Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-12 / 9. szám
m cwm mm nra II kecskeméti közös gazdaságok tervei Növekvő területek — Nagy építkezések — Fejlődő állattenyésztés — 3200 hízott sertés — Újabb 300 holdon öntöznek felkeresel fik Mészáros Lajost, i. Kecskeméti Városi Tanács n ező gazdasági osztályának üzemgazdászát, hogy nyilatkozzék: milyen feladatokat kell megoldaniuk az idén a megye- székhely termelőszövetkezeteinek, milyen terveik vannak erre az évre. — A kecskeméti közös gazdaságok jó része — válaszolta — fejlesztés alatt van, így elsősorban a Törekvés, a Béke, a Petőfi, az Űj Tavasz, az Alkotmány és a Mathiász Tsz. Ez a körülmény nagyban befolyásolta a már elkészült terveket. Az új, megnövekedett területekhez képest a feladatok is gazdagabbak, többrétűtek lesznek. Annyit azonban már most el lehet mondani, hogy a mezőgazdaság korszerűbbé válása a homokos te- ■ületeken is a belterjesség felé irányul; az idén tehát tovább növekszik a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldséges területek száma. — Milyen nagyobb építkezések lesznek? — A Vörös Csillag Tsz-ben nemrég készült el az új 300 férőhelyes szabadtartásos tehénistálló, amelyet a legkorszerűbben rendeztek be. Most van folyamatban egy újabb, százférőhelyes istálló építése. Növen- dékmarha-istálló épül a Törekvés és a Béke Tsz-ben, egyenként ötven férőhelliel. Űj ser- tésfiaztató lesz négy szövetkezeti gazdaságban, az Alkotmányban, a Rákócziban, a Törekvésben és az Űj Tavaszban. E tsz-ek — egyénként 300 férőhellyel — négy süldőszállást is építenek. Azonkívül 30 vagonos magtár készül a Törekvésben és ezer mázsa kukorica tárolására alkalmas góré a Petőfi Tsz- ben. — Az állattenyésztésben milyen fejlődés várható? — A szarrxismarha-tenyésztésnek már most nagy jelentősége van a Vörös Csillagban. Ez a szövetkezeti gazdaság jelenleg 300 tehénnel rendelkezik, s a létszám további növeléséhez is biztosítva van az alapanyag. Jelentős lesz a baromfi- tenyésztés a Petőfi Termelőszövetkezetben; az idén 60 ezer pecsenyekacsát nevelnek. Jelenleg a törzsállomány ezer darab. A tyúktenyésztésben kiemelkedik az Aranykalász, amely már a múlt évben is nagy mértékben járult hozzá a megyeszékhely tojásellátásához. — A szerződéses sertéshizlalást illetően milyen tervek vannak? — A kecskeméti szövetkezeti gazdaságok az idén 3200 hízott sertést adnak át a felvásárló szerveknek. Ebből az Egyetértés és a Vörös Csillag közel kétezer darabot vállal. A kellő takarmánymennyiség biztosítva lesz, hiszen e terveknek megfelelően állítják be a vetésszerkezetet — Melyik szövetkezetekben fejlesztik tovább az öntözéses gazdálkodást? — A Béke Termelőszövetkezetben újabb kétszáz, a Vörös Csillagban pedig száz holddal növelik az öntözött területet. Mindkét közös gazdaságban cső- kutak hozzák felszínre a vizet, — fejezte be nyi’atkozatát Mészáros Lajos. H. D. Országos ifjúsági verseny A KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ országos elnöksége és a földművelésügyi miniszter a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok számára az ötéves terv idejére ifjúsági versenyt hirdet a kukoricatermesztésben, a silókukorica holdankénti átlagtermésének növelésében, a baromfitenyésztésben, a tehenészetben, a sertéstenyésztésben. Ugyancsak meghirdetik az ifjú traktorosok országos versenyét is. A felhívás kiemeli, hogy a fiatalok a szocialista nagyüzemekben versenyezzenek a többi köbbi közt a 30 mázsás kukorica, a 300 mázsás silókukorica, a 200 mázsás cukorrépa, a 100 mázsás burgonya holdankénti átlagtermés eléréséért. A legjobb helyezést elérők a KISZ Központi Bizottsága versenyzászlaját kapják, s pénzjutalomban is részesülnek. A rendező szervek felkérik a tsz-ek vezetőit, hogy biztosítsák í verseny eredményességéhez szükséges feltételeket. Készüljünk fel a Jó paSántanevelésre ni. Az eddig két folytatásban megjelent cikkünkben a ió me- legágyi berendezésről, a melegágya ablakról, a hollandágyról, a melegágy fűtéséről, a melegágy! földről és felszerelésről, valamint a melegágyi telep szakA Hunor kaptár előnye ILYENKOR, TÉLEN, méhész szakszövetkezeteink. szakcsoportjaink méhészei tapasztalatcseréket rendeznek, szakmai előadásokon vesznek részt, s — készítik a kaptárokat. Legutóbb Kiskunhalason mutatták be a szalmából készült Hunor kaptár előállítását. Ezzel az eljárással (import fenyőfa helyett nyárfából és szalmából készítenek kaptárt) jelentős megtakarítás érhető el. A zsúpból készített kaptár őshazája egyébként Kiskunhalas. Az 1920-as évek végén itt készítettek először ilyet, s azóta terjedt el főként megyénkben, de az országban másutt is. Még mindig sok méhész idegenkedik tőle, mert nem ismeri. Meg kell erősíteni o termelőszövetkezetek szakmai vezetését A rosszul működő termelőszövetkezetekben történt vizsgálatok során kiderült, hogy a gazdálkodás alacsony színvonalának elsősorban a vezetés gyengesége, a vezetők nagyüzemi tapasztalatainak, illetve kellő szakmai hozzáértésének hiánya az oka. Ezért a földművelésügyi miniszternek a napokban közzétett rendelete célul tűzte ki, hogy a gyenge szövetkezetek mielőbb elérjék a legalább közepesen gazdálkodók színvonalát. Ebinek egyik fontos tényezője a szakmai vezetés megerősítése. A rendelet szerint az idén már csak a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetekbe lehet szakembereket átirányítani. Az idén már lehetőség nyílik arra, hogy elnökök, mezőgazdászok és könyvelők mellett állatorvosokat, építészmérnököket és technikusokat Is átirányíthassanak a gyengén működő közös rzdaságokba. Igen fontos az egyes részfeladatok szakosított Irányítása. Az ország gyenge szövetkezeteiben az idén újabb ötszáz 'akember dolgozik majd, akik az új rendelet szerint már há- •>m évig részesülnek állami támogatásban, a korábbi két év ■ Ivett. Jövedelemkiegészítést kaphatnak azok a vezetők és «kémberek is, akik nem átirányítással kerültek a szövetkezet- c, de a közös gazdaság még nem képes részükre megfelelő ■(•vedelmet biztosítani. Ugyanakkor arra is van mód, hogy az '•rős termelőszövetkezetek vezetői Is átmehetnek a gyengén gaz- ’ tikodé szövetkezetekbe. Azokat az elnököket és szakembereket, .••kik a gyenge közös gazdaságok megerősítésében jó eredményt érnek el. a földművelésügyi miniszter jutalomban részesíti. ___ Á mezőgazdasági és a halászati tsz-ek negyedéves készpénzforgalmi jelentése A negyedéves készpénzforgalmi jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az eddigitől eltérően módosított formában készül január 1-től. A mezőgazdasági tsz-ekhez hasonlóan az előbbi időponttól a halászati termelőszövetkezetek Is irfjfa^eaek. nAggedóuenkáiiá kém- rendelkezésére. pénzforgalmi jelentést készíteni. A jelentés elkészítéséhez szükséges nyomtatványokat és kitöltési útmutatót — előzetes igénylés nélkül — a Magyar Nemzeti Bank járási fiókiai bocsátják a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek A NYÁRFÁBÓL előre gyártott keret felhasználásával egy ilyen kaptárt egy ember 3 óra alatt elkészíthet. Úgynevezett kaptárprésben, a kívánt méret szerint kell a szalmát összepréselni, amelyből 3 és fél cm ->as- tag, szilárd falat kapnak. Ezt drótfűzéssel teszik erősebbé. Az előre gyártott keretek felhasználásával állítják össze a kaptárt. Előnye — amellett, hogy előállítási költsége, a munkaidőt is beleszámítva, mindössze 300 forint —: télen melegebb, nyáron pedig hűvösebb, mint a fenyőfából készült kaptár. A HUNOR KAPTÁRT a több mint három évtized alatt sokat módosították — ennek köszönhető, hogy ma már a vándoroltatásra is a legalkalmasabb. Megfelelő levegőtérrel rendelkezik és könnyű szállítani. WWWWWWWWVW» A (szcs-k is készítenek beszámolót tavalyi közős tevékenységükről A megyei tanács végrehajtó bizottságának javaslatára az idén először a termelőszövetkezeti csoportok is számot adnak elmúlt évi közös munkájukról. A termelőszövetkezetek zárszámadásához hasonlóan a több mint száz alacsony típusú közös gazdaságban számszaki beszámolót készítenek, amely feltünteti a közös vagyont és a csoportok gazdáinak együttes tevékenységét. A pártoló tag társadalombiztosítása A pártoló tag nem köteles a közös munkában részt venni, de arra önkéntes elhatározásából alkalomszerűen vállalkozhat és az így teljesített munkáért részére a többi tagéhoz hasonló javadalmazás jár. A termelőszövetkezeti tagok nyugdíj- és társadalombiztosításában a pártoló tagok nem vesznek részt, őket tehát az SZTK-hoz bejelenteni nem kell. és a pártoló tagságuk után SZTK-járulékot sem fizetnek. Ha a pártoló tag — önkéntes vállalkozása alapján teljesített — fizikai munkája során üzemi balesetet szenved vagy foglalkozási betegségben megbetegszik, úgy kell tekinteni, mintha ezt a károsodást munkaviszonya körében szenvedte volna el és ennek megfelelően megilleti a baleset' kártalanítás. ' " ' . szerű öntözéséről volt szó. A jó paléntanevelésbez azonban még további tényezőkre is szükség van. Szakértő kertészt alkalmazzunk A palántanevelést olvan embernek kell végeznie a termelő- szövetkezetben. akinek már megfelelő gyakorlata van a kertészkedésben. így igen fontos, hogy a kertészeti brigádban a brigádvezető legalább az alapfokú kertészeti ismereteket elsajátítsa, akár kertészeti iskolában, akár ezüstkalászos gazdatanfolyamon, mert ezek a stúdiumok megtanítják az egyes növények természetrajzára, vagyis a növények optimális szükségleteire, amelyeket minden körülmények között ki kell elégíteni ahhoz, hogy egy növény a fejlődésében egyetlen percre se álljon meg. A tapasztalat ugyanis az, hogy a palántanevelésnél a legkisebb hiba is a növények fejlődésében stagnálást idéz elő és az ilyen palánta sohasem ad olvan eredményt. mint amilyet joggal várhatnánk. Hogyan készítsünk melegágyat A palántanevelés a melegágy helyes elkészítésével kezdődik. A melegágytelepen mindenekelőtt a melegágygödröket ássuk ki olyan mélységben, hogy a 40—50 cm-es trágyatalp fölé még 15—20 cm termőföldet is elhelyezhessünk és ezen felül a föld és az üveg között legalább 10 cm légtérnek is helvet biztosítsunk. A trágyatalp elkészítéséhez egyenletesen helyezzük el a melegágyi trágyát, s azt tapossuk le jól és öntözzük meg. A melegágyi talpra helyezzük a termőföldet, azt gereblyézzük simára és vízszintesre, s az így elkészített melegágyra tegyük fel az ablakot és takarjuk be melegágyi takaróval. A trágyatalp hamarosan átmelegíti a termőföldet és amint ez 18—20 fokosra melegszik. végezzük el a magvetést. A magvetés A magvetést vagy közvetlenül a melegágyba vagy 30x60x8 cm-es szaporító ládába végezzük. Ha szaporító ládába vetünk, akkor a bevetett ládákat helyezzük a melegágyba, de ez esetben elegendő, ha a trágyatalp fölé 4—5 cm vastagon helyezünk csak földet A magvetés a zöldségféle természetétől függően 5—12 nap alat csírázik és előbúlnak a kis palánták. A palánták további kezelése a megfelelő öntözésből és gyómlálásből áll. Irányelv, hogy a melegágy földje palántanevelés alatt ne száradjon ki, de a túlöntözéstől óvakodjunk Ha a fiatal palánta talaia erősen kiszárad, úgyhogy a herva- dás állapota bekövetkezik, akkor fejlődésében megáll és csak nehezen indul további feilődéauek. Éppen úgy nagy bajt okozhat a túlöntözés. amely estben a palánták szöveti szerkezete laza sejtfelépítést! lesz és a betegségek könnyen megtámadják. Pulántanevelés a kiültetésig Mihelyt az idő megengedi, a kis palántákat szoktassuk a levegőhöz, tehát az időjárásnak megfelelően szellőztessük. Eleinte csak 1—2 cm-re emeljük meg az ablakot, később azonban, amint a palánták erősödnek és a kinti hőmérséklet is emelkedik, mindig magasabbra szel- • lőztessürik, majd a palántanevelés befejezése előtt az ablakokat, távolítsuk el teljesen a melegágyról. Ezáltal szoktassuk her- . zá kis növényeinket a hinti húr mérséklethez. Az olyan zöldségfélék — mint. például a paradicsom — tr'áné táit. amelyeket tűzdelni keil, at két teljesen kifejlett szikiévé! ’ után megjelenő első lomblevéllel bíró állapotban egymástól 5x5 cm távolságra tűzdeljük át egy üres melegágyba, és így biztosítsuk fejlődésükhöz a megfelelő térállást. valamint a dús gyökérzetet ' A magvetéstől számított 6—3 hét alatt gondos kezelés mellett a palánta eléri azt az állapotot, amikor a kiültetése a legkedvezőbb. Ezen túlmenően a palántát már ne tartsuk a melegágyban, mert elöregszik, gyökérnyaka megfásodik. Az elöregedett, fás palánta eredése pedig rossz, fejlődése oedig lassú Védekezzünk a betegségek ellen A palánta egész nevelési ideje alatt sok betegségnek van kitéve. Ezért a szükséges növény- védelmi eljárásokat minden esetben el kell végezni. így például, ha a palántánál meg- dölési betegség (Phytium de Bariánum) lép fel (ami abban nyilvánul meg, hogy a kis palánták gyökérnyaka el vékonyodik és a palánta eldől), akkor azonnal távolítsuk el a beteg növényeket az egész megtámadott foltról és vele együtt a földet is vegyük ki a melegágyból* mert ez a betegség a talajban terjed. Hogy a paradicsomnál a ragyabetegség vagy egyéb más gombakártevő fel ne lépjen, három-négy lombleveles állapotában permetezzük meg a palántákat 1 százalékos bordói- léveL Általában a gondos szellőztetés és a túlöntözés mellőzése biztosítja az egészséges palántát, így tehát a kezelésnél mindig a legnagyobb gondossággal ás körültekintéssel járjunk éL Az esetben, ha palántáink*! így neveljük, bizton számolhatunk azzal, hogy kiültetésse egészséges és edzett palánták állnak majd rendelkezésünkre ás az eredmény nem marad eL Tőrük Imre MfcK osztályvezetői
