Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

Fegyverek ropogása as örömhírt

z eső napokkal korában " * elállt. Este volt. Langyos októberi este. A délkeleti szél távoli ágyúdörgés moraját hozta Kecskemétre.

Végh József, a Weiss Manfred báró kecskeméti konzervgyárának munkása az üzem udvarán az áruval megrakott vagonokat nézte. A vasúti kocsik körül német tisztek kiabáltak és szaladgáltak fejvesztetten. A gyár német parancsnoksága már néhány héttel korábban elrendelte az üzem teljes leszerelését, a raktárak kiürítését és a vagyontárgyak nyugatra hur- colását. A front gyorsan közeledett, a kapkodás és a kétség- beesés egyre fokozódott a Goring Műveknek elnevezett gyár magyarul nem is tudó vezetőinek körében.

A javakorabeli munkás harmincegy évvel azelőtt. 1913-ban került a gyárba. Ö még talán szerencsésnek is számított, mert állandó munkát kapott ötfilléres órabérért. Ezzel szemben az édesapja gyakran hónapokig is üiába kínálgatta munkaerejét a főtéri emberpiacon, öt fillér — soha nem felejti el. mert akkor egy kiló marhahúsért 16 órát kellett dolgoznia, a napi munkaidő pedig még 1944-ben is 12 óra volt az üzemben.

De mi lesz a jövőben? Legmerészebb fantáziája is csak addig mert elkalandozni, hogy jobb fizetésről. álmodott, és arra gondolt, lesz maid elegendő élelem és jut majd ünneplő- ruhára is.

Gondolatai nem hagyták nyugton, de a töprengésre nem sok ideje maradt. A gyár már másnap leállt. A szovjet hadsereg előőrsei Kecskemétet megkerülve törteik előre Budapest irányába. Október 31-én pedig már Kecskemét is felszabadult, nagyobb harcok nélkül. Ezután az élet hamar visszatért a városba, pezsgőbben, lüktetőbben mint azelőtt:

Méhány hét telt el csupán

™ a Város felszabadulása után, amikor egy fédereskocsi állt meg a Zsinór utca 91. számú ház előtt Két szovjet tiszt és egy civilruhás tolmács ugrott le könnyed mozdulattal, majd egyenesen a bejárathoz tartottak.

=“ Itt lakik Végh József kon. zervmunkás?

kapták meg könyvüket.;. naptár

piros tagsági

A házigazda hellyel kínálta a váratlan vendégeket, azok azonban siettek.

április 4-et mutatott. s a tavaszi nap bőven ontotta sugarait, amikor hirtelen, váratlanul géppisztolyok sortüze és puskalövések dörrenése reszkettette meg Kecskeméten a levegőt. — Mi történt? — kérdezte az üzem bejárata előtt a füstölgő géppisztolyt markoló katonától Végh József.

Egy szőke, magas, kékszemű fiatalember, a lengyel származású tolmács válaszolt.

— örömhírt jelez a fegyverek ropogása. Magyarországon befejeződött a háború, az ország területe teljes egészében felszabadult.

Az emberek összeölelkeztek. Az üzemi bizottság elnöke Szi- vinkin kapitány kezét szorongatta: »Köszönjük, nagyon köszönjük nektek, barátaim!«

Tizenhét év telt el azóta.

1 Népünk éli. a szabadság nyújtotta lehetősegekkel. Végh

A Vörös Hads<

diiotta Mag^

mtnuictmíésmk mér mii 1

kfsg$n van ~ Osszeow

Minden percben vé

A í&tpofc&á-nAk 1

sämtätä ökrf?4w« sm*. j ^*v #*«». *&** fc MH-fißÄ »#$$«» fc&fc. **«*"] **& *4»« »4 k£*tfc tfwt* « kdv** 1

£*«£&«© %tm$& I

'<-o3* 0?, * $&$$& &n »4 wir avy^AÍXáft ww. j

"• - 'f M«i

A «6*srt $$&**«&$» v&it A *&»** !

Mt í>xw S«tw?íA«4t* K*íwa WfWÁw í

»A Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot... Minden pereben véget érhet a háború!« — hirdették a nagybetűs címek 1945 április első napjaiban a kecskeméti újság első oldalán.

Károly bácsi, a földosztó

VANNAK események, amelyeket az emberek sohasem felejtenek el, ilyen volt az 1945-ös földosztás is. Amikor Kecelen ez iránt érdeklődtünk, azt mondták: sok mindent tudnánk erről

beszélni, de forduljanak a legilletékesebbhez, Bajer Károlyhoz.

bizottság elnöke, de nem ts ez volt a fontos. Szívesen dolgoztam éjt nappallá téve a földosztáson. A rendelkezéseket én kaptam kézbe, a különböző ügyekben én jártam el, s kezdtek úgy hívni a községben, hogy a „földosztó Károly”. Voltak természetesen olyanok is, akiknek nem tetszett a földosztás és csn- folkodó nótákat költöttek rólam.

— Vegyék kezükbe az üzeni irányítását, indítsák meg a termelést — javasolta a százados. — Elvállalja?

Józsi bácsinak még válaszra sem volt ideje — jöjjenek beljebb, foglaljanak helvet — mondta, de a vendégek már viszontlátást intettek és jó munkát kívántak.

Végh József munkához látott. Igaz, nem a volt konzervgyárban. Üj üzemet szervezett. December első napjaiban már megkezdte működését több száz munkással a húsfeldolgozó, a mai Baromfifeldolgozó Vállalat helyén. A termelést az üzemi bizottság szervezte és irányította, melynek elnöki tisztét Végh József töltötte be.

Ezzel egyidejűleg a városban még 1944 végén megalakult a kommunista párt. A húsfeldolgozóban 1945 januárjában heten

József elvégezte az élelmiszer- ipari szakiskolát, mestervizsgát tett és most az ipari tanulók szakoktatóia.

Túl van már a hatvanadik életévén, de még mindig fiatalos kedvvel, lendülettel tanul, dolgozik. Most végzi a pedagógus továbbképző iskolát. Tagja a pártvezetőségnek, az üzemi bizottságnak és országgyűlési képviselő. Az elmúlt években sok minden megváltozott, dolgozó népünk immár a szocializmus széles országútién menetel, azonban mindennek elindítóját, hazánk felszabadulását, a szabadság első napjait a végh- józsefek soha-soha nem fogjak elfelejteni

Nagy József

Egyszerű, de takaros kis parasztházban lakik, öt sem kerülte el a tavaszi influenza, betegségével küszködött, amikor bekopogtattunk hozzá. Amint azonban a földosztásról esett szó, azonnal felélénkült.

— ígértek nekünk földet a régi világban is — idézte emlékeit —, de az mindig csak ígéret maradt. A szovjet hadseregnek kellett eljönnie, hogy a szegény emberek régi álma beteljesedjen. 1945 tavaszán behívtak a községházára, s megkérdezték, vállalom-e, hogy igazságosan szétosztom a kalocsai érsekség Kecel határában levő földjeit, meg néhány úri birtokot.

— ELVÁLLALTAM. Igaz, végül nem én lettem a földosztó

Uj remények, új munkakedvvel...

KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1945 tavasza már erős pártszervezetet és harcos szakszervezeteket talált. A Város felszabadulása 1944 őszén bekövetkezett és az elmúlt fél esztendő nem telt el nyomtalanul. A Magyar Függetlenségi Front vezető erejeként a Kommunista Párt szervezte, irányította az újjáépítést, a társadalom megújhodását.

A VÉRKERINGÉS megindítását tette lehetővé a dolgozók cselekvő részvételével létre hozott első kollektív vállalkozás: a Kiskunfélegyházi Városi Közüzem. A mai gépgyár magvát képező volt Szíjjártő-féle üzem elhurcolt és tanyákon elrejtett gépeit összeszedték, a termelést megindították. A városi villamosom tönkrement hálózatát

helyreállították, s ezáltal nemcsak Félegyháza, hanem Kis- kunmajsa is újra villanyt kapott. A téglagyárban az első napokban elkezdték a munkát, s ez segített a romos épületek rendbehozásán, a háború ütötte sebek eltakarításán.

AZ ELSŐ járműveket is a városi közüzemet állították

forgalomba. Először csak a környező helységekkel, majd a fő- várossal kötötték össze Kiskunfélegyházát. A nyomdászok is összefogtak, üzembe helyezték a nyomdát, s lassan talpraálltak a többi üzemek, intézmények is. Az első tavasz új reményeket, C; munkakedvet ébresztett az emberekben...

AZ ELMÜLT 17 esztendő hatalmas változást hozott Félegyliáza életébe, országos hír« vicéméi — a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Bányászati Berendezések Gyára — a lakosság szükségleteire termelő wtsz-ek egész sora, az új létesítmények, mint a műanyagüzem és a kibővült cipőgyár, á városias jellegű kereskedelem. erősödő termelőszövetkezetek jelzik ezt a felmérhetetlen és az egész lakosság életére kiható fejlődést. T. M.

»Megműveljük a földet, ha kell a tíz körmünkkel is!« — idézi a felszabadulás utáni kecskeméti újság az új íöldhöz- juttatottak szavait.

Hogyan is zajlott le községünkben a felszabadulás? ... Milyen volt az első szabad, s igazán boldog tavasz? — Hadd idézzem erről Mácsai Sándornak, a párt veterán harcosának visszaemlékezését:

— A szovjet csapatok közeledtével a visz- szavonuló náci hordák több gyújtóbombát dobtak le községünkre, még ezzel is tetézve a háború okozta szenvedést és az emberek szívében szorongó félelmet. így érkezett el 1944. október 23-a.

— E szép nap délutánján váratlan öröm érte a jánoshalmiakat. Miután a szovjet hadsereg háromtagú lovasjárőre végighaladt a Dózsa György utcán — jelezvén, hogy Jánoshalma felszabadítása van soron — a község vezetői a mélykúti úton elindultak a ‘^szabadító szoviet (•"“’’"tolc

üdvözlésére. akikkel

(Bafiáiaifik, stqítúutk

együtt tértek vissza a községháza elé. Itt már sok-sok ember gyűlt össze addigra, akik előtt a szovjet csapatok parancsnoka — a kölcsönös üdvözlés után — kijelentette:

— A községben a háború véget ért, mindenki végezze nyugodtan munkáját...:

• — Az emberek öröme leírhatatlan volt, s a boldog ünnepnapot szorgos, munkás hétköznapok követték. És 1944 decemberének elején nálunk is megalakult az MKP. Alapító tagjai: Glied Károly, Szakács István, Weither Vilmos, Virág Ferenc, Szakács Etelka, Robicsek Sándor, Bojtos Antal és jómagam voltunk. Mire eljött az első tavasz, pártunk h megerősödött, vezető szerepet foglalt el a

tijljbi pállok I09ÖU u

község életének irányításában.

— A párt politikája nyomán húsvét napján kezdődött meg a földosztás és a birtoklevelek kiadása. A parasztság látva a párt segítő szándékát, tömegesen kérte felvételét sorainkba. S közben elérkezett a tavaszi munkák ideje is. Dolgoztunk volna, de a lóállományt a németek csaknem teljes egészében elhurcolták.

— A nehéz helyzetben ismét barátaink voltak segítségünkre. A kommunista párt kérésére a Kunfehérión állomásozó szovjet csapatok mintegy 50—60 pár lovat bocsátottak rendelkezésünkre a m ezőgazdasági munkák elvégzéséhez. De nem ez volt az első és Kioltó bará'i segítség ~é- szükről. Amikor élőszót ünnepeltük az egész ország felszabadulásának napját, április 4-et, a Szabad Május téren — ahol több, mint kétezer ember gyűlt össze — szovjet barátaink a gyermekeknek kiflivel, cukorral kedveskedtek a felnőtteket pedig borral vendégelték meg. Az ünnepi szónok ekkor Glied. Károly elvtárs és a szovjet katonai parancsnok volt... — zárja emlékezését Mácsai elvtárs.

Tizenhét, eredményekben gazdag esztendő telt el az itt leírt izgalmas, sorsdöntő napok óta. Mégis jólesik visszagondolni rájuk, ma is friss emlékükre, amikor ma új törpevízmű, napközi és bölcsőde, szülőotthon, szép parkok, új járdák birtokában, s megváltozott, kiegyensúlyozott életkörülmények között azt a régi évfordulót, a régi tavaszt ünnepeljük. Lusztig J.

— Nem sokat törődtem vele — legyintett Károly bácsi — a fontos az volt, hogy 1200 ka- tasztrális hold földet osztottunk ki, mintegy 300 nincstelen szegényembernek.

— AMI EZUTÁN következett, azt még ma is nehéz meghatottság nélkül elmondani. Sokáig nem mozdultak az emberek. Könnyes szemmel álltak földjük végén, s nézték azt, ami már a sajátjuk. Többen még ekkor sem tudták elhinni, hogy mindez az övék. Voltak bizonytalankodók is, akik azt kérdezték, mi lesz, ha visszajönnek a földesurak, hiszen Dunántúlon még folynak a harcok. Meghátrálni nem szabad — bátorítottam őket —, ez a föld már rég megérett a kiosztásra.

•

Károly bácsi is kapott földet. Nem a javából, de szorgalmas munkával szőlőt és gyümölcsöst telepített rajta.

ÉS MA, tizenhét év után? Most is tavasz van. Az egykori földhöz jutottak a község többi dolgozó parasztjával együtt már termelőszövetkezetbe, szakcsoportokba tömörültek. A tanácsházán hallottuk, hogy öt év alatt 500 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Közös erővel fáradoznak azon, hogy még köny- nyebb, emberibb legyen az életük, még gazdagabban teremjen a föld... Nagy Ottó

PETŐFI NEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István.

Szerkesztőség:

Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal:

Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint.

Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-05,

„Megművellük a földet, hm kell, a ti* kUjrmttakke!I is!...“;

ií£ ‘ZWl&te & tdMtUáaáH A 4

«ÍJ*».«VÍ> <r*osi>. • : ,í

íAsteae» to»*««»» **»»-' 38*. ».•*»<&** w*i»* »ótek o fcHW

4 ßfe&Ks mmatei**. VSM0» *4tU* ***«&'•

£ ís »»a**«***«» mpm»* sreg felszabad 'arorszógot!

! cgyharmada a* angotszostok1' tett o német hadsereg i

jei érhet a háború! v *

k&**»X m wiRfí-n iá&t «•«cdí'-wM* ifb: > ; i*' *

íixatd» « »WíítVv^fJC&K ><*»'<•«**•.<*,.

*«wíH yA'•' *

*t* <i ich«* mo&dASti. höjjv ? ;>|t? *

nyugaton a helyzet megvaHozoH,*

fcclct íe&5? sew vft5»*?<Avx»íí«isbfe sí í>X*^H * (V< »VSihtw <*rí«^aí; <r,vj- ?>í>í-v &£&«*£ &$&$&$& r$ hv-fvif-V^s. Vfftív' Ví*>‘- -•- ■ ... -.t-sA...-. ,.,y ,' .