Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-07 / 31. szám
19«2. február X szerda Képzőművészklub Kecskeméten ílf szinttel gazdagodott Kecskémét. A Gáspár András utcában, a Képzőművészeti Alap volt képcsarnokának helyén február 4-én, vasárnap megnyílt a megye képzőművészednek klubja. Régi törekvések, vágyak megvalósulását jelenti ez a szó: — képzőművészek klubja. A klub vezetője, Udvardy Gyula festőművész lelkesen vázolta a jövő terveit. — Ide függönyt teszünk, a falakat is átfestetjük, hozunk még szobrokat, egyszóval mindent elkövetünk, hogy barátságós, vonzó helyiséggel várjuk képzőművészeinket A szobát, a szép modem berendezést a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Képzőművészek Szövetsége közösen bocsátotta rendelkezésükre. A helyiség, igaz, nem a legnagyobb, egy rádió vagy televízió is elkelne, de miután Kecskeméten ez idáig ilyen intézmény nem működött — kezdetnek nagyszerűen megfelel. A klub terveiről, célkitűzéseiről beszélgetett a megnyitóra összegyűlt Képzőművészek egy csoportja és a pártoló vendégek: Imre Gábor szobrász- művész. Faluhelyi József. Pro- hászka József. Kiss J. Zoltán, Bozsó János, Palkó József festőművészek, Egri. László képtárvezető, Fuchs József tanár. — Jó tolna a híres budapesti Fészek-klub mintájára kialakítani itt az életet — közölték vágyukat egyhangúlag a művészek. — Hetenként három alkalommal összejövünk, meghívjuk a kecskeméti művésztelep lakóit is és közösen megvitatjuk, megbeszéljük a festészet szakmai problémáit, a különböző irányzatok, hatások szerepét, de a legaktuálisabb Az énekesnő hazatér ROMÁN FILM Nehéz és szép feladatra vállalkozott a rovtán filmgyártás, amikor elhatározta, hogy méltó emléket állít Hariclea Hartulari pet Silvia Popovici, fiatal román színésznő alakítja. Nemcsak ragyogó színészi játékot nyújt, hanem maradéktalanul megoldja társadalmi, politikai kérdéseket is. Udvardy Gyula elmondta, hogy a helyiségben kisebb grafikai kiállításokat is terveznek. A szakmai viták elmélyítéséhez kisfilmek vetítésével. szakkönyvtárral. különféle külföldi és magyar folyóiratokkal járulnak hozzá. Egri László a képzőművészeik nagyon régi kívánságának adott kifejezést. — Talán most módot találunk arra is, hogy összegyűjt- sük a valaha Kecskeméten tartózkodó elismert magyar festók alkotásait. Lassan felépül a szálloda és a Kecskemétre érkező turistáknak nem tudunk semmi képzőművészeti vonatkozású nevezetességet, képtárat mutatni. Egymás után vetődtek fel a jobbnál jobb javaslatok, elképzelések. Látszott érződött, hogy a képzőművészeik örülnek klubjuknak és nem csupán szórakozási lehetőségként könyvelték eL Megszületett elindult útján egy sokat ígérő, új szövetség. Ha az alakuló, első gyűlés tüze nem hamvad ki. hanem éltető erővel világít továbbra is, akkor nyugodtan elmondhatjuk: — a képzőművészek klubja hasznos, eredményes törekvés^ nek bizonyult megyénk kulturális életében. V. Zs. Darcléenak, a világhírű énekesnőnek. Nemes volt a feladat, a megoldás pedig méltó ahhoz, akinek az emlékére a film készült. Pontos kutatásokon alapuló munkát végzett Constantin Cirjan s Tőnél fíristea forgatókönyvíró, hogy megismerje hősnője életét. Nem akartak érzelmes életrajzot írni, sem szentimentális szerelmi történetet. Ügy döntöttek, hogy könyvük az énekhang harcának és dicsőségének regénye lesz. A történet egy törékeny fiatal asszony életéről beszél, aki csodálatos hangjával meghódította a világot, aki gyenge vállán egy rosszul sikerült házasság, hazája uralkodó osztályának közönye, az érvényesülésért való küzdelem nehéz terheit hordozta. Ez a gyenge, kicsi asszony képes volt arra, hogy mindent feláldozzon a művészetért, hazája zenekultúrájának megteremtéséért. Hartulari a legnagyobb nyomorban és elkeseredésében hagyta el hazáját, hogy Párizsba menjen tanulni. Elválik férjétől és csak gyermekének és művészetének él. Végigjárja az érvényesülés nehéz, buktatókkal teli útját, a nemzetközi zenei élet számtalan eseménye kapcsolódik a nevéhez. Ez a név sokat mond a nagyvilágban, de hordozója magányos és boldogtalan. Egyszer találkozik mindössze a szerelemmel és az is futó boldogságot hoz csak a számára. Élete alkonyán azonban eléri amiért küzdött, megalakul a bukaresti nemzeti opera. A történet szép és emberi. A film kiállítást!, színezése pazar. Kiváló énekesek tolmácsolásában szebbnél szebb operarészletek csendülnek fel. A címszereazt a feladatot, amff prózai színésznek énekes alakításában vállalnia kell Negyven játékfilm készül az idén Kínában A Kínai Népköztársaságban 1962-ben 40 játékfilmet 10 rajzfilmet 10 egész estét betöltő dokumentumfilmet mintegy 100 kulturális és ismeretterjesztő filmet valamint 500 híradót és kisfilmet forgatnak Ezenfelül egyes vidékeken helyi jellegű filmhíradók is készülnek. Már a múlt évben megkezdték az első kínai sztereoszkópikus (három dimenziós) szélesvásznú „ A varázsló csodálatos útja” című film forgatását amely rövidesen befejezésre ke- rüL A Kínai Népköztársaságban 3 ezer mozi van, ezeknek az elmúlt évben 3 és íélmilliárd látogatója volt ŐNQDVÁftf MIW.ÖS (testit 3«. Holnap benézhetne Ide a bárba. Este itt lennék, örömmel megvendégelném. Hiszen... nem sértődik meg, ugye... ez a legkevesebb, amit viszonzásként- ugye, adhatok a fáradságért — Semmiség az egész !— tiltakozott a fiú — csak annyiból áll, hogy megkérdezem. Igazán nem fáradság. Bejövök szívesen. Mikor lenne a legalkalmasabb? — Délután háromkor megfelel. Délután én sem dolgozom, zárva vannak a hivatalok. — Kiküldetésben van itt, Erdőslakon? — I... igen. Huzamosabb időre. A Képzőművészeti Alapnál dolgozóm. — Festő? — Nem! — mondta Horváth és elpirult — Ügynök vagyok. A festők munkáira keresek megrendeléseket. Meg ... szó van arról, hogy egy kiállítást is rendeznénk itt... Ha eljön holnap és érdekli, szívesen megmutatom a kollekciót. Vannak közte rémek pikáns képek is... Ebben a pillanatban mindenét odaadta volna, ha kéri tőle a fiú. Boldog volt, az örömtől sugárzott az arca, hogy ez ilyen nagyszerűen sikerült. Jobban, mint álmában is gondolni merte volna. Kohókőműves. Éppen annál a kohónál, amelyet néki fel kell robbantania. Remek. Ez a sors keze, amely figyelmezteti: „Itt van az alkalom, ne szalaszd el! Fogd meg ezt a fiút és állítsd oéljaid szolgálatába!” — Iszik még valamit? — Köszönöm. Most már igazán nem. — Egy konyakocskát még... — Jó. De igazán csak egyet! Azt is elfogyasztották, a fiú támolyogva kelt fel az asztaltól. —■ Be sem mutatkoztam: Simon István a nevem. — örvendek. Tehát holnap!— — Igen. Délután hat órakor. — Nagyszerű! Akkor meg is vacsorázhatunk. Ki kísérte az utcára, s kint is maradt fedetlen fővel, jó sokáig Nézte a csillagokat, megrésze- gülve járkált fel s alá a Bükk Hotel előtt. Álomszerűnek tűnt előtte minden. Újra, meg újra lepergette emlékezetében az eseményeket Kedve lett volna nyomban a postára rohanni, táviratozni Rosenak, jöjjön azonnal, segítsen kidolgozni a végrehajtási tervet, mert az eszköz már megvan. — Nem! — Felrohant a szobájába — Magam hajtom végre! Megmutatom Rosenak és Körnemek, hogy mire vagyok Megyei festőművész hi állítása, nyílik Budapesten A Képcsarnok Vállalat rendezésében február 10-én Budapesten. a Derkovits Gyula-teremben ünnepélyes keretek kozótt nvilik mea Diószegi Balázs kiskunhalasi festSműv&z faatlf- tá.aa Megnyitó beszédet mond dr. Bodnár Éva, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos kuta- 1 tója. Diószegi Balázs Édesanyám című szénrajza. VARÁZSLAT E magányos alkony halk Ölén a kis szoba homállyal telik, barna árnyak suhannak elém. De már hallom, kedves, lépteid. Benyitsz: csillogni kezd a váza, a képkeret, a tükör, szekrény« valami tündért varázsra száz alakban felvillan a Fény, Non értem én bűvköröd ttkdfc csak ámultak aranycslllagom, csipke-álmok, káprázó csodák nyílnak sugárvetd n[]«Sim Csilláron gyémánt-lepke a fény« bronzhajadon szikrázik, rezeg, szemeld kék csillagában —- én míg boldog káprázva elveszek. takács Mfkléa képes! Ez a fiú az én szerzeményem. Kizárólagosan jó megfigyelő készségemnek tudható be, hogy felfedeztem. Ugyanígy végrehajtom majd a többit is. Magam alá gyűröm, a hatalmamba kerítem, rabszolgámmá teszem és akkor majd azt csinál, amit én parancsolok neki. Elhelyezi a pokolgépet a kohó falában. Megteszi. Egészen biztos, hogy megteszi. Tudatlanul is meg fogja tenni és a dicsőség az enyém lesz. Tízezer dollár... Svájci klinika! Istenem! Egész éjjel töprengett, forgolódott az ágyon. Hol a fiú. majd Rose, Elza és Körner jelentek meg előtte. Tervezett, gondolkodott, kidolgozott lépésről lépésre mindent. Kimondhatatlanul soká jött el a reggel és örökkévalóságnak tűnt amíg este lett Egész nap ki sem mozdult a szállodából, szívta az erős cigarettákat, az egyiket eldobta, a másikat meggyujtotta Hat óra után néhány perccel határtalan izgalommal ment le a bárba. Az is egy évtizednek tűnt, amíg a harmadik emeletről a földszintre ért. Hátha nem lesz ott a fiú! Vagy, még ami rosszabb: talál egy Szabó Zoltán nevű, vele egykorú fiatalembert, s esetleg magával hozza... Természetesen tovább kell magyarázkodnia, újabb akadály, amely tervei útjába kerülhet. Számolt mindennel, reszketett a keze, amikor a kilincsre tette. Benyitott. Simon István már ott ült. _ Eg yedül. Látszott rajta, hogy Idegesen várakozik. Horváth hozzá sietett, mind a két kézéi nyújtotta. — Bocsásson meg! Néhány percet késtem. Váratlanul akadt egy kis dolgom. Ügy-e, nem várakozik régóta? Hat órában egyeztünk meg. — Negyedórája vagyok itt — mondta a fiú, most tökéletesen józan volt, csak megtört arca« véres szemed mutatták az éjszakai lumpolást. — Én meg korábban jöttem... — Van valami jó híre számomra? — kérdezte Horváth« és meg sem várta a fiú válaszát — megiszunk egy konyakot? — Sajnos — mondta Simon —J semmi újat nem tudok. Többektől is érdeklődtem, de hát egy ilyen nagy gyárban... — Hányán dolgoznak összesen az erdőslaki kohászati művekben? — kérdezte hirtelen Horváth, és intett a pincérnek, miközben észrevétlen mozdulattal bekapcsolta a belső zsebébe rejtett parányi magnetofont A fiú gyanútlanul válaszolt: — Körülbelül harmincezren. — Óriási! — Horváth ámuldo- zott. — Valóban hatalmas! Egy egész gyárváros. Ekkora üzemben és ennyi ember között nehéz mesterség lesz megtalálni az én unokaöcsémet, de úgy-e, maga azért nem adja fel a reményt, és továbbra is segít nekem? — Természetesen. Remélem, meg is találjuk... (Folytatjuk^
