Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
Jól jövedelmez a csibenevelés Felemelték az alacsonyabb osztályú dohány árát A bácsalmási járás termelő- szövetkezetei az előző években csak elvétve foglalkoztak csibeneveléssel. Tavaly azonban már jelentősen előre léptek a baromfi-létszám növelésével. A tataháza szövetkezeti gazdaságok például tsz-közi alapon 320 ezer forint költséggel 1960- ban két 16 ezer férőhelyes baromfiólat építettek. Példájukat követve a mélykúti, madaras!, katymári és a bácsalmási termelőszövetkezetek is építettek közösen baromfiólakat. Jelenleg a járás közös gazdaságai 33 óllal rendelkeznek, amelyeknek az építési költsége 3 millió 800 ezer — ebből a termelőszövetkezetek hozzájárulása 3 millió 100 ezer forint volt. A baromfitenyésztés jövedelmezőségét bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink ebben az évben 1500 mázsa baromfi értékesítése révén eddig 3 millió 400 ezer forint bevételre tettek szert, s még az idén eladnak 900 mázsát. A baromfitenyésztés költségei különben csaknem háromhavomként megfelelő jövedelemmel megtérülnek. Atór decemberben népesítsék be a csibeólakat A naposcsibe-nevelés költségének mintegy a 15—20 százalékát a vételár képezi. Ezt az arányt csökkenthetjük, ha nagyobb súlyra növeljük a csibéket. Ha az egyik 8000 férőhelyes ólból például átlag 70 de- kásan kerül értékesítésre az összes baromfi, a másikból pedig egy kilogrammos súlyban, akkor az előbbinél a csibék minden egyes kilogrammjára a vételárból 4,28, az utóbbinál pedig 3 forint jut. A költségeket tehát csökkenti a nagyobb súlyra való nevelés, nem szabad azonban figyelmen kívül tagyni azt, hogy a csibék idősebb korában rosszabb a takarmányértékesítés. A naposcsibe vételára tavasz- szal 3—4, nyáron 2 forint darabonként. Amíg azonban nyáron egy kilogramm baromfiért alig 22. kora tavasszal viszont 28 forintot adnak. Ez arra figyelmezteti járásunk baromfitenyésztő szövetkezeteit, hogy már ez év decemberében népesítsenek be minden csibeólat Ezáltal már március elején — 5 százalékos elhullással számolva ■— közel 300 ezer, egyenként 70 dekás baromfit eladhatnak, s e révén mintegy 600 ezer forinttal növelhetik bevételüket. A bevételek ésszerű felhasználásával jut munkaegységelőlegre, s — amennyiben szükséges — takarmányvásárlásra is. Gazdaságos takarmányozást Az elmúlt három évben a se- lyemgubó-termelés országos viszonylatban 55 százalékos emelkedést mutat A második ötéves terv selyemtermelési tervei azonban szükségessé teszik annak növelését Megyénkben jövőre — a tervek szerint — 546 mázsa selyemgubó kerül felvásárlásra. Ehhez 3150 petedobozt biztosit a gyógynövény-felvásárló szövetkezet. A selyemhernyó tenyésztésének segítésére — mivel az átrendezések során sok eperfát kivágtak — epreseket telepítenek bályok betartásával csökkentsék az elhullás arányát Magas el- hullási százalék hozamcsökkenést okoz, növeli a költségeket, s kedvezőtlenül hat a jövedelmezőség alakulására. A takarmányköltség igen Jelentős a csibenevelésben, mert eléri az önköltség 60—70 százalékát Egy kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány költségét döntően befolyásolja a takarmány értékesítése és egységára. Egy kilog -amm súlygyarapodáshoz eddig Tataházán 4, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetben pedig 4,5 kilogramm takarmányt használtak fel. Feltétlenül javítani kell minden termelőszövetkezetben a takarmányértékesítést, mert a nagyarányú takarmányfelhasználás nagyon megdrágítja a csibenevelést. A takarmányértékesítést befolyásolja az elhul’ási arány is, kü>fiösen. ha az — már nagyobb mennyiségű takarmány felhasználása után — idősebb korban történik. Csökkentsék az egyéb költségeket is A jövedelemrészesedés is befolyásolja a költségeket. A tata- házi termelőszövetkezetekben egy gondozóra 8000 baromfi jut; A megyei tanács mellett működő mezőgazdasági állandó bizottság a napokban tárgyalta a termelőszövetkezetek 1961. évi építési beruházásainak állását A tervezett 91 milliós előirányzatból október végéig 70 millió forint értékű létesítményt valósítottak meg a szövetkezetek. A szarvasmarh a-állomány fejlesztése érdekében 129 istálA halászatról rendelkezett a Népköztársaság Elnöki Tanács az 1961. évi 15. számú törvényerejű rendeletében. E rendelet kimondja, hogy a halászat felett a fő felügyeletet a földművelésügyi miniszter gyakorolja, s hogy a halászat joga valamennyi vizen az államot illeti. A halászati és mezőgazdasági termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport használatában álló mesterséges halastavakon, továbbá ezek és a termelői szakcsoport rizsföldién azonban a a községi tanácsok által e célra biztosított tartalékterületeken. Baja, Kiskunhalas, Bácsalmás és Kecskemét környékén például több mint 10 holdon telepítenek eper fát. A selyemhernyó tenyésztése nem igényel különösebb szaktudást. Ha megfelelő minőségű takarmány, az egészsége eperfalevél biztosítva van — a selyemhernyó tenyésztését szövetkezeti vagy egyéb nyugdíjasok, s diákok is elvállalhatják. A petedoboz beszerzése végett bárki köthet termelési szerző4est a földmű vessző vetkezetekkeL egy kilogramm baromfihús előállítására — ha figyelembe vesszük a betervezett munkaegységeik értékét — egy forint esik. Arra kell törekedni, hogy megfelelő gépesítéssel egy gondozó minél több csibét nevelhessen fel. Tataházán helyesen alkalmazták a premizálást is: a baromfi gondozóknak alapfizetésként 600 forintot, ezt követően pedig a baromfi minden kilogrammja után 1 forintot adtak. Ez érdekeltté tette őket a jobb eredmények elérésében. A jövedelmezőségnél figyelembe kell vermi az épületek amortizációs költségét is, amely a jó kihasználás és a rendszeres karbantartás által csökken. Egy 8000 férőhelyes baromfi ól építési költsége például ha 160 ezer forint, akkor húszéves élettartam esetén évenként minden baromfira 33, harmincéves élettartam esetén pedig csak 22 filléres amortizációs költség jut. Az egyéb — mint az adminisztrációs, fogat, gyógyszer, tüzelő. fertőtlenítés stb. — költségeket Is a legminimálisabbra kell csökkenteni ahhoz, hogy a csibenevelés még jövedelmezőbb legyen. X izin Gergely, a Bácsalmási Járásó Tanács V. B. elnökhelyettese lót építettek, több mint 7 ezer férőhellyel 26 millió forint értékben. A sertéseik részére több mint 40 ezer férőhely szerepel a tervben 28 millió forintos beruházással. A baromfitenyésztés kiszélesítése érdekében újabb 97 telepet létesítenek a közös gazdaságok, összesen 500 ezer férőhellyel. ÜJ öntözőberendezés 42 helyen készül el közel 0 millió forintos beruházással. A 91 milliós keretből épül meg 203 egyéb létesítmény, például ku- koricagóré. juhhodály. ásott és fúrott kút stb. Az építkezések üteme most, az őszi munkák befeieztével meggyorsul. Csupán októberben 12 millió forint értékű beruházás készült el; év végéig a tervezett létesítmények hiánytalanul tető alá kerülhetnek. A bácsbokodi Ezüstkalász Termelőszövetkezet korszerűen berendezett sertésólai gazdag állatállomány tartását teszik lehetővé. A közös gazdaságban élnek is ezzel a lehetőséggel. Jelenleg mintegy 350 süldőt, 300 hízót, s majdnem ennyi malacot nevelnek. Az etetésre kizárólag sertéstápokat használnak. A kísérlet Temesi Józsefet, az állattenyésztési brigádvezetőt a sertésólak körül találjuk, ö tájékoztat az eredményekről, s ezek ékesszólóan bizonyítják a táptakarmányok előnyét a hagyományos gazdasági abrakkal szemben. — A sertésekkel ez év májusa óta etetjük a tápot — mondja. — Hasznosságáról mi magunk akartunk meggyőződni, ezért ötven süldő etetését kezdtük el táptakarmánnyal. Másik ötven sertést pedig mint kontrollfal- kát álítottunk be, s ezeket a hagy •’nányos mó'v'n, korpával és zöld lucernával etettük. A beA Dohánybeváltó kiskunhalasi üzemének udvarán több vontató és autó állt a minap, tele bálázott dohánnyal. Körülöttük vagy 40—50 ember beszélgetett. Közöttük több tsz-elnök ismerősömmel találkoztam, akik az új dohányárakról folytattak eszmecserét. Később Kovács Tibor üzemvezető elmondotta, hogy % régi közös vágya teljesült a dohánytermelőknek és az üzemnek, mert 1962-re felemelték a dohányárakat Beszélgetésünk során a jelenlevő egyik tsz-elnök megszólalt: ö éppen most kötötte meg a szerződést 15 hold Szabolcsi dohányra. — Nekünk, szövetkezeteknek, igen előnyös, ha dohánytermesztéssel is foglalkozunk — mondotta. — Télen ugyanis, amikor leesett a hó és a földeken ném lehet dolgozni, a dohány simiA megye termelőszövetkezetei eddig az 1961. évi vásárlási keretből több mint 300 erőgépet vásároltak meg. Igen nagy az érdeklődés az UE 28-as traktorok, az MTZ és a Szuper Zetor típusú erőgének iránt. Az UE 28-as gépekből például eddig 1500 hold úi gyümölcsös A rendkívül enyhe napokat kihasználva megyeszerte dolgoznak a termelőszövetkezeti gyümölcsös-telepítő brigádok. A szabadszállási Lenin és Alkot mány, a kunszállási Alkotmány, s az izsáki Mező Imre Tsz-ben 100—100 holdon folyik a cse- meteültetés. Ha a december is hasonlóan enyhe marad, akkor az esztendő végéig 1500 holdon végeznek termelőszövetkezeteink a. telepítéssel. állításkor mindkét falkánál 40 kiló volt az áilagsúly, s egyforma mennyiségű — 1 kiló 60 deka — az egy süldőre jutó napi adag. ... és az eredmény Majd a brigádvezető így folytatja: — Kísérletünk három hónapig tartott. Az eredmény viszont már az első hónap után ámu- lásra késztetett bennünket. Míg a kontroll-falkabeli süldőknél a havi súlygyarapodás átlag 8, addig a táp takarmánnyal ©tétértéknél 11 kiló volt. A másik kéthónapbam még nagyobb volt a súlygyarapodás közti különbség. Már a leválasztás után ad ák a sertéstápot Ezekután elhatároztuk, hogy az összes sertést táppal etetjük. Természetesen nagy előnyt jelent számunkra az, hogy a keverőüzem itt van helyben. Bács- bokodon. Jelenleg mintegy 30— 35 mázsa tápot hozunk ötnaponként. tózásával, felfűzésével, kötegelésével akkor is tudjuk foglalkoztatni szövetkezeti gazdáink nagy részét. Az elmúlt évben egyébként csak öt holdon termesztették a dohányt, mert a régi árakkal nem nagyon voltak megelégedve. Elmondotta: az volt a hiba, hogy az alacsonyabb osztályú dohányért keveset kaptak. — Mi pedig az első években Inkább alacsonyabb osztályút tudtunk szállítani — folytatta. — Az árrendezés hírére növeltük most a területet. S bár a dohánytermesztésben még kissé járatlanok vagyunk, így az alacsonyabb osztályú termésért is megfelelő árat kapunk. Mindezek után az üzemvezető részletesen tájékoztatott az árrendezésről, amely szerint a legalacsonyabb osztályú dohányoknál a 132 darabot szállítottak el a szövetkezetek. Megvásároltak 40 darab pótkocsit is, — még 80 darab raktáron várja az elszállítást. Jövőre újabb, majdnem 350 darab traktort kap a megye, nagyobbrészt a termelőszövetkezetek, kisebb arányban a gépállomások. Az említett erőgépeken kívül 75 darab SZK 3-as kombájn érkezik a gépállomásokra 30 darab rendrearatóval együtt Újabb 19 tsz kapott villanyi A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának tájékoztatása szerint ebben az évben újabb 19 termelőszövetkezetben készült el a belső villanyhálózat. Ezenkívül számos olyan közös gazdaság van, ahol a majort már korábban villamosították s az idén újabb épületrészeket kapcsoltak be az áramszolgáltatásba. Megkérdezzük: „Okozott-e valamilyen betegséget a táp takarmány?” — Semmiféle megbetegedés nem történt — válaszolja a brigádvezető. — A tápok szakszerű keverésére mindig gondosan ügyelünk. Külön kell szólnom azonban arról — folytatja —, hogy az előzőleg gazdasági abrakkal etetett sertések nem könnyen szokják meg a tápot. Az átállásba beletelik két hét is, s olyankor a megbetegedés veszélye is fokozott. Kétségtelen* hogy a hagyományos abraktakarmánytól eltérő összetételű táp eleinte szokatlan az állatok emésztőszerveinek. Ezért mi elhatároztuk, hogy a malacoknak már a leválasztásuktól, tehát 3 hetes koruktól kezdve adunk tápot. Ha már ezt szokják meg, utána nincs probléma az átállással. Különben a tápok összetétele sokkal inkább megfelel az anyatej ösz- szetételének, mint az abrakta- karmányoké — fejezte be a brigádvezető. H. ű. Az elhullási százalék befolyásolja a naposcsibe nevelésének költségét. Ezért arra kell törekedni. hogy megfelelő gondozással. az egészségügyi rendszahalászat joga a halászati termelőszövetkezetet. a mezőgazda- sági tsz-t a termelőszövetkezeti csoportot, illetve a termelői szakcsoportot illeti meg. cd nijuqdíias iznoetlrezefi gazdák figgermékt ! Érdemes selyemhernyót tenyészteni 70 millió forintot ruháztak be eddig a termelőszövetkezetek A invtnl'armávyoh nyomában A sertéstáp főbb, min! a hagyományos abraktakarmány Szabolcsi Barna III. régi ára mázsánként 970, új ára 1650 Ft Szabolcsi Alárendelt régi ára mázsánként 570, új ára 1100 Ft Kerti Barna III. régi ára mázsánként 1430, újára 2220 Ft Kerti Közönséges régi ára mázsánként 1000, új ára 1600 Ft Hevesi Zölddohány I. o. régi ára mázsánként 270, újára 340 Ft Hevesi Zölddohány II. o. régi ára mázsánként 185, új ára 240 Ft Hevesi Zölddohány III. o. régi ára mázsánként 90, új ára 160 Ft Kapadohány régi ára mázsánként 620, új ára 900 Ft Ezenkívül még az alárendelt zölddohányért is fizetnek — az eddigiektől eltérően — mázsánként 100 forintot. Két év alatt közel 700 traktor a tsz-eknek