Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-25 / 47. szám
I «Mal IMS. február SS. Négyszemközt Raevius ezredessel... Beszélgetés Révay József íróval A regény mindig tükör. Ha belenézünk, megpillantjuk az alkotót, megismerjük vágvait. gondolatait, egyéniségét... Rae- vius ezredes nemcsak az ókori Rómát mutatta be olvasóinak — Ónmagát tárja fel előttünk: a kiváló tudóst, a r.agvművélt- Fégű embert, a dúsgazdag fantáziájú írót Ez talán a titka Révay József népszerűségének. Csodálatos tájakra, az ókor Tr.cw’erű vili gába vezeti olvasóit, de ez a világ korszerűségében hiteles mondanivalóra, ‘artalma a ma emberhez is szól. — Igen, — s7örerie le felte- vésiin.Vct Révay József -— az ókor ti rsg r< alma. az akkori emberek életformára, érzései izgalmas kéndóirikérit álltak előttem, amit fokról fokra sikorüü me» feű epem. Kl einte kizárólag tudományos alapon foglalkoztatott. IBI9-ben a Közok+atásfievi Nénbizt osság a középidőiéi ügyosztály vezetésével bízott meg, ezért a Horthy rendszerben megfosztottak tanári állá somtól. Nem adtam fel a reményt Keres+em a mód iát, hogyan lehet élni. továbbtervezn’ és alkotni ... lassan lénésen- ként ment, de sikerült. Így fedeztem fél az írás nyújtotta korlátlan lekefdséeeket. e- Milyen élmények, elgondolások Járultak hozzá az ókori történelem életrehlvásáhozt — Az ókor nagy tudósainak munkái, római tartózkodásom tapasztalatai, emlékei pontos adatokkal gazdagították jsme- neteimet. A sok szép emlék, nagyszerű élmény beragyogta megszínesítette, élettel fölötte meg ezt a halott világot. Adni szerettem volna másoknak Is a bennem kavargó érzésekből, gondolatokból Jó magam ebben a világban éltem, bolyongtam. Elhatároztam tehát, hogy hidat verek, kapcsolatot teremtek a ma és a régmúlt embere között. Olyan formában, hogy az hasznos, tanulságos, és érdekes legven. m Szeretnénk haTUml valamit • terv drót, — Két regény megírását tűztem magam élé. Egyik — A kis táncosnő — az ifjúság számára készül, és az ókori borostyán- kereskedelmet ábrázolja. A Földi fény témája Juliánus császár élete, halálának körülményei. •- Mihez fűződik életének leg' szebb, legkedvesebb emléket — Életem egyetlen célja az ókor igazi értékeinek, tartalmának feltárása, ismertetése. Egyéni életem, örömeim összefüggnek alkotásaim sorsával. Legnagyobb boldogságot az Ég? jel megjelenésekor éreztem. Nem is csoda. Tizenegy évi munkám eredméóve volt... — Beszéljünk egy Idegit a kortársakról. Mit tart róluk,, különösen azokról, akik szintén az ókorból választják témáikat? — Nagyszerű íróink vannak, főleg a fiatalok között Olyanok mint Galabárdi Zoltán, Galambos Lakig és sorolhatnám még a tehetséges fiatal prózaírókat. Előttük a jövő, csak érniük kell még... Két író művét ismerem, akik szintén az ókor „kincseiből” merítettek' Kovái Lőrinc és Hegedűs Géza. Kovái Három tri- Hunusa mint írói alkotás szép. de távol van az ókori hitelességtől, igazságtól. Hegedűs Géza Előíáték a hőskölteményhez — című munkáia szintén a valóságot hamisítja meg, amikor egy mondvacsinált ötlet közép- nontjába állítja a fiatal Ver-gi- bust. Valóban nem elég csak a régmúlt idők varázsának, híres császárok, hadvezérek legendás alakiának szeret ete. Fontos történelmi, éle+rairi ismeretekre van szükség ahhoz, hogy olyan valóságos közelségbe kerüljenek az olvasóval, mint Révay József regényeinek hősed. A kecskemétiek híis7Íkéfc lehetnek arra, hogy itt született, innét indult és vissza is tér időnként megpihenni, emlékezni Révay Józsiéi. A Raevius ezredes utazása, Tűzfolyam. az Aranygyűrű, a Párduc, az Égi jel fróia már 81 éves. És még mindig frissen él benne az ífiúkori elhatározás: — élni, továbbtervezni és alkotnál Vadas Zsuzsa Szlnkron’zált Játékfilmek a televízióban A televízió közönsége márciusban több jelentős külföldi és magyar filmet lát majd a képernyőn. Előadják az Adna és társnőt című olasz filmet. Korda Sándor Rembrandt élete című filmjét, Chopin ifjúsága című lengyel produkciót. A magyar filmek közül a Két félidő a pokolban, a Nem ér a nevem kerül a nézők elé és vásárt.ap délelőtt reprízaöásban mutatja be a televízió a Ludas Matyit. A távolabbi hetek filmprogramja is gazdagnak ígérkezik. Vetítik majd a Békét az érkezőnek című nagysikerű új szovjet filmalkotást, az amerikai változatban elkészített Robid Hood című nagy játékfilmet, az Isko- latár.sak voltunk című nyugatnémet, s a Trió című angol fii met. Az olasz filmek közül bemutatják: Kár, hogy csapodár„ Sophia Lorennel és De Sicával A fehér sejk, a Séta, valimint az öt szegény egy autóban című filmeket. A televízió műsorra tűri az üj barázdát szánt az eke című Solohov regényéből készült háromrészes filmet. A legújabb magyar filmek közül szerepei a tv műsorén a Májusi fagy, a Felmegyek a miniszterhez és a Megszállottak. Az amerikai produkciókból bemutatják Reinhardt híres, régi filmjét, a Szentivánéji álmot Mickey Rooney-val és Doktor Ehrlich kísérletei című filmet a Sál varsa« feltalálásáról. A tefaivírió a külföldi filmek nagy részét, ez évben mintegy negyvenet, szinkronizálva mutatja be. Eltűnnek a fehér foltok... A megye! tanács művelődési osztályán született meg először az a gondolat: — el kellene tüntetni a megye színházi „fehér foltjait”. Ott is kellene színházi előadásokat tartani, ahol eddig tényleg még a madár sem járt Január 21-én tartották az első előadást, amikor He- tényegyházán bemutatták a Sevillai borbólvt. Ezután sorra következtek azok a kis falvak, települések, ahol eddig még sbha nem szerepeltek hivatásos művészek. La- dánvh'-ne, Béesa. Páhi. Helvéciái Állami Gazdaság, Csengőd. Fülönszállás. Fülönháza. Farta. Avasegvháza. Pirié, Nvárlőrinc. Jászszentlászló, Kiskunmaisa és Knnbaracs. A tapasztalat azt bizonvít- ja, hogv lelkesedésből, ünneplésből nem volt hiány. Megható szeretettel, szíves ven déri áfással vették körül a színház művészeit, alig akarták elengedni őket. A határtalan érdeklődésre vall. how a hétszáz lakosú ta- nvaközuont — Fülöphára — művelődési otthona zsúfolásig megtelt, több mint háromszázan gvűltek össze. Akadt kivétel is. Hartán például alig voltak többen száznál, máris a szereplő- gárda név véleked’k — érdemes volt megtartani ezeket az előadásokat. — Két községet — Heténvegvháza. Fü- lönház* _ rendé. íálh»1mek tartottak meg. A többi helveken — ahol megismerték, megszerették művészetüket. — pedig Ismét váriák őket. Ahogy azt búesúzáskor közvetlen szavakkal már elmondták: — Látogassanak Ide máskor Is. szerezzenek nekünk mée sok ilyen szép, értéken estét ▼. Za. Szűrő az ablakon — allergiások védelmére A chicagói Wesley Memorial Hospital orvosai olyan szűrőberendezés kidolgozásán fáradoznak. amely az ablakra felszerelve megakadályozza az allergiás megbetegedéseket okozó pollenek behatolását IcAsszöny. a Jziixarainylud&tt zik, mert minden második sárnap az orvosi műszerekkel „felfegyverzetf' őrhelyén marad. Eleinte szorongott; magyarul sem tud tökéletesen, meg aztán nem a sebésznek való orvosi teendőket kell elvégeznie. A feladat nagysága, meg nagyszerűsége, a szovjet embert jellemző áldozatvállalás készsége azonban nanok alatt eloszlatta aggodalmát IV©, n»<’g’ a vlszonzott szeretet, amellyel közvetlen munkatársai, t betegei, de a község egészségesei is körülveszik. Azt mondja a takarító asszonyról, hogy „nagyon rendes nő", Um- berger Jenönét, a délután négy órától segítő asszisztensét pedig úgy emlegeti, hogy nem is tudja, mit csinálna nélküle. — Segít nekem írni — mondja, meri az a legnehezebb. írni a receptet, a beutalást az OTl-ba (betegeitől hallván így mondja <S is az SZTK-t.). — Gyógyszerész is vagyok —* büszkélkedik bájos mosollyál; hetenként 500 forint értéké gyógyszert kap ugyant» elszámolásra, mert a faluban gyógyszertár sincs. — Nehéz munkai mindig kell tizenöt százalék számolni. De rendes van patikán Orgoványnn, aki a gyógyszert küldi. Megírja, ha hiányzik pecsét Latinul íria meg. úgy kőny- nyebhen értem. — Szahad idejét mivel HŐSIT Elmondja, hogy orosz, meg magyarnyelvű könyveket olvas, * mindig átböngészi a Népszabadságot — Este? Van lemezjátszóm, Szeretem a könnyűzenét, de gs operát is. — Miért nem vesz egy táskerádiót? — Nincs még annyi pénzem hogy tudok vermi, — és mosolyog, talán azon is, hogy méa orvosoknál az autó sem gond ... Hazafelé utamon átgondolom mindazt, amit mondott. Ivanova —Moszkva—JakabszáUás. _ M es zembe jut, hogy Ivanovo a munkásmozgalom egyik bölcsője. Ott van egt/ik pillére aratok a hídnak, amely szivárványként íveli át a történelmet, életűtifc folyóját. Éa even « hídon érkezem 3aka bszáUásra ez • bogárszemé kis asszonyka, hogy ránk szórja szivének virágait, miközben -» talán nem is gondolja — példáé mutat nekünk, hogy miképpen keU e hídon jámL Varján Mrém ÓNODVÁR! Ml KI ŐS h eficomarodott area kipirult, határozott választ adott a bírt kérdésére. “* A legjobb barátnőm yoiti — S mivel foglalkozott? <e- Hírszerző volt.. A szemöveges férfi elsápadt A lányhoz fordult s nem türtőztetve magát, oda kiáltotta: — Te ezt nekem nem mondtad! . i. — Figyelmeztetem a vádlottat! — szólt rá erélvesen a bíró. majd ismét Rosehoz fordult: — Volt?... — Igen — felelte libegve Rose —, csak volt... *— Mi történt vetet — Megölték! Horváth meatántorodott. Má- asányl súllyal hullottak rá a szavak, bénítóan szögezték a földhöz. Arcát a tenyerébe temette és keserves» felzokogott. Zsuzsa elhagyta a tárgyaló- termet Kisodródott az utcára ée elindult céltalanul, maga sem tudta merre A többnapos tárgyalás teljesen feldúlta amúgy Is felzaklatott idegeit. Egész testét megbénító zsibbadással töltötte el mindaz, ami a kihallgatások és a szembesítések során kibontakozott. Megborzongott. Ismét magán érezte az >tvos csodálkozó tekintetét. Rettenetes volt ez a találkozás! Hangtalanul mozgott a ezáia. csak a fejével intett igent a bíró kérdésére: — Megoperálta önt? — Igen ... megoperált Csoda, hogy él nem szédült hogy egyáltalán beszélni tudott! Ott állt megmentóje előtt, a szíve tele volt érzésekkel. A hála, a gyűlölet és a félelem érzésével. Nézte a megtört embert borzongva állta a kémnő gyűlölete*, vad pillantását éa beszélt beszélt Nem mert hátra tekinteni Kerékgyártó hadnagy és Üve- ges őrnagy Olt a terem végében ... Lassan, tagolva beszéli elmondott mindent ahogy érezte és ahogy történt Müven lé lett volna, ha most János esy biztató pillantást küld feléje, ha most mes-fogja és megsímo- gatja a kezét... Izzadva szakadozva rakta !é nehéz terhét Amikor elbocsátották, azt sem tudta, hogyan rohanjon Id az épületből. Már az utcán járt végi sétált az árnyas fasor alatt és egyszerre... ott volt a Du- na-parton. a budai oldalon. Leült egy kőre és nézte a vizet Homloka még mindig forró volt fele rúeott, agvában vitvstán- cot lártak a gondolatok. Elnehezedett a melle, a szívében tompa fáid a Imát érzett, mintha prés nyomná egyenletesen ösz- sze. (Vége következik.) a félelem nem engedte, hogy ellenszegüljön. Elza tragédiája állandóan ott lebegett előtte. S b, lebukik? Gondolt erre is. Valahogyan megérezte. Mit tegyen hát? Megadással tűrte sorsát és elhatározta, bogy foggal-körömmel ... asszon yi fi fikával amíg lehet. Eszes lesz. nem úgy. mint Elza. Inkább tíz férfivel legyen kapcsolat*, mint egybe halálosan beleszeressen. Hiszen a szerelem nem tart örökké és a kiábrándulás fájdalmas. A per harmadik vádlottjának ügyét már az első napon elkülönítették a tárgyalástól • A bíró fellapozta a hatalmas tratcsomót. Valamit feljegyzett és Ismét a lányhoz intézte a következő kérdést — ön a rendőrségi kihallgatás során többször Is említette Elza GeissJer nevét. Ki volt az a lány és milyen viszony fűzte hozzá? Az orvos felkapta a fejét. Rosera nézett Az arcán kíváncsiság és rémület ült. Tekintete riadtan csapongott Rose 51. •“ Mondja — a bíró sz«iva keményen hangzott —. boldogította volna az a pénz. amelyhez ártatlan emberek vére tapad? örült volna az egyéni sikernek. amelyet egv békés életközösség alkotó munkáiénak romjain épít fel? Adott volna es boldogságot é* nyugalmat? Lehorgasztotta a fejét Az igazságos, kemény szavak szíven sújtották. A mellette álló lányon is meglátszott hogy az utóbbi napokban keveset aludt Szemei vérbefutottak, ernyedten, fátyolos hangon válaszolt a bíró kérdéseire. — Hány éves? — Huszonhárom. — ÉS.-, soha nem gondolt arra. hogy tisztességesen éljen? Elpirult Szeretett volna elenségesen visszavágni de nem «üt hozzá ereje. Hiszen a bírólak igaz« volt és csak női >üszkesége tiltakozott ellene. Hiszen mennyit gondolt erre, cülönösen az emlékezetes eset Ste. amikor Elza felkereste. Da < Asszonyok, férfiak ülnek (a jakabszállási orvosi várószo- { bábán. Betegek. A tél ..megaján- ) dékozta” őket egy kis influenzáÍ val, vagy „kihozta” belőlük a régi babokat. Várják, hogy kinyiliék a rendelő ajtaja és soriában bemehessenek megvizsgáltatni, gyógykezeltetni magukat. Szemükben nemcsak a várakozás, — némelyikükében a láz, — hanem a bírálom tüze is világok > Ez utóbbinak okára máris j fény derül, mert az ajtó küszö- \ bén fehér köpenyében fiat-il, \ bájos asszony jelenik mag. A ^ doktornő. Bogárszemének nyílt ) tekintetéből feloldódik a mara- s dék szorongás is. ami markában í tar{ egv-két beteget. I — Kérem a következőt — (mondja idege-nes kiejtéssel, s > máris vállon öleli a soron kö- s vetkezőt. Bekíséri a rendelőbe, < — a tovább várakozók pedig egj/rnásra mosolyognak, feledve, hogy miért jöttek ide... Asszony és orros, itt ebben a kicsi faluban? Téma a javából. De kiderül, hogy annál is több, mert aki ott benn vizsgálgitia ] JakabszáUás betegeit, nem magyar. hanem szovjet asszony. Hogy került ide? Élele szivet dobogtató Icöny- nyet buggyantató regény. Moszkvától háromszáz kilométerre, Tvanovóban született, t mint ! félárva (édesapja a Nagy Hon- ; védő Háborúban esett el) hazája fővárosában tanult. Ludmilla Suma kova -ként iratkozott az egyetemre, de mint Zu bor Lfl- >)0sné végezte azt éL Vegyész- s mérnök férje ugyanit ösztön- ! díjasként került a Szovjetunió- ( ba. Életre szóló diákszerclem, \ majd 1955-ben diákházasság, négy év múlva mindkettőjüknek diploma. — ezek egyetemi éveik \ közös állomásai. S dr. Zubor Ludmilla eljött a férjével hozzánk. a megvalósult szocializmus országából a szocializmust építő kicsi hazánkba Pesten — mint egyetlen női sebész — az Orvostovábbképző Intézetbe került. Az intézet másfél éve patronálja az orvos nélküli Jakab- szállást, s három-három hónaponként elküldi egy-egy munkatársát a betegek gyógyítására. Ludmilla önként vállalta s megbízatást, mert férfiak nem nagyon tolakodtak?. — Nem bánta meg? — Szó sincs róla Pedig éppen erre s télre bérletet is váltott az Operába, j s férjéhez csak kéthetenként utó-
