Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

1 etiM 196*. !r»íre?iic 1. (sOtortdk SEREGSZEMLE ELOT1 EMBEREK A BIDO\ libben az évben elkészül a nagy befogadóképességű, kor­szerű művelődési otthon Tiszakécskén. (Pásztor Zoltán felv.) Angyal Jáno6. a művelődési ház igazgatója szívesen és sze­retettel beszél terveiről. Arról, hogy kulturális seregszemlére készülőidnek. Április 8-án lesz a körzeti bemutató, de előtte itthon is szeretnének közönség elé állni, megismertetni műso­rukat ^ hazaiakkal. — Lelkesedésből nincs hiány — büszkélkedik. — A művelő­dési ház csoportjaival együtt a Tiszakécsked Permetezőgépgyár legékesebben igényes témavá­lasztásuk bizonyítja. Tehetséges fiatal szavalójuk — Szabó Mag­da, az Építőipari Ktez dolgo­zója — József Attila, Puskin verseivel, a fotoszakkör tagjai Felszabadult 15 esztendő Kécs- kén című íényképanyaggal, a fúvószenekar mozgalmi dalok­kal, indulókkal, a szimfonikus zenekar tagjai többek között Erkel: Hunyadi László nyitá­nyával, Bartók: Este a széke­lőknél című műyével készül­nek a seregszemlére. Az utóbbi érdekessége, hogy Batka László kecskeméti pedagógus, az együt­tes karmestere, hangszerelte át zenekarra. Beszélgetésünk során felszín­re kerültek a panaszok, nehéz­ségek is. — Hadd mondtam él a leg­fájóbbat — néz rám szomorúan Angyal János. — Évtizedes, ereelményekben gazdag múlt áll táncosaink mögött. Ismerik, sze­retik őket még a község ha­tárain túl is. És most szét­bomlás fenyegeti a csoportot. A táncoktatót Kalocsára helyez­ték, mert szerződtetéséhez az új lendeletek értelmében nin­csenek meg a feltételeink. Ki sínyli ezt meg legjobban? A termelőszövetkezetek, az állami gazdaság és a művelődési ház lelkes fiataljai! Kár lenne a táncosokat is az énekkaréhoz hasonló sorsra jut­tatni, akik több sikeres fellé­pés után szóródtak széjjel. Ezért a község értelmiségi dol­gozói, a pedagógusok is felelő­sek. Többet kellett volna tö­rődniük a lakosság kulturális igényeivel, patronálni, buzdíta­ni a külterületen élőket is. A tanács vezetői pedig biztosan találnának megoldást táncokta­tó biztosítására. A fiatalok megérdemelnék a segítséget. Annál is inkább, mert céltalan lustálkodás, lcocs- mázás helyett hasznos és szép művészeti munkával töltik sza­bad estéiket Tiszakécskén. V. Ze. Szovjet film Űítuzilka tanai karcsú, sötétszőke, barna­szemű kislány Csővári Zsuzsan­na. Tizenkilenc éves. A duna- tetétleni Rákóczi Tsz tagja. Ta­valy Ó$Z óta tanul Solton, a mezőgazdasági technikum kihe­lyezeti tagozatán. Most jár az első osztályba. Zsuzsika menyasszony. Vőle­génye két év múlva szerel le a katonaságtól. Addig is, hogy az idő hasznosan teljék, szorgal­masan tanul. Legjobban a fizi­kát és a matematikát kedveli. De nincs hadilábon a szaktár­gyakkal sem. Mivel a szövetke­zetben még• nem kezdődött meg a munka, otthon jut elég ideje a tanulásra. Napjait okosan osztja be. Hol a könyveket ve­szi elő, hol pedig édesanyjának segil a háztartásban, a főzésben. Ez utóbbi ugyan nem „tan­tárgy”, de a kislánynak — plá­ne. ha menyasszony — illik tud ni azt is... Arra a kérdésre) hogy mi a célja a tanulással, Zsuzsika így válaszol; — Szeretek a mezőgazdaság­ban dolgozni. Ut nőttem fel a faluban, itt lesz nekem jó he­lyem ezután is. Amit leginkább kedvelek, az a szőlőtermesztés. Ezt csináltam édesanyámmal ta­valy is. A szőlőtermesztésben kellenek a szakemberek. Idővel talán én is azzá válhatok... Munkája és a tanulás mellett szeret kötni és horgolni. A hím­zést is kedveli. Üj otthonuk dí­szítésére jó néhány kézimunka- térítőt, szekrénycsíkot, falvédő­WXWflOOOOOOOOI Szerkesztői üzenetek Kecskemét, nolsokihegyl lakosok­kal közöljük, hogy a posta kéré­süket nem tudja teljesíteni, mert e szakmai továbbképzés, szabadsá­g olás fa egyéb körülmények a kéz- esltők munkahelyeinek változtatá­sát teszik szükségessé Nincs azon­ban kizárva, hogy a későbbiek fo­lyamán Ismét a kért kézbesítő fog fcarUletükbea szolgálatút teljesíteni, készített már. Nehéz eldönteni, melyik a legszebb. Zsuzsika tehát nem fecsérll el idejét haszontalanul, Okoian gyümölcsözteti fiatal éveit. Amit a technikumban tanul, a szö­vetkezet munkájában fog kama­tozni. A horgolást, hímzést sem. bánta meg, hogy elkezdte. Né­hány év múlva mint képzett szakemberrel és házias feleség­gel találkozhatunk vele ismét K. A. Egy nagy .építkezési trösztöt felszámolnak! igazgatóját. Buli- gin mérnököt Kelet-Szibériába küldik és megbízzák a Szever- naja folyót átszelő hatalmas híd építésének vezetésével. Buligin megérkezik a tajgára, a Szevemaja folyóhoz, ahol majd az új híd magasodik büsz­kén a víz felett. Szibéria fejlő­dése az építkezés meggyorsítá­A hídépítési munkálatok ha­ladnak, a híd egyre növekszik, és Buligin a pillérek lerakásá­hoz elrendeli az alaoszigetek anyagának leszűrését a folyóba. Ennek a munkának se vége, se hossza. A Szevemaja. mint egy feneketlen hordó, elnyelj a sok odahordott földet és viszi a tá­voli óceánba. Közben Buligin- nak kitűnő ötlete támad az ....»“»■— lA I'rU ,» . 'ml., sát követeli, de a zord északi természet mindig újabb és újabb akadályt gördít az épí­tők elé. Az emberek kelletlenül, lelkesedés nélkül dolgoznak, mert Buligin nem kérdezi meg a véleményüket, csak »elren­del«. Hatalom, akinek nem le­het ellentmondani. Tökéletesítik a mezőgazdasági gépeket. (Várnai György rajza) építkezés leegyszerűsítésére és meggyorsítására. Elgondolása az, hogy a folyó jégpáncélján von­tassák be traktorokkal a pillér­palástot és daruk segítségével emeljék be helyére. A nagysze­rű terv Orlovot is lelkesíti, de Buligin,, megijedve saját elgon­dolásának merészségétől, meg tiltja a keresztülvitelét. A fő­mérnök Buligin és a miiiisztc rfum tiltakozása ellenére hoz zálát a munkálatokhoz és o több tonna súlyú pillérpalást vt sikerrel beemelik. A Szevemaja folyón megkez­dődik a jégzajlás. Óriási jég­tömbök úsznak nagy dübörgés­sel a folyón, a híd középső eza kaszát fenyegetik, amely még nincs befejezve és csak ideigle­nes pilléreken nyugszik. Vajon kibírja-e a híd ezt a rettentő nyomást? Alig múlt el néhánv hőnap, és a Szevemaja folyó feletti hídon átrobog az első vonat. És ezen­túl évszázadokon át, éjjel-nap­pal újabb és újabb szerelvé­nyek haladnak maid a távoli szibériai folyó felett ívelő hí­don. amelyet az emberi bátor­ság és hősiesség emelt MONDD MEG A NEVED — MEGMONDOM KI VAGY — Farsangi értelmező naptár — Mondd meg a neved, meg­* • mondom, ki vágy! Csak utána kell nézni egy kicsit a ke­resztnevek eredetének, s máris minden kiderül. Két példa en­nek bizonyítására: Barátom, aki Ipoly névre hall­gat, talán a mai napig sem tud­ja, hogy neve görög eredetű és magyarra lefordítva lóoldozót, azaz pontosabban: lókötőt je­lent. Ha tudná, talán már ré­gen lemondott volna kivételes­nek hitt nevéről. BORBÁLA nevű ismerősöm sem tudta eddig, hogy latin ere­detű 'neve annyit jelent, mint szakállas. Amióta megtudta, gyakrabban látom gondterhelt arccal a tükör előtt, s míg az­előtt félévenként ha eljárt a kozmetikushoz, ma — szánté hetes vendég a szépség boszor­kánykonyhájában. Nos, böngészgetve a kereszt­nevek eredetét, elkészítettem farsangi névnapi naptáramat — tanulságul és okulásként. Nem­csak azoknak, akik a sors sze­szélye folytán már viselői ennek vagy annak a névnek, hanem a leendő kismamáknak is: jól gondolják meg a dolgot, mielőtt nevet választanak gyermekük­nek! ALBIN. Ógermán név. Elő­kelő barátot jelent. Ügy látszik, az ógermánoknál még divatban volt az ilyesmi. Ma, nálunk... Nem, mintha nálunk ma nem lennének barátok... Csak éppen az előkelőség sántít iá esi t. De barát — az van. Legalábbis a nős férfiak szerint: Albinok még minden mennyiségben találha­tók. ÁBEL. A közelmúltban, ja­nuár 20-án ünnepeltük a nap­tár szerint az összes Ábeleket, akik eddig nyilván mindenre gondoltak, csak éppen arra nem, hogy héber eredetű nevük hiú­ságot jelent. Remélhetőleg, ezek után — ennek tudatában — sze­rényebbek lesznek Ami — vall­juk be őszintén — nem is olyan ártalmas dolog. Még azok szá­mára sem, akiket a sors kifür­készhetetlen akaratából, más néven illetnek. ESZTER. Héber eredetű név és csillagot jelent. Fényesen ra­gyogó csillagot, altit már mesz- sziről illik észrevenni és kö­szöntenl. Tovább azonban nem érdemes kísérletezni vele — sajnos, ez személyes tapaszta­lat Hideg, akár a csillagok. Vagy a sztárok — a nagyközön­ség számára. Elérhetetlenek. GIZELLA. Ugyancsak óger­mán specialitás. Jelentése: os­tor. Abban a régmúlt időben is csípősek lehettek már a nők. Legalábbis a nyelvült. Akárcsak manapság. Különben nem fog­lalták volna — minden bizony- nyál a férfiak, kellő figyelmez­tetés gyanánt! — még névbe is eme korántsem dicséretes tulaj­donságot JÓZSEF. Ne sértődienék meg a Józsefek, de a szó héber je­lentése: vakarcs. No, persze tu­dom, hogy tiltakoznak vala­mennyien, hogy ők... hogy úgy mondjam... Kérem, ne nekem nyújtsák be tiltakozó jegyzékü­ket. Ebben én illetéktelen va­gyok! IRÉN. Azt hiszem, ez a gö­rög szó a legkedvesebb ma min­den jószándékú ember számára Magyarul annyit jelent: béke. Ami azonban az eddig megis­mert Irén nevű hölgyeket illeti.. hogy úgy mondjam: egy kicsit mintha hadilábon állnának eme követésre méltó tulajdonsággal. Már ami a házibékét illeti... MÓZES. Egyiptomi eredetű szó. Magyarul: vízből kihúzott. Hogy miért pottyant a vízbe az első Mózes, Én csak arról tudok. hogy az én Mózes barátomnál pontosan fordítva áll a dolog, ö most pottyant a vízbe. Tegnap nősült... TAMÁS. Bevallom, magam sem tudtam eddig, hogy minden Tamás — iker. Magyarra for­dítva a héber nevet — legalább­is ez derül ki. Hogy én soha nem láttam még olyan ikreket, ahol mindkét felet Tamásnak hívták volna? Ez csak az én járatlanságomat bizonyítja. — Olyan Tamással azonban már gyakran találkoztam, aki taniás- kodva hallgatta a szóbeszédei: feleségét az egyik hivatalbeli kollégával látták a presszóban. Mert ilyen ugyebár nálunk soha nem fordulhat elő!? VILMA. Nagyon szelíd és szemérmetes teremtés lehetett az első ógermán Vilma, ha a védő szóval azonosították. Arról azonban már egyetlen értelmező szótár sem beszél, hogy mit is kellett az ógermán Vilmáknál: olyan fenemód védelmezniük. Egy dolgot biztosan nem. Bizo­nyítja az a tény. hogy ma is jó néhány Ids Vilma szaladgál a földön. Akkor pedig? De tovább nem is folytatom. Azt hiszem, kellőképpen felhív­tam embertársaim figyelmét, hogy a jövőben kellőképpen vá­lasszák meg gyermekük nevét. Amíg nem késő! Amíg nem súg­nak öswze a hátuk mögött áz emberek, p, p. és a földművesszövetkezet KlSZ-fiataljai is beneveztek. A seregszemlén színjátszóinkon, táncosainkon kívül szimfonikus és fúvószenekarunk, valamint fotoszakkörünk indul. Múlt év­ben csak a néni táncosoknak sikerült bejutni a legjobbak közé, az idén s többié^ sem akarnak lemaradni. Hogy ez mennyire igaz, azt Tiszakécske nem tartozik a világ- legzajosabb, legforgalma­sabb helységei közé. Egyszerű, dolgos emberek lakják, akik mindennél többre becsülik a se­rény munkát, s utána a jól megérdemelt pihenést. A fiatal­ság azonban nem szívesen ma­rad otthon. Munka, tanuláá után estéről estére megtölti a művelődési házat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom