Petőfi Népe, 1962. május (17. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-09 / 106. szám
.1 .. Fontos feladatunk a mezőgazdasági termelés növelése Irta: dr. Varga András Termelőszövetkezeti mezőgazdásági nagyüzemeink jó irányban fejlődnek. Az elmúlt év tapasztalatai is igazolták, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére — bizonyos állami támogatással — bővíteni tudták termelési alapig j kát szövetkezeteink. Az alapélt jelentős bővülése mellett a szövetkezeti gazdák nagyobb része megfelelő jövedelemhez jutott. , . Természetesen az elért eredményekkel nem lehetünk megelégedve, sajátos viszonyaink között jobb munkával, a. nagyüzem adta lehetőségek még tökéletesebb kihaszná'ásával nagyobb. sikerek is elérhetők. Munkaszervezés és az anyagi ösztönzők Ahhoz, hogy szövetkezeti gazdaságaink tovább szilárduljanak, a tagság még nagyobb jövedelemhez jusson, elsősorban javítani szükséges a munkaszervezést, széles körben alkalmazni kell a jól bevált, az egész tagságot munkára ösztönző jövedelemelosztási formákat. Szövetkezeteink nem nélkülözhetik a szilárd munkaszervezeteket, melyek fő formái a brigádok, a munkacsapatok és a munkacsoportok, Miért fontos ezzel foglal kozni? Azért, mert ma. amikor a családi művelés helves formáit egyre inkább alkalmazzák, számos helyen felvetődik, hogy szükséges-e a brigád, vagy más munkaszervezet. Meg kell állapítani, hogy a szervezetek szükségesek és fontosak. Szervezett egység nélkül a termelés irányítása szétfolvik és ennek káros következményei előbb vagy utóbb a termelékenység kedvezőtlen alakuláséban mutatkoznak. A termés növelése, és ennek segítségével a nagyobb jövedelem elérése közös érdek. A jövedelem elosztásánál azonban nem érvényesülhet az egyenlős- di. Mindenkinek képességei szerint kell részt Vennie a termelésben és munkája után részesülhet a jövedelemben. Az anyagi ösztönzés különböző módszerei különösen a művelendő területek családokra történő felosztása után kezdtek terjedni szövetkezeteinkben. A szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztő . vidékeken pedig számos űj vonással is gazdagodtak. Lehetővé vált. hogy az egész család ideje, képességei szerint részt vállaljon egy-egy meghatározott területen a munkák elvégzésében. A szőlő- és gyümölcstermelésben különösen 62ükség van, hogy a kisüzemi telepítvények családi művelésben álljanak. A termelési ösztönzőket úgy kell kialakítani, hogy a művelést végző tag megtalálja számítását de ugyanakkor tovább fejlődjenek a közös alapok is. Megyénkben számos forma alakult ki. többek között például a szőlő állagától függően a művelésért megfelelő munkaegységet írnak jóvá, a terven felüli termésnek meghatározott hányadát pedig a tae . megkapja prémiumként. Több helyen a termés mennyiségének megfelelően írják- jóvá a munkaegységet. Eléggé elterjedt és bevált forma az is. hogy a termés bizonyos százalékát a tag a ráfordított munka fejében megkapja. Ez az általában közismert 40:60 százalékra való művelés (40 százalék illeti a tagot). Másutt a termeléshez ' szükséges anyagráfordítás is a gazdát terheli, ez esetben áríglájbap a termés 70 százalé- toáfiáfi- értékét kapja meg. Ezenkívül ; egyes elhanvagoltabb, gyenge szőlők megművelése érdekében az anyagi ösztönzések egyéb. más. 1 még lazább formáit is alkalmazzák: Ahol a szőlők művelésénél a százalékos forma terjedt eä, ott általában a köztes gyümölcsösöknél is a szőlőre érvényes százalékok szerint történik az eloszlás. Az anyagi ösztönzés bármelyik formáját is alkalmazzuk, a fő figyelmet a termelés fokozása mellett“ az áruhánvad növelésére kell irányítani. A múlt évben e tekintetben is kedvező tapasztalatokat szereztünk. Sok szőlőt. és gyümölcsöst művelő szövetkezeti gazdát fog- íálkoztat az a kérdés, hogy az elosztásnak e bevált formái meddig maradnak fenn. Erre azt lehet válaszolni, hogy a forma mellett mindenekelőtt a tartalom a fontos. Ezért az anyagi ösztönzésnek feltétlen úgy kell hatnia, hogy meglevő szőlőink és gyümölcsöseink minél hosszabb ideig maradjanak a termelésben. Másik fő növényünk, a kukorica művelésében terjedtek el leginkább a különböző anyagi ösztönzési formák. Ma már álig találunk olyan szövetkezetei. ahol a gazdák a kukoricát "sima munkaegységért« művelik. Elterjedt többek között a térven felüli termés bizonyos hányadának prémiumként való kiadása Több szövetkezetben pedig a megtermelt métermázsa után írnak jóvá munkaegységet bizonyos természetbeni juttatás mellett. Széles Körben alkalmazzák az anyagi ösztönzésnek a családtagok bevonása szempontjából is jól bevált formáját. E szerint az összes termés bizonyos hányadát, százalékát kapják meg a művelésben résztvevők, munkaegységjóváírással vagy anélkül. A kukorica családi jellegű művelése lehetővé teszi a köztes termesztést. Ez nemcsak többlet- jövedelmet jelent, hanem nép- gazdasági és takarmányozási szempontból egyaránt döntő jelentőségű, hiszen nagy mennyiségben lehet termeszteni babot, takarmánytököt stb. A köztesek termésének elosztása elsősorban attól függjön, hogy a szövetkezeti gazda, milyen ráfordítást eszközöl, például, ha a babot saját vetőmagjáDól veti. a termés egésze is megilletheti. A háztáji sertés és baromfitartás A megye sertés- és baromfiállományának jelentős részét a háztáji gazdaságokban nevelik. A háztáji állattartásból származó bevételek nem lebecsülendők. Mégis azt tapasztaljuk. hogy a háztáji árutermelés adta lehetőségeket a szövetkezeti gazdák nem eléggé használják ki. A sertésállomány kétharmad része a háztájiban van, ezzel szemben a háztáii gazdaságok alig néhány százalékban állítanak elő áru-hízottsertést. Több helyen a kevés takarmányra hivatkoznak. Vizsgáljuk meg ezt alaposabban. Nem lehet vitás az, hogy helyes, ha minden háztáji gazdaság tart egy anyakocát. Ez esetben évente 6—7 darab malaccal feltétlenül számolni lehet. A malacok 20—30 kilogrammos súlyig való felnevelése nagyobb takarmánymennyiséget nem igényel. Vegyük csak számba, milyen takarmánymennviség várható! A háztáii kukoricából 10—12 mázsa, a közösből származó részesedés vagy prémium 5—6 mázsa, azonkívül egyebek: burgonya, tök, komvhamoslék stb. Máris megvan a lehetősége 3—4 sertés felnevelésének, hizlalásának. Ha a jószág leszer- ződésre kerül, központi készletből további abrakiuttatást biztosít az állam. Megvan tehát a reális feltétele megyénkben annak az egyre terjedő mozgalomnak, .hogy ahány háztáji gazdaság, annyi darab hízósertés kerüljön eladásra. El kei 1 érni azt is, hogy a háztájiban előállított süldők egy részét a közös részére megvásárolják. Mind a sertéshizlalásban, mind a baromfinevelésben jelentős tartalékaink vannak az alacsonyabb szövetkezési formáknál, Alacsonyabb típusú közős gazdaságaink a háztáji hizlaláson és nevelésen túl jelentős számban foglalkoznak már közös hizlalással és neveléssel. Ezt a kezdeményezést támogatnunk kell. Nemcsak a szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság Jövedelmét növeli ez, de szükséges olyan szempontból is. hogy a gazdák felesleges süldőit közös hizlalás céljára vásárolhatják fel. Az állam ez esetben is jelentős abraktakarmány-juttatással segíti a hizlalást. Operatív gazdasági szervező munkát Milyen vezetési módszereket alkalmazzanak a felsorolt feladatokkal kapcsolatban a tanácsok és a végrehajtó bizottságok? Legdöntőbb, hogy a járási és községi vezetés vegye figyelembe á megváltozott helyzetet, a járás, a község és a közös gazdaság sajátos viszonyát. termelési adottságait. Minden eszközt használjon fel, hogy a mezőgazdasági termelési színvonal emelkedjen és kielégítést nyerjen mind a központi, mind a helyi érdek. Az irányító munkában egyre inkább az operatív gazdasági, szervező tevékenység legyen a döntő. Az általános vezetési és ellenőrzési módszerek háttérbe szorításával növelni kell az olyan értelmű segítséget és ellenőrzést. amely termelési, üzemszervezési és üzemviteli feladatok jobb ellátására irányul. — Ez a gyakorlat szinte likvidálja az április 27-i nagyaktíván elhangzott megállapítást, hogy egyes állami intézményeink tevékenységében nagymértékben megtalálható a bürokratikus hivatali szemlélet. Valamennyi községünkben kialakultak a mezőgazdasági nagyüzemek, megváltoztak a termelési viszonyok, tehát megváltozik a helyi államhatalmi és államigazgatási intézmények szerepe is. í’ő tevékenységük e nagyüzemek. Termelőszövetkezetek kiszolgálása, segítése. Ez vonatkozik a tanácsokon kívül természetesen' a községekben levő egyéb állami és tömegszervezetekre. az ott élő egyéb rétegekre is (értelmiség alkalmazottak stb.). | A községi vezetők ió tömegpolitikai munkával ériék el, hogy a lakosság minden rétege felelősséget érezzen termelőszövetkezeteink megszilárdításáért. termelőszövetkezeti parasztságunk gazdasági helyzetének javításáért. A feladatok két irányban jelentkeznek. Egyrészt közvetlenül, másrészt közvetve. Közvetlenül a végrehajtó bizottság vezetőinek kell megmagyarázni a végrehajtó bizottsági tagoknak, a tanácstagoknak a mezőgazda- sági termelési feladatok elvégzésének fontosságát, és elérni, hogy azok példamutatóan vegyék ki részüket a munkából. Segíteni kell a termelőszövetkezetek vezetőit a munkaszervezési, üzemszervezési feladatok végrehajtásában, a termelőszövetkezetek problémáinak konkrét megoldásában, akár gazdasági. szociális vagy kulturális természetű az. A vezetés módszereit úgy kell alkalmazni, hogy azok az előbbiekben felsorolt, a mezőgazda- sági termelés emelésére irányuló konkrét célkitűzések eredményes megvalósítását szolgálják. Á tanácsoknak és a végrehajtó bizottságoknak az Férj és feleség Tíz év óta második otthona a Makány-házaspárnak a Kiskunfélegyházi Gépgyár. A férj és feleség azóta együtt lépi át reggelenként a nagykaput. Aztán szétválnak, s a porta őrei így mondták nekem: Ritka eset, hogy együtt hagynák el az üzemet. nél, s az olyan kényes munkákból, mint az élelmiszeripari gépek és vegyipari berendezések, közel kétszer annyit exportáltak mint 1960-ban. Ennyit a férjről. És a feleség? Makány Jánosné a vállalat vagyonán őrködik, ö is most jubilált. Tagja a törzsgárdáriak. Makány Jánosnak kettős a beosztása. Most jubilált mint az üzemi bizottság titkára. Másik munkaköre pedig a MEO-ban van. Végátvevő, minőségi ellenőr. Nehéz lenne eldönteni, melyik a rangosabb: A tisztség, vagy a beosztás, hiszen ami áru elhagyja a gyárkaput, arra mind neki kell rátenni az utolsó minősítés pecsétjét. Az ilyen áru pedig nem kevés. Tavaly ugyanis a vállalati össztermelés értéke már közel járt a 140 millió forinthoz, s ennek csaknem 70 százaléka exportcélokat szolgált. De lehetne-e beszélni ilyen eredményekről a szocialista verseny nélkül, hiszen a gyárban ez a munka motorja. A verseny gazdája és szervezője viszont a szakszervezet üzemi bizottsága Makány János vezetésével. Ez a nemes vetélkedés eredményezte, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyárban 47 százalékkal nőtt az egy főre eső termelés, 22 millió forinttal több árut adtak népgazdaságunknak a tervezetttektntve, jócskán felér egy üzemi beosztással. Felelőssége így nagyobb mint a férjének, hiszen ha nincs meg az otthoni rend, rosszkedvű az ember, s a munka látja kárát. Ha viszont a főkönyvelővel van baj, annak az egész vállalat látja kárát. A Makány-házaspár esetében éppen az ellenkezőjéről írhatok. Tudásuk legjavával segítik a gyár előtt álló feladatok megoldását. Az ő munkájuk is hozzájárult, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár jó eredményeket ért el, s 17 nap nyereségrészesedést fizet dolgozóinak. - A jubiláló férjet és feleséget ezért tüntették ki a Gépipar Kiváló Dolgozója címmel és jelvénnyel. — SG — egyéb feladatok eredményes elvégzésével közvetve is segíteni kell a mezőgazdasági termelés fellendítését. Gondoskodjanak a falusi lakosság napi szükségleteinek kielégítéséről, a községfejlesztési tervek eredményes végrehajtásával segítsék a lakosság jobb szociális, kulturális és szolgáltató jellegű ellátását. A felsorolt feladatok eredményes végrehajtása megelégedést kelt a falun, ió közhangulatot teremt, amely nagymértékben elő fogja segíteni a mezőgazdasági termelési eredményeinket Ha pedig összeszámolom, neki három beosztása is van. Parancsnok a számok birodalmában. Nyolc esztendeje vezeti a számviteli osztályt, lassan pedig egy éve már, hogy a gyár megbízott főkönyvelője. Ráadásul háziasszony is, ami a munkát
