Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-17 / 40. szám
I S. oldal 19S2. február 17. szombat ■.1.-,.i_ ■" — . --Az 1952. évi költségvetést tárgyalja az országgyűlés (folytatás az 1. oldalról.) ség-emelkeclésböl származott. A termelékenység 1961-ben mindegy 8 százalékkal nőtt az iparban. Ez a mutatószám megfelel a szocialista országok ter- melékeny ség-növekedési ütemének és magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszországot. A termelési költségek csökkentése ugyancsak megfelel a tervezettnek. Előzetes adatok szerint az állami iparban 1961-ben . 2,2 százalékkal csökkentek a termelési költségek. Pozitív tény. hogy a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá váltak, és a termelőszövetkezetek a megszilárdulás szakaszába 'jutottak. Negatív tény viszont, hogy a mezőgazdasági termelés mennyisége 8—9 százalékkal elmaradt a tervezettől. Kedvezőbb a kép. ha aszerint teszünk különbséget az említett két folyamat között, hogy melyik tekinthető ideiglenes jelenségnek és melyik az állandóan haló tényező. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jelentékeny aszályt ideiglenes. átmeneti jelzővel illethetjük, még akkor is, ha' tudjuk, hogy nem utoljára szikkasztotta hazánk mezőit. A szövetkezeti közös gazdaságok létrejöttével és fokozatos megszilárdulásával viszont a jövőben is állandóan ható pozitív erők jönnek létre a magyar mező- gazdaságban, — ; összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elmúlt év gazdasági mérlege pozitív, abban az eredmények vannak túlsúlyban. és megfelelő lépcsőt jelent az 1962. év magasabb követelményeinek eléréséhez. .— Ez évi állami költségvetésünk — mint minden szocialista állam költségvetése — a termelés és a jövedelmeik nép- gazdasági szintű tervezésén ala- pul. Úgy tervezzük, hogy az ipari termelés 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal növekszik. A tervek szerint a gazdaságosság is tovább iavuL a termelési költségek csökkennek — az iparban például átlagosan 1,8 százalékkal —, tehát a tavalyinál több nemzeti jövedelmet számolhatunk el az év végén. A bevételek és a kiadások összege 11 százalékkal nagyobbra van előirányozva a tavalyinál. A bevételek 84.4 milliárdos és a kiadások 83.8 milliárdos összegéből látható, hogy a költségvetés egyensúlyban van. — A tavalyihoz képest előirányzott többletbevételeket teljes egészében a szocialista vállalatok befizetéséből nyerjük, míg a lakosság adókötelezettsége és egyéb befizetése a tavalyi szinten marad. Á vállalatoktól származó többletek nagyobb részét. 8,6 milliárd forintot, a tervek szerint az állami vállalatok tiszta jövedelméből, 200 milliót pedig a szövetkezetek adófizetéséből vételezzük be. Miután a szocialista válla1 átoktól származik a tervezett összes bevételek 87,7 százaléka, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásától döntő mértékben függ a beterjesztett költségvetés végrehajtása és a költségvetés egyensúlyának megvalósítása az egész esz!' odpben. 14 százalékkal több beruházás — A beruházásokra fordított ‘pénzösszeg 1962-ben 14 százalékkal növekszik a tavalyihoz viszonyítva. Tavaly bizonyos fokig korlátoztuk, visszaszorítottuk a beruházásokat, hogy más célokra többet fordíthassunk. Ez évben ismét növelhetjük az álló alapok bővítésére szánt pénzösszeget. Az idei beruházási program megfelel az országgyűlés által jóváhagyott ötéves teiv céljainak. Említésre méltó, hogy az ipari minisztériumok beruházásainak 60—70 százaléka a vidéki ipar bővítését és üzem fejlesztését szolgálja. Többek között az év végéig elkészül a Dunai Szalmacellulóze Gyár beruházása. Az Egyesült Izzó váci képcsőgyára pedig az idén már 200 000 televízió-képcsövet gyárt. — A költségvetés jelentős eszközöket biztosít a mezőgazdaság fejlesztésére. Közel 7000 traktorral. 1250 gabonakombájnnal. több ezer munkagéppel nő a gépállomány. Lehetőség lesz az öntözött terület 43 000 ka- tasztrális holddal váló növelésére, 12 000 katasztrá- lis held szőlő. 18 000 kataszt- rális hold gyümölcsös telepítésére, további 103 000 ka- tasztrális holdon pedig tár lajja vitásra. — A most beterjesztett költségvetés az első. amelynek ösz- szeállításakor a népgazdaság egészében szocialista termelési viszonyokkal, számolhatunk. Ma már módunkban van áttekinteni, hogy a szövetkezeti gazdálkodás győzelme miiven vál. tozásokat eredményezett az állami pénzügyek területén. Ha az 1958-as és az 1962-es esztendőt összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy a költségvetésben erőteljesen nőttek a hitelfolyósítások, a mezőgazdasági termelés pénzügyi támogatása. » szociális-egészségügyi kiadások, ezzel szemben csökkentek a mezőgazdaságból származó adóbevételek, Első pillantásra szembetűnő, hogy növekedtek a mező- gazdasággal kapcsolatos költségvetési kiadások, csökkentek a bevételek. A szocialista átalakítás tehát kétségtelenül jelentős pénzügyi terhet hárított az államra is, de olyan terheket, amelyekét nyugodt lélekkel vállalhatunk, mert végeredményben gyümölcsöző befektetések. Az egész országban évente körülbelül 1 milliárd forintot ruháznak be a termelő- szövetkezetek saját pénzalapjukból. A beruházási kedv ilyen felélénkülése biztató és feltétlenül meghozza gyümölcsét. — A termelés növeléséit célzó különböző támogatások lévén ez évben 1,2 milliárd forinttal többet juttatunk a termelőszövetkezeteknek. mint négy évvel ezelőtt E támogatásokkal képzett szakemberek alkalmazására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket. valamint fokozott talajjavításra, a minőségi vetőmagvak hasznosítására, kiváló tenyészállatok beszerzésére és az állategészségügy jobb megszervezésére. — A mezőgazdaság adóterhe — folytatta — ez évben 2 milliárd forinttal kisebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Az adókedvezmények az állam számára bevételi csökkenést jelentenek, az újonnan alakult szövetkezeteknek azonban lényeges segítség ahhoz, hogy átküzdjék magukat a kezdeti nehézségeken. Az adóteher csökkentését részben lehetővé tette a termelőszövetkezeteiknél alkalmazott • egyszerűbb adókivetési rendszer és az adóbehajtás költségeinek csökkenése is. A jövőben lehetségessé válik egész mezőgazda sági adórendszerünk lényeg- egyszerűsítése, Szükségesnek látszik már most megindítani ennek érdekében az előkészítő munkát. — A mezőgazdaság szocialista átalakítása következtében jelentősen növekedtek az állam szociális-egészségügyi kiadásai. Ebben az évben a termelőszövetkezeti tagok szociális-egészségügyi ellátására 800 millió forinttal nagyobb összeget fordítunk, mint négy évvel ezelőtt. Ez természetes következménye annak, hogy a dolgozó parasztok is részesülnek a társadalom- biztosítási szolgáltatásban. Átmeneti kiadásként jelentkezik a költségvetésben a gyenge termelőszövetkezetek pénzügyi támogatására előirányzott 500 millió forint. Ez az összeg a gyenge termelőszövetkezetek erősödésének arányában fokozatosan csökken, s reméli ük, mielőbb el is tűnik a költségvetésből. — A költségvetési előirányzat összeállításakor messzemenő figyelmet fordítottunk a tudományos munka anyagi feltételeinek biztosítására — a lehetőségek határain belül. Ez évben a Magyar Népköz- társaság valamivel több mint 2 milliárd forintot költ a tudományok ápolására. Néhány hónappal ezelőtt a Tudományos Akadémia javaslatára a kormány létrehozta a tudományos kutatások fejlesztési alapját, 110 millió forintos évi előirányzattal. Ebből 90 millió forint felett a tudományos és felsőoktatási tanács rendelkezik* Közoktatásunk fejlesztésére — Ebben az évben 110 millió forintot Irányoztunk elő a költségvetésben az elmúlt év őszén megszavazott oktatási törvény végrehajtására. Ebben az ösz- szegben a politechnikai oktatás kiszélesítésének, új iskolai osztályok és tanműhelyek létesítésének költségei, a felszerelések korszerűsítése, valamint 19 ipari és mezőgazdasági felsőfokú technikum költségei szerepelnek. A 110 millió forinton felül kell számításba venni az üzemek által az iskolák részére átadott anyagok és felszerelési tárgyak értékét, ami további ötvenmillió forintot jelent Számolhatunk azzal, hogy a következő években évről évre jobban növekszik majd az oktatási célra fordított kiadások összege. Az állami pénzzel való takarékos gazdálkodás azt követeli, hogy az oktatási reformot fokozatosan hajtsuk végre és az erre a célra szolgáló pénzeszközöket is fokozatosain növeljük Oktatási célokra már most, az oktatási reform megvalósításának kezdetén is, nagyon jelentékeny összegeket fordít az állami költségvetés. 1962-ben például egy általános iskolái betét-állomány az év első hónapjában is tovább növekedett. Jelenleg az Országos Takarék- pénztár 4 200 000 betétkönyvet tart nyilván. 18 000 új lakás Folytatjuk a lakásépítési program megvalósítását. 1962-re 2,6 milliárd forintot irányoztunk elő állami lakásépítésre, amiből 18 000 lakás építését fejezik be az év folyamán. A magán-lakásépítés állami támogatására 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ezzel a magánerőből létesítendő 29 000 lakás megépítését segítjük elő. Ezenfelül 115 millió forintot irányzunk elő az emelet-ráépítésekre. Az idén összesen legalább 47 000 lakás készül eL Nyers Rezső a továbbiakban rámutatott arra, hogy a költség- vetési eszközök felhasználásának hatékonyságát a célszerűség és a takarékosság elve alapján növelni lehet. Az előttünk álló esztendőben a gazdálkodás minden területéin elsősorban a tervszerűség és a gazda• ságosság követelményét kell érvényesíteni — hangsúlyozta, majd így folytatta: — Jelentős tartalékokat mozgósíthatunk a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével A tapasztalatok szerint ez elsősorban a szövetkezet vezetésén múlik. A gyenge szövetkezetek erősítését legtöbbször a vezetés erősítésével kell kezdeni, persze a tagok egyetértésével A szövetkezetek erősítését szolgálhatja a járási tanácsok NEW YORK. (MTI) Az amerikai sajtó továbbra is részletesen kommentálja Kennedy válaszát Hruscsov ama javaslatára. hogy a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság a kormányfők részvételével kezdje meg munkáját. A New York Times csütörtöki vezércikkében utal arra. hogy Kennedy és Macmillan mily gyorsan reagált Hruscsov üzenetére. A lap szerint a sietség célja a következőkben rejlik: - Rábírni a szovjet vezetőket, hogy mondjanak le javaslatukról, még mielőtt az indítvány visszavonhatatlan döntéssé válna; megakadályozni, hogy az értekezlet nvolc semleges részvevője közül bárki is elfogadja az indítványt« Az amerikai sajtó érthetően minden erejével arra törekszik, hogy csökkentse a válasz negatív hatását és e célból felmagasztalja Kennedynek azokat hatékonyabb munkája. Ezért a közeljövőben erősíteni kell a járási tanácsok mezőgazdasági osztályait is. — A gazdálkodási tervek teljesítése megköveteli a pénzügyi szabályok következetes megtartását a rendszeres ellenőrzést és a takarékosság érvényesítését — hozzáteszem: a szocialista morál érvényesítését Ebben az évben nagyobb igénnyel kell fellépni a vállalatok és a szövetkezetek mérlegeinek elbíráláséikor. Az állami vállalatoknál és a szövetkezeteknél rengeteg tennivaló van a pontos könyvelés, nyilvántartás és mérlegkészítés terén. Nyers Rezső befejezésül a dolgozók és a vezetők közötti rendszeres eszmecserék fontosságára hívta fel a figyelmet, s kérte a költségvetés elfogadását A pénzügyminiszter expozéja után megindult az általános vita. j Ebédszünet után Göndör Jfc zsef budapesti, Gácsi Miklós Borsod-Abauj-Zemplén megyed, Bolvári Józsefné Tolna megyei, dr. Baskay-Tóth Bertalan Pest megyei, Berki Zoltán Szabolcs- Szatmár megyei, Balogh Ferenc Veszprém megyei. Kalmár Pál- né Győr-Sopron megyed, Móricz Virág Pest megyei, Nagy Károly Békés megyei. Nagy Zoltán Borsod megyei képviselő vett részt a vitában. A képviselők a költségvetést elfogadták és elfogadásra ajánlották. A délutáni ülésen részt vett Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. a szavait, amelyek Szerint bármely pillanatban kész személyesen részt venni a genfi tárgyalásokon. Néhány amerikai lap megfigyelője azonban kénytelen elismerni, hogy Ken. nedy és Macmillan ígérete túlságosan határozatlan. »A válasz megszövegezésének legszembetűnőbb jellege — írja a New York Herald Tribune — a ködös fogalmazás.« Dobi István üdvözlete a Finn Köztársaság elnökéhez Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Ur- ho Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából. Hruscsov üzenete a nemzetközi közvélemény előterében tanuló képzésére átlagban 1255 forintot, egy középiskolás diák képzésére 3882 forintot juttat az állami költségvetés. Ezenfelül egy ipari tanulóra átlagosan 4700 forintot, egy egyetemi hallgatóra pedig 23 336 forintot költünk ebben évben. A költségvetés kiindulópontja az 1962-es népgazdasági terv előirányzata, amely szerint a lakosság fogyasztása 4 százalékkal növekszik. Egyidejűleg nő a bérből és fizetésből élpk reáljövedelme, valamint a parasztság egy főre jutó fogyasztása. 3 rra is számíthatunk, hogy a okosság az idén tovább nővel1 ’akfirékbetétjét. ezt a feltevés' alátámasztja, hogy a takarék1 Szovjetüiró és a nép] Kína szövetsége megfelel a hét nép al^pvelö érdekeinek MOSZKVA. (TASZSZ) Csang Tó-csün, a Kínai Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője a kínai—szovjet baráti és kölcsönös együttműködési szerződés aláírásának 12. évfordulója alkalmából csütörtök este beszédet mondott a moszkvú1 televízióban. A kínai nép — hangsúlyozta — a Szovjetunióhoz fűződő barátságot nemzetközi kötelességének tekinti e barátság megszilárdítása ér i eV óben nem sajnál semmiféle erőfeszítést. Csang Tö-csün rámutatott, a két ország szövetsége megfelel a kínai és szovjet nép alapvétő érdekeinek. E megingathatatlan szövetség rendkívül fontos szelepet játszik az Egyesült Államok irányította agresszív imperialista politika elleni harcban, a Távol-Kelet és a világ 'keiének megszilárdításában. A kínai kormány aktívan támogatja a szovjet kormánynak á nemzetközi feszültség csök- ''-ütésére iránvu’ó valamennyi békeszerető lépését »
