Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-21 / 17. szám
r 1962. Január 21, vasárnap 1 áld*. 1 anulrtfik a tanácselnökök Ä vezetés kérdései Az előadás utáni szünetben is a vezetés kérdése a beszélgetés tárgya. Solton, a megyei tanács üdülőjében egyhetes tanfolyamokon foglalkoznak a járási és községi tanácselnökök a vezetés módszertani kérdéseivel. Képünkön: Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese tart előadást. — Amit eddig csináltunk, azt a jövőben tudatosabban, szervezettebben tudjuk majd végezni — magyarázza társainak Pétike János, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke. II. I egutóbb a kollektív veze“ tésről volt szó. A szocialista állam szervezeti felépítésének és működésének másik formája az egyszemélyi vezetés, Lenin tanította, hogy az állami munka kollektív módszereit helyesen, hozzáértően kell alkalmazni és ésszerű keretek között gyakorolni. Nem szabad elhalmozni a kollektív szerveket apró ügyek tömegével, mert az akadályozza a döntések gyorsaságát. A vezető testület a fő kérdéseket tárgyalja meg, a munka folyamata azonban nem maradhat határozott vezetés nélkül, a vezető felelősségének pontos megállapítása nélkül, a vezető szilárd akaratával létrehozott legszigorúbb rend nélkül. Azért is szükséges az egyszemélyi felelősség és egyszemélyi intézkedési jog, hogy ne legyen aktatologatás, hogy ne lehessen kibújni a felelősség alól. Egyszemélyi vezetés alapján működnek a kollektív állami vezetőszervek alá rendelt minisztériumok, hivatalok, szakigazgatási osztályok, intézmények, ipari vállalatok, állami gazdaságok stb. Főleg azoknak az állam- igazgatási szerveknek szervezeti formája ez, amelyek közvetlenül végrehajtják az állam népgazdasági, kulturális, szociális és védelmi tevékenységének vezetését. Ilyen formán egyszemélyi vezető a tanács vb-elnöke — mindenekelőtt a jogszabályokban pontosan meghatározott feladatkörökön belül — a tanácsülések és vb-ülések között. Nincs ellentmondás az egyszemélyi vezetés elve és a szocialista demokratizmus között, mert az irányítás funkcióit megvalósító és a közvetlen termelők érdekei azonosak. Mindenki egyformán érdekelt abban, hogy fejlődjön a gazdaság, a kultúra, ugyanis ettől függ az egyén szükségleteinek egyre magasabb szintű kielégítése. Egyszemélyi vezetés nélkül " lehetetlen lenne a szocializmus építésének feladataira vonatkozó határozatok megvalósulásának sok-sok munkafolyamatában határozott előrehaladást tenni. A munkasikerekhez — Marika és Rózsika “elfedő« lányok már. Bizonyára gyűjtögetik a stafirungot. Te- lik-e erre is a család keresetéből? Nem kívánkoznak el hazulról, a tsz-ből, a nagylányok olyan helyre, ahol „fix-pénzt” kereshetnének? ■—Nálunk ez még fel sem vetődött. Minden gyerekem jól érzi magát itthon, szívesen segítenek a tsz-ben. és erre én nagyon büszke vagyok! A sta- firung? Ebben az évben Marika van a soron, utána pedig Rózsika következik ..: A két hamvas rózsás arcú nagylány, a nagyobb öccsük társaságában, nekiöltözve az etetésnek, bejelenti: — Anyuka! Megyünk melegíteni a vizet. — Jól van. kedveseim, megyek én is nemsokára -— így a mama, és amíg gyerekei telehordták vízzel az óriáskatlant és feífoirósították a moslék keveréséhez szükséges folyadékot, a tanácstagi munkájáról faggattam Vénnét, — Engem minden érdekel, és mindig is szerettem az emberekkel beszélgetni, örömüket, gondiá'kat ismerni. Ha ezeket ismerem — márpedig ismerem, mert az ő gondjuk rendszerint az enyém is —, máris van mi*- kéDvise'nem a tanácsnál. És ezt a munkát sem csinálom egészen magam. Segít az egész csa’ád. Ha társadalmi munkára kell - mozgósítani, né’dául egy dűlőút megjavításáról van szó. néha elugranak helyettem a lányok a környéki szomszédokhoz. A múltkoriban egy összeírásban az uram segített... Egyszóval nem is olyan ördöngő- sen nehéz dolog az. Ügy fűztük tovább a szót, hogy a tanácstagi tevékenységről egyszer csak a tsz ellenőrző bizottsági munkánál »kötöttünk ki«. — Sokszor bizonv van minek utánanézni... Nálunk az ellenőrzési bizottság igazán nemcsak a papíron van meg. A múlt tavaszon például sok tsz-gazda százalékos részesedésre művelte a retket. Mikor aztán a piacra lehetett vinni, akadt egy-kettő, aki egészen megfeledkezett a közösről és csak a maga zsebére gondolt. Volt olyan, akit kétezer forint visszatérítésére is köteleztünk... — Nem szeretném a munkájában fenntartani. Elkísérem, szívesen megnézném az etetést — jegyeztem meg aztán és Vénné szemrheláthatóan jó néven vette ajánlkozásomat. Kinn azonban nem forrósodott fel még eléggé a víz. Míg a moslék keveréséhez foghatott, a sertéstelep megtekintésére invitált. Sorra járjuk a fehérre meszelt. . gondosan tisztán tartott ólépületeket és gyönyörködünk — fő'eg én — a látottakban. Az ól egyik rekeszében vidám hancúrozás közben kilenc kis fekete jószág rohamozza meg vacsorára éhesen a boldog megadással elterülő anyakocát. Másutt a gazdasszonykától követelik délutáni porciójukat fülsiketítő sikítozással az elválasztott malacok. A „gyermekeiktől” megfosztott anyakocák rekeszeinél Vénné külön-külön megáll, elmondja élettörténetüket és külön a „hőstettüket”: melyikük hány malaccal ajándékozta meg a közöst. A kocák fejüket felütve „okos” pofával fülelnek a gazdasszony hangjára egyet- egyet közberöffentve. — Nyolcvankét anya, hat kan, 137 malac és 47 süldő — ennyi a birodalmam — magyarázza kísérőm. Elárulja azt is, hogy a múlt évi 8,4 százalékos fia- lási átlaggal egy cseppet sem elégedett. — Idén többet akarunk elérni... Néhány prémiummalac sokat lendítene Marika stafi- rungján ... Elnézem és hallgatom Vén Józsefnét, a sertéstelep gazdá ját, a tízgyerekes édesanyát és akaratlanul is az a kép tolul lelki szemeim elé, amint kislány korában ott áll a réten a víztől, széltől kirepedezett lábakkal, amelyeket kancsukával vert el a gazda. A még ma is fiatalos asszonykára nézek — vonásait most Örökítettem meg magamban igazán — és arra gondolok: mennyi víz folyt el azót- a Tiszán! S milyen messzire sodorta az idő azokat a fájó, s ma már csak ritkán felsajgó szinte mesének tűnő régi em lékeket. Perny Irén Egyszemélyi vezetrs szükséges akarategység és fegyelem nem jön létre ösztönösen, azt feltétlenül szervezni kell. Ebben van nagy szerepe az egyszemélyi felelős vezetőnek. „Hogyan lehet biztosítani a legszigorúbb akarategységet? Ezrek akaratának egy alá vetésével!” (Lenin) Ez az alávetés ideális öntudatosság és fegyelmezettség mellett enyhe intézkedő vezetés is lehet. De felvehet éles diktatórikus formát is, ha a munka részvevőinél nincs ideális fegyelmezettség, öntudatosság. A szocializmus építésének megvalósítása nem képzelhető el szilárd állami és munkafegyelem nélkül. Az állami és gazdasági szervek akkor működnek megfelelően, és akkor töltik be a társadalmi munkamegosztásból rájuk háruló funkciójukat, ha dolgozóik megtartják a kötelező, jogszabályokat és teljesítik a munkaviszonyból folvó kötelességeiket. A munkafeeyelem összekapcsoló .erőt hoz létre a vezetés és a dolgozók között, érvényesíti, elősegíti az apparátus és a munkaszervezet működését. S zocialista társadalmunkban a munkafegyelem tartalma a jogi elemek mellett erkölcsi elemekkel is gazdagodik, sőt a munkafegyelem megtartása elsősorban erkölcsi követe’mén v. — Társadalmunkban minden dolgozó egyre nagyobb mértékben részesül a szocializmus által elért eredményekből, s ha ennek ellenére valaki szembehelyezkedik az állam- és munkafegyelemmel, súlyos vétséget követ el és szigorú elbírálás alá esik. A felelősség hiánya egyeseknél nem múlik el önmagától, csak úgy, ha fokozzuk nevelőmunkánkat és ennek kiegészítéseképpen megfelelő fegyelmi intézkedéseket is teszünk. Ez érvényes a legszélesebb demokratizmus feltételei között is. unkánk eredményessége szempontjából elengedhetetlen annak világos meghatározása, hogy kit értünk vezető alatt. A társadalmi munkamegosztás során kiépült szervezetek bármely fokán álló, intézkedésre jogosult személy vezetőnek tekintendő. Tehát a termelés, igazgatás, vagy más társadalmi tevékenység közvetlen irányítói a hatáskörükbe utalt vezetői feladatok jó ellátásáért éppen úgy felelősek, mint a gazdasági és hivatali szervek magasabb pontján álló vezetők. Előrehaladásunk egyik kulcskérdése, hogy a brigád- és munkacsapatvezetők, s a legkisebb állami szervek vezetői — akik közvetlen irányítják a termelést és intézik az emberek ügyeit — éppen úgy megtanulják a vezetés helyes módszereit és fejlesszék magukban a helyes vezetői tulajdonságokat, a politikai felelősségérzetet, mint a felsőbb szervek vezetői. A szocialista állami és gazdasági vezető szervek sikeres munkájához nem elegendő csupán a kollektív, vagy egyszemélyi vezetés elveinek betartása. Szükség van arra, hogy támaszkodjanak a tömegekre, hallgassák meg véleményüket és terjesszék el a jó tapasztalatokat. Ennek egyik formája az úgynevezett konzultatív szervek létrehozása. Számos tanácsi és szakigazgatási szerv vezetői dönlataikban támaszkodnak az ilyen konzultatív szervekre. E szervek szerepe és jelentősége, hogy 32 adott kérdésekben jártas, jelentős szakmai és politikai felkészültségű emberekből álló testületek, és így a vb vezetői és a szakigazgatási szervek vezetői számára a soronlevő feladatok vonatkozásában kidolgozzák javaslataikat. Ilyen konzultatív szervek lehetnek a termelési bizottságok, kulturális és más bizottságok, vagy egyéb alkalmi tanácskozások. E ontos kérdésekben — táv■ lati tervek, éves tervek törvények és egyéb fontos jogszabályok megalkotása előtt — nem elégséges csupán a konzultatív szervekre támaszkodni. Szükséges és kívánatos, hogy a dolgozókkal széles körben vitassuk meg ezeket. „Csak a kollektív tapasztalat, csak a milliók tapasztalata adhat döntő és helyes útmutatást a szocializmus építése számára.” (Lenin) És pékünk számba kell vennünk a dolgozók tízezreinek, százezreinek tapasztalatait. Ezt teszik tanácsaink, amikor a községfejlesztési terveket, vagy más távlati terveket megvitatnak a lakossággal. Ezt tette kormányunk is, amikor az iskolareform törvény- tervezetét az egész országban vitára bocsátotta. > Egy-egy javaslatnak az összes dolgozókluú való széleskörű megvitatása termelési tanácskozásokon, munkaértekezleteken a kollektív munka, a döntések előkészítésénél nem jelenti, hogy az állam■ és a gazdaság minden szervében kollektív vezetés érvényesül. A kollektív, vagy egyszemélyi vezetési elv alapján működő szerv munkájába bevont személyeknek csupán a kérdések vitájában való részvételre van felhatalmazásuk. — Nincs ugyanekkor joguk a döntésekben is részt venni. A dolgozók tömeges részvétele a fő kérdések megvitatásában arra szolgál, hogy a vezető szervek megismerjék és támaszkodjanak a dolgozók kollektív tapasztalataira. A társadalmi elem erősödése azonban kívánatos a konkrét munka folyamatában is. Ilyen fejlődésre mutat egyes állami feladatok átruházása a társadalmi szervekre, pl. a szakszervezetekre, üzemi tanácsokra stb. A Szovjetunió Kommunista " Pártjának XXII. kongresszusa meghatározta a szocialista államiság fejlődésének útját; „A fejlődés következtében a szocialista államiság fokozatosan társadalmi kommunista önigazgatássá alakul át, amelyben egyesülnek a tanácsok, a szak- szervezetek, a szövetkezetek és a dolgozók egyéb tömegszervezetei.” Bár népi demokratikus társadalmunk most még minden erejét a szociálist^ társadalom és gazdasági rend építésére és megszilárdítására fordítja, de fejlődésünknek a Szovjetunióval való egységes perspektívájából következik, hogy állami életünk hasonlóan alakuljon. Meggyőződésem, hogy a kollektív és egyszemélyi vezető szervek működésének tökéletesítése, az állami és gazdasági munka kollektivitásának szélesitése elősegíti ilyen irányú fejlődésünket. Dr. Dallog Ferenc ’áiilkben, . a vb elé kerülő javas— A férjem nem a teWnnhor, mert tegnap is SÜJV gős megbeszélésre hívták és reggel jött haza.
