Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

19fi2. május 11, péntek 3. oldal Javítsuk a vezetés színvonalát A beruházások jobb előkészítésével 25 százalékkal növelhetjük a termelést Építőiparunk gyorsabb ütemű fejlődését jelenleg a hiányosan előkészített beruházások akadá­lyozzák, annak ellenére, hogy e téren az elmúlt évben határo zott javulás következett be. Ál­lításunk igazolására két sokat mondó példát említek. A 44-es — most 9-es — Autóközlekedési Vállalat új komplex telepét 1959-ben kezdtük el építeni. Eb­ben az évben fogtunk hozzá a Reszelőgyár rekonstrukciójához is._ Az előbbit jóval a határidő előtt, még 1960-ban átadtuk, az utóbbinál a munkák zöme még most is hátra van. Miért? A 44-es Autóközlekedési Vállalat­tól jól előkészített tervdoku­mentációt kaptunk, míg a Re­szelőgyár esetében jelenleg is a harmadik tervmódosításnál tar­tunk. Újabban áttervezték a műhelycsarnok villamos bérén dezéseit. Az új terv átnyújtá- sakor csak agnyit mondtak: na­gyon sürgős az új létesítmény tető alá hozása. Arra azonban nem terjedt ki a figyelmük,- hogy a régebbi költséges be­rendezést már leszállították, az újabbakat csak most fogjuk megrendelni, melyet valószínűen 1963-ban kapunk meg. Amíg ez az áttervezés folyt, addig 50 munkást kényszerszabadságra küldtünk, akik távollétük alatt másfélmillió értékű munkát tudtak volna elvégezni. Mi a helyzet a Leninvárosban ? Elismerem, hogy egy új vá­rosrész kialakításánál előre nem látható gondok adódnak. Azt azonban már a kezdésnél el kell dönteni: hova, milyen épület kerül, esetleg melyiket kell le­bontani. Ezt szükséges tudnunk azért, mert csak ennek birtoká­ban teremthetjük meg a folya­matos munkát. Ezt viszont meg­követeli tőlünk az építésügyi miniszter legutóbbi határozata, mely kötelezően előírja, hogy 1963-tól kezdve, ott, ahol 300 lakás épül, szakosított brigádo­kat kell szervezni megfelelő gé­pesítéssel. A leninvárosi lakótelepen az idei program 456 lakás átadását írja elő, amely éves tervünk 20 százalékát alkotja. A 456 lakás­ból hagyományos módszerrel 160-at hozunk tető alá. A folya­matban levő épülettömbök kö­zül egy bérház helyét még nem jelölték ki. Ez azt jelenti, hogy júniusban, júliusban két mű­szakban dolgoztatjuk a darukat, majd utána munkatereiét hiá­nyában leállítjuk, s fizetjük a nagy összegű használati díjat — semmiért. A tőlünk joggal megkívánt folyamatos építés megvalósítása csak akkor lehetséges, ha leg­alább egy évre előre tudjuk — tervdokumentáció és hely bir­tokában — mikor, mit és hová kell építeni. Az idén 664 lakás átadását vállaltuk. Ezt a nagy feladatot csak akkor tudjuk el­végezni, ha a megrendelőink tö­kéletesítik a beruházást előké­szítő munkájukat. Ilyen törek­véssel az utóbbi időben a Kecs­keméti Városi Tanácsnál talál­koztunk. A város vezetői azon fáradoznak, hogy az ötéves tervben minél több lakás épül­jön Kecskeméten. / _ Uj építési módszerek Ennek érdekében tettünk egyet-mást. — Szakosított mű­vezetőségeket szerveztünk, kü­lön brigádok oldják meg a va­kolást, válaszfalazást, s végzik a befejező munkákat. A kívül­állók tájékoztatása céljából em­lítem meg, hogy az új építési módok alkalmazása nem raj­tunk múlik. Számunkra ezt a beruházó írja elő. A kivitelezés­hez szükséges anyagot pedig az Építésügyi Minisztérium bizto­sítja. Mi az új építési módsze­rek hívei vagvunk. Éppen ezért terveink között szerepel, hogy a Leninvárosban négy közép­magas, egyenként tízszintes épületet öntött beton építési módszerrel fogunk elkészíteni. S hogy megtehetjük-e vagy sem, azt nem tudjuk, mert véaleges választ még nem kaptunk az illetékesektől. Emiatt nem tud­juk beszerezni a szükséges gé­peket és berendezéseket. tosabb feladatunk a lakásprog­ram maradéktalan megvalósítá­sa, utána következnek az isko­lák, majd a mezőgazdasági épít­kezések. Azonban nem téveszt­jük szem elől az üzemek re­konstrukciójával kapcsolatos sürgős feladatokat sem. A türel- metlenkedőknek azt mondjuk: a törvény által biztosított 45 nap alatt felülvizsgáljuk a teljes tervdokumentációt, s csak ak­kor kötjük meg a szerződést, ha a beruházás kifogástalanul van előkészítve. Ezt előírja szá­munkra a nemrég megjelent be­ruházási kódex, amelynek be­tartása mindenkinek kötelező. Amíg a beruházók az utolsó pillanatban adják át terveiket, megrendeléseiket, addig zökke­nők lesznek a kivitelezésben, az­az nem fejlődhet úgy megyénk építőipara, ahogy azt a mai kor követelményei és a pártnak az építőiparral kapcsolatos határo­zata előírja. Dörner Henrik Üj textilvágó gép A szakemberek szerint a Bajai Gyapjúszövetgyárban a I< - elhanyagoltabb munkaterület a rongyvágás. Ezt a munkát j • lenleg is ugyanúgy kézzel végzik, mint húsz évvel ezelőtt. 1' - lyesebben csak végezték. Ugyanis a gyár műszaki szervezér;, intézkedési terve többek között célul tűzte a rongyvágás gépe­sítését. Ennek megfelelően az illetékes ktsz elkészítette az első rongyvágógépet. Segítségével a különböző textilhuliadékok varratait ezután nem kézzel és késsel, hanem géppel vágják le. Az elképzelések szerint az idén ebből a célgépből még né­gyet állítanak munkába. Az itt felszabaduló munkaerőket más munkafolyamatok elvégzésével bízzák meg. A Vili. pártkongresszus tiszteletére A sorrendről Majd mindegyik beruházónk azt hiszi, hogy az ő létesítmé­nye a legfontosabb. Ügy véle­kednek: ami időt elveszítettek az előkészítés során, azt majd pótolja az építőipar. Akik így gondolkodnak, rosszul teszik. Nekünk is megvan a tervünk, amelyet nem boríthatunk fel. Megítélésünk szerint legfon­Versenyben ca soils Szikra Tsz fiataljai A szocialista versenymozga­lom máris szép eredményeket hozott megyénk jó néhány szö­vetkezeti gazdaságában. A solti Szikra Termelőszövet­kezetben a fiatalok járnak a versenymozgalom élén, azzal, hogy a VIII. pártkongresszus tiszteletére nagyszabású válla­lásokat tettek, s ezek egy részét már teljesítették is. Hetven f iatal versenyez A KISZ-isták — a szervezetü­kön kívüli fiatalokkal karöltve — két, együttvéve hetven főből álló munkacsapatot szerveztek. Az egyik munkacsapat — har­mincöt fiatal — részt vett a százholdas szőlőiskola létreho­zásának munkájában. A gyöke- reztetéssel kapcsolatos további tennivalókból — az öntözés, per­metezés, gyomirtás és ősszel a szedés munkájából — is élénken kiveszik majd részüket. A le­hető legnagyobb százalékú ere- dés elérése a céljuk. A másik munkacsapat a kér- I tészetben dolgozik, s ötven hol- I végezték el, s az öt hold termé­se fölött a két munkacsapat védnökséget vállalt. Az idei ter­mést egyébként továbbszaporí- tás céljára használja fel a közös gazdaság. A tavalyi nagysikerű — és or­szágosan az első díjjal jutalma­zott — silózási versenyben az idén is részt vesz a Szikrának az a 15 fiatalja, akik bebizonyítot­ták: mire képes az ifjúság lel­kesedése és munkaszeretete. Ta­valy kiváló minőségben két és félezer köbméterrel több zöld­takarmányt silóztak a tervezett­nél. Az idén is annyi a terv, mint az elmúlt évben, vagyis 4000 köbméter. Ezt a munkát a rozs silózásával már ebben a hónapban megkezdik a fiatalok. Ezután felkészülnek a kukorica- silózására. Fontos ez, hiszen a silózás sikere azon múlik, hogy a kukorica akkor kerüljön tar­tósításra, amikor a csövek tejes állapotban vannak. Ilyenkor ad­ja ugyanis a legnagyobb és táp­értékben a leggazdagabb zöld­tömeget. Kétség nem fér hozzá: a fiatalok az idén sem vallanak szégyent a silózással. tok. Az igazi -fő szezon« a nyár. — Általában miiven a napi programja? — Tavasszal és nyáron reg­gel fél öt-ötkor indulok ki a területre. Elég korainak tűnik ez az időpont, de mezőgazda­ságról lévén szó. még sincs olyan korán: azonkívül a ház­tájiban is jobban otthon van­nak ilyenkor. Tizenegy óra kö­rül végzek ezzel a munkával. Mire hazaérek, rendszerint van már egy csomó beteghívás, me­lyeket a feleségem szorgalma­san feljegyez. Ezután ezeket veszem sorra. — Milyen változást jelent az állatorvos számára a nagyüze- mesítés a mezőgazdaságban? —- A munka egyszerűb­ben és gyorsabban végezhető; kisebb energiával többet tudok dolgozni, hiszen nincs az a szétszórtság, mint az -egyéni világban", sok jószág együtt, egy helyen van. A még fellel­hető hibák főként a helytelen munkaszervezésből adódnak. Nincs mindenütt kellő számú Segédszemélyzet — hiszen szá­mos olyan folyamata van a gyógykezelésnek, amit az orvos egyedül elvégezni nem tud —: néhol pedig még a legelemibb tisztálkodási lehetőségek is Má­nyoznak. Kétségtelen, az utóbbi időben sok javulás' mutatko­zik e tekintetben, de mindent el kell követnünk a hibák tel­jes megszüntetésére. A vasárnap, ha éppen nem hívnak beteg jószághoz (pedig ilyenkor rendszerint több a hí­vás, mint hétköznap), mondom, a vasárnap a -pótfeleségé", vagyis az autóé. Azt tisztoga­tom, karbantartom. Mert nem­csak szeretni kell az autót, ha­nem kezelni, ápolni is. Míg a -pótfeleségről" évelő­dünk. bejön az üveges veran­dára, ahol beszélgetünk, egy kedves, vidám mosolvú fiatal- asszony — a valódi feleség. Ö azzal ad ói színt a riportnak. hogy elmondja, mennyi szépsége is van a férje hivatásának. Mert nem mindig hófúvásban vagy záporesőben kell a munkát végeznie, ha­nem szerencsére akadnak verő­fényes nyári napok is. amikor együtt mennek ki fériével, meg kisfiúkkal, a hatéves Józsikával a Gemen ci-erdőbe. amelynek egy része Kis Molnár József körzetéhez tartozik, s a védett terület szelíd állatai odakiván- csiskodnak hozzájuk, szinte a tenyerükből esznek. Mikor körzetének egészség- ügyi helyzete felől érdeklődöm, az állatorvos elmondja, hogy az általában kielégítő. A tavaly előfordult betegségek közül a dusnoki víziszám vas-telepen lezajlott fertőző májgyulladás és a dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben pusztí­tott paratifusz volt nagyobb arányú. Kis Molnár József tizenegy éve gyakorolja hivatását. Kör­zetében. mint megtudtuk, köz- megbecsülésnek örvend. Tagja a községi tanácsnak és a mező- gazdasági állandó bizottságnak. Folytonos önműveléssel fejlesz­ti tudását; az Állatorvosok Lap­ján kívül szakkönweket tanul­mányoz, hogy lépést tudjon tartani a haladó tudománnyal. Szakmai és ideológiai tovább­képzésen vett részt, aminek munkájában igen jó hasznát veszi. — Ne úgy fogja fel — mond­ja jókedvűen —. hogy -minden cigány a maga lovát dicséri", de szép és érdekes ez a hivatás. Van izgalma és van humora is. Kevesen tudiák például, hogy a mi hivatási betegségünk a reuma, amelyben jóformán minden állatorvos szenved. En­nek két oka van; egyik, hogy kegyetlen zimankókban va­gyunk kénytelenek — megesik, hogy motorkerékpáron, sőt lo­vaskocsin — járni a területet. A másik, hogy sokszor olyan körülmények közt dolgozunk, amelynek szükségszerű követ­kezménye az átfázás. Ellés le­vezetésénél például ingujjban dolgozunk, télen nem egyszer alig a fagypont feletti hőmér­sékletű istállóban. De hogy a szakma hu­moráról is szó essék, elmondok egy velem megtörtént vidám esetet. Általában derűsen fogom fel az életet Szokásom, hogy munka közben dudorászom. Egy inszeminálás alkalmával is dú­dolva végeztem a műveletet, látom ám, hogy az állatgon­dozó nagyon figyel. Mikor az­tán a munkát befeieztem, föl­kacag: — Na. doktor úr, ez a borjú is elmondhatja majd, ha világra jön, hogy -nótás kedvű volt az apám«! Sok elfoglaltsága mellett ma­gánélete bizony alig van. Most egy útleírást olvasgat, de mire belemélyedne, elnyomja az álom. Ugyanez a helyzet a tele­vízióval is. Néha felutaznak a fővárosba egy-egy értékes szín­mű vagy operaelőadás kedvéért. Két-három klasszikus címet mindjárt felsorol azokét az előadásokét, amelyek tetszésü- ket^ különösképp megnyerték, így él Kis Molnár József állatorvos, 1962-ben. a megye nyugati határán. Sokszor találja a hajnal valamelyik termelőszö­vetkezet istállóiában, amint a jószágok egészségének helyre- állításán fáradozik. Falusi állat­orvos. Fogaskerék a mezőgazda­ság egészségügyének hatalmas gépezetében. S olvan fogaske­rék, amelynek hiányában a gén minden bizonnyal nagy kárt szenvedne. Jóba Tibor Tehenenként 3500 liter tejj Munkaversenyre lépett egy­mással a szövetkezet három fia­tal tehenésze, Szegedi István. Szegedi János és Bognár József is. Vállalták, hogy a gondozá­sukban levő tehenek egyenkénti tejhozama az idén eléri, sőt meghaladja a 3500 litert. Mindegyikük 16 tehenet gon­doz. Tudják, hogy a szakszerű takarmányozástól, 'legeltetéstől és fejéstől függ elsősorban vál­lalásuk teljesítésének sikere. H. D. Négvszázhuszonheien adtak vért Katymáron Nagyszerű eredménnyel zá­rult a véradónap Katymáron. Bár ingyenes véradásra ver­senyt megyénk községei között senki sem szervezett, a katymá- riak ezúttal „rekordot” javítot­tak. Eddig ugyanis Madaras járt az élen, ahol 423 embertől 121 liter vért vettek. Katymáron pe­dig 427 fő 134 liter vért adott. A bajai véradó állomás nagy apparátussal, többek között há­rom felülvizsgáló orvossal ment ki a községbe. Több mint öt­százan jelentek meg, s közülük szűrték ki az orvosok, hogy kik alkalmasak a véradásra. dón vesz részt a zöldségfélék — a káposzta, paprika — termesz­tésében. Itt már tavaly is szép eredményeket értek el a fiata­lok, olyannyira, hogy a szövet­kezet még ez év januárjában is értékesíthetett káposztát. Az idén felhasználják a tavalyi ta­pasztalatokat, s — azáltal, hogy minden munkát időben végez­nek el — igyekeznek növelni az átlagtermést. — Betakarításkor gondosan ügyelnek az osztályo­zásra, hogy minél nagyobb mennyiségű zöldség kerülhes­sen exportra. A munkacsapat egyébként már eddig is dere­kasan kivette részét a palánta­nevelésből és a kiültetésből. Országosan ismét elsők akarnak lenni A szövetkezet KISZ-istáinak kérésére, néhány hónappal ez­előtt Hruscsov elvtárs közbe­járására a Szovjetunióból küld­tek a tsz-nek öt holdra elegen­dő különleges takarmányborsó- vetőmagot. A vetést a fiatalok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom