Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

IMS. méretne ti & aid»! A személyzet! mánkéról, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdálkodásáról tárgyalt a kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság Hiúsági szövetkezetek alakultak a kalocsai Járásban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Kecskeméti Városi Bi­zottsága március 13-án, kedden ülést tartott. A végrehajtó bi­zottság megtárgyalta a személy­zeti munka tapasztalatairól ké­szült jelentést, továbbá a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gaz­dálkodásának egyes kérdéseit, valamint az 1962. évi tavaszi ünnepségek tervezetét. A személyzeti munka tapasz­talatairól készült jelentést a vb elfogadta, örömmel állapította meg, hogy a személyzeti mun­kát már nem övezi titokzatos­ság, az embereket egyre inkább a végzett munkájuk alapján íté­den a Bács-Kiskun megyei KI- SXÖV választmánya. A Cifra­palota dísztermében tartott ér­tekezleten Fodor Mária, a szer­vezési osztály vezetője elnökölt. Megnyitó szavai után Fekete László, a KISZÖV elnöke érté­kelte az elmúlt évi munkát, a kisipari szövetkezetek vezetőség­választásának tanulságait, vala­mint a lakosság igényeinek ki­elégítésében elért sikereket. Többek között elmondotta, hogy a megye szövetkezeti ipa­ra 26 millió forinttal termelt többet, mint 1960-ban. Az pedig külön is említést érdemel, hogy a termelésnövekedést döntőrészt javításokban és szolgáltatások­ban érték el. Vagyis a szocia­lista munkaverseny eredménye­ként, a végleges termelési ada­tok 120 millió forint javításról- 6zolgáltatásról vallanak. Értékelve a vezetőségválasztás tapasztalatait, részletesen szólt r tagság és a vezetőség kapcso­latában még meglevő hiányos­ságokról, a kollektív vezetés je­lentőségéről, az üzemi demok­rácia, az alapszabály szerinti működés fontosságáról, ami egyet jelent a közgyűlések rend­Március 13-án, kedden a me­gyei pártbizottság agitációs^ és propaganda osztálya számos tár­sadalmi aktivista részvételével értekezletet tartott. A tanácsko­zás részvevői elhatározták, hogy az agit.-prop osztály mellett tár­sadalmi munkásokból álló alosz­tályokat alakítanak. Létrejött az információs alosztály, melynek / vezetőjévé Miliasin Terézt, ^ a megyei népi ellenőrzési bizott­ság elnökhelyettesét választot­ták meg. Megalakult az agilá- ciós alosztály is. * A kecskeméti ■ járási Várl-véy- rehajlóbizottsúg tegnap tarlóit ülésén a falusi tömegpolitikai munka helyzetéről' és a járás ötéves kulturális programjáról tanácskozott A. tapasztalatok alapján elhatározták, hogy kü­lönösen nagy gondot fordítanak a tömegpolltikai munkában a termelőszövetkezeti parasztság egységének erősítésére. Ennek érdekében az áprilisban tartan­dó pártnapokon az egységes pa­raszti osztály létrejöttéről, ki­alakításának feladatairól tanács­koznak. * Megyeszerte az előre megha­tározott ütemterv szerint foly­nak a párttaggy ülések. amelye­ken a megyei pártbizottság no­vember 2-1 határozatának vég­rehajtásáról, a helyi adottságok, lehetőségek megfelelő hasznosí­tásáról, a termelőszövetkezetek megerősítéséről tanácskoznak. A taggyűléseket néhány nap múl­va valamennyi járásban és vá­rosban befejezak, lfk meg az üzemeikben is. A vb több határozatot hozott a sze­mélyzeti munka színvonalának további növelésére. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet helyzetét, gazdálkodá­sának tapasztalatait elemezve, a végrehajtó bizottság több fo­gyatékosságra hívta fel a figyel­met. Ezek közé tartozik, hogy elmulasztották a megfelelő el­lenőrzést és az önköltségmuta­tók alakulásának állandó figye­lemmel kísérését. Ennek az lett a következménye, hogy a ter­veket nem teljesítették, s a ter­vezettnél kevesebbet osztottak egy-egy munkaegységre. szeres megtartásával, a szövet­kezet tagjainak állandó tájékoz­tatásával, javaslatuk, bírálatuk figyelembevételével. Ezután Fodor Mária adott tá­jékoztatást a szocialista munka­verseny soronlevő feladatairól, s a szövetkezeti ipar sajátosságai között a szocialista brigádok mozgalmáról. Ebben az évben igen nagy feladatok állnak szö­vetkezeteink előtt — hangsú­lyozta —, teljesítésük azonban lehetséges, ha vezetőink jól hasznosítják a szocialista ver­senyben rejlő lehetőségeket. A beszámolók feletti vitában a választmány tizenöt tagja vett részt. Ezüstkalászos szövetkezeti gazdák (Tudósítónk írja:) Ezüstkalászos gazda tanfolyam záróvizsgája zajlott le a napok­ban' Kiskunfélegyházán, a Csó- lyosi úti iskolában. A tanfo­lyam hallgatói — húszán a Rá­kóczi, ketten a Bem és ugyan­csak ketten a Lenin. Tsz tagjai közül — Török Gábor, a városi tanács mezőgazdasági osztályá­nak főállattenyésztője szakmai irányításával jól elsajátították a tananyagot és Molnár Lajos is­kolaigazgató segítségévéi a köz­ismereti tantárgyakból is ered­ményesen felkészültek a vizs­gára. A beszámoló jól sikerült, s a tanfolyamon szerzett tudás biztosan hasznukra lesz a szö­vetkezeti gazdálkodásban. T, M. Március 15-1 ünnepségek megyénkben Március 14-én délután 6 óra­kor a KISZ megyei bizottsága Kecskeméten a Bányai Júlia Leánygimnáziumban 1848. már­cius 15 évfordulója alkalmából ifjúsági nagygyűlést rendez. — Megnyitót mond Tóth László, a Hazafias Népfront Kecskeméti Városi Bizottságának elnöke, az ünnepi beszédet pedig Borszéki Lajos, a megyei KlSZ-bizottság tálkára tartja. Az ünnepség után a kecskeméti irodalmi színpad, a Kecskeméti Hírős Együttes, az úttörő zenekar és egy Ifjúsági kórus ad műsort. Március 15-én délelőtt a KISZ megyei bizottsága és a népfront- bizottság megkoszorúzza a Kos- suth-szobrot és a városi tanács épületén elhelyezett Petőfi em­léktáblát. Megyeszene a K ISZ-szerveze- tek, valamint az általános és középiskolák rendezvényeken emlékeznek meg az 1848. már­cius 15-i eseményekről. Nagyobb- szabású ünnepség lesz még Kis­kőrösön Petőfi Sándor szülőhá­zánál és a Petőfi szobornál. Kedden a Kalocsai Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott, amelyen a pénzügyi osz­tály munkájáról, a cigányság helyzetének megjavításáról és egyéb ügyekről tárgyalt A vb tudomásul vette a megyei ta­nács vb egészségügyi osztályá­nak döntését, mely szerint az engedélyezte Orda® és Dunapa- taj községeknek a Kalocsai Já­A Központi Statisztikai Hiva­tal Bács-Kiskun megyei Igaz­gatósága — a korábbi évekhez hasonlóan — ez évben is szám­ba veszi a megye állatállomá­nyát. Az állatszámlálás a már­cius 14 és 15 közötti éjféli ál­lapotnak megfelelően történik. A számlálás teljeskörű és a szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh-, kecske-, bivaly-, szamár-, ösz­vér^ és a baromfiállományra, továbbá a méhcsaládok számá­ra terjed ki. rási Tüdőbeteggondozó Intézet« hez való csatolását Miskén 35 általános iskolai tanuló két hold, Dunapa tájon 40 általános iskolai tanuló más­fél hold, öregcsertő—'^orna- pusztán 14 általános iskolai ta­nuló egy hold területen, Falusi Ifjúsági Szövetkezetei alakított. A végrehajtó bizottság a műkö­dési engedélyt kiadta számukra. Az állami gazdaságok és vál­lalatok, valamint erdőgazdasá­gok állatállományát a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgató­sága, a termelőszövetkezetek közös állatállományának szám­bavételét a községi összeírás! megbízottak végzik, a háztáji» egyéni és kisegítő gazdaságok állatállományát pedig — ház­ról házra járva — számláló biz­tosok írják össze. Tekintettel arra. hogy az ál­latállomány lehető legpontosabb számbavétele — a helyi érdeke­ken túlmenően — fontos nép- gazdasági érdek, ezért szüksé­ges, hogy a megye lakossága az összeírás időtartama alatt az összeírásban részvevőiket mun­kájukban segítse, illetve támo­gassa. Az összeírás előrelátható idő­tartama március 15-tól 22-ig terjed; NAGYZÁSI MÄNIA Soltész Ferenc ta­nácselnök gondterhel­ten ráncolta a homlo­kát. — Ingyenes vénadás még nem volt Lajos- mdzsén, nincs tapaszta­latunk ilyesmi meg­szervezésében — mond­ta félhangosan gondol­kozva. — Nehezíti az agitációt, hogy innen sokan járnak Kecske­métre olyanok, akik ed­dig pénzért adtak vért A járási Vöröskereszt titkára, Hegedűs Emő- né feszülten figyelte a tanácselnök tépelódé- sét — Másutt is sikerült ingyenes' véradókat to­borozni — szólt közbe, és sorolta a községe­ket — pedig ezek is közel esnek Kecske­méthez. Megértették Emberségből mindenütt, hogy ez em­berbaráti és hazafias köte1 esség, mert hiszen a rászorulók is ingyen kapják az életmentő vént kórházainkban; — Hát ami azt illett, bízom én a község la­kosságában — élénkült fel a tanácselnök. — Én magam az elsők kö­zött adok vért és a község többi vezetője is vállalkozott erre. Minden embernek ér­deke, mert soha sem tudja, mikor lehet rá szüksége. Tavaly pél­dául több mint húsz lajosmizseá szülőnő éle­tét mentették meg vér­adással. — Ez az, amiről ne­künk beszélni kell —» szólalt meg a vörösfee­resztes titkár. — Az emberek szívére és eszére kell hatni, hi­szen, ha életmentésről van szó, mindenki kö­telességének ér2á, hogy segítsen. Próbáljuk is ki mindjárt A dobozü zemben ép­pen műszak vége volt. A munkások — nagy­részük nő — az egyik munkateremben gyűl­tek össze. A vöröske­resztes titkár arról be­szélt mi mindenre használják a vért a gyógyításban. Egy liter vér ezer forintba ke­rül az államnak. Na­ponta sok anya, cse­csemő, vagy szeren­csétlenül járt ember életét mentt meg a vér, ami ha egyszer is hi­ányozna, tragikus kö­vetkezményekkel ján­t»: Előkerültek az ingya- na* véradásra szóló jelentkezési ívek. Bris­ks László telepvezető írta alá elsőnek. Utána Józsa Dénesné, a köz­ségi nőtanács elnöke jelentkezett, majd jöt­tek sorban a többiek: Mizsej Józsefné, Sza­bó Pétemé, Kecskemé­ti Mihályné, Präger Györgyné és mások. .A háziipari szövetke­zetnél megismétlődött a jelenet. A vöröske- resztes titkár elégedet­ten búcsúzott. — Vi­szontlátásra március 19-én, a lajoKmizse! véradó napom Nagy Ottó HtyUM tudn Amikor Kókai Ferké­nek egy hónap alatt harmadízben volt már három találatosa a lot­tón, suttogni kezdtek a faluban. Hogy a Kókai Ferkó így... hogy a Kókai Ferkó ügy... hogy alighanem van va­lakije a szerencsekerék körül... sőt, számos hí­ve akadt annak a nézet­nek is amely tudni vél­te, hogy Kókai Ferkó magával az ördöggel cimborái... Hogy ez a cimboraság miként ter­mi meg hétről hétre a szeren cseSzámókat, vagy legalább Is azok közül hármat, azt biztosan senki sem tudta, de hogy megtenni az tény, és emiatt ménkű nagy volt az irigység. Kiváltképp Faliszek, ez a negyven év körüli agglegény sápadozott miatta, akiről mindmáig tartotta magát az a hie­delem, hogy minden lé­tező dologhoz ért a vi­lágon. Tud főzni, mos­ni, hajat vágni, ért a cipészeihez, szabósághoz, költészethez: beszél oro­szul, németül, angolul és arabusul; konyít va­lamicskét fűhöz és fá­hoz, valamint az össze;; szputnyikokhoz; csinál fából vaskarikát és lyu­kas lábasból benzinmo­tort, épít házat, fest táj­képet, ugrani, futni ná­la a környéken senki jobban nem tud, e ha kedve támad — hát fél kézzel kiemeli helyéből a községi hídmérleget. Szóval zseni, csak ép­pen a lottón nem tudott még nyerni egy megve­szekedett fillért sem, pe­dig valósággal betege lett már a nyerési vágy­nak. Annál is inkább, mert a környéken mindenki­nek volt már legalább egy kéttalálatosa, csak neki, Faliszeknek nem, s ő maga sem tudja, mit nem adott volna érte, ha egyszer, csak egyet­len egyszer is megtiszte­li legalább egy tízes erejéig a szerencse. De nem tisztelte meg, Egy tízes erejéig sem. Pedig — meg kell hagyni — az ügy érde­kében Faliszek mindent megpróbált. Megjátszot­ta életének fontosabb dátumait, végigpróbálta a házszámokat, ketté vágta Zrínyi kirohaná­sát és a mohácsi vész idejét, evett nyavalya­gyökeret és szagolt fir- nájszt, lefekvés után számolt százig, majd egészen ezerig, de szá­mok helyett szamárral álmodott (s ez ráadásul álmában még faron is rúgta!), megköndöste a szelvényt, ráfújt a toli­ra, visszatartotta a lé­legzetét és csinált huza­tot, sőt a szelvények ki­töltése előtt egybe-más- ba bele is nyúlt, de hiá­ba. Faliszekre fütyült a lottó, az összes nyerő­számokkal együtt. Ekkor támadt az az ötlete, hogy beszél Ró­káival. Nős, beszélt is, csak­hogy Kókai a szemébe nevetett, mondván, nincs őneki semilyen titka, módszere, kitölti a szel­vényt ahogy az éppen eszébe jut — Az lehetetlen — csóválta a fejét Faliszek és a töméntelen szel­vényre gondolt, amelye­ken mindmáig hiába kí­sértette a szerencsét. Egy hét múlva me­gint csak nyomába sze­gődött Kókainak, mert hogy egyre biztosabbra vette: a hétről hétre is­métlődő három találatok mögött titok lappang, — Idefigyelj, Ferkó — mondotta ezúttal neki. — Van nekem öt vá­lasztási malacom ... Ha megmondod, miként csi­nálod a dolgot, az öt malac közül egy a tiéd! Kókai megint csak ne­vetett. De aztán feltá­madt benne az ördög és azt mondta: — Behunyt szemmel rábökök a szelvényre ötször és az így kivá­lasztott számokkal ját­szom ... Faliszek elámult. Hogy ez micsoda egyszerű! Hogy ez eddig neki nem jutott eszébe! Hazarohant, vásárolt tíz szelvényt és ötven- szer bökött. Aztán várt Egyre türeünetlenetoibffi. Pénteken délelőtt tíz órakor már nem bírta tovább az egyedüllétet, fogott egy zsákot, bele­dugott egyet az öt vá­lasztási malac közül és meg sem állt Kókai Ferkó házáig. — Itt a malac — mondta, s Kókai kezébe nyomta a slvalkodó jó­szágot. — Úgyis megté­rül... Igaz? — Hát,;, — hangzott a diplomatikus válasz, majd kiderül! Tizenegy­kor a nyertes számokat, bemondja a rádió! No, be is mondta, s az is kiviláglott tüstént, hogy hiába a tíz szel­vény, meg az ötven bö­kés! Mert Fali székhez ezúttal is mostoha volt a szerencse! — És te — nézett kérdőn, kiguvadt sze­mekkel Faliszek Kókai- ra— te most !* nyertél» ugye? — Hogyne — vigyor­gott rá Kókai — egy választási malacot... És már nem is bánta» hogy a héten elfelejtett lottózni, «. i i Napirenden a munkaverseny Ülést tartott a KISZÖV választmánya Kibővített ülést tartott ked­Allcstszámlálás megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom