Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

1962. április 1; vasárnap 3. oldat 3 A lehetőségek adottak — élni kell vele Négyezerho’dasok és gyümölcsös Talán egyik legizgalmasabb tennivaló a mintegy ezer hold homok hasznosítása. A terme­lőszövetkezet a terv szerint az idén 50 hold szőlőt telepít. Az ötéves ütemezés szerint 380 hol­don akarnak szőlészkedni. De ha alaposabban vizsgáljuk a lehetőségeket, mintegy 540 hold terület alkalmas erre a célra. Az idei telepítéshez szükséges vesszők megszerzésében segítsé­get ad a Szőlő-, Gyümölcs-. Ültetvénytervező és Kivitelező Vállalat. A későbbi telepítések­hez szőlőgyökereztető iskolát létesít a szövetkezet. Az iskola felett Szűcs Zoltán a Bajai Kertészeti Technikum igazgató­ja vállalt védnökséget. Említés­re méltó, hogy a termelőszö­vetkezet 340 hold gyümölcsös létesítését tervezi 1965-ig és eb­ből 100 holdon kíván ősziba­rackost telepíteni. Érdemes öntözni A szántóföldi takarmány ter­mesztésre szinten megvannak a Megelevenedett a homoksíkság A Kiskunság vidékén a ta­vasszal csaknem 5000 hold nagy­üzemi szőlőt és gyümölcsöst te­lepítenék az állami és termelő­szövetkezeti gazdaságok. Az erre a célra kijelölt —> nagyrészt par­lag-, homokbuckás területeken, melyet a téli hónapokban asz­talsimára dolgoztak a gépek — megkezdődött a munka. Egy-egy nagyobb területű homoksíkságon már az emberek százai dolgoz­nak. Bugacpusztán, a Városföldi Állami Gazdaság ezer holdas ki­jelölt területén már a 600. hol­don telepítik az almafacsemeté­ket. Naponta száz munkás dol­gozik, s 15 holdon rakják állan­dó helyükre a kis fákat. — Az állami gazdaságokban minde­nütt megkezdték a szőlőiskolák beültetését. A termelőszövetke­zetekben egyes helyeken már a kedvező januári napokat ki­használva hozzáláttak a telepí­tési munkához. A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetke­zet a kijelölt 100 holdas gyü­mölcstelepítési területéből 50 holdon már elvégezte a facse­meték ültetését. A Kiskunfél­egyháza környéki közös gazda­ságok egy részében a szőlőtele­pítési tervüknek jelentős részét befejezték. Első kiscsibék' a gépnélküli keltetőüzemben Kikeltek az első kiscsibék a Bácsalmási Állami Gazdaság úgynevezett termes keltetőjé­ben. Az új keltetési eljárás lé­nyege, hogy gépi berendezés nél­kül, megfelelő hő- és páratarta­lommal telített teremben alakít­ják ki a keltetéshez szükséges biológiai feltételeket. Az első kísérlet bevált. A termekben a mozgatható állványokon ugyan­csak első ízben alkalmazott mű­anyagtálcákba rakott tojások 81 százaléka kelt ki. Ezután jött az SZ—100-as lánctalpas traktor és könnyedén forgatta szőlő alá a hantokat, beleszántva a tápanyagot is. De hol vannak ma már a kacagók? H. B. is tudja, hogy az elmúlt években nagyot változott nálunk a világ és a hajdani «-kacagók-« több­sége is beállt az építők sorába. Levélírónk azonban mindezt — beleértve az emberek meg­változását is — csupán alkalmazkodásnak minő­síti. Tulajdonképpen nem hisz a marxizmus— leninizmus embert formáló, átalakító erejében. De tegyük fel a kérdést egészen konkrétan. Ä javak milyen személyének iáró mennyisé­géről, illetve részéről mond le H. B. a párton- kívüliek javára? Talán ő kevesebb bért kap, mint az ugyanolyan beosztásban dolgozó pár- tonkívüli? Ezt még ő sem állítja. Leveléből arra lehet következtetni, hogy H. B. tulajdon­képpen a társadalmi többletmunka számláját nyújtja be kiegyenlítésre. Ezért beszél áldozat­hozatalról. lemondásról és kérdezi, hol van az áldozathozatal határa? Ezzel eljutottunk a kérdés második részéhez. Hogyan vélekedjünk azokról, akik azért végez­nek társadalmi tevékenységet, mert. ezzel anyagi előnyökhöz akarnak jutni? Az ilyen igyekezetét nagyon helyesen, a nép a törtetők, a karrieris­ták magatartásához hasonlítja. A kommunisták sohasem ilyen célokért, nem külön előnyökért, hanem a nép önzetlen szolgálatáért vállalták a többletmunkát, önként vállalta ezt H. B. is, amikor belépett a pártba! Miért beszél hát ál­dozatról. amikor maga vállalta annak végzését. Külön jogokra okot adónak tekinti azt. amit el­vállalt, amit ma már nemcsak a párttagok, ha­nem a pártonkívüliek is egyre többen végeznek a kommunistákkal együtt, szívvel-lélekkel; A társadalmi munka természetesen önkéntes jellegű az állampolgárok számára, a kommu­nistáknak azonban a párttagsággal együtt járó, önként vállalt kötelessége. A társadalmi munka nagyra értékelése és megbecsülése nem azt jelenti, hogy annak vég­zéséért külön anyagi előnyök járnának. Nem jár érte sem fürdőszoba, sem hűtőszekrény, sem motorkerékpár. Ez egészen természet«. H. B. a terhek súlyosságát is szóvá teszi, s az áldozathozatal határa iránt érdeklődik, és az áldozathozók kiöregedését emlegeti. Ez az érve­lése azonban arra az emberre emlékeztet, aki a fától nem látja az erdőt. H. B. csak magát né­zegeti a tükörben és nem veszi észre, hogy a szocializmus építésén munkálkodók kicsiny cso­portja az utóbbi években, hónapokban, szinte az egész nép áradatává gyarapodott. A népfrontpolitika a szocializmus felépítésé­nek serkentője. Éppen ezért egyáltalán nem ál­dozat, nem lemondás, amelyben a kommunisták engedményt tesznek a pártonklvülieknek. Ez az összefogás egyenjogú felek közös érdekén ala­puló szövetség, amelynek zászlóvivői nyilván­valóan a kommunisták voltak és maradnák is. A párttagok és pártonkívüliek társadalmi munkája elősegíti a szocializmus felépítését, az emberek jólétének gyarapítását. Természetesen a társadalmi munkások, az »áldozathozók« Is boldogulni akarnak, s nem a túlvilágon, hanem itt a földön, de nem külön-külön. hanem az egész néppel együtt. A gesztenyét pedig — amire levélírónk gondol — a mi társadalmunk­ban nem egynéhány ember kapargatja, hanem az egész nép szüreteli saját magának, annál eredményesebben, minél határozottabban érvé­nyesül a párt népfrontpolitikája. Nagy József Az Alföldön végigszáguldó szelek egyik helyről a másikra hordják a homokot. Semmivé válna az eddig végzett munka, ha nem védekeznének a goromba tréfát űző szél ellen. A Kinizsi szakcsoport vezetősége 170 mázsa szalmát vásárolt homokvéde­lemre, majd szétterítették a telepítésre előkészített földeken. Ez már nem szőlőtelepítés. A szakcsoport a fejlettebb, nagy­üzemi módszereket is kipróbálja. Csaknem 500 holdon közös szántóföldi termelést folytat már az idén. Képünkön: Saját gépük szórja a műtrágyát a közös területen. • Nagy Ottó A bajai Micsurin Termelő ssö retkeset terveiről A háromezer holdas bajai Mi­csurin Termelőszövetkezet a megye egyik legjobb adottsá­gokkal rendelkező gazdasága. Földjeinek egy részét a Duna hullámai mossák, azonkívül egy csatomaszelvény is érintkezik a termelőszövetkezet tábláival. Ez jelentős terület öntözését teszi lehetővé. Lehetőség van kertészkedésre. takarmányter­mesztésre, ezzel kapcsolatban az állattenyésztés fejlesztésére. A homokos terület pedig kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcste­lepítésre. Szó, ami sző. a Micsurin gaz­dái eddig nem használták ki eléggé a lehetőségeket. A ter­vezett 32 forint helvett csak 26 forintot ért egy munkaegység az elmúlt évben. Ehhez nem­csak az aszály, hanem a nem megfelelő gazdálkodás is hozzá­járult. Nehezítette a helyzetet, hogy nemrég váltották le kü­lönböző bűncselekmények miatt a régi vezetőséget. Az új el­nök, Marjanovics József és Marczali Géza főagronómus — aki szintén február eleie óta dolgozik itt — igyekszik az adottságok figyelembevételével, a gazdákkal összefogva rend­behozni a közös szekerét. Sok gonddal küszködnek. hiszen még most ismerkednek a gaz­dasággal. Ezer hold ssőlő lehetőségek. Érdemes volna na­gyobb területen takarmányt ön­tözni. Sajnos, a szövetkezet ed­dig nem használta ki eléggé az öntözési lehetőségeket. A 150 hold öntözőtelepen a terv sze­rint burgonyát, fűszerpaprikát és kukoricát látnak el mester­séges csapadékkal. Érdemes volna a solti Szikra Termelő- szövetkezet példáiéra bevezet­ni a kettős termesztést. Az öntözéses takarmányter­mesztéssel függ össze az állat- tenyésztés. Elsősorban a sertés jöhet számításba. ezenkívül szarvasmarha-hizlalással is kí­ván foglalkozni a szövetkezet. Az állatok elhelyezése még gond, nincs például süldőszál­lás. Gyors lehetőséget kell ta­lálnia a szövetkezet vezetősé­gének, a tagsággal összefogva, i gy ilyen létesítmény építésére. Családi művelést! Számottevő területen termesz­tenek kukoricát. A 400 holdból 100 holdon alkalmazzák a vegy­szeres gyomirtást. A kukorica­termesztésnél érdemes lenne kí­sérletezni a négyzetes fészkes­vetéssel, bár ez munkatöbblet­tel jár. de éppen a tataházi termelőszövetkezetek példája bizonyítja, hogy a terméstöbb- let többszörösen pótolja ezt. A kukoricánál, de más kapások­nál is, érdemes bevezetni a családi művelést, mint azt szá­mos közös gazdaság példája bizonyítja. A Micsurinban ra­gaszkodnak a munkacsapatok­ban történő megműveléshez. Sajnos, az eddigi évek példái azt bizonyítják, hogy ezzel a módszerrel nem haladt előre a közös gazdaság, nem érték el azokat a terméseredményeket, amit jobb műveléssel ki lehe­tett volna »csalni« a földből. Helyes lenne megvitatni a ve­zetőségnek közgyűlésen a csa­ládi művelés bevezetését. Örvendetes, hogy az idén a termelőszövetkezet alkalmazza a premizálási rendszert. Gondos­kodni kell azonban, hogy ezek az anyagi ösztönzők következe­tesen érvényesüljenek nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is. Érdemes felülvizsgálnia a ter­melőszövetkezet vezetőségének a termelési tervet; Sok tarta­lék van még. Vitassák meg a tagsággal, ne csak küldöttgyű­léseket hívjanak össze, hanem rendszeresen, közgyűléseken ta­lálkozzék a vezetőség a szövet­kezeti gazdákkal. Ilven jó adottságúk mellett a bajai Mi­csurin Termelőszövetkezet né­hány év alatt a megye egyik legkiválóbb termelőszövetkezeti gazdaságává fejlődhet K. S. Lápfölddel megrakott vontatók jelentek meg a szőlőtelepí­tésre kijelölt területen és serény kezek juttatták a földbe az értékes, talajt javító tápanyagot. Kecelen alaposan megváltozott a határ képe. A Vörös Zászló Termelőszövetkezet mellett ki­lenc szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport alakult az elmúlt év tavaszán. Csaknem 16 ezer hol­don gazdálkodnak, amelyből 3000 hold a szőlő. A szakcso­portok tagsága mintegy másfél millió forintot fizetett belépés­kor a közös alapra, s úgy hatá­rozták, hogy 450 hold nagyüze­mi művelésre alkalmas szőlőt telepítenek öt év alatt. Ebből 120 holdat már az első évben eltelepítettek. Ez a munka legnagyobb len­dülettel a 4100 holdon gazdál­kodó Kinizsi Szakcsoportban folyt, ahol 34 hold új szőlő zsen­ge hajtásai zöldülnek ki először ezen a tavaszon. A náluk vég­zett telepítés előkészítésének né­hány mozzanatát örökítette meg a fényképezőgép lencséje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom