Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

1961. december 1, péntek k 3. oldal A kecskeméti járás ötéves tervének legfőbb célkitűzése: a nagyüzemi szőlő- és gyűmölcstelepítés Kibővített ülést tartott a kecskeméti járási pártbizottság A szillnemesítes művésze Hetvenhét esztendeje, 188i. december 1-én született Kecs­keméten Kocsis Pál, a hazánk­ban és külföldön egyaránt nagy- rabecsült Kossuth-díjas szalo­né mesí tő. .« Édesapja a Párizst is megjárt nagyműveltségű bagnármester a századfordulón kapitalizálódó hírős város vállalkozó szellemű polgárává igyekezett nevelni — de eredménytelenül. Illetve a vállalkozó kedvet nem hiányol­ta az ifjú Kocsis Pál, az azon­ban nem a merkantil célok el­érésére, hanem a művészet ápo­lására sarkallta. Gimnazista korában ugyan — apai kényszerre — nyaranta Hankovszky Zsigmond gyü- mölcsnemesítő mellett tevékeny­kedett, s neki köszönheti, hogy ma a szakkörökben igen jártas pomológusnak is tekintik. A gimnáziumi matúráig azonban nem jutott el, viszont elvégezte városában a kétéves Parasztföis- kolát, s dolgozott Cegléden Ung- váry faiskolájában is. A szíve azonban a festészethez vonzotta. Kecskemét, Budapest, majd Ko­lozsvár művészinaskodásának az állomása —, s már kezében az ösztöndíj, hogy Párizsban a világhírű■ Matisse mellett csi­szolj a tehetségét, amikor édes­apja megbetegszik, s a családi gondok hazakény szerűik, hogy végül egy életre a kecskeméti homokhoz kössék. A Katonatelepen szőlőter­mesztéssel kezdett foglalkozni, s itt ismerkedett meg Mathiász Jánossal, akinek atyai jóbaráti segítsége révén mind többet és többet sajátított el a szőlőmmé- sítés tudnivalóiból. S még a nagy mester életében négyféle ke­resztezésben új kadarka fajtát állított elő, majd a láda he­lyett új módszerrel, vastag földrétegben nevelte magoncait. Ez is forradalmi tett volt, e módszert alkalmazzák ma is a Szőlészeti Kutatóintézet kísérle­ti telepén. i Szőlőfajtái közül nem egy ki­tűnően megterem az itteninél jóval hidegebb éghajlat alatt: Moszkva környékén és Stock­holmban is. Jórészt termőre fordult magoncainak a száma több mint másfélezer, s közel 70 fajtajelöltjével kísérleteznek az intézetben. A szőlőnemesítésben elért eredményeiért három éve Kos- suth-dijjal tüntették ki. Közvetlen munkatársai, isme­rősei igen nagyra becsülik, szin­te rajongva szeretik Páli bácsit. Erre nemcsak tudásával, de em­berségével, törhetetlen ambíció­jával. optimizmusával és végte­len szerénységével is rászolgál. Ma, hetvennyolcadik eszten­dejének első napján — amikor a megbízatása szerinti ötven helyett több mint 180 szőlőfajta tudományos leírásának a mun­káját is végzi — gondoljunk Rá őszinte szeretettel, megbecsü­léssel, kívánva Neki, hogy jó erőben, egészségben még sok­sok éven át ápolja a szőlőnem e- sítés művészetét T. L November 30-án, csütörtökön kibővített ülést tartott az MSZMP kecskeméti járási bi­zottsága. amelyen a megyei pártbizottságot Endre István eivtárs, a pártbizottság munka­társa képviselte. Az ülésem Vö­rös Vilmos eivtárs, a járási pártbizottság .titkára számolt be az időszerű politikai és gazda­sági kérdéseikről, valamint az ötéves» terv kecskeméti járásra vonatkozó célkitűzéseiről. Háromszorosára nőtt a szövetkezeti vagyon A hároméves terv eredmé­nyeit elemezve elmondta, hogy a járás területén levő két je­lentősebb ipari üzem, a Tisza- kécskeá Permek zőgépgyár és az izsákd vasüzem termelése há­rom év alatt sokat fejlődött. A permetezőgépgyár termelési ér­téke az 1957. évi 9 millió fo­rintról 27,2 millió forintra emel­kedett, munkásainak és alkal­mazottainak létszáma pedig há­rom év alatt megkétszereződött. Az eredményekért dicséret illeti a gyár vezetőit és dolgozóit. Az elkövetkező években azonban újabb feladatok várnak rájuk, mert megyénk és járásunk me­zőgazdaságát kisgépek és spe­ciális munkagépek konstruálá­sával kell segíteniük. Nagy változás ment végbe mezőgazdaságunkban is. Járá­sunk területének 14 százaléka tartozott 1957-ban a szocialista szektőrhoz Ma már százalék­ban alig fejezhető ki az egyéni gazdaság aránya, 1957 óta 37 tsz és 55 tszcs alakult a járás terü­letén. Nagy jeléntőségű, hogy a tsz-efc 12 ezer hold elhagyott ingatlant is művelésbe vettek. Nagy eredménye még a három­éves tervünknek, hogy mintegy 1500 katasztrális hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek közsé­geinkben. A tsz-eknél jelentős előrehaladás történt a közös alapok megteremtésében. A szö­vetkezeti vagyon értéke az 1958. évi 30,8 millió forintról 1960. végére 104,6 millió forintra emelkedett. Növelik a hozamokat Az ötéves terv célkitűzéseiről szólva elmondta, hogy az ipar területén a kecskeméti járás­ban elsősorban a kitsz-ék mun­kájával kell behatóbban foglal­kozni. Biztosítani kell, hogy munkájuk elsősorban a lakos­ság jobb ellátását szolgálja. A ktsz-eket a pártszervezetek se­gítsék abban, hogy termelésü­ket öt év alatt 50—55 százalék­kal emeljék. A megyei pártbizottság fő célkitűzéseinek megfelelően ké­szítettük el a járás második öt­éves tervének irányszámait, s terjesztjük a járási bizottság elé jóváhagyásra. — hangoztat­ta. — Az ötéves terv végére mintegy 8000 holdon termelünk nagyhozamú búzaíaj tálkáit, a rozsvetés 90 százalékát kecske­méti „H” rozzsal végezzük, & takai-mánybázás megteremtése érdekében az őszi árpa termés­KaSolsfcus papok értekezlete Szerdán délelőtt mintegy 120 katolikus lelkész jelent meg Kecskeméten a megyei tanács dísztermében, hogy meghallgas­sák dr. Varga Jenőnek, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­ga elnökhelyettesének tájékozta­tóját a második ötéves tervről. Részt vett az értekezleten dr. Várkonyi Imre prépost, kalocsai főkáptalani helynök, valamint Rozsáli Menyhért egri apostoli kormányzói helynök, az Orszá­gos Katolikus Bizottság képvi­selője. A színvonalas előadást élénk vita követte. A vita során fel­szólaltak a jelenlevő főpapok is. hozamát 13 mázsa holdankénti átlagtermésre növeljük, a kuko­ricáét pedig 14 mázsára, májusi morzsoltbam számítva. Állatte­nyésztésben az állatállomány számszerű növelésére és az ál­lati termékhozamoik emelésére kell súlyt helyeznünk. 1965-ne a szarvasmarha-létszámnak a 20 ezer darabot, ezen belül a te­hénlétszámnak a 12 ezer dara­bot kell elérni. Sertésből a je­lenlegi 6 ezer darabról 9 ezer darabra növeljük a kocalétszá­mot. 16 ezer hold új szőlő Járásunk mezőgazdaságában a legértékesebb azonban a sző­lő- és gyümölcstermelés. Hu- szorikétezer hold szőlőnk és gyümölcsösünk van. Ismeretes azonban, hogy ez nem alkalmas nagyüzemi művelésre. Szőlőte­rületünknek mindössze 1,6 szá­zalékát lehet géppel megmun­kálni. Az összes szőlőterületünk 36 százaléka kipusztuló-félben van. Ezért, ha járásunk mező- gazdaságának termelési értékét emelni akarjuk, akkor a legna­gyobb figyelmet a nagyüzemi sző­lő- és gyümölcstelepítésxe kell fordítani. Ellenkező esetben a já­rásunk lakosságiénak életszínvo­nala az ötéves terv végére nem emelkedik, hanem csökken, ugyanis nálunk a mezőgazdasá­gi termelés értékének felét a szőlő- és gyümölcstermelés szol­gáltatja. Szükséges, hogy 1965-ig ter­melőszövetkezeteink és szövet­kezeti csoportjaink 7—8 ezer katasztrális hold új szőlőt tele­pítsenek. Állami gazdaságaink­ra is hasonló feladat vár. Eze­ket a szőlőket már a nagyüze­mi gépi művelésnek megfele­lően kell telepítenünk. A sza­porítóanyagot egyes csemege­szőlő-fajták kivételével saját magunknak kell biztosítani. En­nek érdekében legalább 200 katasztrális hold öntözéses sző- lőgyökereztető iskolát létesí­tünk. A járás területén az ötéves terv idején 4000 hold új gyü­mölcsöst létesítünk. Ezen belül 8—700 hold őszibarackost kell telepíteni. Vörös elvtárs ezután az öntö­zéses kertészkedésről, valamint a csőkutas öntözés lehetőségei­ről beszélt, majd az őszi mun­kák befejezésének fontosságára mutatott rá. Beszámolójának végén a vezetés megjavításának néhány kérdésével foglalkozott, személy szerint bírálva azokat, akik csak hangos szólamokat mondanak, szép jelentéseket ír­nak, de a munkát nem végzik ei. Felhívta a figyelmet arra, hogy a most folyó vezetőségvá­lasztó taggyűléseken kevés szó esik a pártonkívüli aktivisták­ról, a kommunisták konkrét munkájáról, a tömegszervezetek tevékenységéről, s a pártonkí­vüli dolgozók politikai nevelé­séről. Vörös elvtárs beszámolóját élénk vita követte. * Kibővített pártbizottsógd ülést tartott még a kalocsai városi pártbizottság, ahol Szabó Ferenc eivtárs, a városi pártbizottság titkára mondott beszámolót. Az ülésen rész vett Weither Dániel, a megyei párt-végrehajtóbizott- ság tagja, a Petőfi Népe fele­lős szerkesztője. Ülést tartott a kalocsai járási pártbizottság, ahol Matos István, az MSZMP Kalocsai Járási Bizottságának titkára számolt be a munkáról. Az ülésen Szabó Lajos, a me­gyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője vett részt. Kibővített ülést tairttott a bajai járási pártbizottság is, amely- nék beszámolóját Szabó Imre, a járási pártbizottság titkára mondta el. Az ülésen részt vett Erdősi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. Csütörtökön délután, Kecske­méten a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának zsúfolásig meg­telt emeleti nagytermében ke­rült sor a TIT közgazdasági szakosztálya által meghirdetett előadássorozat második előadá­sára, amelyen közgazdászok, vállalati igazgatók, főkönyvelők, pénzintézeti dolgozók vettek részt. Az érdeklődők népes táborát dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese üdvö­zölte a TIT megyei elnöksége nevében, majd Neményi István elvtárs, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója tartott igen részletes beszámolót a be­ruházási tevékenység új mód­szereiről. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az 1961. évi beruházási po­litika következetes megvalósí­tása — amely a rendelkezésre álló anyagi eszközök maximális koncentrálását írta elő — ered­ményeként megszilárdult a beruházási fegyelem, csökkent a befe­Megbeszélés a népfront megyei titkárságán A népfront megyei titkársá­gán csütörtökön délelőtt a járá­si és városi népfronttitkárok munkaértekezleten vitatták meg a második ötéves tervvel kap­csolatos mozgalmi feladatokat, az 1962. évi munkatervek elké­szítésének, továbbá az olvasó- mozgalom és a vízgazdálkodási társulatok szervezésének néhány főbb problémáját. A munkaértekezleten Kovács Endre, a népfront megyei tit­kára különösen az ötéves terv megvalósítását segítő népfront- feladatokat ismertette részlete­sen, s felhívta a népfronttitká- nok figyelmét a helyi erőforrá­sok gondos felmérésére, s annak alapján a társadalmi összefogás további szélesítésére. Minit ^ok- sok példa — többek között a kiskunhalasi tbc-s „kórház” há­rom kórtermes, társadalmi mun­kával készült bővítése is — bi­zonyítja: erősödő népfrontmoz­galmunk mindig újabb és újabb tartalékok feltárására képes. És erre az ötéves terv célkitűzései­nek megvalósításához különösen nagy szükség van. A vita során népi ront titká­ra ink a helyi kezdeményezések­ről számoltak be, s felszólalt az országos titkárság művelődési osztályának kiküldötte: Angyal Jenő elvtárs is. jezetlen beruházások állo­mánya. Országos szinten 1961 első felé­ben 380 építkezéssel kevesebbet kezdtünk el, mint 1960 azonos időszakában, mégis, fél év alatt 320-szal több építkezést adtunk át, mint a múlt év azonos idő­szakában. Utalt az épület és gépi beruházások összhangjá­nak fokozottabb megteremtésé­re, majd rátért megyénk beru­házási tevékenységének értéke­lésére. Megállapította: megyénk jól teljesíti beruházási tervét, hét százalékkal múlja felül az or­szágos átlagot. Az átlagosnál jobb szakismerettel és lelkiis­meretességgel folyik a beruhá­zások megvalósítása. Különösen dicséretes a megyei tanács be­ruházási tevékenysége. Ötlet es­ség, hozzáértés jellemzi mun­kájukat. Többek között segítségük­kel az eddig használaton kívüli épületek felkutatásá­val és üzembe állításával mintegy 50—60 millió forin­tot takarítottak meg népgaz­daságunknak. A helyes beruházási politika eredménye nemcsak az üzemek növekvő termelési eredményei­ben, hanem a foglalkoztatottság növelésében is megmutatkozik. Ezután Neményi elvtárs vá­zolta a második ötéves terv me­gyei célkitűzéseit, majd rész­letesen ismertette a beruházási kódexet. Elmondotta, hogy a kódex 25 százalékra, azaz 212-vel csökkenti az érvé­nyes beruházási rcndeletek számát, egységes és világos nyelvezetével, meghatározá­saival nagy segítséget ad a beruházási munka megjaví­tásához. Befejezésül utalt a szakismeret fokozására és a lelkiismeretes munkára, mint a továbbfejlődés két fontos tényezőjére. Az érdeklődéssel fogadott elő­adást követő vitában többen felszólaltak. A tanácskozás dn Varga Jenő elvtárs zárszavával ért véget Döntő pillanat A téli hónapok közeledtével megélénkült — az amúgyis fellendülőben levő — televíziós készülékek forgalma. A kiskun­félegyházi Állami Áruházban éppen egy vásárlás előtti »döntő pillanatot« kapott el a fényképész lencséje. (Lakatos József felvételed Otlefesség, hozzáértés jellemzi Bács megye beruházási politikáját A Magyar Beruházási Bank vezérigazgatójának előadása Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom