Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

1962. f^hniÄr 22, C«ii*nrt5U t. aís™ Három szövetkezet — három zárszámadás Az egykori sztrájkok szervezője Megyénk legtöbb termelőszö­vetkezetében lezajlottak a zár- számadási közgyűlések, Sokféle eredmény, tapasztalat, s még több bizakodás tetőzte be a ta­valyi, meglehetősen nehéz, küz­delmes esztendőt A számvetés mindenütt megmutatta, hogy a közös gazdaságok mekkora lé­pést tettek előre a megszilár­dulás útján. Gyarapodott a közös vagyon Ä jászszentlászlói Űj Barázda Termelőszövetkezetben az el­múlt évben nagymértékben nö­vekedett az állatállomány. Eh­hez mérten gondoskodtak a szükséges férőhelyekről is: a többi közt másfélmillió forin­tért egy hatalmas szarvasmar­ha-istállót építettek. Minthogy a közös gazdaság tavaly telje­sítette áruértékesítési tervét, államunk 600 ezer forint hitelt elengedett neki. A szövetkezet gépparkja is növekedett. Vásároltak két Ze­tert, egy aratógépet s más egyéb munkagépet is. Megyénk telepítési programjának a vég­rehajtásából is kivették részü­ket: az elmúlt évben 75 hol­don létesítettek új gyümölcsöst. Most tavasszal 55 holdon szőlőt telepítenek. Három év múlva már több mint 500 holdra nö­vekszik a szövetkezeti gazda­ság újonnan betelepített terü­lete. A szövetkezet gazdái az el­múlt évben rendszeres, becsü­Ismét ölt az ital Az ital ismételten egy fiatal életet ragadott el az élők sorá­ból. Kalamán István 23 éves fiatalember, a tassi Lenin Ter­melőszövetkezet tagja társával, Gyöngyösi Sándorral a tsz-tagok gabonarészesedését szállították haza. Útközben megálltak Tor­ma Józsefné tasskerti italbolt­jánál, nem sokkal később pedig betértek p kunszentmiklósi MÁV-állomás restijébe, ahol ugyancsak mélyen belenéztek az italos pohárba. Alkonyba haj­lott az idő, amikor kibotorkál­va a restiből felültek a bakra, s a lovak közé vágtak, melyek vág­tában megindultak a tsz köz­pontja felé. Közben megváltoz­tatták az útirányt is azzal a szándékkal, hogy Kalamán Ist- vánéknál megvacsoráznak. Erre azonban nem került sor, mert a Gyöngyösi Sándor által hajtott lovaskocsiról a restitől két kilo­méterre egy huppanó után Ka­lamán István leesett és a hátsó­kerék keresztül ment rajta, majd öt perc múlva a helyszí­nen meghalt. Ki a felelős a halálesetért... Gyöngyösi Sándor, aki nem tar­totta be a mezőgazdasági óvó­rendszabály 239. pontját, amely előírja: „Ittas egyén fogatot nem hajthat.” Helytelen csele­kedetét tetézte újabb szabályta­lansággal, mely szerint lakott, forgalmas helyen, csak lépés­ben szabad hajtani. Nem ezt tette! Ö váetázott. Borgőzös fej­jel verte a lovakat, s azok meg­vadultak. Az SZMT munkavédelmi fel- üwelője szerint Ka’amán Ist­ván is hozzá járult saját élete kioltásához, amikor együtt ivott cimborájával. Ez iitrvben a Bács-K>skun me­gyei Re”d<5rknpitáuvság közle­kedésrendészeti csoportja ta­pasztalatait és véleményét ösz- szegezve a vaskos ünrvirátköté­sét vé'r,',ges elintézésre átadta az illeték°s ügyészségnek. íme a szomorú példa: a meg- gondnla.tlansá<\ a túlzott ita'fo- gyaszt'í* bánatot vitt több család életébe. letes munkát végeztek. Tevé­kenységük így annak ellenére is eredményes volt, hogy az aszály és a rossz talajviszonyok nag; megpróbáltatás elé állították őket. Tervszerű gazdálkodás Három és félezer holdon gaz­dálkodik a tiszaúi falusi Tisza Termelőszövetkezet 223 szorgal­mas családja. Az elmúlt év­ben elért eredményeikre a terv­szerű gazdálkodás a jellemző. Ezt példázza az is. hogy a szö­vetkezet 106 tehenének az át­lag tej hozama 2600 liter volt ta­valy. Ezáltal igen szép bevétel­re tett szert a közös gazdaság. A zárszámadáskor megállapí­tották, hogy száz hold szántóra 105 hektoliter tei és 44 mázsa sertéshús termelése jutott. A növénytermesztésben is teljesí­tették tervüket, s további fel­adatként határozták meg az egy­ségnyi terület hozamának nö­velését. Az eredmények eléréséhez döntően járult az, hogy a szö­vetkezet gazdái megismerték sa­ját feladatukat a közösség cél­jainak megvalósításához. S nemcsak megismerték de ma­gukévá is tették azokat. Az idei munkák végzésében nagy lendületet ígér a családi | tervezés és a jövedelemelosztás I ösztönző formáinak alkalma­zása. & ■é Összehangolt termelés — jó eredmények A nem egészen öt éve meg­alakult felsőszen ti vám Űi Élet Termelőszövetkezet az elmúlt évben kevés híján négyezer hol­don' gazdálkodott. A szövetke­zetnek — fennállása óta — még nem volt olyan zárszámadása, amikor 40 forintnál kevesebbet ért volna egy munkaegység. Most 42 forint 50 fillért szá­moltak el munkaegységenként a szövetkezet gazdáinak. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben szép eredményeket mutatott fel a közös gazdaság: 227 hízómarhát értékesítettek, s ennek három­negyed része a külföld piacain talált gazdára. Az áruértékesí­tési tervét kis híján 105 száza­lékra teljesítette a szövetkezet. A tagság és a vezetés jól összehangolt munkájának, vala­mint az ifjúsággal való törő­désnek az eredménye az is, hogy a közös gazdaság 58 tagú KISZ-brigádja az országos siló- zási versenyben harmadik he­lyezést ért el. A fiatalok egyéb­ként azzal segítik a szövetkezet idős és beteg gazdáit, hogy megmunkálják a háztáii föld­jeiket H. D. Télen-My áron h’deglien Nyáron a hűtőben, télen a hideg csomagolóteremben dol­gozik a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat két régi dolgo­zója, özv. Berkes Pélné és Ladányi Judit. Az előbbi 14, az utóbbi 17 éve tapodja a gyár küszöbét. Kezük nyomán tömén­telen mennyiségű baromfi került a ládákba, onnan a hűtőbe, amelyet aztán hűtött teher vonatokban szállítanak a világ min­den tájára. Nyugdíjba készül Szepesi József elv­társ, a Kecskeméti Cipőgyár régi meg­becsült dolgozója, a munkásmozgalom régi harcosa. Negy­vennyolc évvel ez­előtt került a gyár­ba, - így hát ismeri annak történetét. A régiek még em­lékeznek, a fiatalok pedig Józsi bácsi­tól tudják, hogy a cipőgyár munkásai az 1925-ös évben sztrájkoltak. — A sztrájkot többek kö­zött Szepesi József és társa, Mészáros János szervezte. Ak­ciójuk sikerrel járt Először 15 százalé­kos béremelést kap­tak. Amikor Szepe­si József Székely Gyulának, az akko­ri főnöknek tolmá­csolta a munkások követelését, az így válaszolt: miért nem született maga ügy­védnek. Három hét múlva újból letet­ték a szerszámot a gyár dolgozói. En­nek eredményeként ismét 10 százalékos béremelést kaptak. A harmadik akció azonban nem sike­rült, mert a tőkés kijelentette, aki nem dolgozik ezért a pénzért veheti a munkakönyvét Er­re többen megret­tentek. Lassanként a gyáros is vissza­vette a nehéz küz­delmekben kiharcolt több bért Szepesi József elv­társ ilyen ajánló­levéllel került a kommunisták nagy családjába, ahol megbecsülik, tiszte­lik és szeretik. Közelgő nyugdfj- ba vonulása alkal­mából meleg szere­tettel köszöntjük és kívánjuk, hogy hát­ralevő idejét jó erő­ben, egészségben és boldogságban töltse el. Tízszer több bjnyibiztosítA berendezés Méltóképpen ünnepeltük az elmúlt évben gyárunk, a Kis­kunfélegyházi Bányászati Beren­dezések Gyára fennállásának tízéves évfordulóját E nap tisz­teletére éves tervünket 1 millió 630 ezer forinttal szárnyaltuk túl, ami azt jelenti, hogy 1961-ben 18 millió 362 ezer forinttal termeltünk többet, mint 1960- ban. A túlteljesítéshez hozzájá­rult az a 48 új dolgozótársunk, akik 1961-ben lépték át gyérünk küszöbét Az új esztendőben 4 millió 812 ezer forinttal több termék gyártását határozta el kollektí­vánk, mint 1961-ben. A terme­lés növelését teljes egészében műszála intézkedésekkel, új technológiák bevezetésével, a termelés jobb megszervezésével, egyszóval a termelékenység emelésével kell biztosítani. E munkánk közben 1,7 százalékkal csökkentjük majd a gyártmányok előál­lítási költségeit. ,WJWWV V Alig több, mint húsz­éves Csanaki Imre, a f artai Béke Termelő­szövetkezet KlSZ-szer- vezetének titkára. Egyébként mezőgaz­dász a szövetkezetben, s már most nagy jár­tassága van az öntözé­ses gazdálkodás tudo­mányában. Az ő tevé­keny részvételével ala­kul meg a közös gaz­daság ifjúsági szocia­lista brigádja. Az idén már nagyszabású ön­tözési feladatot tűzött maga elé a szövetke­zeti gazdasén, amely­nek megoldását nagy­részt a fiatalok brigád­jára bízták. De admk át a szót a KISZ- titkárnak: — Néhány éve vé­geztem el Kalocsán a mezőgazdasági techni­kumot. Egy ideig a gépállomáson dolgoz­tam, de aztán úgy ha- •frrzfam, hogy vissza- ‘ terek a szülőfalumba. A fiatalság Ide jöttem a Béke Ter­melőszövetkezetbe, mert már akkor is az öntözés fejlesztésének lehetőségei érdekeltek. Nagyon örültem, ami­kor tavaly a szövetlce- zet tízhónapos öntözési tanfolyamra küldött Szarvasra. — Milyen ismeretek­re tett ott szert? —> kérdezzük. — Igen sokat tanul­tam a kultúrtechnilcá- val, az öntözéses ker­tészettel, az öntözöte- lepek létesítésével, a gépesítéssel kapcsolat­ban. — Hoavan hasznosí­totta eddig a tanulta­kat? — Erre tavaly még nem nagyon volt lehe­tőségem, mivel a nyár vénért tértem vissza. Utaz.. a múlt évbe& is lelkesedésével volt már itt öntözés, elsősorban a lucernát öntöztük. Sok baj volt azonban a szórófejek­kel, mert gyakran fel­mondták a szolgálatot, s ezért sűrűn kellett őket javítani. Az idén viszont már valóban nagyüzemi módon ön­tözünk, közel négyszáz holdon. Egyrészt van két hordozható beren­dezésünk, másrészt több mint 150 holdon alag- csöves öntözést folyta­tunk. — Ezenkívül milyen tervei vannak? — Terveim? — s rö­vid gondolkodás után lelkendezve mondja: — Szeretnék az Agrár- tudományi Egyetem le­velező tagozatán tanul­ni. A szövetkezet eh­hez nagy támogatást uuúiL Mou kezdem csak látni, milyen so­kat kell tanulni ahhoz, hogy kellő szakmai tu­dással lássam el azt a feladatot, ami a ter­melőszövetkezetben már rám vár. A fiatalember ezután a KISZ-szervezet éle­téről, munkájáról be­szél. Tavaly november­ben választották meg a fiatalok titkárnak. Elmondja, hogy a szö­vetkezet fiataljai kö­zött élénk kulturális mozgalom van kibon­takozóban. S ezt elő­segíti az is, hogy ösz- szefogtak a Lenin Ter­melőszövetkezet fiata.1- ságával. Velük közö­sen nagy sikerrel ját­szottak már egy szín­darabot. Jelenleg újabb színdarab bemutatásán fáradoznak... Fáradoznak? Nem hinnénk. A fiatalság lelkesedésével végzett munka sohasem oicoz íáraátsáaoL _ íf. Q. vagyis kevesebb anyagból több, jobb és olcsóbb terméket állí­tunk elő. Érdekességként említem, hogy az idén gyártmánycsaládjaink száma nem emelkedik, ezen be­lül azonban némi változás azért lesz. Többek között megtízsze­rezzük a bányabiztosító beren­dezések gyártását. Vagyis 40 millió forint értekben küldünk bányatámot és süveggerendát bányáink korszerűsítéséhez. Ebben az esztendőben új léte­sítmények építését kezdjük meg. Ezek egy része csak a kö­vetkező években segíti majd n termelést, a termelékenység emelését. Előzetes számításaink zerint ez évben tető alá kerill az oxigén-raktár, az előkészítő üzem, megtörténik a derítő áthelyezése, hozzákezdünk a kerékpárszín, a forgácsoló- üzem, a kazáeház bővítésé­hez. Ezenkívül az üzemi konyha és az étterem, majd a fűtéshálózat korszerűsítési munkáiát szerefc- teBfe elksédviiL Twtsáasí 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom