nevelésével foglalkozó ré­szét SokoSdaSú kísérletezés A Szőlészeti Kutató Intézet közel 690 holdas lakiteleki kí­sérleti telepén ez év tavaszán mintegy két hektárnyi területen tíz új csemegeszőlő-fajtát tele­pítettek. Erről az ősszel a 70 holdas saját telepítéshez szük­séges szaporítóanyagot kívánnak nyerni. Ezenkívül sikerrel kísérletez­nek az egyes hegyvidéki szőlő­fajták, mint például az Egri Leányka meghonosításával is, Bővülő légiíaxi-park Csehszlovákiában igen. nép­szerűek a légitaxik, amelyek im­máron 11 éve a csehszlovák dol­gozókat szolgálják. Idén tavasz- szal 17 „Moravia L—200 D” tí­pusú repülőgéppel egészítették ki az ország légi taxi parkját. A csehszlovák légiközlekedés „taxi­jai” jelenleg az ország csaknem 80 városát kapcsolják össze. A légitaxik csupán ez év áprilisá­ban több mint 138 000 kilomé­tert tettek meg. Sz. L. amelyet szintén az ősszel egy hektáron telepítenek el. A telepen sokoldalú kísérlete­zés folyik a szőlő öntözését, a talajerőpótlást és a megfelelő holdanként! tőkeállomány meg­határozását illetően is. KÉP szöveg nélkül miért omlott össze szinte kár­tyavárként Latin-Amerika egyik legreakciósabb rendszere, alig másfélszáz kilométerre (Miskolc—Budapest távolságnyi­ra) az Egyesült Államoktól és több mint 10 ezer kilométerre a szocialista tábortól. Ezekre a kérdésekre kizáró­lag Havannában nem lehet ki­elégítő választ, elfogadható ma­gyarázatot kapni. A retinosistól megszabadul­va, „oldalra” is kell tekinteni. A fővárosi szállót otthagyva, végig kell utazni az országon — Havannától a Sierra-Maest- ráig. Következik: Cukor sziget. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Kiskun megyei Bizottsága ás a megvel tanács lapla. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapklad* Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István ‘nazgatő Szerkesztő«^ Kecskemét. Széanenvi tar i szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26- 19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, nőfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Hófizetési 111 i hónapra 19 forint. Bács-Kiskun megvel Nyomda V, Kecskemét. = I eleien; u-85. ...és valamivel odébb: bádogváros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom