Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-20 / 66. szám
4. oldal 198;?. március 3ö, Uciltl Lelkesedéssel, segíteni akarással • • • ÁX elmúlt napokban érdekes. eredményes tanácskozás zajlott le a kecskeméti városi pártbizottságon. A város üzemeinek. termelőszövetkezeteinek, iskoláinak képviselői Nagymarosi Kálmánnéval. a városi pártbizottság munkatársával és dr. Búzás Jánossal, a felnőtt dolgozók általános iskolájának igazgatójával közösen, megvitatták napjaink legsürgősebb feladatát, a felnőttoktatás I. félévi eredményeit, a következő tanév sikeres előkészítését Az első félév szén eredményekkel zárult 2460 felnőtt vizsgázott és vesz részt továbbra is a közép- és általános iskolai Oktatáson. Az átlagos tanulmányi eredmény jobb a közepesnél. Az elmúlt évhez képest megállapítható, hogy egyre nő azoknak a száma akik élnek a továbbtanulás lehetőségével. Főleg az ipari munkások igyekeznek pótolni hiányos ismereteiket. De — mig régebben egyetlen vállalkozó sem akadt — többen az évben százan jelentkeztek a tanyavilágból is. Megváltozott a kor szerinti összetétel aránya. Régen zömében az idősebb korosztály jelentkezett. Ma már egyre nő a fiatalok száma, akik eddig saját hibájukból nem végezték el az általános iskolát, vagy családi körülményeik folytán a középiskolát. Örvendetes jelenségnek számít kétszáz anya és háziasszony beiratkozása, azért, hogy gyermekének segíthessen a tanulásban. Annál elszomorítóbb az elég nagyarányú lemorzsolódás; főként az általános iskolában. A beiratkozottak 34 százaléka liagyta abba év közben a tanulást. Legtöbb lemorzsolódó a Kecskeméti Konzervgyár dolgozód között található, legkevesebb a - Lakatosipari Vállalatnál és a Hűtőipari Vállalatnál akadt. A hibák okait kutatva, mindjárt felvetődtek a javaslatok. A hozzászólók elmondták, hogy egy» helyeken adminisztrációs úton történt a beiskolázás, ösz- szeírták a jelentkezőket, tovább nem törődtek velük. Az üzem, a tsz vezetősége az egész tanulmányi év folyamán segítse, ellenőrizze őket állandóan tartsa ébren, bizonyos kedvezményekkel, juttatásokkal fokozza tanulási kedvüket A tanulás ma már nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is fontos. Éppen ezért érthetetlen némelyik tsz-vezetö helytelen magatartása, aki úgy véli: — első a gazdaság, a termelés, neki csak ezzel kell törődnie, a tanulás pedig mindenki magánügye. Felmerül a kérdés: — hogyan akarják megvalósítani ezek a termelőszövetkezetek az előttük álló hatalmas feladatokat, ha nem fordítanak gondot a tanulásra, nem teszik lehetővé annak megkönnyítését? Miért nem értik meg — vagy nem akarják megérteni — tsz-elnk vezetői az idők szavát? A nagyüzemi átszervezés megtörtént! Ez lenne most a következő, legsürgetőbb feladat számukra, de mindenki számára. Kevés a mezőgazdaság! szakember! Mégis a legritkább esetben segítik tsz-ösztöndíjjal a szak ember-utánpótlást A falusi ember óhaja, álma a traktor, a gép! A tsz-ek megjelent képviselői javasolták olyan rendelet kibocsátását mely szabályozná a traktorvezetői tanfolyamokon történő részvételt Valóban helytelen, hogy eddig sok esetben 4—6 elemivel küldtek továbbképző tanfolyamokra. Iskolára tsz- dólgozókat A tanulási kedvet is fokozná, ha traktorosak-’ába tép melletti beosztásba csak nyolc általánossal rendelkezők mehetnének. Itt viszont nincs szükség rendelet kibocsátására. Ez teljesen a tsz vezetőségének magánügye, azt küldenek, akit jónak tartanak, rajtuk múlott egyedül, hogy eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ideje lenne már felmérni — hangzottak egymás után' az észszerű javaslatok —. hogy az üzemekben, hivatalokban hánynak nincs általános iskolai végzettsége. Ki az közülük. aki szeretne tanulni? Hánv álcád olyan, akinek beosztása miatt ajánlatos lenne a tanulás? Azt is meg kell vizsgálni, hogy a párttagok közül hánvan nem rendelkeznek nyolc általánossal. Ahol a beosztás megköveteli, kötelezni kell az iskola elvégzését, a többieket pedig beszélgetés, felvilágosítás formájában bevonni az oktatásba. Határozat is született ennek érdekében. Célja: — a következő évben tervszerűbbé tenni a beiskolázást. Minden üzem, tsz, hivatal készítse el június 1-re ötéves beiskolázási tervét. Megalakult a városi felnőttoktatási bziottság, amely a felvetett javaslatok, észrevételek alapján foglalkozik a felnőtt- oktatás szervezésével, irányításával. Mivel több olvan irányú panasz hangzott el. mely szerint a gyári dolgozók többműszakos munkabeosztásuk miatt nem tudnak megjelenni a tanításon, a jövő tanévben — az üzemi és levelező tagozatok, öthónapos tanyai tanfolyamok mellé — bevezetik a váltómű- szakos osztályt. Az értekezlet a nagy munkák. nehéz feladatok előtti lendületes, bátor nekikészülődés jegyében zajlott le. Segítőkészség, átgondolt javaslatok, együttműködés Jellemezte. A még jobb út keresése, egy-egy hasznos, konkrét feladat megjelölése azt bizonyította: — csak így, ennyi lelkesedéssel, segíteni akarással válhatnak valóra pártünk oktatásügyi irányelvei. ÍGY tudjuk folyamatosan tanult, jól képzett dolgozókkal erősíteni az egyre nagyobb követelményeket támasztó korszerű ipart, nagyüzemi mező- gazdaságot. V. Zs. Kalocsai sarok ■— a fajszi kézimunkakiállításon. Dúsan hímzett párnák, színpompás térítők, népviseletbe bújtatott babák — a kalocsai sarok díszei. Nem győznek bennük gyönyörködni a község asz- szonyai. A bemutatott kézimunkákat Fájsz varrószakkörének asszonyai, lányai kéizitették nagy hozzáértéssel, türelemmel. A szakkör vezetője Horváth Ildikó elmondta, hogy azzal a céllal kezdtek dolgozni: — felveszik a harcot a silány, giccses kézimunkák ellen, helyette valóban művészi csipkéket és népi motívumokkal díszített párnákat, térítőkét készítenek. (Ábrahám János felv.) Perényi Miklós szonátaestje Csodagyerek? 1948-ban született, tehát 14 éves. Kilencéves kora óta hangversenyezik. Repertoárjába tartoznak a preklasszikus zeneművektől kezdve Bach szólószonátái, a tizenkilencedik század romantikusai, Debussy impresszionista zenéje, Hindemith mai modern kompozíciója. Valóban csodagyerek? Behunyom szemem. Érett, zengő csellóhang szólal meg. Tökéletes technikával, biztos stüusérzékkel: fölényesen interpretálja Perényi Miklós a mű- sorszámokat. Kiforrott művész muzsikálását hallom. Döbbenten nézek a pódiumra. Szóke, bársonyzakós kamaszgyerek ül hangszere mellett és önfeledtem játszik. Nem csodagyerek, mert nem cirkuszi mutatványos produkciót kapunk; A kritikus zavarba lön, amidőn értékelnie kell egyes művek előadását. Mit mondjunk Bach C-dúr szólószonátájának, vagy Beethoven F-dűr szonátájának hallott tétéleiről? A művészi teljesítmény egyik értékmérője Bach és Beethoven műveinek előadásmódja. Meglett korú, hosszú gyakorlattal rendelkező kiváló mesterek illesztik műsorukba ezeket a kompozíciókat. A nta vészi élménynyújtús feltétele: hosszú évek tapaszta- láta, rutin és a kor érettsége. Ügy tűnik — a kis Perényi számtalan esztendő fejlődési szakaszát átugrotta, játékával korát megelőzte. Nem érzünk felfogásbeli bi1- zonytalankodást. nincsenek technikai hiányok, sem Bachnak sem Beethovennél, mint ahogy a Valentini és Debussy szonáta-előadása is kerek, egész, differenciált produkció. A krónikás önmagát ismétli, amidián újra megállapítja, hogy körút meghazudtoló művészt hall. A szonáta-est kiváló közreműködője, Comensoli Mária zongorajátékával tökéletes összhangban muzsikált Perényi Miklóssal. A kamarazene, melv a zeneirodalom legmagasabb kifejezési formája, nemcsak egyénileg kitűnő hangszertudást igényel az előadóktól, a partnerek összehangolása, a zenei stílus felfogásbeli egysége kritériuma a művészi kamarazenélésnak. Comensoli Mária és Perénvl Miklós e követelményeket megvalósította és az átlagos produkciót messze felülmúlta. Említés* kell tennünk mind a délutáni ifjúsági hangverseny, mind az esti rendezvény hallgatóságáról. Mindkét előadás közönsége feszült figyelemmel hallgatta végig a műsort és őszinte lelkesedéssel ünnepelte a művészeiket Kecskemét ifjúsága hosszú évek során olyan intenzív zenekulturális nevelésben részesült, amely képessé teszi súlyos kamarazeneművek befogadására is. Gyermekeink viselkedése dokumentálta, hogy zenei műveltségük jól megalapozott, szeretik és értékelik a hallottakat A délutáni és esti hangversenyen Lukln László konferált a föle megszokott • kedves közvetlenséggel és szakértelemmel Pártos Guzi-mvny-iSEczE kavoly 14. A lengyel teste körül magasba csapott a golyóverte víz, de ő mit sem törődött vele, mint a megszállott szelte a vizet, néhány pillanat múlva kiugrott, s azonnal eltűnt a sziklák között Az altiszt dühösen vágta le a fegyvert. — Megmenekült —> sóhajtott fel Gazsó. A fedélzetről mindenkit a hajófenékre zavartak az altisztek. Néhány óra múlva egy kisebb spanyol helyen a hajó élelmet üzemanyagot vett fel. A partra senki sem mehetett kt.. Sőt, a hajófenékről sem jöhettek fel többé az újoncok, csak bizonyos meghatározott időben. Ekkor viszont nyüzsögtek körülöttük a fegyveres altisztek... * Másnap reggel engedélyt kaptak, hogy újra megnézhessék a napfelkeltét. Az altisztek jelenléte és vizsla tekintete azonban sokat rontott az előző napi illúzión. Mintha nem olyan szépek lennének a vörösszegélyű bárányfelhők, mint tegnap.., E pillanatban kétségbeesett kiáltás hasította át a levegőt: — Nicole!... Nicole!... Egy arab utas tűnt fel a fedélzeten, fiatal, francia származású 'eleségét kereste. — Nicole!.,-. Semmi válási. — Nicolel — az arab szinte sírt. Már senki sem nézte a napfelkeltet. Mindenki az arabra figyelt, de segíteni senki sem tudott. Bori» as alacsony-termetű jugoszláv Gazsó mellé somfordáit. — Az éjszaka rosszul voltam, ki kellett mennem — súgta. — A sötét folyosón két altiszt cipelt egy nőt... Az ellenkezett Az egyik altiszt a hölgy szájára tapasztotta hatalmas markát. Ha jól láttam, ez a szőke német volt. — Es? — súgta izgatottan Gazsó. — Nem tudok többet... En mentem tovább. — Ki volt a másik altiszt? — Nem tudom. Azonnal odamégy és jelented az esetet a parancsnoknak! — Nem!... Megölnék!... — Nicole! — hangzott kétség- beesetten közvetlenül mellettük, Borics elfordította fejét, Gazsó keze ökölbe szorult. A hajó legénysége hamarosan mindent átkutatott Az arab feleségét sehol sem találták. Reggeli után Gaasö félrehívta Bo rácsot. — Ide figyelj. Minden világos. Erőszakot követtek el rajta, utána, félve a következményektől, a tengerbe dobták. — Megragadta a jugoszláv gallérját. — Ha azonnal nem jelented, én magam mondom el, mi történt! — Ne! — kőnyörgött amaz. — Nagyon kérlek, ne tedd! Félek. Meg aztán... nem is biztos, hogy jól láttam... lehet, hogy tévedek ... Ne menj! Eh, gyáva kutya! — ordította Gazsó, és haragosan elsietett. Nem tudta figyelni á ritka természeti tüneményt; a repülő halakat sem. A korlátnak dőft egykedvűen szemlélte, amint azok harminc, őtven, sőt száz métert is szálltak a levegőben. Akkor élénkült fel, amikor megpillantotta Afrika partjait. Oran kikötője egyre közeledett. erm, a hajófenékben mindenki csomagolt Gazsé rá sem tudott nézni Boricsra, az viszont bocsánatkérő szemmel kereste tekintetét. .. A hajó csendben befutott a kikötőbe. Órán... Algéria egyik legnagyobb kikötője... A bennszülöttek ezt a hajét is izgatottan várták, mint valamennyit. Kíváncsian nyújtogattak nyakukat, szemlélve, must- rálgatva a gőzöst, felbecsülve, mit rejtegethet gyomrában. A bennszülöttek a dokkok között élnek, fabódékban, össze- eszkábált alkalmatosságokban. Foglalkozásuk nincs. Illetve azzal foglalkoznak, hogy a kikötőben sürögnek-forognak, próbálják megkeresni mindennapi betevő falatjaikat. Elvállalnak minden munkát. Rakodnak, ládákat, zsákokat hordanak, hajót tisztítanak, elegáns európai urak után cipelik azok bőröndjeit. Hivatalosan megállapított bérük nincs, mindenki annyit vet oda nekik, amennyit akar. S ök a legkisebb összeget is hálásan köszönik. .. ... Amikor a hajó fedélzetén megpillantották a légiósokat, csalódottan felmorajlották. Légiósokat szállító hajónál nem lehet keresni! Azokat felrakják autókaravánra, poggyászaikkal együtt, és Viszik tovább. Különben is; az idegenlégiós durva, goromba, nem gavallér. A légiós nem ad, inkább elvesz, jobb velük nem kezdeni! A rongyosruhájú bennszülöttek lassan szétszéledtek. Az újoncokat valóban autókaraván várta. Hamarosan feltuszkoltak mindenkit a kocsikra, majd a kocsioszlop szélsebesen megindult a város utcáim A járdákon lefátyolozott arcú arab nők siettek tova, maguk elé nézve. Tekintetüket a világért sem fordították volna másfelé. Itt-ott könnyű humuszos férfiak bámészkodtak a karaván után. Az utca szinte európainak tűnt Fényes üzletek, többemeletes házak sorakoztak egymás mellett. Néhol feltűnt egy-egy kerthelyiségszerű valami, ahol a pálmafák árnyékában fehérruhás európai urak és arab ültetvényesek oltották szomjukat Kívánságukra ventillátort is élővarázsolt a sűrűn hajlongó pincér, hogy még elviselhetőbb legyen a 45 fok. Az üzletemberek élénken tárgyaltaik, közben- közban nagyokat kacagtak. — Ilyenkor rengett a kövérebbek hája. A kocslkaraván mellett elegáns kocsik suhantak eL Mintha a luxuskocsik kiállítását rendezték volna meg Oránban. Gazso csak bámult jobbra-balra. Sohasem látott még ilyen autókat! Egyik éjfekete, nagy és kényelmes, a másik jóformájú, fürge és kicsi, a harmadik hosszú, nyitott, arab úrvezetője méllett csinos európai hölgy kacagott, a negyedik lefüggönyözött ablakai mögött Is látni lehetett a homlokát törölgető kövér kereskedőt A szemben jövő bordó kocsi ti zedm ásod perc alatt eltűnt szeme elől. Valami angol rendszámú lehetett... A legtöbb kocsi, persze, francia rendszámú, de akad itt bővén másfajta is. Oldálba lökte Vöröst. — Mit szólsz hozzá? — Világváros! S ezek a gyönyörű kocsik! (Folytatjuk,I
