Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-01 / 283. szám

Jól jövedelmez a csibenevelés Felemelték az alacsonyabb osztályú dohány árát A bácsalmási járás termelő- szövetkezetei az előző években csak elvétve foglalkoztak csibe­neveléssel. Tavaly azonban már jelentősen előre léptek a ba­romfi-létszám növelésével. A tataháza szövetkezeti gazda­ságok például tsz-közi alapon 320 ezer forint költséggel 1960- ban két 16 ezer férőhelyes ba­romfiólat építettek. Példájukat követve a mélykúti, madaras!, katymári és a bácsalmási ter­melőszövetkezetek is építettek közösen baromfiólakat. Jelenleg a járás közös gazdaságai 33 ól­lal rendelkeznek, amelyeknek az építési költsége 3 millió 800 ezer — ebből a termelőszövetkezetek hozzájárulása 3 millió 100 ezer forint volt. A baromfitenyésztés jövedel­mezőségét bizonyítja, hogy ter­melőszövetkezeteink ebben az évben 1500 mázsa baromfi ér­tékesítése révén eddig 3 millió 400 ezer forint bevételre tet­tek szert, s még az idén elad­nak 900 mázsát. A baromfite­nyésztés költségei különben csaknem háromhavomként meg­felelő jövedelemmel megtérül­nek. Atór decemberben népesítsék be a csibeólakat A naposcsibe-nevelés költsé­gének mintegy a 15—20 száza­lékát a vételár képezi. Ezt az arányt csökkenthetjük, ha na­gyobb súlyra növeljük a csibé­ket. Ha az egyik 8000 férőhe­lyes ólból például átlag 70 de- kásan kerül értékesítésre az összes baromfi, a másikból pe­dig egy kilogrammos súlyban, akkor az előbbinél a csibék minden egyes kilogrammjára a vételárból 4,28, az utóbbinál pe­dig 3 forint jut. A költségeket tehát csökkenti a nagyobb súly­ra való nevelés, nem szabad azonban figyelmen kívül tagyni azt, hogy a csibék idősebb ko­rában rosszabb a takarmányér­tékesítés. A naposcsibe vételára tavasz- szal 3—4, nyáron 2 forint da­rabonként. Amíg azonban nyá­ron egy kilogramm baromfiért alig 22. kora tavasszal viszont 28 forintot adnak. Ez arra fi­gyelmezteti járásunk baromfite­nyésztő szövetkezeteit, hogy már ez év decemberében népesítse­nek be minden csibeólat Ezál­tal már március elején — 5 százalékos elhullással számolva ■— közel 300 ezer, egyenként 70 dekás baromfit eladhatnak, s e révén mintegy 600 ezer fo­rinttal növelhetik bevételüket. A bevételek ésszerű felhasz­nálásával jut munkaegységelő­legre, s — amennyiben szüksé­ges — takarmányvásárlásra is. Gazdaságos takarmányozást Az elmúlt három évben a se- lyemgubó-termelés országos vi­szonylatban 55 százalékos emel­kedést mutat A második ötéves terv selyemtermelési tervei azon­ban szükségessé teszik annak növelését Megyénkben jövőre — a ter­vek szerint — 546 mázsa se­lyemgubó kerül felvásárlásra. Ehhez 3150 petedobozt biztosit a gyógynövény-felvásárló szö­vetkezet. A selyemhernyó tenyésztésé­nek segítésére — mivel az át­rendezések során sok eperfát ki­vágtak — epreseket telepítenek bályok betartásával csökkentsék az elhullás arányát Magas el- hullási százalék hozamcsökke­nést okoz, növeli a költségeket, s kedvezőtlenül hat a jövedel­mezőség alakulására. A takarmányköltség igen Je­lentős a csibenevelésben, mert eléri az önköltség 60—70 száza­lékát Egy kilogramm súlygya­rapodáshoz felhasznált takar­mány költségét döntően befolyá­solja a takarmány értékesítése és egységára. Egy kilog -amm súlygyarapodáshoz eddig Tata­házán 4, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben pedig 4,5 kilogramm takarmányt használ­tak fel. Feltétlenül javítani kell min­den termelőszövetkezetben a takarmányértékesítést, mert a nagyarányú takarmányfelhasz­nálás nagyon megdrágítja a csi­benevelést. A takarmányértéke­sítést befolyásolja az elhul’ási arány is, kü>fiösen. ha az — már nagyobb mennyiségű takar­mány felhasználása után — idő­sebb korban történik. Csökkentsék az egyéb költségeket is A jövedelemrészesedés is be­folyásolja a költségeket. A tata- házi termelőszövetkezetekben egy gondozóra 8000 baromfi jut; A megyei tanács mellett mű­ködő mezőgazdasági állandó bi­zottság a napokban tárgyalta a termelőszövetkezetek 1961. évi építési beruházásainak állását A tervezett 91 milliós elő­irányzatból október végéig 70 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg a szövetkeze­tek. A szarvasmarh a-állomány fejlesztése érdekében 129 istál­A halászatról rendelkezett a Népköztársaság Elnöki Tanács az 1961. évi 15. számú törvényerejű rendeleté­ben. E rendelet kimondja, hogy a halászat felett a fő felügye­letet a földművelésügyi minisz­ter gyakorolja, s hogy a halá­szat joga valamennyi vizen az államot illeti. A halászati és mezőgazdasági termelőszövetke­zet, valamint termelőszövetke­zeti csoport használatában álló mesterséges halastavakon, to­vábbá ezek és a termelői szak­csoport rizsföldién azonban a a községi tanácsok által e célra biztosított tartalékterületeken. Baja, Kiskunhalas, Bácsalmás és Kecskemét környékén pél­dául több mint 10 holdon tele­pítenek eper fát. A selyemhernyó tenyésztése nem igényel különösebb szaktu­dást. Ha megfelelő minőségű ta­karmány, az egészsége eperfa­levél biztosítva van — a se­lyemhernyó tenyésztését szövet­kezeti vagy egyéb nyugdíjasok, s diákok is elvállalhatják. A petedoboz beszerzése végett bár­ki köthet termelési szerző4est a földmű vessző vetkezetekkeL egy kilogramm baromfihús elő­állítására — ha figyelembe ves­szük a betervezett munkaegysé­geik értékét — egy forint esik. Arra kell törekedni, hogy meg­felelő gépesítéssel egy gondozó minél több csibét nevelhessen fel. Tataházán helyesen alkal­mazták a premizálást is: a ba­romfi gondozóknak alapfizetés­ként 600 forintot, ezt követően pedig a baromfi minden kilo­grammja után 1 forintot adtak. Ez érdekeltté tette őket a jobb eredmények elérésében. A jövedelmezőségnél figye­lembe kell vermi az épületek amortizációs költségét is, amely a jó kihasználás és a rendsze­res karbantartás által csökken. Egy 8000 férőhelyes baromfi ól építési költsége például ha 160 ezer forint, akkor húszéves élet­tartam esetén évenként minden baromfira 33, harmincéves élet­tartam esetén pedig csak 22 fil­léres amortizációs költség jut. Az egyéb — mint az admi­nisztrációs, fogat, gyógyszer, tü­zelő. fertőtlenítés stb. — költ­ségeket Is a legminimálisabbra kell csökkenteni ahhoz, hogy a csibenevelés még jövedelmezőbb legyen. X izin Gergely, a Bácsalmási Járásó Tanács V. B. elnökhelyettese lót építettek, több mint 7 ezer férőhellyel 26 millió forint ér­tékben. A sertéseik részére több mint 40 ezer férőhely szerepel a tervben 28 millió forintos beru­házással. A baromfitenyésztés kiszélesítése érdekében újabb 97 telepet létesítenek a közös gazdaságok, összesen 500 ezer férőhellyel. ÜJ öntözőberendezés 42 helyen készül el közel 0 mil­lió forintos beruházással. A 91 milliós keretből épül meg 203 egyéb létesítmény, például ku- koricagóré. juhhodály. ásott és fúrott kút stb. Az építkezések üteme most, az őszi munkák befeieztével meggyorsul. Csupán októberben 12 millió forint értékű beruhá­zás készült el; év végéig a ter­vezett létesítmények hiánytala­nul tető alá kerülhetnek. A bácsbokodi Ezüstkalász Termelőszövetkezet korszerűen berendezett sertésólai gazdag állatállomány tartását teszik le­hetővé. A közös gazdaságban él­nek is ezzel a lehetőséggel. Je­lenleg mintegy 350 süldőt, 300 hízót, s majdnem ennyi malacot nevelnek. Az etetésre kizárólag sertés­tápokat használnak. A kísérlet Temesi Józsefet, az állatte­nyésztési brigádvezetőt a ser­tésólak körül találjuk, ö tájé­koztat az eredményekről, s ezek ékesszólóan bizonyítják a táp­takarmányok előnyét a hagyo­mányos gazdasági abrakkal szemben. — A sertésekkel ez év májusa óta etetjük a tápot — mondja. — Hasznosságáról mi magunk akartunk meggyőződni, ezért öt­ven süldő etetését kezdtük el táptakarmánnyal. Másik ötven sertést pedig mint kontrollfal- kát álítottunk be, s ezeket a ha­gy •’nányos mó'v'n, korpával és zöld lucernával etettük. A be­A Dohánybeváltó kiskunhala­si üzemének udvarán több von­tató és autó állt a minap, tele bálázott dohánnyal. Körülöttük vagy 40—50 ember beszélgetett. Közöttük több tsz-elnök isme­rősömmel találkoztam, akik az új dohányárakról folytattak eszmecserét. Később Kovács Tibor üzem­vezető elmondotta, hogy % régi közös vágya teljesült a dohány­termelőknek és az üzemnek, mert 1962-re felemelték a do­hányárakat Beszélgetésünk során a jelen­levő egyik tsz-elnök megszólalt: ö éppen most kötötte meg a szerződést 15 hold Szabolcsi do­hányra. — Nekünk, szövetkezeteknek, igen előnyös, ha dohánytermesz­téssel is foglalkozunk — mon­dotta. — Télen ugyanis, amikor leesett a hó és a földeken ném lehet dolgozni, a dohány simi­A megye termelőszövetkezetei eddig az 1961. évi vásárlási ke­retből több mint 300 erőgépet vásároltak meg. Igen nagy az érdeklődés az UE 28-as trakto­rok, az MTZ és a Szuper Zetor típusú erőgének iránt. Az UE 28-as gépekből például eddig 1500 hold úi gyümölcsös A rendkívül enyhe napokat kihasználva megyeszerte dolgoz­nak a termelőszövetkezeti gyü­mölcsös-telepítő brigádok. A szabadszállási Lenin és Alkot mány, a kunszállási Alkotmány, s az izsáki Mező Imre Tsz-ben 100—100 holdon folyik a cse- meteültetés. Ha a december is hasonlóan enyhe marad, akkor az esztendő végéig 1500 holdon végeznek termelőszövetkezeteink a. telepítéssel. állításkor mindkét falkánál 40 kiló volt az áilagsúly, s egyfor­ma mennyiségű — 1 kiló 60 deka — az egy süldőre jutó napi adag. ... és az eredmény Majd a brigádvezető így foly­tatja: — Kísérletünk három hónapig tartott. Az eredmény viszont már az első hónap után ámu- lásra késztetett bennünket. Míg a kontroll-falkabeli süldőknél a havi súlygyarapodás átlag 8, addig a táp takarmánnyal ©té­tértéknél 11 kiló volt. A másik kéthónapbam még nagyobb volt a súlygyarapodás közti különb­ség. Már a leválasztás után ad ák a sertéstápot Ezekután elhatároztuk, hogy az összes sertést táppal etetjük. Természetesen nagy előnyt je­lent számunkra az, hogy a ke­verőüzem itt van helyben. Bács- bokodon. Jelenleg mintegy 30— 35 mázsa tápot hozunk ötna­ponként. tózásával, felfűzésével, kötege­lésével akkor is tudjuk foglal­koztatni szövetkezeti gazdáink nagy részét. Az elmúlt évben egyébként csak öt holdon termesztették a dohányt, mert a régi árakkal nem nagyon voltak megeléged­ve. Elmondotta: az volt a hiba, hogy az alacsonyabb osztályú dohányért keveset kaptak. — Mi pedig az első években Inkább alacsonyabb osztályút tudtunk szállítani — folytatta. — Az árrendezés hírére növel­tük most a területet. S bár a dohánytermesztésben még kissé járatlanok vagyunk, így az ala­csonyabb osztályú termésért is megfelelő árat kapunk. Mindezek után az üzemveze­tő részletesen tájékoztatott az árrendezésről, amely szerint a legalacsonyabb osztályú dohá­nyoknál a 132 darabot szállítottak el a szövetkezetek. Megvásároltak 40 darab pótkocsit is, — még 80 darab raktáron várja az elszál­lítást. Jövőre újabb, majdnem 350 darab traktort kap a megye, na­gyobbrészt a termelőszövetkeze­tek, kisebb arányban a gépállo­mások. Az említett erőgépeken kívül 75 darab SZK 3-as kom­bájn érkezik a gépállomásokra 30 darab rendrearatóval együtt Újabb 19 tsz kapott villanyi A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatása szerint ebben az évben újabb 19 termelőszövetkezetben készült el a belső villanyhálózat. Ezenkí­vül számos olyan közös gazda­ság van, ahol a majort már ko­rábban villamosították s az idén újabb épületrészeket kap­csoltak be az áramszolgálta­tásba. Megkérdezzük: „Okozott-e va­lamilyen betegséget a táp takar­mány?” — Semmiféle megbetegedés nem történt — válaszolja a bri­gádvezető. — A tápok szaksze­rű keverésére mindig gondosan ügyelünk. Külön kell szólnom azon­ban arról — folytatja —, hogy az előzőleg gazdasági abrakkal etetett sertések nem könnyen szokják meg a tápot. Az átál­lásba beletelik két hét is, s olyankor a megbetegedés veszé­lye is fokozott. Kétségtelen* hogy a hagyományos abrakta­karmánytól eltérő összetételű táp eleinte szokatlan az álla­tok emésztőszerveinek. Ezért mi elhatároztuk, hogy a malacoknak már a leválasztá­suktól, tehát 3 hetes koruktól kezdve adunk tápot. Ha már ezt szokják meg, utána nincs probléma az átállással. Külön­ben a tápok összetétele sokkal inkább megfelel az anyatej ösz- szetételének, mint az abrakta- karmányoké — fejezte be a brigádvezető. H. ű. Az elhullási százalék befolyá­solja a naposcsibe nevelésének költségét. Ezért arra kell töre­kedni. hogy megfelelő gondo­zással. az egészségügyi rendsza­halászat joga a halászati terme­lőszövetkezetet. a mezőgazda- sági tsz-t a termelőszövetkezeti csoportot, illetve a termelői szakcsoportot illeti meg. cd nijuqdíias iznoetlrezefi gazdák figgermékt ! Érdemes selyemhernyót tenyészteni 70 millió forintot ruháztak be eddig a termelőszövetkezetek A invtnl'armávyoh nyomában A sertéstáp főbb, min! a hagyományos abraktakarmány Szabolcsi Barna III. régi ára mázsánként 970, új ára 1650 Ft Szabolcsi Alárendelt régi ára mázsánként 570, új ára 1100 Ft Kerti Barna III. régi ára mázsánként 1430, újára 2220 Ft Kerti Közönséges régi ára mázsánként 1000, új ára 1600 Ft Hevesi Zölddohány I. o. régi ára mázsánként 270, újára 340 Ft Hevesi Zölddohány II. o. régi ára mázsánként 185, új ára 240 Ft Hevesi Zölddohány III. o. régi ára mázsánként 90, új ára 160 Ft Kapadohány régi ára mázsánként 620, új ára 900 Ft Ezenkívül még az alárendelt zölddohányért is fizetnek — az eddigiektől eltérően — mázsánként 100 forintot. Két év alatt közel 700 traktor a tsz-eknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom