Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-17 / 140. szám
Rászolgált a bizalomra n. — És mindig ilyen volt ez a kapcsolat? Ilyen határozott és elvi síkon álló és ennyire bizalommal teli? Vólt-e az életében olyan epizód, amikor hiányát érezte ennek? — teszem fel a kérdést Forgács Györgynek, a kecskeméti Bar- nevál termelési osztályvezetőjének, miután úgy éreztem, hogy az őszinte véleménymondásnak nem állja már útját a kezdeti ismeretség hiánya, s az, hogy jegyzem is szavait. Egy régi megbántódás — Érdekes kérdés és szívesen is beszélek róla — mondja %A külföld humora — Érdekes, mintha földrengés lenne... minden tartózkodás nélkül. Majd azt boncolgatja igen logikus és egyszerű okfejtéssel, hogy van-e valami új irányzat jelenleg a párt politikájában. — Elvileg biztosan nincs. De a helyes politikai elvek eltorzultak valahol a korábbi időkben — mondja elgondolkodva. S arról beszél, hogy mint az akkori munkás ifjúsági szövetség tagja, ő is gyakran részt vett pártrendezvényeken, előadásokon. Egy idő után azonban úgy érezte, hogy talán tolakodásnak vennék a jelenlétét. Apróságokon múlott ez. — Egyszer párttaggyűlésen vettem részt. Nem tárgyaltak bizalmas dolgokat, csak a termelés problémáit, amihez én is szerettem volna hozzászólni. Mégis kiküldtek, mivel nem voltam párttag. Máskor, amikor a pártbizottságra hivatalos ügyben kellett elmennie, a portán az igazolványait kérték. Ezen nem is lepődött meg, természetes dolognak tartotta. Azt azonban már nem értette, hogy miért kérdezték meg tőle, párttag-e vagy sem. Hiszen ha elfogadják a munkáját, akkor nyilván meg is kell, hogy bízzanak benne pártonkívüli létére is. Emlékszik olyan esetre is, hogy elhallgattak a jelenlétében, amikor benyitott valahová, s nem folytatták a „pártonkí- vüliekre nem tartozó” beszélgetésüket, amíg el nem távozott. — Érzékeny az ember az ilyesmire — fűzi most hozzá az előbbiekhez, szinte elemezgetve az akkori idők légkörét. — Meg aztán két oldala is van az éremnek. Az igazság az. hogy ilyeneket tapasztalva én is. kezdtem elzárkózni — teszi még hozzá önkritikusan. ... és ami feioldja mindest — Pár év óta szinte kézzelfoghatóan érzem, hogy változás van. Nehogy azt higgye, hogy csak az igazgatóhelyettesi kinevezésemet értem alatta. Természetesen azt is, mert hiszen nagy dolog — mondja határozottan. S nekem, miközben szorgalmasan jegyzem szavait, eszembe jut. amit másoktól hallottam, hogv az üzemben nem mindenki értette meg 1960 őszén, hogyan nevezhettek ki párton- kívülit evv ilyen fontos beosztásba. Volt, aki furcsállotta ezt és a párt gyengülését vélte PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága a megvel tanács lapla Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: « Petőfi Népe Lapkladő Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: ÍS-19. SS-18. Szerkesztő bizottság: 18-38. Belpolitikai rovat: 11-ZZ. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 17«. Telefon: 17-08. Terleszt! a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési d!1 1 hónapra 18 forint Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. benne felfedezni. Azóta nyilván megváltozott az illető véleménye is. — A pártbizottságtól sok megbízást kapok. Kikérik a véleményemet a szakmai kérdésekben, jelentéseknél, a gazdasági elemző munkájuknál. Érzem személyileg is, hogy megbecsülnek, és én igyekszem rászolgálni a bizalomra. Mosolyog, s szinte önvallomásként, {Je érezni, hogy nemcsak a saját véleményeként bukkan ki belőle a szó, amikor ezt mondja: — És mi tagadás, szinte szomjas is az ember minden megjegyzésre, amely bizalmat áraszt, s munkájában erősíti. Törvény ma már Kádár elvtárs mondását idézi, amely szinte fogalommá nőtt az országban: „Aki nincs ellenünk, velünk van.” A Városi Moziban egyszer személyesen is hallhatta az MSZMP első titkárának beszédét, annak a beszédnek ma is emlékszik még néhány részletére, amely különösen megragadta figyelmét. Látszik, hogy mélyen elraktározódtak a bizalmat sugárzó és minden honpolgárt tettre serkentő szavak az emlékezetében. Ügy érzi, törvény ez ma már, amely egyetértésben született, s mely az egész országban eluralkodik. — Az a fontos, hogy egyformán értsék a párt szavát mindenütt, s egyformán segítsen is mindenki azok megvalósításában. Az jut eszembe, miközben hozzáértő és tájékozott szavait jegyezgetem, amit pártunk vezetői mondtak a szocialista brigádok értekezletén a felszólalásokat hallgatva: — Vajon ki* tudná megkülönböztetni, hogy egy párttag vagy egy pártonkívüli mondja ezeket? S megértem a régi jelszó avult- ságát, amely azt bizonygatta: „Mindenért, ami ebben az országban történik, egyedül mi, kommunisták vagyunk a felelősek.” Mennyire leszűkült ebben a mondásban a felelősség. A felelősségé, amely soha tá- gabb értelmű nem volt még a mi országunkban, mint éppen manapság, s amelynek értelmét a párthoz igazodó pártonkívü- liek sokasága segít megváltoztatni, gazdagabbá tenni, tetteivel, őszinte helytállásával, országépítő munkájával. ■ F. Tóth Pál Anya* és csecsemővédelmi ankét Baján Szombaton. Baján a városi tanács közgyűlési termében az Orvos—Egészségügyi _ Dolgozók Szakszervezete, a Bács-Kiskun megyei Tanács VB egészségügyi osztálya és a Bács-Kiskun megyei * Vöröskeresztes szervezet nagyszabású anya- és csecsemővédelmi ankétot szervezett, amelyen részt vett Simonovits István egészségügyi miniszter- helyettes. Az ankétot dr. Kántor László megyei főorvos nyitotta meg. A megyénk minden részéből egybegyűlt szülész- és gyermekorvosok, védőnők, gyermek- és körzeti ápolónők előtt dr. Sárkány Jenő, a budapesti Heim Pál Gyermekkórház igazgató-főorvosa „Az egészség- ügyi középkáderek szerepe a csecsemőhalálozás elleni küzdelemben” címmel tartott előadást. Ezután dr. Voltay Béla a budapesti László-kórház vezető főorvossá és dr. Huszka Antónia, a Gyermekiélek tani Intézet tanársegéde mondták el tudományos beszámolóikat. Megnyílt a kiskunfélegyházi termál-győgystrandfürdő. Xyitva naponta: 10—19 óráig. Zártfiirdő (kád és medence) nyitva: csütörtök, péntek, szombat és vasárnap. Megyénk kirándulóhelyei Petőfi tó EZEN A HÉTEN egy szép kiskőrösi járásbeli kiránduló- helyre vezetjük el olvasóinkat: a Soltvadkertől mintegy három kilométerre levő kellemes vizű tavat keressük fel. Homokos partja igen jó strandolási lehetőségeket kínál. Száz kataszteri holdas vízfelületének egyrészét nádas borítja, ahol igen sole víziszárnyas tanyázik. A tó mélysége helyenként eléri a három, métert. Halállománya ponty, és mint mondják igen ízletes. Régebben is élénk fürdő élet folyt a tónál. Az 19i0-es évek elején azonban a magas vízállás tönkretette a parton levő strand- létesítményeket. Néhány évvel ezelőtt a községi tanács elhatározta, hogy újra kiépíti a strandot, s fellendíti a tó üdülőforgalmát PARTJÁT mintegy 800 méteres szakaszon már rendeztélc. Mintegy 20 holdat fásítottak, s ezzel együtt 40 holányi fás terület védi az út porától a strandot. Úttörőtábort létesítettek, amely 100 főnyi csoportokat tud fogadni. A gyermekek sátrakban laknak, az iroda, a konyha és a vendégszoba köépületben van elhelyezve. Evek óta járnak ide a kiskőrösi járás községeiből az iskolások, az idén pedig már budapesti úttörők is jelentkeztek, hogy szeretnének itt táborozni. A nyári idényre készítik elő a csónakokat. Ebben az évben 400 ezer forintot fordítanak a Petőfi tó fejlesztésére. Már dolgoznak egy épület átalakításán, amelyben hatszobás szálló lesz fürdőszobával és társalgóval. Készül egy mélyfúrású kút, amelyről vízvezetékhálózatot építenek a parton levő strandlétesítményekhez. Megkezdték a tóhoz vezető kövesút építésének előkészületeit. A földművesszövetkezet büfét állított fel a strandon. A tavon öt balatoni típusú csónak ring, nyugágyak, gumimatracok, sportfelszerelések várják a kirándulóidat. Ugye szép a Petőfi-tói táj? EZT TALÁLJUK jelenleg a Petőfi tónál. Jövőre már a vÜlanxjt is kivezetik a tópartra, később pedig nagyszámú fürdőző fogadására alkalmas öltözőhelyiségeket építenek. Ugyanakkor, telkeket jelölnek ki, ahol a község lakói vikendházakat építhetnek, a festői környezetű Petőfi tó partján. Nagy Ottó—Pásztor Zoltán Rövidesen befejezik ennek az épületnek a hatszobás szállodává való átalakítását.
