Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-07 / 31. szám

IMS. febmür 1, t «MM Balesetvédelmi ankét a Növényvédő Állomáson A Kecskeméti Kertészeti Tech­nikum huszonnyolc negyedéves hallgatója a napokban ellátoga­tott Tassra, a megyei Növény­védő Állomásra. Az egésznapos tanulmányi kirándulás során Tóth János, az állomás főagro- nómusa tájékoztatta őket a nö­vényvédelmi intézmény brigád­jainak munkájáról, s az agronó- musok zárszolgálati tevékenysé­géről. Bessenyei Béla műszaki vezető az állomás különböző nö­vényvédelmi gépeit mutatta meg nekik, s ismertette azok műkö­dését. A továbbiak során a labora­tóriumi munkát tanulmányozták a gyakorlati életbe nemsokára kikerülő diákok, s végül kerté­szeti szakfilmeket tekintettek meg. Ugyancsak a Növényvédő Ál­lomáson a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növényvédelmi Szol­gálatának és a Balesetvédelmi Főosztálynak a rendezésében balesetvédelmi ankétot rendeztek a napokban. A főosztály bal­esetvédelmi főelőadója nyomaté­kosan felhívta a részvevők fi­gyelmét a balesetek elhárításá­nak fontosságára. Előadását hat rövid oktatófilm bemutatása kö­vette, amelyek meggyőzően tu­datosították, hogy a — nem egy­szer halálos — baleseteket az italozás és a nemtörődömség okozza a mezőgazdaságban is. A körültekintően megresnde­Új művelődési autó a tanyai lakosság szolgálatában A megyei könyvtár különös gondot fordít a tanyavilág kul­turális ellátására. Célkitűzését hűen tükrözi a februári tema­tika összeállítása is. amely a mezőgazdasági könyvhét sikerét igyekszik előmozditani. A me­gyei könyvtár a rendelkezésére álló két művelődési autóval — a februári könyvhónap kereté­ben — a termelőszövetkezete­ket és a tanyai iskolákat ke­resi fel. hogy filmvetítéssel, könyvkölcsönzéssel és mezőgaz­dasági tárgyú ismeretterjesztő előadásokkal emelje az érdek­lődők általános műveltségének színvonalát. Februárban a két művelődési autó 34 külterületi központba Műemlék? Nem szeretnék stílusvitába bocsátkozni azzal, aki elhatá­rozta, hogy Baján a Béke tér és az Eötvös tér sarkán levő köz­ismert „Fischer alapítványi ház”-at eredeti formájába visz- sza kell állítani. Nem tartom magamat túlzot­tan hozzáértőnek, de azt hajlan­dó vagyok minden fórum előtt kijelenteni, hogy ez a szépnek régen sem mondható ház, most csúnyább, mint valaha volt. Ez pedig azért következett be, mert az eddigi sötétebbröl — a tér többi házához hasonló színétől el­térően — fehérre mázottatták. E ház földszintjén szép üzletek elfogadható portálokkal, kira­katokkal hívták, csalogatták a vevőket. Nos, a mindenáron mű­emlékké alakítók ezeket a por­tálokat bravúros húzással el­tűntették és korszerűtlenítették — legalábbis kívülről — az üz­leteket. Ez történt a Fischer házzal... Félő azonban, hogy hasonló sorsra jutnak a többi régi eme­letes bajai házak is, hiszen pél­dául a szemközti régi posta épü­lete szinte kívánkozik arra. hogy visszaállítsák a földszinti részeit, eredeti formájába. Ak- hor pedig a nemrégen elkészült gyönyörű divatáruház, a cipő­bolt és a többi üzlet kirakata is „életveszélyben” van.., Amint szemléltem az átalakí­tott Fischer házat, az jutott az eszembe, milyen jó dolguk is van egyeseknek. Azon törhetik a fejüket, mit lehetne átalakí­tani úgy, hogy az lehetőleg a népgazdaságnak több százezer forintiába kerüljön? Merthogy az ilyenféle átalakításnak ma ■már semmi értelme nincs, az biztos. Tudom, hogy e néhány sor megírása után az átkok egész sora száll majd felém. De ezt vállalom. Higgyék el, nem va­gyok én műemlékellenes, csak az értelmetlenségnek és a pa­zarlásoknak, a felesleges átala­kításoknak vagyok az esküdt el­lensége. Mezei István látogat el és a korszerű mező- gazdaság előnyeit valamint a legújabb agrotechnikai eljárá­sok módszereit ismertetik a me­gyei szakemberek. A gazdag programból csak néhány címet említünk: Nagyüzemi sertéste­nyésztés, Nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermelés, A szarvas­marha-tenyésztés előnyei. A ter­melőszövetkezetek jövedelemel­osztása, Az öntözéses gazdálko­dás, A baromfitenyésztés stb. 1961. december 21-én a Mű­velődésügyi Minisztériumtól a megyei könyvtár kapott egy 10 személyes lengyel gyártmányú mikrobuszt. Eddig — a két mű­velődési autóval a berendezé­sen kívül — csak egy előadót tudtak kivinni az adott terület­re. Ezzel szemben az új autó­busz közbeiktatásával a gépi és egyéb technikai felszerelések mellett három-négy más sze­replőt is tudnak szállítani. Az ismeretterjesztő előadáso­kat a témakörrel kapcsolatos kisfilmakkel kötik össze. Ezen­kívül játékfilmeket is vetítenek. Az új autóbusz február kö­zepén kezdi meg működését me­gyénkben. A tervezet szerint a kecskeméti, a kiskőrösi, a du- navecsei és a kiskunfélegyházi járásban látja el feladatát. A másik két művelődési autó pe­dig a megye többi iárásában elégíti ki a tanyavilág kultu­rális igényeit. A művelődési autók által megtartott rendezvényeken ja­nuárban mintegy háromezren vettek részt. A múlt évben pe­dig közel 25 ezer tanyai pa­raszt művelődését segítették elő. B. S. zertt, s rendkívül hasznos anké­tem az állomás háromhetes nö­vényvédelmi tanfolyamán részt vett termelőszövetkezeti gazdák is jelen voltak. Szűcs József muse A pártoktatási tanfolyamok vezetői számára február 6-án, kedden a kecskeméti járási párt- bizottság összevont propagan­dista tanácskozást rendezett. Az értekezleten Hámori József tar­tott előadást A kommunizmus építésének programja címmel. A kiskunhalasi járás pSrt- alapszervezeteinek titkárai szá­mára február 5-én. hétfőn öt­napos tanfolyam kezdődött Kunfehértói Állami Gazdaság­ban. A tanfolyamon, amelyen a járási pártbizottság vezetői tar­tanak előadásokat, az újjává­lasztott pártvezetőségek felada­tait és soron következő tenni­valóit tanulmányozzák a rész­vevők. Az első előadást a veze­tés elvi és gyakorlati kérdései­ről Bilekov Pál, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke tartotta meg a tanfolyamon. ■ A kiskőrösi járás termelőszö­vetkezeteiben a pártái apszerve- zetek taggyűlésen tárgyalták meg a zárszámadó közgyűlés elő­készítését. Különösen ■ eredmé­nyes volt a császártöltési Kos­suth, valamint a fülöpszállási Szőlőskert Termelőszövetkezetek, továbbá a soltvadkerti Haladás Tszcs pártalapszervezetének tag­gyűlése, amelyen számos Javas­lat hangzott el a helyi adottsá­gok megfelelő hasznosítására és a közös gazdaság további meg­erősítésére. Február 6-án, kedden Kiskő­rösön a kultúrház tanácstermé­ben a járási pártbizottság kibő­vített ülést tartott Az értekez­leten a nők helyzetéről tanács­koztak, ■ Megyeszerte egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a téli tanfolyamok iránt Kiskunfél­egyházán hat termelőszövetke­zetben szervezték meg a téli tan­folyamokat és azokon a XXII. kongresszusról szóló előadásokat több mint hétszáz termelőszö­vetkezeti gazda hallgatta meg Munkásmozgalmi, helytörténeti kiadványok, irodalmi műsorok a Bajai Tóth Kálmán Irodalmi Társaság programjában Az utóbbi időben egyre tága­sabb helyet foglalt el Baja kul­turális életében a Tóth Kálmán Társaság. A vidéíki városka csendjében felébresztették az irodalmi érdeklődést, bebizonyí­tották, hogy a fővárostól távol is lehet kialakítani lelkes iro­dalmi életet: — akarat és szív, dolga az egész. Értékes kutatómunkájuk ered­ményeként elkészült Baja mun­kásmozgalmi múltjának adatait tartalmazó kiadvány, melynek megjelentetését a munkásmoz­galmi intézet vállalta. Készen áll már a bajai levél­tár bibliográfiája — Baja kéz­iratos helytörténeti forrásai — címmel, amely a város történe­tének feltárásához adna segít­séget. összeállították a város történelmi, társadalmi múltjá­val foglalkozó érdekes anyagok gyűjteményét — csak éppen pénz hiányában nem kerülhet sor a kiadásukra. Jelenleg Martinovics Ignácról, a magyar jakobinusok vezéré­ről, — aki Baján is töltött egy­két esztendőt — készítenek do­kumentumszerű összeállítást. Meghitt, baráti kapcsolatot te­remtettek az irodalmi színpa­dokkal. Segítenek kiválasztani, összeállítani a műsorokat, meg­írják az összekötő szövegeket. Nem feledkeztek meg a távo­labb eső tanyák, termelőszövet­kezetek lakóiról sem. Az irodal­mi színpadok és a társaság tag­jai rendszeresen adnak elő iro­dalmi műsorokat a járás külön­böző területein. A széleskörű tevékenység után­pótlást kíván. A társaság tagjai elhatározták, hogy a Bajai Gyap­júszövetgyárban új irodalmi színpadot szerveznek. Tervük valóravál tásához már hozzáfog­tak, reméljük, a közeljövőben hírt adhatunk az új irodalmi színpad nyilvános bemutatkozá­sáról. V. Zs. Harmincezer csibét nevelnek A bácsalmási tsz-közi ba­romfitelepen az idén mintegy 30 000 csibét nevelnek fel el­adásra 3000 darab rántanivaló csirkét már értékesítettek. Gyűjtik a szőlővesszőt A Bajai Állami Gazdaság vas­kút! üzemegységében van me­gyénk legnagyobb — mintegy 100 holdas — szőlőalanyvessző telepe. A 6—8 méterre megnőtt vesszők begyűjtését megkezdték a gazdaságban. A munkát több mint százhu­szan végzik. A kötöttebb tala­jokon hasmáit szőlőalanyokat darabolják, kötegelik, részben saját használatra, másrészt pedig a társgazdaságok számára. Az idén körülbelül egymillió szőlő- vesszőt szállítanak innen az or­szág különböző gazdaságaiba. A KARRIERISTA Vajon honnan táj a szélT... (Endrődi István rajza.) A Uolta is Barátom.', a fiatal köl­tő megkért: vigyem ma­gammal egyik riport- utamra, hadd lássa, a falvakban milyen az élet, aminek a tempóját az íróasztal mellett bi­zony bajosan lehet el­képzelni. Gyerünk — s másnap kora reggel már benn is ültünk az autóban. A költő látható érdek­lődéssel figyelte a tá­jat. Észrevehető volt raj­ta, hogy „tömi magába”, élménnyé rend feszerezi a látnivalót. Minden más megszűnt számára; azt hiszem, ha íelrez- zentem elmélyüléséből, hirtelen nem tudta vol­na megmondani, hogy pizsama van-e rajta, vagy téli, utcai öltözék. Mire Bátyára értünk, teljesen „átszellemült”. Valószínűles megvolt már benne a költői ha­sonmása mindannak, amit látott, egyszóval: nem egy versnek a mag­ját elvetette magában, s az volt egyedüli gondja, hogy később miképpen szedi majd csengő so­rokba a gazdagnak ígérkező termést A bátyai Haladás Ter­melőszövetkezetben a látottak, hallottak csak fokozták a hatást, — s mire délután háromne­gyed háromra visszaér­keztünk Kalocsára, ba­rátom a fejebúbjáig be volt borítva az ihlettel. Nem is szólt hozzám, — ha én szóltam neki, nem hallotta meg. A késői ebédre is csak úgy jött az étterem­be velem és Pistával, a gépkocsivezetőnkkel, hogy alaposan megráz­tam a vállát: „Ébredj fel he, a testet is kell táplálni!” Étkezés után — már kifelé menet — fejéhez kapott a költő: — Jaj, a kalapom! Ott hagytam az asztalnál. A kalap azonban nem volt iménti helyünkön. Viszont nem vihette el senki, mert rajtunk kí­vül más nem tartózko­dott az étteremben. Va­rázslat tüntette el? Barátommal még az asztal alá is benéztünk, — de a kalap sehoL Ekkor imposztor gép­kocsivezetőnkre pillán, tottam, aki kacsintással adta tudtomul, hogy ne keressem a kalapot, mi­vel az az 6 fején van. A költő is megadóan Pistára tekintett, de nem vette észre, hogy főfedője annak a ko­bakján díszük. Nem is­merte meg a saját ka­lapját Végül kijelen­tette; — Most jut eszembe, be sem hoztam a kala­pot — Ügy emlékszünk, hogy behoztad — mond­tuk neki. — A, nem — ellenke­zett. — A kalap a kocsi­ban maradt A kalap azonban nem ▼olt ott sem. — Ahá, tudjátok hol hagytam? Bátyán, a termelőszövetkezetben. Igen, most már emlék­szem, az irodában S fo­gasra akasztottam. Gépkocsivezetőnk mindjárt ajánlkozott, hogy elmegy érte, — én meg nyomban tanácsol­tam a költőnek, hogy ad­dig gyalogoljunk el a város egyik intézményé­hez, ott is láthat ta­nulhat valamit Útközben még Mpoty- tyant belőle a kétely: — Te, én úgy emlék­szem, hogy hazulról ha- jadonfőtt indultam út­nak. — Nem, nem, kalap volt a fejeden — állí­tottam. — Biztosan meglesz Bátyán? — A nyakam teszem rá — feleltem magabiz­tosan. — Nem lopják el? — Ki van zárva. Ná­lunk a lopás már ritka, mint a fehér holló. Egy óra múlva tér­tünk vissza a gépkocsi­hoz, s Pista (aki termé­szetesen lépést sem tett a kalapért) ezzel a me­sével nyújtotta át ba­rátunknak a főfedöjét: — Egy kerékpáros szövetkezeti gazda már hozta, útközben talál­koztam vele. A költő oda volt a lel­kesedéstől. Ilyen nagy­szerű emberek élnek fa. lun! — hajtogatta. S váltig erősíthette, hogy az esetet megörökíti egyik versében. Nem világosítottam fel, hogy beugrattuk, hi­szen Arany János ars poétikája szerint is nem a valót, hanem annak égi mását írja mag a költő. S különben is hiszem, hogy ha a kalap csak­ugyan ott maradt volna a szövetkezeti irodában, minden úgy történik, ahogy a gépkocsivezető füllentette. Tarján István

Next

/
Oldalképek
Tartalom