Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-15 / 62. szám
4. oldal 1962. március 15. csütörtök Tizennégy esztendős csellómuvész A Kecskeméti úttörőit áz nagyterme zsúfolásig megtelt gyerekekkel. Fitos, kerekszemű kislányok, ünnepélyes ábrázatú fiúk hallgatták átszellemülten Bach, Popper, Schubert dallamait. A művész, aki mély átéléssel, kristálytisztán tolmácsolta csellóján a klasszikus zeneszámokat — Perényi Miklós. Ugyanolyan fiatal, tágranyílt tekintetű mint hallgatói. Mindössze tizennégy esztendős. A szünetben, amikor felkerestem, büszkén mutatta a tenyerében lapuló csokoládédarabkát. — Egy kisfiútól kaptam az előbb, — újságolta — sok sikert kívánt és ezt nyomta a kezembe. édesapádtól — aki a Zeneművészeti Főiskola tanára — tudtuk meg, hogy hatéves korában kezdett először foglalkozni zenével. Eay évvel később mint rendkívüli tehetséget felvették n Zenemű vészeti Főiskolára. Tanára, első mestere a nemrég elhunyt nagy művész, Zsámboki Miklós volt. Kilencéves korában — első hangversenye után — az úiságok csodagyerekként emlegették. 1959-től Banda Kde tanítványa. Pár évvel ezelőtt a hazánkban tartózkodó neves ólasz karmester, Zecchi felfigyelt iátékára. Hazatérve beszámolt róla a cselló világhírű olasz művészének, Enrico Marnardinak, aki meghívta a tehetséges magyar gyereket, meghallgatta, és 1960- ban felvette mesteriskolájába. — Mestereimen és a zenén kívül — avatkozott hirtelen beszélgetésünkbe az ifjú művész, — nagyon szeretem az utazást, a sportot — Es a tanulást? — Hát! Azért azt is. Most járok az általános iskola nyolcadik osztályába, és eddig állandóan jeles tanuló voltam. Ez nagyon szép eredmény! Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire leköti ideiét a zenetanulás, gyakorlás. Ráadásul a koncertezés. Fiatalsága ellenére túljutott az ösztönös játékon. Kiforrott, tudatos művésze a csellónak Erről tanúskodnak sikerekben bővelkedő önálló zenei estjei: — Rómában, Bolognában. Salzburgban, Budapesten, Sopronban. Pápán, Szekszárdon és most nálunk. — Kecskeméten. A közönség — gyerekek, felnőttek egyaránt■ — szívébe zárta a kis gordonkaművészt. Perényi Miklós hamarosan Rómába utazik hosszabb időre, ahol megkapja a Római Zene- akadémia művészi diplomáját De azzal az ígérettel búcsúzott, hogy külföldi útja után ismét visszatér, felkeresi Kecskemétet. V. Zs. Bemutatjuk a kitűnő, fiatal bolgár filmszínésznőt, Rumjana Karabelovát, .akived a közeljövőben ismerkedhet meg mozilátogató közönségünk. Ö a főszereplője a nálunk is hamarosan bemutatásra kerülő Fiatalok voltunk eíMilyen fesz az ot plusz egyes diákok minősítő vizsgája? Az ided tanévben több mint ötezer olyan diák érettségizik, aki a középiskolában már öt plusz egyes formában vett részt gyakorlati képzésben. Részükre minősítő vizsgaszabályzat készül. A rendelkezésen már az „utódáé simításokat” végzik, s azt hamarosan megkapják az érdekelt Iskolák. A vizsga célja annak megállapítása, hogy szakmai-el- méderti és gyakorlati felkészültsége alapján a tanuló alkalmas-e, jogosítható-e arra, hogy abban a szakmában, amelyben előképzést kapott, rövidített továbbképzési idő alatt szakmai képesítést szerezzen. A tanulók az érettségi vizsgára jelentkezéssel egyidejűleg kérhetik minősítő vizsgára bocsátásukat. Utóbbira az a diák bocsátható, aki a gimnázium negyedik osztályát eredményesen edvégezte és az 1—4. osztályban négy éven át, illetve a 2—4. osztályban 3 éven át egy szakmában szakmai előképzésben részesült. Mivel az idén érettségizők között vannak olyanok, akik később kapcsolódtak be az öt plusz egyes oktatási formába, indokolt, hogy őket se záriák el a minősítő vizsga letételétől. Ezért az 1961—1962-es tanévben — a tervezet szerint — részt vehetnek a minősítő vizsgán átok a fiatalok is, akiknek szakmai előképzése ugyan három évnél rövidebb ideig tartott, de az elméleti és gyakorlati anvaabói a 4. osztályban jeles eredményt értek el. Az ilyen érettségizők minősítő vizsgára bocsátását az — előképzésben közreműködő üzem javaslatára — az iskola tantestülete engedélyezi. A vizsgát az iskola az előképzésben együttműködő üzem segítségével szervezi. Célszerű, hogy a gyakorlati részt a tanév utolsó foglalkozásán bonyolítsák le, az elméleti részi pedig az évvégi összefoglalókkal egy időben tartsák. A minősítő vizsgát az e célra szervezett külön bizottság előtt teszik le. A minősítés fokozatai: kiválóan megfelelt, jól megfelelt és megfelelt. A fokozatokat az elméleti felkészültség és a gyakorlati vizsga érdemjegye alapján állapít- iák meg. A sikertelen minősítő vizsga nem ismételhető meg. A befejező képzésre fordítandó idő a bonyolult szakmák esetében legfeljebb egy év, egyéb szakmáknál általában hat-kilenc hónap, tehát lényegesen rövidebb lesz, mint az érettségizett, de szakmai előképzésben nem részesült fiatalok számára előírt képzési idő. A szakmai befejező képzés szakmunkásvizsgával zárul (MTI) mű bolgár filmnek. Ez a szép — a moszkvai fesztiválon díj jal jutalmazott — bolgár film a némafilmek óta ritkán látott magas színvonalon bánik a fények, hangulatok érzelmeket keltő erejével Nemes veretű az egyenes vonalú történet: — a német megszállás sötétségében találkoznak össze Vesaka és Dimó. hogy közös legyen a harcuk a nácik ellen, s egyszerre találkozzanak a szerelemmel is Rumjana Karabelova nagyszerű színésznő, vonzó egyéni ség, nem kis része van abban, hogy a sötét búvóhelyek, éjszakai titkos, náciellenes, összejövetelek rideg valósága közepette is érezzük a bontakozó szerelem melegét derűs fényeit KÉZIKÖNYV A VALLÁSRÓL A könyv részletesen elemzi a vallás eredetét korai formáit (totemizmus. mágia, animizmus stb.), az istenhit kialakulását ismerteti a hinduizmus a taoiz- mus, konfusianizmus sitb. vallások alapvető hittétel élt dogmáit társadalmi jellegét NEGYVENNYOLCASOK Nemrégiben egy kopott,1 foszlottszélű fénykép került a kezembe. Sokáig nézegettem. Mert ezen a képen volt néznivaló! Aki készítette, már régen feledett lakója a bajai temetőnek. Fényképező masinája is múzeumi tárgy lehet, mint ahogy múzeumi tulajdon maga a kép is. A kistabló méretű felvétel kopott gúnyát, tört nézésű alakjairól is kevés szó esik már. Legfeljebb a leszármazottak körében. A kép a rányomott írás tanúsága szerint 1898. március 15-én készült. A háttéri falon nemzetiszínű keretben olvasható a felírás: 1848—1898. A jobb falsíkon kampót szögre akasztva színlap látható. Felső széle lehajlik, de azért kivehető rajta a nagyobb betűkkel szedett színdarabcím: 1848. A HADAK ÚTJA A terem közepén székeken és ácsolt padokon ülnek és körötte állnak az akkor még élő baiai 48-asok. A fényképező masina lencséiébe néznek öreges-peckesen. Ki vikszelt bajusszal, ki szakállal, ki vörössapkában, ki Va- hahaiasan. Páran ládafiából előkerült gyűrött honvédruhát viselnek. Egyiknél faláb kandikál ki a bő gatya alól. Az igazit talán a sümegi csatában vesztette el, vagy Isaszegnél akadt egy ágyúgolyó útjába. A kép jobbszélén elöl kürt lóg egy öreg harcos nyakából. Egészen a földig ér. Nem mintha hosszabbodott volna a zsinórja. inkább a deli kürtöst zsugorította rövidebbre pár arasz- szal az idő. Mind megtört öregek már. A tekintetük nem kemény, elszánt tűzben lobogó, mint akkor, amikor arany betűkkel írták a világ nagy könyvébe a „honvéd“ nevet Megtörtek és megnyugodtak. Mert Világos óta mselniük kellett a börtönök súlyát, lassú kínok közt görnyedve számtalan gyalázatot kellett eltűrniük. Az aggodalom és rémület, a bizonytalan jövő homályos képzetei megölték bennük az életerői. Ennyit mond el a kép. De kényszeríti a szemlélő kutatót, hogy a kép névtelenjeinek nyomát keresse. Egy régi könyv fekszik előttem. Időmarta fedelén alig kivehető a címe: honvéd nEvkönyv ím. A belső lapok egyikén esteket olvasni: ,ßaja városi Honvéd Egylet Alakult 1867 tavaszán Radány Kálmán főhadnagy elnöklete alatt. Fejes István főhadnagy jegyzővel Kiterjeszkedik a város és környéke területére. Fennáll létrejötte óta szakadatlanul. Jelenlegi elnöke Taub József őrmester és városi polgár, jegyzője Fürst István őrmester. Az egylet a halottait saját költségén eltemetteti, s ilyen alkalommal, valamint fő ünnepek alkalmával díszes zászlója alatt egyenruhában kivonul.,." Továbbiakban a nevek sorakoznak. Századosok, főhadnagyok, alhadnagyok, őrmesterek, tizedesek és közhonvédek. Ahogy a sarzsi emelkedik, annál kevesebben, ahogy a sarzsi fogy, annál többen. Ilyen vezetéknevek: Bugyiid, Radány, Latino- vics, Gergits. Paucsek, Börzsönyi, Fábik, Kolompár, PuJd, Rá- pity, Szalma, Baizáth, Szüretik.. . 153 név. Köztük 77 magyar, 24 német, 19 bttnyevác, 33 tót—lengyel—olasz nevű. Valamennyien magyar honvédek, akik egy emberként szálltak síkra a szabadságért Kossuth gyűjtő szavára. A merült alán « fo^utkozásuk. Mennyit elmondanak ezek az apró betűkkel szedett szavak! 13 kishivatalnök, 14 iparos, 67 földműves, 2 menhelyi, 7 koldus, 6 szolga és 44 napszámos. Csupa egyszerű kisember, akiknek honvéd mivottjukért életük végéig csak laereszt jutott osztályrészül. Az egylet 1912-ben szánt meg működni, mivel akkor csupán két tagja élt már. Felőlük nem adnak hírt a sárguló írások, az öregebbek emlékezéseiben is csak homályosan élnek. Ez a néhány sor legyen tiszteletadás nekik! Elnémult lcürt- rük visszhangzó szava, mely a késő unokákat reájuk emlékezteti. Bárdos Ftenanc ÚUZ WlUKTY-tBECZE -%AVOLY y-eó tűok a* ottani élet mellett! Menekülök az orosz zónából és amikor itt vagyok, vágyom oda vissza! Az érzések tótágast állnak bennem! Hát érted ezt? ■— Nyugodj meg Miska! EJ, az a honvágy! Az kerített hatalmába! Nagyon nehéz ezt az érzést legyőzni, de le kell, különben megette a fene az egészet! No, fed a fejjel! Gyere, nemsokára ebéd Ünnepi. A hírek szerint legalább tíz fogást* lesz... — Én nem ebédelek. Lefekszem. — No, ne gyerekeskedj ... — Nagyon fáj a fejein. Különben is, korán reggel indulás. Nem ajánlatos sokáig kimaradni — Hát jó. En azért visszamegyek, hozok valami harapniva- lót. Meg egy üveg bort az útra... ■ in! Gjari ... Marseille. Gyönyörű kikötőváros. A tenger... Sosem felejti eü, aki látta ... Ban-Fart Nicolaus erőd ... Sosem felejti el, áld járt benne... Itt van a francia idegenlégió európai központja. Ide vonul be végül is minden idegenlégiós, bárhol is írta alá a nyilatkozatot és innen irányítják Őket a világ négy tája félé.., ... Lenn, a régi kikötőben halászhajók, vitorlások százai sorakoznak a part mentén Es ott áll a kikötő büszkesége, az a három emeletes hajó is, amely hetenként többször szállít érdeklődőket If-várához. A múlt századbeli híres várbörtönnek — amely ma mér természetesen csak érdekesség — ezer es eager nézője akad... Fedi* a Jtírón- dulők. hajóút nélkül, közelebb lm láthatnak várbörtönt... A Ban-Fart Nicolaus erőd falai vastagok, igen vastagok. Kapui viszont mindig tárva-nyitva vannak. Bejutni nagyon körry- nyű... de kijutni annál nehezebb ... t. .Már magasan Járt a Nap, amikor az egység megérkezett. Az őrmester álljt vezényelt. Az irodából két őrmester szaladt az újonnan érkezettek felé. Az egyik szélespofájű, a másiknak bal arcán hosszú forradás húzódott szájától egészen a füléig. — Vigyázz! — ordította a széles nofáj ú. — Csomagokat lerakni! A sor egyik végén ő, a másikon a forradásos kezdte meg a motozást. Minden iratot, levelet, fényképet elszedtek. A sorokon moraj futott végig. — Csend! — üvöltött a széles- pofájú, s tovább folytatta a motozást Beletúrt a csomagokba is. Az udvar felől a kapitány, az erőd parancsnoka közeledett. A forrad ásos a sor elé lépett. ~~ — Vigyázz'— vezényelt, majd a kapitány felé fordult tisztelegve. — Kapitány úr, alázatosan i el entern, a 250 újonc megérkezett. A kapitány meg sem állt, nem tisztelgett, csupán nádpálcáját suhogtatta meg néhányszor a levegőbeli. Az újoncokra rá se nézett A két: őrmester folytatta a kutatást. (Folytatjuk^ leszerelek. Szeretnék hazamenni családommal együtt — Haza? — kérdezték meglepetten. — Igen... Csak olyan sok rosszat rebesgetnek!... Mondjátok, van ott élet egyáltalán? Gazsó és Vörös egymásra néztek Maguk sem tudták miért, de egyre kényelmetlenebbül érezték magukat — Élet? — kezdte lassan Gazsó. — Van. Van... hogyne.. Igaz, a háború sok kárt okozott, de szépen épül minden... — Tudjátok, én kubikos voltam. .. Ügy szeretném az Alföldet Debrecent viszontlátni .. Meg dolgozni valahol... Építeni házat, palotát.. S egy csillogó könnycsepp gördült elő szeméből. Hirtelen elfordult de későn. Gazsó és Vörös meglátta. A látvány valahogy a torkukat kaparta, ajkukra nem jött szó. — No, egészségetekre, fiúk — emelte poharát Szabó —, nekem, sajnos, mennem kell Holnap Marseillebe mentek. Katonaszerencsét kívánok nektek. Koccintottak. Szabó intett nékik, s eltávozott. Gazsóék jókedve elszállt Alig léptek ki a kantin ajtaján, Gazsó keserűen kifakadt — Ott hagyom hazámat, jobb sorara vágyva, most meg ágiin. — Fiúk, nem jó helyre ültetek — mondta magyarul. A hangra felkapták fejültet — ön, magyar, főtörzsőrmester úr? — Igen. Szabó József vagyok. Fiúk, az asztalokhoz csak civilek és meghívott vendégek ülhetnek. Légiósokat csak a pultnál szolgálnak ki. — Bocsánat, nem tudtuk — emelkedett fel Vörös. — Maradjatok csak — s a főtörzsőrmester is asztalukhoz ült Gazsó villámgyorsan szerzett még egv poharait és töltött — Egészségetekre fiúk! — mondotta elérzékenyülve a főtörzsőrmester. — Isten éltessen minden becsületes magyart, még ha külföldön él is! — ön régóta él itt? — kérdezte Gazsó, miután fenékig ürítették poharukat — Igen. öt éve. 1943-ban jöttem ki, a háború, a katonáskodás elől. A szerencsémet akartam megkovácsolni mint olyan sokan. A légióban kötöttem ki. De hál’ istennek, eddig csak Franciaországban szolgáltam, de gyarmaton nem. Közben meg is nősültem., két lányom van... És milyen szépek. Itt lesznek azonnal, a feleségemmel együtt majd bemutatom őket! Már nem •ok időm van hátra, nemsokára
