Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-11 / 8. szám

1962. Január lt. csütörtök 1 oldal Akkor toppantunk be a Bajai Gyapjúszövetgyár szakszerve­zetének irodájába, amikor Tóth Éva, az adminisztrátor, a K.ISZ- vezetőség tagja az ifjúsági fejtörő kérdéseit állította össze. Ami­kor valahol megakadt, telefonon tanácsot és útmutatást kért Ba­logh Zoltán KISZ-titkártól és Hamar Péter szervező titkártól. Mint a KISZ gazdasági felelőse 130 fiatal ügyes-bajos dolgait intézi. Eredményes munkájáért a KISZ-megyebizottságtól elis­merő oklevelet és tárgyjutalmat kapott. Pásztor Zoltán felvétele. Tanfolyam a notanács rendezésiben Hz állattenyésztés alapja a gondos takarmányozás A kiskunmajsai nőtanács a háztartást vezető asszonyok munkáját akarta megkönnyíteni, amikor december 5-én elindí­totta háromhónapos tanfolya­mát, amelyen Hornyaik Pálné női szabómester a szabás és a varrás néhány könnyebb, de a háztartásban mégis igén elő­nyösen alkalmazható fogására tővé akarja tenni, hogy minél több háztartásban dolgozó nő­nek is legyen alkalma pénzt keresni. A nőtanács vezetősége egyéb ként január közepén megrem dezi hagyományos jelmezes bál­ját, amelynek sikere érdeké­ben máris folynak az előkészü letek. Horváth János Az érzés és a gondolom sze­rinti takarmányozás, a jólla- kásig etetés majdnem mindig takarmánypazarlás, helytelen táparány összeállítás, vagy hiánybetegségek előidézője. Sok olyan levelet kap szerkesztősé­günk, amelyben arról panasz­kodnak egyes állattartók, hogy bár mindent megadnak a disz­nóknak, csirkéknek, mégsem fejlődnek; rengeteg kukorica fogy, de a tojás kevés; a disznó trágyát eszik, a csirkék falat, vagy egymás tollát csipkedik; lágyhéjú tojást tojnak, a borjú válogat stb. Ezeknek a pana­szoknak a hátterében majdnem mindig takarmányozási hiba áll, — egyoldalú, fehérjeelégtelen, vitamin-, mész- vagy sóhiányos takarmányozás. Szabvány szerint, szakszerűen A háztáji és kisüzemi gazda­ságokban ez legfeljebb hiba volt, a nagyüzemben azonban már megengedhetetlen bűn. A háztáji tartás sokszor megköze­lítette a természetes életmódot, a legeltetés, a nagyterületű ki­futó, a tarlón járás biztosította az állat válogató tevékenységét. Nagyüzemben azonban a termé­szetes körülményeket — főleg a sertésnél és a baromfinál — csak csökkent mértékben tud­juk biztosítani. Azt, amit az ál­lat „tudomány” nélkül a legtö­kéletesebb összeállításban sze­dett össze magának, mestersé­ges tartás esetén az állattenyész­tőnek vagy állatgondozónak %1m>aszat 'i'ő nyíltakat és foglyokat fognak hálóba Megyénkben élénk iramban folyik az apró vadak — a ayu- lak és a foglyok — befogása. Különösen Kalocsa és Kiskun­félegyháza környékén értek el szép sikereket a nyulak csapdá­ba ejtésével. A kiskunfélegyhá­zi vadásztársaság az utóbbi na­pokban mintegy másfélezer nyá­lat fogott hálóba. A jelentős mértékű fogás után a hálót át­adják az alpári vadásztársaság­nak; ott ötszáz élő nyálat ké­szülnek csapdába ejteni. A foglyok befogását a meg­lehetősen kedvezőtlen időjárás megnehezíti. A jó látást akadá­lyozza a köd. Mindamellett a vadásztársaságok nem adják fel a reményt, s a köd borította földeken is kifeszítik a hálót a szárnyasvadak befogására. Eddig már 3500 élő fogoly ke­rült csapdába. A vadásztársasá­gok minden lehetőséget kihasz­nálnak, hogy teljesítsék a me­gyei tervet, a tízezer élő fogol, befogását. kell tudományos ismeretek és számítások birtokában adagolni. Takarmányínséges esztendőben ez még fokozottabb követel­mény, s a szakszerű, a szabvány szerinti takarmányozás takaré­kosság, illetve hatásfokozás is. Közismert például, hogy a leggazdaságosabban, legjobb ta­karmányértékesítési hatásfok­kal a fiatal állatok termelnek. Elsősorban tehát a legjobb ter­melő fajtáknál és korosztályok­nál biztosítsuk az arányos táp­anyag-összetételt és a termelő­takarmány nagyobb részét. Vizsgáljuk felül a tehenek alaptakarmányát, ne számítsunk egyformán 8—10 kiló tejre alaptakarmányt, ha a tehenek egy része ennél kevesebbet ter­mel. Vagy csoportosítsuk alap- takarmány szerint, vagy pedig átlagosan alacsonyabb alapta­karmány mellett vezessük be az eddigi póttakarmányozást. Keményítő és fehérje egyensúly A tehenek takarmányozásá­ban gyakori hiba, hogy a kemé­nyítőérték és fehérjetáparány nem megfelelő. Fehérjében ál­talában hiány van, keményítő­értékben pazarlás. Az egyik szövetkezetben például az ösz- szeállított alaptakarmányban a létfenntartó szükségleten felül a keményítőérték 18 és fél liter, a fehérje pedig 11 és fél liter tej termelésére képesíti a tehe­neket. A termelés a kisebb arányban lévő fehérjéhez igazo­dik és így napi hét liter tejre elegendő keményítőérték elpa- zarlódik. Ilyen esetben az alap- és a póttakarmányban levő ta­karmányféleségek átcsoportosí­tásával is bizonyos megtakarí­tás vagy jobb termelés lenne elérhető. Arra kevés helyen van lehe­tőség, hogy a takarmányok va­lódi béltartalmát elemzés útján állapítsák meg és így számítsák ki az adagokat. Egy tápanyag­szükséglet! és táplál óérték-táb- lázat azonban mindenütt van, vagy könnyen beszerezhető és az abban közölt átlagos értékek gyakorlatilag nontosan szab­ványszerű etetést tesznek le­hetővé. Egy számítással eltöl­tött délután sokszor felér va- gonnyi takarmánnyal. Mind több helyen ismerik fel, hogy az egyoldalú, drága ab­raktakarmány helyett a keve­réktakarmányok jobb hatás­fokkal etethetők. Ne sajnáljuk meglévő abrakunkat táptakar­mányra cserélni, még a felül- fizetés ellenére is sokkal több értékhez jutunk. Az állam most sorrakerülő abrakakciójánál is lehetővé teszi, hogy a kiadott kukoricát keveréktakarmányra cserélhessék a szövetkezetek. Megtérül a keverés munkája Ha az üzemi keverékek be s érzésére nincs lehetőség, ak­kor szakember számításai alap­ján és ellenőrzése mellett ott­hon kell megoldani a keverést. A jobb keverhetőség, — és emészthetőség —- érdekében a darálóknak az idén különösen nagy szerep jut. így sok érté­kes, de kevéssé kedvelt fehérje- abrak arányos fogyasztása is biztosítható, például bükkönyök, lednek, takarmányborsók, mag­herék pelyvája, a lucemaliszt a rostaalja stb. jól értékesít­hetők. Sok helyen azért húzódoznak a keveréstől és a takarmányki­egészítők adagolásától, mert az többlet munkával jár és nem garantálható az egyenletes ke­verés. Az utóbbi kétségtelen súlyos hiba, sőt baj okozója h lehet. A meggyőző szónak é- az anyagi érdekeltségnek, szűk ség esetén a felelősségre v? násnak azonban erősebbn ' kell most lenni, mint a nr' szokásaihoz ragaszkodásnak v, °. kényelemnek. A „könyvből való** etetés A takarmánykiegészítők sze­repét még most is sok helye1 amolyan tudományoskodásna1 tartják. A nagyüzemi tartásbar azonban egyre nélkülözhetetle nebb szerep jut nekik. A só, p mész és néhány vitaminkészít mény adagolása már a kis üzemből, a régi gyakorlatbó1 ismert, de sajnos, nem mond hatjuk ezt el a serkentő hatású1 antibiotikumok és a magasabl rendű vitamintartalmú szerek­ről. Állati fehérje nélkül sem a hússertéstenyésztés, sem s tojástermelés nem lehet kielé­gítő. És ez az az anyagféleség ami nemcsak ilyen takarmány szűk esztendőben, hanem min­dig hiányzik. Sok más előnyöd tulajdonsága mellett most kü­lönösen ebből a szempontból nagy jelentőségű az ERRA ta karmánykiegészítő adagolás?' mert hatására a növényi ; ere detű fehérjék eay részét a ser tés és a tyúkfélék mint »Hat fehérjét tudják hasznosítani. Van tehát elég tudományé tartalék (megközelítőleg sen csak ennyi), ami sem anyag befektetést, sem többletkiadás' nem jelent, csak egy kis. gon' dosságot lelkiismeretessége' szemléletváltozást.' A „könyvbe való” etetés, a „deka zás” ne? felesleges okoskodás, hanem nagyüzemi állattenyésztés. Gazdaságos termelés alapja,és +a ka rm á ny tak arékosság fon' ‘ényezője. Sz. ’ JeienNczés a műveli n'mn’Z'unoldií és az Állami Balett Intézetbe A Művelődésügyi Közlő1 ’egújabb számában megjele rendelkezés értelmében ázol nak a névsorát, akik az 1962­A tanfolyam egyik csoportja a szakrajzóra előadását figyeli. tanítja a hallgatóságot. Foglal-5 koznak felső-, alsó- és egész- ! ruha szabásával és varrásával í egyaránt. A tanfolyam iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Részben a helyszűke, " részben pedig az oktatás - eredményes-s sége érdekében azonban csak < korlátozott számban-"vettek feli jelentkezőket, akik között van­nak munkások, parasztok, ér-1 telrriiségiek. ! A tanfolyam .érdekessége hogy minden ok'a lás alkalma val bevezetőül felolvasnak az \ Asszonyok Művelődési Köre c folyóiratból Azután rövid meg - < beszélés következik, majd a< tanfolyamvezető. veszi át a szót < és kezdődik a munka. 5 Kiskunmaisán a Háziipari! Szövetkezet keretében több szá-j zan kézimunkáznak. És mivel j exportra dolgoznák, igen szé-; pen keresnek. Nem csoda, hogy! sokan mások is meg szeretnék! tanulni a csipke- és a toledó-; kézimunkát A nőtanács most; ezek számára is elindít egy há tomjiónapos tan-folyamot. I/ehfc' Wu n háihétUfízn a pák Á főgépész ; szomorú sziv­Farkas Józsi bácsi- . bői úgy ömlött a szó mint a megáradt pa­takból. Azt kérdeztem tőle: miért mondják tréfásan azt, hogy volt nyugdíjas főgépész, géplakatos? így kezdte: 1953-ben mentem nyugdíjba. Elekor szakadt rám a munkátlanság. S hogy ez milyen nagy beteg­ség, csak az tudja, aki egész életében dolgo­zott. Sokszor nem tud­tam mit kezdeni az időmmel, nem volt se­hol se maradásom. Jártam horgászni. A hajnal a vizein talált. Barkálcsoltam. Ez sem volt elég, mert még mindig sok volt a sza­bad időm. Gyakran be­jöttem az üzembe is. Megnéztem hogyan vi­selik a gondját az én Vei távozott az üzem­ből. Ezt követő álmat­lan éjszakáiban gyak­ran ott állt a kazánok előtt, s bizony perle­kedett a mulasztókkal, vagy dicsérte azokat, akik rászolgáltak. Telt múlt az idő, s Józsi bácsiban egyre jobban elhatalmasodott az az érzés: vissza ké­ne menni... A borbélynál üldö­gélt, amikor belépett volt igazgatója. Lepa- rol áztak, azüán meg­hitt beszélgetésbe me­rültek. A diskurzus közben Józsi bácsi fü­lét megütötte az igaz­gatónak az a meg­jegyzése: mióla. maga elment, nincs igazi gazdája a kazánok­nak ... Nem volna-e kedve visszajönni? ... A fehér bajuszú, ko­rát meghazudtoló für­geséggel járó-kelő Far­kas Józsi bácsi először meglepődött, aztán örömmel válaszolt: — Majd jelentke­zem . . ; Ügyis lett. Két évi nyugdíjasko- dás után visszament a Kaloesavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat­hoz, ahol nagy öröm­mel és szeretettel fo­gadták. S azóta Józsi bácsi 11 kazán folya­gondoskodik. Ha nincs gépkocsi, vagy sietős a munka, kerékpárra pattan, s mint aho­gyan a mesében van, rövid idő alatt hol Bogyiszlón, hol Fad- don, hol pedig más telepen tűnik fel. Ép­pen ezért senki sem hiszi el, amikor azt mondja: a hatvanhete- diket tapossa. Feljegyezték róla még azt is, hogy har­minc újítást adott be. Elmondják, hogy 12 napra előirányzott munkát 12 óra alatt oldott meg. Máskor meg egy napot és két éjszakát egybeszakítva dolgozott. A sükösdi új kazán beállítását pedig a tervezett 12 "ap helyett 6 nap alatt •Molt a meg, Venesz Károly 63-as tanévre zened gimnázium ba jelentkeznek, az általános is kólák igazgatói február 10-ig kö­telesek eljuttatni a hozzá j! legközelebb eső gimnázium Igaz gatóságához. A képző- és iparművészei !gimnáziumokba jelentkezők név­sorát az általános iskolák igaz ; gatói ugyancsak február 10-if [küldik meg a gimnáziumok Igaz ! gatóságához. A felvételre pá ! lyázókat március elejére a la 'kóhelyükhöz legközelebb eső vá [rosban rajzfelvételi vizsgára hív- I ják be. ! Az Állami Balett Intézetbe ) az 1962—63-as oktatási évre má [ jus 1 és 15 között jelentkezhet- J nek felvételre a 9—11 éves ko- >rú általános iskolai tanulók, ’(Cím: Budapest, VI., kerület 'Népköztársaság útja 24) a ha- [ táridő utáni jelentkezéseket az iskolák neon veszik íigygieinbe,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom