Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-12 / 9. szám

Í%9. faiv'ár 12, péntek X. »Mal Tavaly meg’ importálón időn már exportál fűk Százhúsz tonna alumínium csövet dolgoz fel 1962-ben a Kecskeméti Hezőgazdasági Szövetkezet o o Az elmúlt évben új profillal bővült, az idén pedig új nevet vesz fél a Kecskeméti Mező- gazdasági KTSZ. Fém- és Vas­ipari Szövetkezet lesz az új címzésük, találóan ahhoz, a vál­tozáshoz, ami a megye egyik legnagyobb kisipari szövetkeze­tében végbement. Pár éve még a bognármunkák képezték az éves termelés nagy részét. Ma viszont az 1962. évi termelési áru került exportra. Ugyanak­kor az importanyagpótló csö­vek és más szerelvények mennyisége szintén megközelí­tette ezt az összeget. Értesül­tünk arról is, hogy a vékony­falú, kisátmérőjű kísérleti alu­mínium csövek gyártása után, megkezdődnek a színes fémhú- zási kísérletek. A szövetkezet vezetői pedig úgy számolnak, hogy a belkereskedelem és az A korszerű növényvédelem megvalósításáról tanácskoztak Kecskeméten Hogyan lesz pontosabb az alumínium cső falvastagsága? Egy kis műszaki megbeszélést tart az új csőhúzó műhelyben T. Nagy Ferenc részlegvezető, Baranyi László brigádvezető és Vityi Károly szerelőlakatos. tervek, mintegy 20 millió forint nagy többségét a fémfeldolgo­zás képezi. Az előzetes számítások sze­rint, a szövetkezet csőhúzó üze­me ebben az évben 120 tonna alumínium csövet dolgoz fel, döntően olyan speciális mére­tekben, amit a nagyüzemek nem gyártanak. Köztudott, hogy az alumínium, egyike a leg­könnyebb fémeknek. Százhúsz tonna ezért igen nagy mennyi­ség. De legalább ilyen nagy előkészülettel biztosították, - az éves terv teljesítésének műsza­ki feltételeit. Kecskeméten a Fűzfás-közben levő központi üzem mellett, a volt metszőollógyártó részleg helyén, új csőhúzó műhelyt lé­tesítettek. Az itt felállított két darab egy tonnás húzópadot Kiss Ferenc elnök, T. Nagy Fe­renc, Baranyi László és' Nagy Antal újítása révén házilag ál­lították elő. A gépeket ezzel az új ár egynegyed részéből üzem. be állították. Mint jelentették, a próbagyár­tások sikerrel jártak. Így már számot adhatunk annak hármas jelentőségéről. Országos vi­szonylatban egy-két éve meg­oldatlan volt a nagyobb át­mérőjű alumínium csőhuiladé- kok gazdaságos feldolgozása. A Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz ezt most vállalta. Gon­dot okozott több olyan keres­kedelmi cikkből, mint a külön­böző golyóstollbetétek, sátor­tartó rudak, televíziós anten­nák, csillár- és fénycsőtestek a lakosság igényeinek kielégí­tése. Most ezek, valamint a hű­tő- és élelmiszeripari csőszere'- vények képezik a szövetkezet termelésének jelentős hányadát A kisátmérőjű (1,8—2 millimé­teres) könnyűfémcsövek tete­mes részét importálta az or­szág. Az ilyen méretű színes­fém övék pedig mind külföld­ről kerülnek az országba. A szövetkezet munkájának ered­ményeként elmondhatjuk, hogy amit eddig külföldről vásárol­tunk, azt az idén már mi fog­juk exportálni Kezdeti sikerként említést érdemel, ' hogy a szövetkezet 1961.. év' Könnyűfém gyártmá­nyaiból 1 millió forint értékű ipar igényeinek kielégítése mel­let, az év második felében gyártmányaik jelentős részét már exportálják, S. G. Tegnap délelőtt Kecskeméten, az Árpád Moziban megyénk mezőgazdasági szakemberei — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, szakszövetkezetek és tszcs-k vezetői, mezőgazdá­szai — mintegy 450-en gyűltek össze, hogy részt vegyenek a növényvédelmi tanácskozáson. A nagyszabású összejövetelen megjelent a Kossuth-díjas dr. Fejes Sándor, a Földművelés- ügyi Minisztérium kertészeti főosztályának vezetője és dr. Ubrizsy Gábor, az Országos Nö­vényvédelmi Kutatóintézet Igaz­gatója, szintén Kossuth-díjas. Ök ketten tartották a vitaindí­tó előadást. Ezenkívül részt vett a tanácskozáson Szántó György- né, az AGROTRÖSZT vezetője, Nagy Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálatának igazgatója, Kotun Károly, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának veze­tője, Milinkó István, a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgató helyettese és Matos László, az MSZMP Megyei Bizottsága mezőgazda­sági osztályának helyettes ve­zetője Bank Gyula, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetőjének üdvözlő és megnyitó szavai után először dr. Fejes Sándor tartotta meg vitaindító beszámolóját. Elmondotta, hogy az egyes mezőgazdasági nagy­üzemekben a terméscsökkenés jelentős százalékban a növény- védelem elhanyagolásának tud­ható be. Ezt az állítását számos gyakorlati példával támasztotta alá. A növények nagyüzemi módszerekkel történő védelmét a második ötéves terv során mindenütt meg kell valósítani. Ennek a követelménynek a je­gyében születnek már az idén és a közeljövőben végrehajtan­dó nagyarányú szőlő- és gyü­mölcstelepítések. A termelőszö­vetkezetek a különböző növény­védelmi szereket minél ered­ményesebben és gazdaságosab­ban használják fel. Elsősorban a növényvédelem minőségét kell megjavítani. Különösen fontos a szőlők és a gyümölcsösök vé­delme —, s ez Bács-Kiskun me­gyében országos érdekeket kép­visel. Az előadó végül a jó mun­kaszervezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Dr. Ubrizsy Gábor a növény­védőszerekről és azok korszerű technikai felhasználásáról tar­tott igen értékes és magas szín­vonalú előadást. Kifejtette, hogy a nagyüzemi növényvédelem­nek ma már nem felelned* meg az egyetemleges hatású szerek. Ezért fokozott gonddal kell el­járni a megfelelő szerek kivá­lasztásánál. Hangsúlyozta a vegy­szeres gyomirtás fontosságát, de felhívta a figyelmet az azok használatával járó veszélyekre is. Ami a szerek felhasználását illeti, át kell térni a repülőgép­ről történő permetezésre. így csökkenthető a felhasznált anya­gok mennyisége, ami végső so­ron megtakarítás. Foglalkozott azzal az elképzeléssel, mely sze­rint szükséges lenne egy önálló növényvédelmi nagyüzem létre­hozása. Az előadásokat számos, gaz­dag tartalmú hozzászólás követ­te, melyek értékes gondolatok­kal egészítették ki az elhang­zottakat. Majd ezt kővetően a tanácskozás résztvevői gyüt- tesen megtekintették a növény­védelmi kiállítást. H. D. COOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOfl Beismerték bűnösségüket a Kalocsavidéki fűszerpaprikaipari Vállalat tolvajai Csütörtökön második hetébe lépett a Kalocsavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat tolvajai ügyében folytatott bírósági tár­gyalás. Már hírt adtunk arról, 00<XXXX)00<XX50CO00CX>0000000C)0000000C A munkaetőhe'yzetről tárgyalt a Kecskéméi Város Tanácsa Végrehajió Bi«oitság< A munkaügyi csoport előter­jesztése nyomán a város mun­kaerőhelyzetét vitatta meg csü­törtöki ülésén a kecskeméti ta­nács végrehajtó bizottsága. A Megkezdjék az értékesítési szerződések kötését napraforgóra és sörárpára Termelőszövetkezetek, tszcs-k köthetnek szerződést sör árpára és napraforgóra — az utóbbira szövetkezeti tagok is. A Földművelésügyi Miniszté­rium — figyelembe véve az or­szág egyes vidékeinek talajösz- szetételét, a különböző tájak időjárási viszonyait — kialakí­totta az egyes napraforgó faj­ták tájkörzetét, ahol azok a leg­eredményesebben termelhetők. Eszerint megyénkben kraszno- dári és iregi fajták termelhetők. Az előbbiért 400, az utóbbiért 340 forintot fizet mázsánként az állam. Ha a termelőszövetkezet a le­szerződött napraforgómagot egy tételben, egyöntetű minőségben és legalább száz mázsás meny- nyiségben adja át, a vételáron felül nagyüzemi felár címén mázsánként húsz forint térítés­ben részesül. A szerződő termelők minden leszerződött mázsa után köl­csönbe legalább egy kiló neme­sített vetőmagot kapnak. Az át­adott termény után pedig. má­zsánként húsz kiló olajpogácsa­darát, vagy 30 kiló keverékta­karmányt igényelhetnek ható­sági áron. A sörárpára kötendő értéke­sítési szerződések árfeltételeire változatlanul a múlt évi előírá­sok érvényesek. A szerződéses sörárpa ára a takarmányárpára megállapított állami szabadfel­vásárlási ár, s ezenkívül még 70 forint mázsánként, mely a felárat is magában foglalja. Sörárpa után mázsánként 28 forint nagyüzemi felár jár, ha a közös gazdaság egy tételben, •egyöntetű minőségben és leg­alább 150 mázsás mennyiségben adja át a termel vényt. Eaenki­vül — mint a napraforgónál is — takarmányjuttatásban is ré­szesül. Minden mázsa átadott sörárpa után 30 kiló keverék­takarmányt, vagy takarmány- árpát igényelhet hatósági áron. A közös gazdaságok a napra­forgóra és sörárpára kötött szer­ződés alapján mázsánként a 80 forint előleget is magában fog­laló rövidlejáratú hitelt igényel­h pi n tanács vezető testületé megálla­pította, hogy egyes üzemek, vállalatok vezetői nem minden esetben tartják be a kiközve­títésre vonatkozó rendeleteket, munkaerőigényüket nem jelen­tik be, és az is előfordul, hogy irányító lap nélkül vesznek fel, illetve foglalkoztatnak dolgozó­kat. így a munkaerő tervszerű elosztása és irányítása nem tud olyan mértékben érvényesülni, amint az a téli hónapokban kü­lönösen szükséges volna. Ezzel kapcsolatban a végrehajtó bi­zottság. az együttműködést elő­segítő és megjavító tárgyalást tűzött napirendre a munkaügyi csoport és a vállalatok között. Ezt követően a múlt évi in­tézkedési terv negyedik negyed­évi részének végrehajtását ér­tékelte a végrehajtó bizottság, majd a bejelentések között dön­tött a vb első negyedévi mun kaprogram járók OOOOOOOOOOOOOOOI 40 ezer pár női cipő Az elmúlt évben jelentősen növelte termelését a Kiskun Cipőüzem kiskunmajsai telepe. Sorozatban készülnek itt a rna- gásszárú posztóbéléses női ci­pők. A telep dolgozói az elm űt esztendőben 40 ezer pár női ci­pőt adtak a kereskedelemnek. Jelenleg, egy műszakban 160 pár a napi termelés, A negyed­év végén azonban már szebb termelési eredményekről adha­tunk hírt. A Kiskun Cipőüzem új telephelyre költözésével. Itt szerelik fel a kiskunfélegyházi cipőkészítő szalagot. Már eddig egész sor gép érkezett, hogy a dolgozók munkáját könnyebbé is termelékenyebbé tegye. Ké­pünkön már ezeken a gépeken YÓ&& S süt cipők kikéüaitését, hogy Novák László, a Kalocsa­vidéki Fűszerpaprikaipari • Vál­lalat volt előadója és Baranyai István tornatanár több hetes előkészület után október 12-ére virradó éjjel ellopott 446 241 fo­rintot, amely a -vállalat dolgo­zóinak félhavi illetménye volt. A szombati tárgyaláson az első rendű vádlottnak Novák Lászlónak minden igyekezete az volt, hogy vádlott társát. Bara­nyai Istvánt mentse. Azt állí­totta, hogy társa ütőié tudta meg utólag a bűncselekményt és Baranyai arra kérte őt: miha­marabb juttassa vissza a vál­lalatnak az ellopott pénzt. A fordulat hétfőn következett be. Novák László abban1 a biz­tos tudatban, hogy továbbra is kitarthat a hazudozás mellett, a tárgyalást követően cellájában hozzáfogott Baranyai István »felvilágosításához«, oly módon, hogy egy egészségügyi papirszé- ietre leírta, mit vall ion Bara­nyai. Ezt a levelet azután a börtön fürdőjében az egyik elő­zetes letartóztatásban levő egyénnek a zsebébe csúsztatta, azzal, hogy juttassa el a vele egy cellában levő Baranyai Istvánnak. A levél azonban kellő éber­ség folytán a bíróság kezébe került. Hiába tagadott Baranyai István, amikor szembesítésre került a sor, felolvasták a le­velet. Ezután nem volt mit ten­ni, mind a ketten elismerték bűnösségüket. A csütörtöki tárgyaláson 3 bizonyítási eljárás befeleződött ás az ítélet kihirdetésére január 17-én kerül sor. Szövetkezeti község fett Zsana Zsana községben az utóbbi sgy hónap alatt 278 család 3460 kataszteri hold (földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás út­jára. Zöldmező és Napsugár né­ven két új tsz alakult. Igen sokan léptek a község mar ré­gebben működő három termelő­szövetkezetébe is. Szerkesztői üzenetek Bcrnát Zsigmond, Kunszentmiklós:-legtudtuk, hogy a jogosítványát azért nem kaphatta meg, mert rossz a látása. Ez ellen a határozat ellen . :3llebbezésse) élhet az országos fe- ülvizsgáló bizottságnál. Molnár Sándor, Kecskemét: A Ti­zedes utca forgalmával kapcsolatos oroblémák megoldására csak 1962. ív közepén kerül sor. A Batthyány utcából a Szegedi útra a forgalom átterelése érdekében a szükséges In- t(«kedéseket megtették,

Next

/
Oldalképek
Tartalom