Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

IMS. március 1. csfitfirtSS 5 Koszöntiük a földmüvesszovetkezetek megyei küldöttértekezletét . Becsület bérfi?etés a ZIM-ben K özei 114 ezer főnyi tagság Icépviséletében ma délelőtt kezdi meg tanácskozását Kecskeméten, megyénk föld- müvesszövetkezeteinek küldöttértekezlete. A SZÖVOSZ V. kongresszusát megelőző, a helyi és a megyei eredményeket összegező, a további feladatokat meghatározó küldöttgyűlé­seit olyan kérdésekről lesz szó, mint a falusi lakosság áru­ellátása, a termeltetés és felvásárlás helyzete, a termelőszö­vetkezetek segítése, szakcsoportok és társulások gazdasági tevékenységének sokoldalú támogatása, a szövetkezetpolitikai és szervezési munka megjavítása. AM egyénk földművesszövetlcezeteinek nem kell szégyen- 'kezniök, amikor az elmúlt négy esztendőben végzett működésükről, eredményeikről esik szó. Lépést tartva a la­kosság vásárlóerejének, igényeinek növekedésével ma már olyan szövetkezeti boltokat, önkiszolgáló és önkiválasztó rész­legeket, sőt áruházakat találhatunk megyénk községeiben, amelyek megállják a helyűidet nemcsak forgalomban, de kul­turáltságban, választékban is bármelyik városi üzlethez vi­szonyítva.' A falu és a város közötti különbségek megszün­tetésében nagy szerepe van a szövetkezeti kereskedelemnek és a földmű vesszővé tkezetek sokoldalú tevékenységének. Szá­mottevő az a segítség is, amelyet a földművesszövetkezetek, a szakcsoportok és társulások létrehozásához, megerősödésé­hez nyújtottak és nyújtanak. Az egyre javuló munka mellett még meglevő hiányosságok feltárása, a szövetkezeti tagság aktivitásának növelése, az irányítás és ellenőrzés színvonalá­nak állandó fejlesztése — újabb erőforrásokat jelentenek a földviüpesszövetkezeti mozgalomban, a szövetkezetek éle­tében^ K öszöntjük a földművesszövetkezetek küldötteinek me­gyei tanácskozását, s kívánjuk, hogy munkájuk újabb sikereket eredményezzen az elkövetkező esztendőkre. Szol- , gólja a földművesszövetkezeti, mozgalom egész megyénk la­kosságának további előrehaladását, gazdasági, politikai, kul­turális célkitűzéseinek valóraváltását. Nyolcvanezer forint jutalom a legjobbaknak Meghirdették a fiatalok mezőgazdasági versenyét A ZIM Kecskeméti Gyaregy- •( ségébeu Zablahoczki Pál mű' ' vezető, országgyűlési képviselő műhelyéből indult el ez a kez­deményezés. Az üzemrész párt- csoport-bizalmija, Bogasov Ger­gely, és a két szakszervezeti bi­zalmi, Tapodi Lajos és Soröli István azzal állítottak be az üzemi pártszervezet titkárához, hogy segítsen nekik meghonosí­tani a becsület-bérfizetést a tisztítőműhelyben, mert ez a huszonhatíagú szocialista címet elnyert brigád kívánsága. A párttitkár nyomban felkereste az igazgatót, Zolnai Imre elv­társat, aki a szakszervezet ve­zetőjével egyetértésben engedé­lyezte az új bérfizetést. Ez min­den zökkenő nélkül, simán le­bonyolódott, A kezdeményezés < viszont nagy visszhangra és kö- í vetőkre talált. Pogány Károlyt, 1' az öntöde főművezetőiét még '/ aznap az öntödei szocialista bri­gád címért küzdők arra kér­ték, hogy járja ki, miszerint ők is ilyen formában vehessék fel fizetésüket. A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Bóes-Kiskun me­gyei Bizottsága, a MEDOSZ megyéi elnökségei az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatósá­ga, a megyei tanács mezőgazda­sági osztálya és a Gépállomások Megyei Igazgatósága — az. or­szágos versennyel párhuzamo­san — meghirdette a mezőgaz­daságban doigozó fiatalok 1962. évi megyei versenyét. A verseny célja a második ötéves tea-v- idei feladatainak elősegítése, a helyi adottságok és lehetőségek hasznosítása, a növénytermesztés és az állatte­nyésztés hozamainak gyarapí­tása. A KISZ megyei bizottságá­nak felhívása nyomán szé­leskörű szervező és felvilá­gosító munka indult meg a megyében annak érdekében, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemekben dolgozó fiatalok, a munkacsapa­tok és brigádok minél nagyobb számban nevezzenek be a ku­korica- és cukorrépatermesztésá, a silózási, a zöldség-, valamint a szőlő-. és gyümölcstermeszté­si. továbbá a jószágtenyésztési versenybe. A traktorosok pedig vezessék be a gépek két mű­szakban való üzemeltetését és teljesítsék túl az előirányzato­kat. A verseny győzteseit az előző évekhez hasonlóan az idén is jutalmazzák; Külön díjazzák az országos verseny legjobbjait és külön a megyei verseny győz­teseit. Fiataljaink tavalv az orszá­gos versenyben 18, a me­gyei versenyben pedig 23 helyezést szereztek. Az. idén a tavalyi 61 ezer < fo­rinttal szemben 80 ezer forin­tot fordítanak a megyei ver­seny jutalmazására. A termelőszövetkezeti dolgoz zók versenyében a kukoricater­mesztő. a silózó brigádok, a ba­romfi- és sertéstenyésztők, a tehenészek, valamint a trakto­rosok országom helyezettjein kívül hatezer forint pénzjutalmat kapnak a 30 mázsás kukon- - catermeszi&i mozgalom győztesei, továbbá hatezer forintot a zöldségtermesztés­ben jó eredményt elérő munkacsapatok és hatezer forintot a szőlő- és gyű* mölcstelcpítesben kitűnő brigádok. Az állami gazdaságok fiatal­jainak versenyében az exportra .termelő brigádok tagjait, a Icu- korieaternieszlő és a silózó bri­gádok legjobbjait, a kiváló ba­romfitenyésztőket és traktoroso­kat, a gépállomásokon pedig a legjobb traktorosokat és kom- bájnosokat jutalmazzák meg. A KISZ-bizottságok és az alapszervezetek már megyeszer- te megkezdték a fiatalok mun- kaversenyénak szervezését. Ezekben a napokban az ifjúsági szervezetek a verseny feltételeit és a terméshozamok növelésének módszereit KlSZ-taggyűlése- ken, azonkívül különböző aktívaértekezleteken vitat­ják meg az érdekeltekkel. E tanácskozásokon igein sok KISZ-en kívüli fiatal és szá­mos mezőgazdasági szakember is részt vesz. Az eddigi tapasz­talatok szerint a verseny iránt igen nagy az érdeklődés és elő­reláthatóan az idén az előző évinél sokkal több -.termelőszö­vetkezeti fiatal, állami gazda­sági és gépállomási dolgozó nevez be a növénytermesztők, az állattenyésztők, a silózó bri­gádok és a traktorosok nemes vetélkedésébe. Nagy József Vezess baleset nélkül versenymozgalmat indító meg­beszélésre hívja össze a magán- használatú gépkocsivezetőket és motorkerékpárosokat a megyei rendőrkapitányság kecskeméti közlekedést és gépjárműveket ellenőrző csoportja. Az ankét időpontja vasárnap, március 4- én délelőtt 9 óra, helye: a kecs­keméti Bányai Júlia Leánygim­názium díszterme. A versenymozgalom feltételei­nek megbeszélését KRESZ-elő- adás és filmvetítés előzi meg. A járművezetők megjelenésére a rendőrhatóság éppen ezért kü­lön felhívja a figyelmet, szövetkezeti gazdálkodás néhán; időszerű kérdésével is. Igen örvendetes, hogy az őt éves tervről szóló előadáséi nemcsak az országos, hanem f megyei, sőt a helyi vonatkozási feladatokat, tennivalókat ii megemlítették. A helyi szükség létnek megfelelően foglalkozta! növénytermesztési, állattenyész­tési, illetve üzemszervezési kér­désekkel is. Valamennyi tél tanfolyamon megtárgyalták 9 termelőszövetkezetek munka- szervezési és jövedelemelosztási tapasztalatait és a vita alapján az anyagi érdekeltség növelésé­nek lehetőségeit, és a premizá­lás különböző formáit.. A téli tanfolyamok tapasar,­n talata azt mutatja, hogy a szövetkezeti útra tért dolgozó parasztság egyre nagyobb töme­gei érdeklődnek a tanulás iránt. A tanfolyamok gyarapították a részvevők politikai ismeretei t, szakmai tudását és elősegítet­ték, hogy az idei feladatokat eredményesebben végezzék el. Sokan elmondották a tanfolyam részvevői közül, hogy igen hasz­nosnak tartják a tanulást és azt kérték — amit mi szívesen tel­jesítünk —, hogy a pártbizott­ság a jövőben is szervezze meg az oktatásnak esst a formáját. A téli tanfolyamok elhintet­ték a magot, amelynek termése- a szövetkezeti gazdálkodás ered­ményesebbé válásával egyben agitációs és propagandamun­kánk hatékonyságának: is mu­tatója lesz. A gitációs és propaganda- ** munkánk egyik legfonto­sabb napi feladata, hogy a dol­gozók legszélesebb létegeivel megismertesse az SZKP XXII. kongresszusának anyagát, előse­gítse az ott elhangzott útmuta­tások hasznosítását. Ennék ér­dekében a kommunisták és a pártonkívüli aktivisták nap mint nap választ adnak a dolgozók kérdésedre, megmagyarázzák, milyen új tételekkel gazdagítot­ta a XXII. kongresszus a mar­xizmus—len inizmus tanításait, milyen visszahúzó erők gátolták régebben a Szovjetunióban a kommunista építőmunkét, me­lyek korunk legégetőbb kérdé­sei és milyen tanulságokat von­hatunk le a magunk tevékeny­ségére a politikai, a gazdasági és a társadalmi életben. Járá­sunkban a pártoktatás különbö­ző tanfolyamain közel 1200 hall­gató tanulmányozza ak SZKP XXII. kongresszusának anyagát. Ismertettük a kongresszus je­lentőségét különböző rendezvé­nyeken, pártnapokon, aktívákon és taggyűléseken is. Ezt a célt szolgálta járásunkban a 15 he­lyen megszervezett téli tanfo­lyam, melynek előadásait együt­tesen közei 5000 részvevő hall­gatta meg. M őst második alkalommal " * rendeztük meg a téli tan­folyamokat. Tapasztalataink sze­rint ezek a rövid, kéthetes tan­folyamok igen eredményesek voltak. Az előadásokat buda­pesti üzemek küldöttei tartották meg és ilyen módon a téli tan­folyamoknak. munkás—paraszt- találkozó jellege is volt. Ismer­tették a nemzetközi helyzet ese­ményeit, az SZKP XXII. kong­resszusának anyagát és vázolták népgazdaságunk második ötéves tervének legfontosabb célkitűzé­seit, azonkívül foglalkoztak a Csánki Ottéf a kalocsai járási párt- bizottság osztályvezetője Asszonyok a termel5si i vetkezetheti 4kik becsülettel helytállnak a munkában — Hogy dolgozataik az asszo­nyok ebben a tsz-ben? — kér­deztük a császártöltési Felsza­badulás Termelőszövetkezet el­nökétől. — Nagyon szorgalmasak — válaszolta. — A növényápolás­ban például nyugodtan mond­ható, hogy különb munkát vé­geznek, mint a férfiak. Itt van például a hármas számú üzem­egységünk. Ezen a részlegen öt- venen dolgoznak, közöttük har­minc nő. Versenyt a férfiakkal Negyven hold paprika, száz- kilencven hold kukorica, tizenöt hold burgonya volt többek kö­zött rájuk bízva. Ezt még 29 hold burgonyával megtoldották, amit köztesként a gyümöl­csösbe vetettek. Öfc. érték el az elmúlt évben mindénből a leg­magasabb termésátlagokat. Pap­rikából és kukoricából két má­zsával, burgonyából négy má­zsával termeltek többet holdan­ként. Tizenöt holdon pedig új- burgonyit termeltek, amit má­gusban értékesítettünk igen jó áron. Eddig ért mondókájábán az elnök, amikor belépett a tsz­Gondatianság miatt kilencezer forintos kár és háromhőnapi börtön . A társadalmi tulajdon gondat­lan megrongálásával elkövetett bűntett miatt vonta > felelősség­re a bajai járásbíróság Velin István hercegszántói tsz-gazdát. Nevezett fogatosként dolgozik a tsz-ben. Még a múlt év októ-' bérében az egyik hajnalon két- fogatu lovaskqcsival élindult a szövetkezet , lóistállójától, hogy a tejet összeszedje. Elindulás előtt — noha még'sötét volt — elmulasztott lámpát venni a kocsira. Hanyagságának az lett a következménye, hogy a vasúti átjárónál a vonat vezetője nem vette észre a kivilágítatlan jár­művet és fűtötte. Az egyik ló a helyszínen megdöglött, a mási­kat lábtörése miatt kellett vágó­hídra vinni. Az okozott kár kö­rülbelül kilencezer forint. Velin Istvánt a bíróság jog­erősen’ háromhónapi felfüggesz­tett börtönre ítélte. irodába Walter Menyhértné, a brigád egyik tagja. Megragad­tuk az alkalmat, s tőle érdek­lődtünk tovább a brigád mun­kájáról — Nem sók beszélni való van arról — hárította el először kér­déseinket Waltemé. — Én nem is tudok róla mit mondaná. Dol­gozunk és kész! — Hogyan tud eleget tenni a tsz-ben is és a családjában is kötelességének? — Két gyermekem van — ol­dódott meg most már az asz- szony nyelve. — A kislányom tíz, a fiacskám hároméves. Do­logidőben reggel négy árakor kelek. Először á házkörüli teen­dőket látom el, hat óráig pedig a gyermekeket is felöltöztetem, s ennivalót készítek nekik. A fiúcskát a kislány viszi a böl­csődébe, majd megy ő is az is­kolába. A brigád ugyanis ko­rábban, hatkor indul a munká­ba. A „kétnyelvűu brigád <— Vidám, dolgos társaság a mienk, különösen az asszonyok. De hát ez természetes — teszi hozzá huncutkásan. Nótázunk. tréfálkozunk, de arra nagyon vigyázunk, hogy meg ne sért­sünk senkit sem. Mert „két nyelvű” brigád a mienk — né­met és magyai'. De nagyon jól megértj üli egymást. Anyanyél- vünk különbözősége inkább a virtuskodást váltja ki belőlünk. Ilyenkar két részre ősziünk és versenyre kelünk: kik végeznek több, jobb munkát. Hol a né­met, hol a magyar anyanyel­vűek a győzteseik. — Jut idejük a háztáji meg­művelésére 7 — Délután íiégy óráig va­gyunk a földeken és s szombati nap Is mindig szabad. Nyolc­száz négyszögöl háztájim van, amelyen burgonyát és kukori­cát termelünk. Férjeim ugyaas az Útfenntartó Vállalatnál dol­gozik, de azért ő is segít. Két sertést hizlalunk, ebből egyet szerződésre. Hidaltam harminc libát, húsz kacsát is, ezenkívül van harminc tyúkom, s összese» nyolcszáz tojást adtam le a szö­vetkezet tervének teljesítésére* Egy kellemes nyári élmény — Mi a legkellemesebb nyárt emléke? — A tsz tagságával éra is vol­tam három napig Balatonon. Jártunk Siófokon, Füreden, Ti­hanyban. Nagyon szép kirándu­lás volt, minden évben elmen­nék, ha lehetne. — És ilyenkor télen van-e munka? — Brigádunk dohánysimítás- sal foglalkozik, de ezzel végez­tünk már. Ez azonban nem gá- . tolja, hogy naponta ne találkoz­zunk. Kézimunkázni járnak az asszonyok egymáshoz. Én a ka­locsai hímzést szeretem csinálni a legjobban, nagyon szépen dí­szíti a lakást. A legtöbb háztá­jiban van két-három birka, s annak a gyapját fanjuk, majd oulóvereket kötünk belőle a gyermekeknek, meg férjeinknek. — Most már azonban megyek, mert vacsorát kelj főznöm — búcsúzott tőlünk Waltemé, a harmadik üzemegység brigád- iának egyik tagja, akinek sza­vai nyomén megelevenedett, előttünk a szövetkezet asszo­nyainak dolgos élete. • Waltemé szavaiból azonban kicsendült valami, ha nem te beszélt róla. Végezték a do~ hánysimítóssal, s egy darabig , nincs munkájuk, pedig szívesen dolgoznának. Valamilyen segéd­üzemág létrehozásával. minden NVonnyal ezen is lehetne segí­teni. Nagy Ottó A féli tanfolyamok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom