Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
8, oldal 1962. április 1, vásárnál» Lezárult a genfi értekezlet első szakasza A% argentin helyset politikai háttere A GENFI tizennyolcba, talmi leszerelési értekezleten részt vevő országok küldöttségei tehát néhány napja alacsonyabb szinten folytatják tárgyalássukat. Ezek szerint hát kudarccal végződött volna az értekezlet most lezárult első szakasza? Több jel azt mutatja, hogy kudarcról semmiképpen sem lehet beszélni. Először is: G romi ko szovjet és Rusk ameriksii külügyminiszter egyformán azt hangsúlyozta, hogy az értekezleten sikerült bizonyos eredményeket; elérni, elsősorban ügyrendi kérdésekben. A külügyminiszterek álltai kidolgozott elvek alapján tehát az értekezlet jó hangulatban folytathatja munkáját. Másodsorban: a nyugati újságokból ki lehet hámozni, hogy nyugati vezető körök véleménye szerint is növekvőben varrnak a még magasabb szintű tanácskozásnak, tehát a kormányfők tanácskozásának esélyei; Arra a kérdésre meg nem nehéz válaszolni, hogy miről is tárgyalhatnak majd a nagyhatalmak kormányfői — ha megbeszélésükre valóban sor kerül. A genfi értekezlet eddigi szakaszában ugyanis világosan kitint, hogy a leszerelés egyes nagyon is időszerű és nagyon is fontos kérdései a legszorosabban összefüggnek a német kérdés egyik-másik kulcsproblémájával. A csúcstalálkozó tehát a részletsiker esetén is hozzájárulhat a nemzetközi légkör enyhüléséhez és közelebb hozhatja a német békeszerződés megkötésének időpontját. A MOST ZÁRULÓ héten érdekes események történtek Lati n-Amerikában is. Minden jel arra mutat, hogy a kubai forradalom hatása mind erősebben érvényesül ezen a hatalmas kiterjedésű és a világ erőviszonyai szempontjából rendkívül fontos területen. Nálunk keveEGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN sen tudnak róla, hogy például Columbiában már két esztendő óta egyre hevesebb partizánharcok dúlnak az amerikabarát es népellenes kormány elletn. A héten érkezett hírek szerint Guatemalában és Venezuelában is fegyveres harcok indultak a jenkik és helytartóik ellen. Az imperialistáknak sok fejtörést okoz Brit-Guayana is. A maguk módján az argentínai események is a latin-amerikai egyszerű emberek mélységes jenki-gyűlöletét mutatják. Frondiát, a most megbuktatott elnököt is az segítette annak idején az elnöki székbe, hogy haladó programot hirdetett meg leül- és belpolitikáikig egyaránt Programját azonban hamarosan feladta, s egyre jobban kitűnt, hogy Frondizi nem ezt a demokratikus programot, hanem az amerikai külügyminisztérium óhajait valósítja meg. A nép tehát elfordult tőle. s az átmeneti legális működés után ismét illegalitásba szorított kommunista párt is természetesen megvonta tőle támogatását. A kommunista párt nem is indulhatott önállóan a most tartott választásokon. Viszont a kommunisták elhatározták, hogy mindenképpen hallatni fogják hangjukat a szavazásokon, s jobb híján az ellenzéki peronista pártat támogatták. Manapság is a peronista tömegek jelentős része a munkásosztály soraiból kerül ki Persze, a peronista tömegeket semmiképpen nem szabad azonosítani egyrészt magával Peronnal (aki ismét diktátor akar lenni), másrészt azonban a peronista »munkás- vezérekkel* sem. akiknek nagy része korrupt és munkásáruló. A peronista munkástömegek összetartó ereje ma rrém utolsósorban a jenki-ellenesség, s ezen Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az állami szervek és szövetkezetek gazdálkodásának évi rendszeres ellenőrzéséről és a bankellenőrzésről szóló 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról Móló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács Czinege Lajos altábornagy, honvédelmi minisztert vezérezredessé kinevezte. Ugrai Ferenc vezérőrnagy honvédelmi miniszterhelyettest és Köteles Jenő vezérőrnagyot al- tábamaggyá, Hersitzky Lajos, Kálazi József, Penczi József, Reményi Gyula, Szűcs László ezredeseket vezérőrnaggyá nevezte ki. Az Elnöki Tanács Galambos József rendőrezredes belügyminiszter-helyettest rendőrvezérőrnaggyá és dr. Korom Mihály határőrezredest határőr-vezérőrnaggyá kinevezte. Az Elnöki Tanács Beck István rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert felmentette a Magyar Népköztársaság hágai követségének vezetésére kapott megbízása alól s ezzel egyidejűleg Révész Gyulát rendkívüli követé és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a Magyar Népköztársaság hágai követségének vezetésével. Az Elnöki Tanács elrendelte a bácsalmási járás megszüntetését. A megszüntetett járás községei közül: Bácsalmás, Madaras, Má- tételke, Katymár, Tataháza községeket a bajai, Bácsszőlős, Csi- kéria, Kunbaja és Mélykút községeket a kiskunhalasi járáshoz csatolják. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. belül a Kuba iránt érzett szolidaritás, belpoli- tikaüag pedig az áruló Frondizi elleni gyűlölet így történt hogy a peronisták nagy választási győzelmet arattak, Frondizi pártja — és vele együtt az amerikai politika — pedig látványos vereséget szenvedett Pillanatnyilag az a helyzet, hogy Frondizi megbukott és katonai diktatúra került uralomra Argentínában. Az amerikaiak azonban mindenképpen meg szeretnék őrizni a törvényességnek legalább a látszatát, s ez a magyarázata annak, hogy a tábornokok erőnek erejével a szenátus volt elnökét ültették bele az elnöki székbe. Argentínában tehát sokkal nehezebbé vált a munkásosztály és különösképpen a kommunisták helyzete. Az argentin kérdés azonban még koránt sincs lezárva. A héten csupán egyik fejezete, felvonása ért szomorú véget. Lehet, hogy a kibanita- kozás még huzamosabb ideig várat magára, de azt nem nehéz megjósolni, hogy a nyilvánvalóan szélsőjobboldali katonai diktatúra csak össze fogja kovácsolni az argentin ellenzéki erőket A harc tehát csak most kezdődik igazán. Gyermekmunka és „gazdasági csoda** Az utóbbi időben mind többet emlegetik bizonyos nyugati körökben a gazdasági csodát, mint a kapitalizmus megújulásának bizonyítékát. Ez a »csoda-« ma. már nemcsak Nyugat-Németországban fordul elő, hanem az áldás hatósugarába került — az iparilag elég egyenetlenül fejlődött Olaszországban is. Az olasz nagytőkések nem sajnálják a pénzt a szakemberektől, akiknek egyetlen feladatuk van: annak kutatása, miképp lehetne a profitot növelni újabb beruházások nélkül. A tőkések közgazdászai rá is jöttek a megoldásra, amely minden (kapitalista) kívánalmat kielégít, A dolog pofonegyszerű: foglalkoztassunk serdülő, vagy még fiatalabb gyerekeket, akik nem sztrájkolnak az alacsony fizetés miatt, mert örülnek, hogy nem ingyen dolgoznak. Persze, az ötlet egyáltalán nem új. Ügy emlékszünk, ezzel a megoldással egy-két évszázaddal ezelőtt is próbálkoztak a tőkések, pedig akkor még nem tudták, hogy kései utódaik a huszadik század második felében feltalálják a gazdasági csodát. Bizony, ez a helyzet Olaszországban is. Egyes gyárakban már évek óta foglalkoztatnak nyolc-tíz-tizenkét éves gyerekeket, napi nyolc-küencórás munkaidőben, nevetségesen csekély fizetésért. Hivatalos statisztikai adatok szerint a múlt év végén 299 ezer tizennégy éven aluli gyerek végzett rendszeresen vagy alkalmilag fizikai munkát, Csak mellékesen említjük meg: Olaszországban nemreg hoztak törvényt — az 1952-cs nemzetközi megállapodás alapján — arról, hogy a foglalkoztatás alsó korhatára tizenöt év. Hogy a törvényt mennyire tisztelik, arra álljon itt egy példa: a szicíliai Lentimben egy citrom- és narancstermelő gazdaságban rendszeresen foglalkoztatnak iskoláskorú gyermekeket Egy tizenegyéves kisfiú elmondta a vizsgálóbizottságnak. hogy több társával együtt már öt év óta végez állandó munkát A gyümölcs szállítására szolgáló ládákat ugyanis ők készítik — önállóan. Mit szóljunk ebhez? Ahol a kapitalisták ilyen ügyes módszereket alkalmaznak, ott igazán nem csoda, hogy kitartó fáradozásaik eredményeként megszületik * a »gazdasági csoda«... (—erő) A DÍSZSZEMLE ELŐTT A néphadsereg gépesített alakulatai szorgalmasan készülnek az április díszszemlére. »JÉGHEGY« EURÓPÁBAN kié a gesztenye? Első hallásra szinte hihetetlennek- tűnik, de mégis tény, hogy az egyik levélírónkat H. B.-t tulajdonképpen ez a gond gyötöri. emészti; Levélírónk azonban nem gyümölcskertész és feltehetően nincs is szándékában foglalkozást változtatni. A gesztenye birtoklását jelentő kérdés éppen ezért csupán átvitt értelmű fogalmazás. H. B.-nek valójában nem is a gesztenyetermesz- tés fájlalja a fejét, hanem a párt népfrontpolitikájának következtés megvalósítása okoz gondokat álmatlan éjszakákat Erre vonatkozó aggodalmait hosszú levélben összegezte. Mindenekelőtt mozgalmi múltját személyes érdemeit sorolta feL Arra hivatkozott, hogy ő már 32 éve vesz részt a munkásmozgalomban és 17 éve tagja a pártnak. Régi, küzdelmes évek emlékét idézve arra célozgatott, hogy abban az időben többet tett a szocializmCP sért. mint számos pártonkívüli Megemlítette, hogy részt vett a falujáró mozgalomban és időt, fáradságot nem kímélve, hirdette a párt politikájának igazát. Természetesen mindaz, amit kommunista meggyőződéssel cselekedett, amivel elősegítette a népi hatalom megerősödését, a szocializmus építését, minden kisebbítés nélkül elismerésre méltó. Nyilvánvaló azonban, hogy a régi érdemek egyetlen munkabíró embert sem mentesítenek a mai tennivalók alól. A régi érdemekre való hivatkozás nem segíti elő sem az üzemi tervek teljesítését, sem a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményesebbé válását. Nem mozdítja elő a szövetkezeti gazdák egységének megszilárdulását sem és nem kovácsolja a párttagok és a pártonkívüliek barátságát sem az ilyen magatartás. Magától értetődő tehát, hogy a régi érdemek nem mentesítenek, hanem inkább köteleznek. Ezt egyébként levélírónk is nyilvánvalóan érzékeli. mert a régi falujáró tevékenység mellett a tsz-szervezést és a tsz-eknek nyújtott politikai segítséget is feljegyzi a mai érdemek listájára. Az önzetlenséget, a társadalom érdekében végzett munkát, természetesen a legnagyobb mértékben megbecsüljük, két körülményt azonban érdemes megjegyezni. Az, egyik: a szövetkezeti mozgalomnak rendkívül sók az agitátora és sok a lelkes támogatója. A szocializmus híveinek tábora a szövetkezeti mozgalom fellendülésének időszakában gyorsan gyarapodott. Voltak olyanok, akik az egyik nap inég ellenezték az ősz- szefogást, másnap azonban már ők szervezték meg a közös gazdaságot. Sokan szereztet*- régebben és szereznek ma is érdemeket a szövetkezeti mozgalomban, nemcsak a párttagok közül, hanem a pártonkívüliek soraiban i& H. B. azonban elsősorban a maga érdemeit látja és lekiesinyli sokak igyekezetét amiből azután további téves következtetések származnak. Külön érdemnek tartja például, hogy ő hamarabb híve volt a népfron(mozgalomnak, mint azok. akik csak most jutnak ei odáig. Erre hivatkozva azután azt emlegeti, hogy ha az érdemeket mérlegeljük, akkor, néki tulajdonképpen több jár a kikapart gesztenyéből. Megérdemelt jutalmának egy részét, azonban, véleménye szerint, át kell adnia másoknak, olyanoknak, akik kevesebbet tesznek, akik valamikor talán még ki is kacagták az áldozáthozókat.
