Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-04 / 79. szám

Fegyverek ropogása as örömhírt z eső napokkal korában " * elállt. Este volt. Langyos októberi este. A délkeleti szél távoli ágyúdörgés moraját hoz­ta Kecskemétre. Végh József, a Weiss Man­fred báró kecskeméti konzerv­gyárának munkása az üzem ud­varán az áruval megrakott va­gonokat nézte. A vasúti kocsik körül német tisztek kiabáltak és szaladgáltak fejvesztetten. A gyár német parancsnoksága már néhány héttel korábban elren­delte az üzem teljes leszerelé­sét, a raktárak kiürítését és a vagyontárgyak nyugatra hur- colását. A front gyorsan köze­ledett, a kapkodás és a kétség- beesés egyre fokozódott a Go­ring Műveknek elnevezett gyár magyarul nem is tudó vezetői­nek körében. A javakorabeli munkás har­mincegy évvel azelőtt. 1913-ban került a gyárba. Ö még talán szerencsésnek is számított, mert állandó munkát kapott ötfillé­res órabérért. Ezzel szemben az édesapja gyakran hónapokig is üiába kínálgatta munkaerejét a főtéri emberpiacon, öt fillér — soha nem felejti el. mert akkor egy kiló marhahúsért 16 órát kellett dolgoznia, a napi mun­kaidő pedig még 1944-ben is 12 óra volt az üzemben. De mi lesz a jövőben? Leg­merészebb fantáziája is csak addig mert elkalandozni, hogy jobb fizetésről. álmodott, és arra gondolt, lesz maid elegen­dő élelem és jut majd ünneplő- ruhára is. Gondolatai nem hagyták nyugton, de a töprengésre nem sok ideje maradt. A gyár már másnap leállt. A szovjet had­sereg előőrsei Kecskemétet megkerülve törteik előre Buda­pest irányába. Október 31-én pedig már Kecskemét is felsza­badult, nagyobb harcok nélkül. Ezután az élet hamar visszatért a városba, pezsgőbben, lükte­tőbben mint azelőtt: Méhány hét telt el csupán ™ a Város felszabadulása után, amikor egy fédereskocsi állt meg a Zsinór utca 91. szá­mú ház előtt Két szovjet tiszt és egy civilruhás tolmács ug­rott le könnyed mozdulattal, majd egyenesen a bejárathoz tartottak. =“ Itt lakik Végh József kon. zervmunkás? kapták meg könyvüket.;. naptár piros tagsági A házigazda hellyel kínálta a váratlan vendégeket, azok azon­ban siettek. április 4-et mu­tatott. s a tavaszi nap bőven ontotta sugarait, amikor hirtelen, váratlanul géppiszto­lyok sortüze és puskalövések dörrenése reszkettette meg Kecskeméten a levegőt. — Mi történt? — kérdezte az üzem bejárata előtt a füstölgő gép­pisztolyt markoló katonától Végh József. Egy szőke, magas, kékszemű fiatalember, a lengyel szárma­zású tolmács válaszolt. — örömhírt jelez a fegyverek ropogása. Magyarországon befe­jeződött a háború, az ország területe teljes egészében fel­szabadult. Az emberek összeölelkeztek. Az üzemi bizottság elnöke Szi- vinkin kapitány kezét szoron­gatta: »Köszönjük, nagyon kö­szönjük nektek, barátaim!« Tizenhét év telt el azóta. 1 Népünk éli. a szabadság nyújtotta lehetősegekkel. Végh A Vörös Hads< diiotta Mag^ mtnuictmíésmk mér mii 1 kfsg$n van ~ Osszeow Minden percben vé A í&tpofc&á-nAk 1 sämtätä ökrf?4w« sm*. j ^*v #*«». *&** fc MH-fißÄ »#$$«» fc&fc. **«*"] **& *4»« »4 k£*tfc tfwt* « kdv** 1 £*«£&«© %tm$& I '<-o3* 0?, * $&$$& &n »4 wir avy^AÍXáft ww. j "• - 'f M«i A «6*srt $$&**«&$» v&it A *&»** ! Mt í>xw S«tw?íA«4t* K*íwa WfWÁw í »A Vörös Hadsereg felszabadította Magyarországot... Min­den pereben véget érhet a háború!« — hirdették a nagybetűs címek 1945 április első napjaiban a kecskeméti újság első oldalán. Károly bácsi, a földosztó VANNAK események, amelye­ket az emberek sohasem felej­tenek el, ilyen volt az 1945-ös földosztás is. Amikor Kecelen ez iránt érdeklődtünk, azt mond­ták: sok mindent tudnánk erről beszélni, de forduljanak a legil­letékesebbhez, Bajer Károlyhoz. bizottság elnöke, de nem ts ez volt a fontos. Szívesen dolgoz­tam éjt nappallá téve a föld­osztáson. A rendelkezéseket én kaptam kézbe, a különböző ügyekben én jártam el, s kezd­tek úgy hívni a községben, hogy a „földosztó Károly”. Voltak ter­mészetesen olyanok is, akiknek nem tetszett a földosztás és csn- folkodó nótákat költöttek ró­lam. — Vegyék kezükbe az üzeni irányítását, indítsák meg a ter­melést — javasolta a százados. — Elvállalja? Józsi bácsinak még válaszra sem volt ideje — jöjjenek bel­jebb, foglaljanak helvet — mondta, de a vendégek már vi­szontlátást intettek és jó mun­kát kívántak. Végh József munkához látott. Igaz, nem a volt konzervgyár­ban. Üj üzemet szervezett. De­cember első napjaiban már megkezdte működését több száz munkással a húsfeldolgozó, a mai Baromfifeldolgozó Vállalat helyén. A termelést az üzemi bizottság szervezte és irányítot­ta, melynek elnöki tisztét Végh József töltötte be. Ezzel egyidejűleg a városban még 1944 végén megalakult a kommunista párt. A húsfeldol­gozóban 1945 januárjában heten József elvégezte az élelmiszer- ipari szakiskolát, mestervizs­gát tett és most az ipari tanu­lók szakoktatóia. Túl van már a hatvanadik életévén, de még mindig fiata­los kedvvel, lendülettel tanul, dolgozik. Most végzi a pedagó­gus továbbképző iskolát. Tagja a pártvezetőségnek, az üzemi bizottságnak és országgyűlési képviselő. Az elmúlt években sok minden megváltozott, dol­gozó népünk immár a szocializ­mus széles országútién mene­tel, azonban mindennek elindí­tóját, hazánk felszabadulását, a szabadság első napjait a végh- józsefek soha-soha nem fogjak elfelejteni Nagy József Egyszerű, de takaros kis pa­rasztházban lakik, öt sem ke­rülte el a tavaszi influenza, be­tegségével küszködött, amikor bekopogtattunk hozzá. Amint azonban a földosztásról esett szó, azonnal felélénkült. — ígértek nekünk földet a régi világban is — idézte emlé­keit —, de az mindig csak ígé­ret maradt. A szovjet hadsereg­nek kellett eljönnie, hogy a sze­gény emberek régi álma betel­jesedjen. 1945 tavaszán behívtak a községházára, s megkérdez­ték, vállalom-e, hogy igazságo­san szétosztom a kalocsai érsek­ség Kecel határában levő föld­jeit, meg néhány úri birtokot. — ELVÁLLALTAM. Igaz, vé­gül nem én lettem a földosztó Uj remények, új munkakedvvel... KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 1945 tavasza már erős pártszerveze­tet és harcos szakszervezeteket talált. A Város felszabadulása 1944 őszén bekövetkezett és az elmúlt fél esztendő nem telt el nyomtalanul. A Magyar Füg­getlenségi Front vezető ereje­ként a Kommunista Párt szer­vezte, irányította az újjáépítést, a társadalom megújhodását. A VÉRKERINGÉS megindí­tását tette lehetővé a dolgozók cselekvő részvételével létre ho­zott első kollektív vállalkozás: a Kiskunfélegyházi Városi Köz­üzem. A mai gépgyár magvát képező volt Szíjjártő-féle üzem elhurcolt és tanyákon elrejtett gépeit összeszedték, a termelést megindították. A városi villa­mosom tönkrement hálózatát helyreállították, s ezáltal nem­csak Félegyháza, hanem Kis- kunmajsa is újra villanyt ka­pott. A téglagyárban az első napokban elkezdték a munkát, s ez segített a romos épületek rendbehozásán, a háború ütötte sebek eltakarításán. AZ ELSŐ járműveket is a városi közüzemet állították forgalomba. Először csak a kör­nyező helységekkel, majd a fő- várossal kötötték össze Kiskun­félegyházát. A nyomdászok is összefogtak, üzembe helyezték a nyomdát, s lassan talpraálltak a többi üzemek, intézmények is. Az első tavasz új reményeket, C; munkakedvet ébresztett az emberekben... AZ ELMÜLT 17 esztendő ha­talmas változást hozott Félegy­liáza életébe, országos hír« vicé­méi — a Kiskunfélegyházi Gép­gyár, a Bányászati Berendezé­sek Gyára — a lakosság szük­ségleteire termelő wtsz-ek egész sora, az új létesítmények, mint a műanyagüzem és a kibővült cipőgyár, á városias jellegű ke­reskedelem. erősödő termelőszö­vetkezetek jelzik ezt a felmér­hetetlen és az egész lakosság életére kiható fejlődést. T. M. »Megműveljük a földet, ha kell a tíz körmünkkel is!« — idézi a felszabadulás utáni kecskeméti újság az új íöldhöz- juttatottak szavait. Hogyan is zajlott le községünkben a felsza­badulás? ... Milyen volt az első szabad, s igazán boldog tavasz? — Hadd idézzem erről Mácsai Sándornak, a párt veterán harcosá­nak visszaemlékezését: — A szovjet csapa­tok közeledtével a visz- szavonuló náci hordák több gyújtóbombát dob­tak le községünkre, még ezzel is tetézve a háború okozta szenve­dést és az emberek szí­vében szorongó félel­met. így érkezett el 1944. október 23-a. — E szép nap délután­ján váratlan öröm érte a jánoshalmiakat. Mi­után a szovjet hadse­reg háromtagú lovas­járőre végighaladt a Dózsa György utcán — jelezvén, hogy János­halma felszabadítása van soron — a község vezetői a mélykúti úton elindultak a ‘^szaba­dító szoviet (•"“’’"tolc üdvözlésére. akikkel (Bafiáiaifik, stqítúutk együtt tértek vissza a községháza elé. Itt már sok-sok ember gyűlt össze addigra, akik előtt a szovjet csapatok parancsnoka — a köl­csönös üdvözlés után — kijelentette: — A községben a há­ború véget ért, min­denki végezze nyugod­tan munkáját...: • — Az emberek örö­me leírhatatlan volt, s a boldog ünnepnapot szorgos, munkás hét­köznapok követték. És 1944 decemberének ele­jén nálunk is megala­kult az MKP. Alapító tagjai: Glied Károly, Szakács István, Wei­ther Vilmos, Virág Fe­renc, Szakács Etelka, Robicsek Sándor, Boj­tos Antal és jómagam voltunk. Mire eljött az első tavasz, pártunk h megerősödött, vezető szerepet foglalt el a tijljbi pállok I09ÖU u község életének irányí­tásában. — A párt politikája nyomán húsvét napján kezdődött meg a föld­osztás és a birtokleve­lek kiadása. A paraszt­ság látva a párt segítő szándékát, tömegesen kérte felvételét sora­inkba. S közben elér­kezett a tavaszi mun­kák ideje is. Dolgoz­tunk volna, de a lóál­lományt a németek csaknem teljes egészé­ben elhurcolták. — A nehéz helyzet­ben ismét barátaink voltak segítségünkre. A kommunista párt ké­résére a Kunfehérión állomásozó szovjet csa­patok mintegy 50—60 pár lovat bocsátottak rendelkezésünkre a m ezőgazdasági munkák elvégzéséhez. De nem ez volt az első és Kiol­tó bará'i segítség ~é- szükről. Amikor élő­szót ünnepeltük az egész ország felszaba­dulásának napját, áp­rilis 4-et, a Szabad Má­jus téren — ahol több, mint kétezer ember gyűlt össze — szovjet barátaink a gyerme­keknek kiflivel, cukor­ral kedveskedtek a fel­nőtteket pedig borral vendégelték meg. Az ünnepi szónok ekkor Glied. Károly elvtárs és a szovjet katonai parancsnok volt... — zárja emlékezését Má­csai elvtárs. Tizenhét, eredmé­nyekben gazdag esz­tendő telt el az itt le­írt izgalmas, sorsdöntő napok óta. Mégis jól­esik visszagondolni rá­juk, ma is friss emlé­kükre, amikor ma új törpevízmű, napközi és bölcsőde, szülőotthon, szép parkok, új járdák birtokában, s megvál­tozott, kiegyensúlyozott életkörülmények kö­zött azt a régi évfor­dulót, a régi tavaszt ünnepeljük. Lusztig J. — Nem sokat törődtem vele — legyintett Károly bácsi — a fontos az volt, hogy 1200 ka- tasztrális hold földet osztottunk ki, mintegy 300 nincstelen sze­gényembernek. — AMI EZUTÁN következett, azt még ma is nehéz meghatott­ság nélkül elmondani. Sokáig nem mozdultak az emberek. Könnyes szemmel álltak földjük végén, s nézték azt, ami már a sajátjuk. Többen még ekkor sem tudták elhinni, hogy mindez az övék. Voltak bizonytalankodók is, akik azt kérdezték, mi lesz, ha visszajönnek a földesurak, hiszen Dunántúlon még folynak a harcok. Meghátrálni nem sza­bad — bátorítottam őket —, ez a föld már rég megérett a ki­osztásra. • Károly bácsi is kapott földet. Nem a javából, de szorgalmas munkával szőlőt és gyümölcsöst telepített rajta. ÉS MA, tizenhét év után? Most is tavasz van. Az egykori földhöz jutottak a község többi dolgozó parasztjával együtt már termelőszövetkezetbe, szakcso­portokba tömörültek. A tanács­házán hallottuk, hogy öt év alatt 500 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Közös erővel fára­doznak azon, hogy még köny- nyebb, emberibb legyen az éle­tük, még gazdagabban teremjen a föld... Nagy Ottó PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-05, „Megművellük a földet, hm kell, a ti* kUjrmttakke!I is!...“; ií£ ‘ZWl&te & tdMtUáaáH A 4 «ÍJ*».«VÍ> <r*osi>. • : ,í íAsteae» to»*««»» **»»-' 38*. ».•*»<&** w*i»* »ótek o fcHW 4 ßfe&Ks mmatei**. VSM0» *4tU* ***«&'• £ ís »»a**«***«» mpm»* ­sreg felszabad 'arorszógot! ! cgyharmada a* angotszostok1' tett o német hadsereg i jei érhet a háború! v * k&**»X m wiRfí-n iá&t «•«cdí'-wM* ifb: > ; i*' * íixatd» « »WíítVv^fJC&K ><*»'<•«**•.<*,. *«wíH yA'•' * *t* <i ich«* mo&dASti. höjjv ? ;>|t? * nyugaton a helyzet megvaHozoH,* fcclct íe&5? sew vft5»*?<Avx»íí«isbfe sí í>X*^H * (V< »VSihtw <*rí«^aí; <r,vj- ?>í>í-v &£&«*£ &$&$&$& r$ hv-fvif-V^s. Vfftív' Ví*>‘- -•- ■ ... -.t-sA...-. ,.,y ,' .

Next

/
Oldalképek
Tartalom