Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-06 / 80. szám
j* <js.lfíp fjji 1 Világ proletárjai, egyesüljetek! mvwkäspäjw bAcs-kvskv/im megyei lawa Ara 60 fillér 1962. Április «. péntek Bensőségesen ünnepelte megyénk a felszabadulási évfordulót Dísxünnepaég Kecskeméten kvil. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM Hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a kecskeméti városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága április 3-án este díszünnepséget rendezett a Kecskeméti Katona József Színházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglalt többek között, öt. Molnár Frigyes,- a megyei párt- bizottság első titkára, Erdősí József és Glied Károly a megyei pártbizottság titkárai, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Pankovits József né, a megyei nőtanács elnöke, Gombos Aladár a kecskeméti városi pártbizottság titkára, Vörös Vilmos, a kecskeméti járási párt- bizottság titkára. Reile Géza, a városi tanács vb elnöke, Tóth László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Boksa Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára, dr. Szalóki László, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője, valamint a megye és Kecskemét város több közéleti személyisége. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után dr. Bodóczky László nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Varga András mondott ünnepi beszédet. — Nem lehet megindultság nélkül visszaemlékezni arra a napra, amely népünk történetében a legjelentősebb fordulatot hozta — mondta többek között Varga elvtárs. — Április 4-e a magyar nép sok évszázados kizsákmányolásának béklyóját tépte szét, s a munkásokat és parasztokat tette az ország gazdáivá. Tizenhetedszer ünnepeljük ezt a napot. Nyugaton azt mondják: „Érthetetlen az a mítosz, amit a magyarok április 4-ével művelnek.” Nincs ezen mit csodálkozni. Dózsa György, Rákóczi, Kossuth, majd az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság vezette dicsőséges harcra a szabadságszerető magyar népet. — Ezek a szabadságharcok elbuktak. Tizenhét évvel ezelőtt azonban a felszabadító szovjet hadsereg véglegesen kezünkbe adta a szabadságot, és azóta győzelmesen építjük hazánkban a szocialista társadalmat. Az idén megyénkben is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Termelő- szövetkezeteink gazdálkodása az elmúlt években jelentősen fejlődött, oly annyira, hogy tavaly a* aszály ellenére Is 106 százalékra teljesítettük felvásárlási terveinket. Szemléltetően mutatja még fejlődésünket az, hogy két év alatt több mint egymilliárd forinttal növekedett a szövetkezeti vagyon értéke. Ezután a szónok megyénk városainak és községeinek nagyszerű fejlődéséről, majd ötéves tervünk célkitűzéseiről beszélt. Termelőszövetkezeteink, a szakszövetkezetek, valamint az állami gazdaságok 1965 végéig 75 500 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. Á takarmány- és zöldségtermesztés fokozása érdekében 60 ezer holdra növeljük az öntözhető területeinket. A kenyérgabona termelést 70, a napraforgó termelést 30 százalékkal emeljük. Szövetkezeteinkben és gépállomásainkon a jelenlegi 2320 traktor helyett 5390 traktor fog dolgozni, ami annyit jelent, hogy 190 holdról 100—120 holdra csökken az egy gépegységre eső terület. A kecskeméti dísaünnepség elnöksége Kádár János elvlárs nyilatkozata a szovjet rádiónak és televíziónak Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke április 4-e alkalmából a szovjet rádiónak és televíziónak nyilatkozatot adott, amelyet a szovjet rádió valamennyi adóállomása sugárzott, és a moszkvai rádió ,ide- gennyelvű adása 39 nyelven közvetített. Koszorúzás Kecskeméten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművén^. A mozgoLom falusi feladatairól tárgyalt a megyei népfrontbizottság . Tovább fejlődnek városaink, községeink. Mintegy 1500 lakást építünk, s ugyanannyi épül még magánerőből. Községfejlesztésből 50 mélyfúrású kutat, 51 törpevízmű vet, félmillió négyzetméter járdát, 93 iskolai, 107 óvodai tantermet, 29 művelődési otthont, 10 filmszínházat, 28 orvosi rendelőt, 13 fürdőt stb. létesítünk. Április öröksége arra kötelez bennünket — mondta beszédének végén Varga elvtárs —, hogy népünk boldogabb jövője érdekében maradéktalanul hajtsuk végre ötéves tervünket. Az ünnepség első része az Intemacionálé hangjaival ért véget, majd a Katona József Színház művészei, zenekara, a Ko- dály-kórus, a városi kultúrház és MTH-iskola közös kórusa, az úttörőház énekkara és az állami zeneiskola szimfonikus zenekara adott magasszínvonalú műsort. • Április 4-én délelőtt 10 órakor Kecskemét mindhárom szovjet hősi emlékművét megkoszorúzták a város üzemeinek, vállalatainak, hivatalainak dolgozói. A Szabadság téri emlékműnél a megyei pártbizottság koszorúját Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára és Borszéki Lajos, a KISZ megyei bizottság titkára helyezte el. A megyei tanács koszorúját dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Cseh László, a megyei tanács vb titkára, a Hazafias Népfront koszorúját dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke, Tóth László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Ezután a város lakossága koszorúkkal és virágokkal árasztotta el az emlékművet. CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt a népfront kecskeméti székházéban ü'ést tartott a megyei népfrontbizottság. Az ülésen — amelyet Tóth László, a Hazafias Népfront kecskeméti városi bizottságának elnöke nyitott meg — dr. Bodóczky Lászlónak a megyei népfrontbizottság elnökének beszámolója alapján vitatták meg a községi népfront- bizottságok testületi munkáját. Dr. Bodóczky László beszámolójában az eredmények felsorakoztatása mellett részletesen elemezte a népfrontbizottságok munkájában még fellelhető hiányosságokat is. Elmondotta- többek között, hogy a községi népfrontbizottságok egyharmada részének tevékenységét még nem jellemzi minden esetben a terv- szerűség. Üléseiken nem a községekben felmerülő legfontosabb teendőket vitatják meg, s ez gyakran abból ered, hogy skámos helyen a bizottságok tagjait nem bízzák meg konkrét feladatokkal, vagy nem kérik ki véleményüket egy-egy feladat végrehajtása előtt. Még jól működő községi népfrontbizottságokra is jellemző, hogy a mezőgazdaság átszervezése után nem találták meg az új helyzetnek megfelelő munkamódszereket. Az új feladatok természetesen elsősorban a termelőszövetkezetek megszilárdításában jelentkeznek, s nagyon helyesen vitatta meg számos községi népfrontbizottságunk, hogyan segítheti a mozgalom a közös vagyon védelmét, az ösztönző jövedelemelosztási formák bevezetését, az áruértékesítési terv teljesítését, valamint az időszerű mezőgazdasági munkákra való felkészülést. népfrontbizotts Againk munkájának további javítása érdekében mindenekelőtt a testületi vezetést kell fokozottabban érvényre juttatni. A még megtalálható hiányosságok leküzdése érdekében a megyei népfrontbizottság nyolc nontból álló határozati javaslatot fogadott el, melyek utalnak a községi nép fron tbizottsér- gi ülések tartalmi színvonalának növelésére, a községi termelési és árutermelési tervek teljesítésére, a falusi kulturális munka megjavítására, koordinálására, s a TXT-tel közösen az ismeretterjesztő munka további fellendítésére. A BESZÁMOLÓ után Kovács Endre, a népfrontbizottság megyei titkára terjesztett elő javaslatot a népfrontbizottság és elnökség éves munkatervére, majd, Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatta a bizottság tagjait a legfontosabb és legidőszerűbb mezőgazdasági feladatokról. A felszólalók — dr. Hollóst Károly, Tímár László, Bodog- láiri Lajos, Faragó András, dr. Dobos László. Cseh János, Pankovits József né, Máté Ignácr 1— saját tapasztalataikat mór dották el a népfrontmunká”-• kapcsolatosan, s számos közhasznú észrevétellel, ja vasi ;> •' 1 gazdagították a megbeszélés!.
