Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-17 / 40. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI LAPJA Á MAGYAR, ÍjúI'vu SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS - KISKUN 1962. FEBRUÄR n. SZOMBAT !KVn. ÉVFOLYAM. 49. SZÄM Ara 60 fillér Az 1962. évi költsigvclésf tárgyalja az országgyűlés Pénteken délelőtt megkezdődött az országgyű­lés ülésszaka. Néhány perccel 10 óra előtt bené­pesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztár- Baság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MS?MP Politikai Bizottságának tagjai, Csergő j'ános, Ilku Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek. A páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Dögéi Imre kép­viselő mandátumáról lemondott, s a Somogy me­gyei választókerület megüresedett képviselői he­lyére Bognár József pótképviselőt hívták be; Megállapította továbbá, hogy kilenc képviselő nyújtott be interpellációt. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Az első napirendi pont a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszá­molója. Második napirendi pontként megvitatják a Külügyi Bizottság határozati javaslatát, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésé­nek a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívásával kapcsolatban A harmadik napirendi pont a második havannai kiáltvány kiadásával kapcsolatos külügyi bizottsági határozati javas­lat megtárgyalása. Ezután kerül sor az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat elő­terjesztésére és az interpellációkra. Kiss Károly beszámolj fa az Elnöki Tanács munkájáról Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ezután beszámolt az or­szággyűlésnek az Elnöki Tanács munkájáról. Népköztársaságunk nemzetközi kapcsolatainak bő­vüléséről szólva elmondotta, hogy Jelenleg 55 országgal tar­tunk diplomáciai kapcsola­tot. s népköztársaságunk 34 kormányközi, nemzetközi szervezet tagja. Az Elnöki Tanács — mondotta — az elmúlt évben 20 törvény- erejű rendeletet adott ki. Ezután a tanácsok irányító te­vékenységének fejlődéséről tájé­koztatta az ülésszakot. Rámuta­tott, hogy a tanácsok gazdasági irányításában jelentős fejlődés észlelhető. Javult a megyei és járási tanácsok szerveinek a ter­melőszövetkezetek megszilárdu­lására irányuló munkája. Kez­deti nehézségek után viszonylag gyorsan — ha nem is eléggé — kialakultak azok az új módsze­rek, melyek alkalmassá teszik a tanácsokat a társadalmi, a gaz­dasági és a kulturális élet irá­nyítására. Megjegyezte, hogy központi szerveink a meg­növekedett feladatok ellá­tásának biztosítására a kö­zeljövőben újabb intézkedést tesznek a járási tanácsok megerősítésére. Felhívta az országgyűlés figyel­mét annak a fontosságára, hogy a tanácsok munkájában egyre inkább érvényesülnie kell a szo­cialista demokratizmus kibővíté­sére irányuló törekvéseknek. Az MSZMP VII. kongresszusárfak határozata szerint — állapította meg Kiss Károly — szocialista fejlődésünk jelenlegi szakaszán, államunk fejlődésének fő jellem­vonása: a szocialista demokra­tizmus erősödése. Gazdaságszer­vező vagy kulturális, vagy éppen államigazgatási tevékenységük közben mindinkább támaszkod- niok kell államigazgatási szerve­inknek, a lakosság egyre bővülő, közügvekben szívesen közremű­ködő rétegére. Igyekeznünk kell — folvtatta Kiss Károly —. hogy a megyék és a járások, de a községi veze­tők is tovább emeljék a tömeg- szervező munka színvonalát. A tanácsok ne csak utasítások továbbításával szorgalmazzák egy-egy határozat végrehajtását, hanem vizsgálják, segítsék elő és ellenőrizzék a végrehajtást. Ezek után az Elnöki Tanács­hoz, vezetőihez és tagjaihoz a dolgozó nép széles rétegeitől ér­kező bejelentésekkel foglalkozott az előadó, majd Ismertette az Elnöki Tanács kegyelmi ügyek­kel kapcsolatos munkáját. Az elfogadott napirend szerint ezután Mihályfi Ernő képviselő, a Külügyi Bizottság előadója is­mertette a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzetgyűlé­sének a világ valamennyi par­lamentjéhez intézett felhívását Az országgyűlés a Külügyi Bi­zottság ezzel kapcsolatos javasla­tát elfogadta. Dr. Wild Frigyes, a Külügyi Bizottság előadója terjesztette elő a továbbiakban azt a natá rozati javaslatot, mely a máso­dik havannai kiáltvány megál­lapításainak elfogadását kéri. A Magyar Népköztársaság ország- gyűlése ez alkalommal az egész magyar nép nevében ünnepélye sen szolidaritásáról és te’jes tá­mogatásáról biztosította a Kubai Köztársaság népét és kormányát, hazája függetlensége megőrzésé­ért, a boldog jövőért, a szocia­lista társadalom megvalósításá­ért folytatott igazságos harcában. Ezután Nyers Rezső pénzügy­miniszter tartotta meg költség vetési expozéját. Nyers Rezső beszéde az 1962• évi állami köl is % vetésről — Az 1961-es terv néhány sa­játos, fontos célt tartalmazott — mondotta a pénzügyminiszter. — A népgazdasági erőforrások fel- használásában is. a javak el­osztásában is bizonyos átcsopor­tosításokat irányzott elő a ko­rábbi évekhez képest. A ter­melés növelését nagyobb mér­tékben a termelékenység emelése útján írta elő, a nemzeti jövedelem elosztásában csökkentette a beruházások­ra fordított részt, fokozot­tan támogatta a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek térhódítását és megszilárdí­tását, előtérbe állította hon­védelmünk korszerűsítését. Ügy terveztük, hogy ezeket a sajátos célokat a termelés üte­mes emelésével, a lakosság fo­gyasztásának szolid növelésével A part és a kormány vezetői az országgyűlés ülésszakának megnyitóján. és az államháztartás egyensű. lyának biztosításával együtt va­lósítjuk meg. — Ma már megállapítható. hogy célunkat elértük. tavalyi munkánkat nem lebecsülen­dő siker koronázta, bár szá­mításba nem vett nehézsé­gek is jelentkeztek. A sajátos célokat is elértük, s emellett a népgazdaság egésze is helyes irányban továbbfejlő­dött A fejlődés ütemét jelző mutatószámok némelyikében túlhaladtuk az ötéves tervben előirányzott átlagos évi ütemet, más, ugyancsak lényeges mu­tatók terén azonban csak meg­közelíteni tudtuk a kívánt üte­met A népgazdaság egészét te­kintve nem beszélhetünk el­maradásról. hanem azt mondhatjuk, hogy ötéves tervünk teljesítését kielégí­tően kezdtük. — A népgazdaság fejlődését legjellemzőbben a nemzeti jö­vedelem alakulás* mutatja. 1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékos növelését tervez­tük, a tényleges eredmény azon­ban ennél valamivel kisebb., pontos kiszámítása még nem fejeződött be. A tervezett jö­vedelemszintet azért nem értük el. mert a mezőgazdaság hozzájáru­lása a nemzeti jövedelem­hez nem éri el sem a terve­zettet, sem az előző évit. Az iparban viszont a tervezett nél 1—2 százalékkal nagyob mértékben nőtt a nemzeti jőve delem. A népgazdaság egész tekintve tehát egyrészt a terve zettnél kisebb nemzeti iövedi lem jött létre, másrészt azo belül az ipari és mezőgazd sági termékek részaránya is e tolódott a tervezetthez visz nyitva. Mindkét körülmény há rányosan befolyásolta a nemze jövedelem elosztását Az ipái termelés — változatlan áro. számított — 11,5 százalékos nö­vekedése annyit jelent állapí­totta meg Nyers Rezső, hogy a magyar ipar fejlődése lépést tartott a szocialista országok ipari fejlődésével és meghaladta a vezető tő­kés országok többségét az ipari termelés növekedésé­nek ütemében. Kedvező irányba tolódott el az ipari termelés belső szerkezete is, mert a gépiparban nőtt a ke­vésbé anyagigényes műszeripari, híradástechnikai. villamosgép- ipari termelés részaránya. — Sikerként könyvelhetjük el, hogy népgazdasági szinten telje­sítettük a termelékenység növelésére vonatkozó terve­ket. 1961-ben a termelés nö­vekedésének már több mint kétharmada termclékeny­(.Foly Más a 2. óLdaUjvii -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom