Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-22 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüijeáek A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS •- KISKUN MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM Ara 60 fillér 1962. JÚNIUS 22, PÉNTEK HatvanklIeRc felvásárlíbelyeR veszik át a terményt Előkészítve várják raktáraink az új gabonát Az aratás közeledtére való te­kintettel felkértük Mészáros Gyulát, a Bács-Kiskun megyei Malomipari és Terményforgal­mi Vállalat felvásárlási cso­portjának vezetőjét: adjon tá­jékoztatást a vállalatnak a be­takarítással kapcsolatos felké­szüléséről. A szerződéses értékesítésről szólva közölte, hogy megyénk szövetkezeti gazdaságaitól — a becslések alapján — körülbelül 2300 vagon ke­nyérgabonát, 750 vagon napraforgót és 112 vagon sörárpát vár a vállalat. Állami gazdaságaink valamivel több mint 2000 vagon búzát és 165 vagon rozsot adnak majd át. Ahhoz, hogy a gabona ép­ségben, veszteségmentesen ke­rüljön feldolgozásra,, szükség van a megfelelő tárolásra is. Ehhez nyújtott jelentős segít­séget a vállalatnak az a két­hónapos tanfolyama, amelyen a szövetkezeti raktárosok elsajátí­tották a fertőtlenítés, a takarí­tás és a helyes tárolás ismere­teit. Részben ennek is köszön­hető, hogy a -közös gazdaságok­ban a raktárak rendbehozva, a termelés fogadására készen várják az új gabonát. A válla­lat járási kirendeltségéinek dolgozói számos közös gazda­ságban a helyszínen nyújtottak se­gítséget a raktárak megfe­lelő előkészítéséhez. Szövetkezeteinken kívül a vállalat is rendbehozatta rak­tárainak a többségét. A gyors, zökkenőmentes át­vétel érdekében úgy határozott a vállalat, hogy ahol lehetsé­ges, ott két ajtón keresztül jut­tatják raktárba a gabonát; 20 raktárban pedig az úgynevezett többmérleges átvételt alkal­mazzák. Nyolcban gabonafúvó- berendezés is lesz, a nagyobb raktárakban pe­dig — mint például Baján — hídmérleg használatával rövidítik majd meg a mé­rési Időt. Az új gabona fogadására te­hát nagyrészt megtörténtek az előkészületek, s a megye 69 át­vevőhelyén — amelyek közül GARANCIA (S. G.) Az ipar, a kereskede­lem és a vásárlók kapcsolatát minden Időben ez a szó fejezte ki legtalálóbban — garancia. Az üzem biztosítékot nyújt ve­le a gyártott áru minőségére, kezeskedik tartósságáért, vagy jótállást vállal kifogástalan mű­ködéséért. Vannak gyárak és vannak áruk, melyeknek már a neve is márka, garancia az iparcikk kifogástalan minőségé­re. A magyar bor, a kalocsai fűszerpaprika, a Globus kon­zerv, az Orion televízió vagy a kecskeméti fürdőkád keresett cikkek a világpiacon. Ezt a sort hosszan folytat­hatnánk, hiszen egyre több árunk éri el a világszínvona­lat. Jelen cikkünk azonban a garancia egy másik oldalát szándékszik reflektorfénybe ál­lítani, és ez: az ipar felelőssé­ge a tartós fogyasztási cikkek minőségéért. Statisztikai jelen­tésekből ismeretes, hogy Bács- Kiskun megye állami és föld­művesszövetkezeti kiskereske­delme az elmúlt évben már megközelítőleg negyedmilliárd forint értékű tartós fogyasztási cikket adott el. Köztük több mint 100 millió forint értékben olyan, viszonylag nagyértékű cikkeket (rádió, televízió, mosó­gép, hűtőgép, porszívó, presszó­gép, padlókefélő, villamos és mechanikus háztartási gépek stb.), melyek garanciális javítási rendszerbe vannak vonva. Mint a forgalom növekedése bizonyítja, a lakosság bizalom­mal vásárolja megtakarított pénzéből ezeket a kényelmet, kultúrát nyújtó gépeket. Több­ségük be is váltja a hozzá fű­zött reményeket. Az áruk egy része viszont nem válik a gyá­rak dicsőségére, hiszen a régen várt öröm helyett bosszúságot, keserű szájízt okoz a felületes, nemtörődöm módon gyártott iparcikk, vagy az az elítélendő gyakorlat, hogy ezek garanciá­lis javítását egyes vállalatok Intézik, Egész sorát említhetnénk saj­nos az olyan eseteknek, ami­kor a hibás áru javítása az elő­írt 8, illetve 15 nap helyett hó­napokig is elhúzódik. A Buda­pesti Alumíniumgyár több mint hat hónapig „labdázott” egyes Kecskeméten vásárolt kukta- főzők javításával. Az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat hat hétig javított öt darab garan­ciával vásárolt ébresztőórát. Tu­dunk egy kecskeméti televízió- tulajdonosról, akinek készülé­ke több mint hat hónapig uta­zott a bürokrácia útvesztőjé­ben, s panaszát csak most or­vosolták. Figyelmet érdemel, hogy a Eács-Kiskun megyei Vasmű­szaki Nagykereskedelmi Válla­latnak 1962 első negyedében több minőségi és késedelmi köt­bért fizettek az egyes gyártó vállalatok, mint tavaly egy fél esztendő alatt. Itt már az át­vételkor sok olyan cikket küld­tek vissza, mint egyes rádiók, Nova-típusú villamos sütők, tök- és uborkagyaluk stb. De tapasztaltuk azt is, hogy az utóbbi időben lényegesen több hibás TV-készüléket küldött vissza a nagykereskedelem, mint az első szériák kibocsátá­sakor. A rossz minőségű áruk növe­lik a garanciális szervízhálóza­tok munkáját, melyeknek fej­lesztése egyébként sem tart lépést a vásárlóerő növekedésé­vel, de alkatrészellátásuk is sok kívánnivalót hagy maga után. Ugyanakkor rontják a kereske­delem és a lakosság között levő bizalmat, s ez a súlyosabb hiba. Hol van hát a kiút? Kétség­telen, hogy az ipar sokkal kö­rültekintőbb munkájában. A garanciális szervizállomások fejlesztése ugyanis milliós be­ruházásokat igénylő hosszabb folyamat. A hibákat kiküszöbölő figyelmes munka, a tartós fo­gyasztási cikkek minőségi el­lenőrzése viszont gyáron belül megoldható, jóformán külön költség nélkül. az aratási idényben igen sok éjjel-nappal „üzemel” — min­den bizonnyal zavartalanul bo­nyolítják le a forgalmat K. A. Magyar—dalioineyi közös közleményt írtak alá Csütörtökön délelőtt az Or­szágházban folytatódtak a Ma­gyar Népköztársaság küldöttsé­ge és a Dahomeyi Köztársaság jószolgálati küldöttsége közötti tárgyalások. A szovjet párt- és kormányküldöttség Yaj'dahunyadra látogatott Bukarest. (MTI) A Hruscsov vezette párt- és kormánykül­döttség vidéki körútja második napján, csütörtökön reggel fél tízkor különvonaton Vajdahu- nyadra, az ország vas- és acél­iparának központjába érkezett. A szovjet vendégeket útjukra elkísérték Gheorghiu-Dej, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, az Ál­lamtanács elnöke, valamint a párt és a kormány más vezetői. Vajdahunyad lakossága kitö­rő lelkesedéssel fogadta a szov­jet vendégeket, akik Borzesti­ben, a román vegyipar felleg­várában tett szerdai látogatá­sukról érkeztek az ország ne­héziparának központjába. A Vajadahunyadi Kohászati Kombinát Románia legnagyobb fémipari bázisa. A felszabadulás után az egykori kezdetlegesen felszerelt üzem gyors ütemben fejlődik. Az elmúlt tíz évben a nyersvastermelés évi átlagos növekedési üteme 16,8 százalé­kot, az acéltermelésé pedig 22,3 százalékot, tett ki. Ma a kom­binát harminc nap alatt ugyan­annyi nyersvasat és 79 nap alatt ugyanannyi acélt termel, mint 1948-ban az egész év alatt. Az üzem egyik jellegzetessége, hogy segédüzemanyagként föld­gázt használ, amely nagyban ol­csóbbá teszi a termékek önkölt­ségét. A kohászati kombinátban szerdán a szovjet vendégek megérkezése előtti napon he­lyeztek üzembe egy újabb négyszáztonnás Martin-kemen­cét, amely naponta ezer tonna acéllal növeli az ország acélter­melését. A Vajdahunyadi Kohászati Kombinát fejlődése eleven pél­daképe a román és a szovjet nép együttműködésének. A ve­gyi kokszolóművet, az ércdúsí­tót, a nehézhengerművet teljes egészében szovjet felszereléssel állították üzembe. Hasonlókép­pen a Szovjetunió szállította a 450 és 750 köbméteres űj nagy- olvasztók legfőbb berendezé­seit A szovjet párt- és kormányküldöttség Lupenibe érkezett BUKAREST. (Agerpres) Csü­törtökön délután a Nyikita Szergejevics Hruscsov vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség, Gheorghe Gheorghiu- Dej, valamint más román párt- és állami vezetők kíséretében Lupenibe érkezett. Lupeni a Zsil-völgy egyik központja. A Zsil-völgy a Ro­mán Népköztársaság legna­gyobb szénmedencéje, itt bá­nyásszák az ország szénterme­lésének több mint a felét. A tárgyalások befejeztével magyar—dahomeyi közös köz­leményt írtak alá az Országház Munkácsy-termében. Egyidejűleg kereskedelmi és pénzügyi, műszaki és tudomá­nyos, valamint kulturális 'meg­állapodást parafáltak. Utóbbi megállapodásokat későbbi idő­pontban a Dahomeyi Köztársa­ság fővárosában, Porto Novoban írják alá. A közös közleményt magyar részről Kállai Gyula, a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese, a Magyar .Nép- köztársaság küldöttségének ve­zetője, dahomeyi részről Sou- rou Migan Apithy, a Daho­meyi Köztársaság elnökhelyet­tese írta alá. 4 francia munkások folytatják sztrájkharcukat Párizs. (MTI) A kétnapos vil­lany- és gázsztrájk után, amely jóformán megbénította a fran­cia ipar nagyrészét, csütörtö­kön tovább folytatódnak a vas­utasok munkabeszüntetései. E héten az állami vállalatok közéd félmillió dolgozója sztrájkolt, hogy érvényt szerezzen köve­teléseméit. A kormány a vasutasoknak 1,1 százalékos, a villamosművek dolgozóinak 1,03 százalékos fi­zetésemelést ígért. •' A CGT a harc folytatása mellett foglalt állást. A közel} napokban a szénbányászatban, kohászatban és építőiparban várhatók újabb sztrájkmegmoz­dulások. KÉSZÜL A SZALAGFŰRÉSZ Jelentősen fejlődik idén megyénk egyik legnagyobb szövetkezeti üzeme, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. A húsz szakma mestereit egyesítő kollektíva 20 millió forint értéket ter­mel az év végéig. Külön dicsérendő, hogy ezen belül a javítások-szolgáltatások értéke meg­haladja az 5 millió 500 ezer forintot, exportcikkeik értéke pedig eléri a 2 millió 500 ezer forintot. A szövetkezet idén kezdte meg a 350-es szalagfűrészek sorozatgyártását, melyek iránt exportkereslet is jelentkezik. Márity János 'szerelőlakatos és a többiek ISO szalagfűrészt állí­tanak össze ebben az évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom