Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? XVI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ara 1 forint 1961. DEC. 24, VASÁRNAP A megyeszékhely jövőjéről nyilatkozott Reile Géza, Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke A soron következő öt évben — mind gazdasági, mind kul­turális téren — íelcsatlakozni a hasonló jellegű megyei váro­sokhoz, egy szintre emelkedni azokkal — ez dióhéjban váro­sunk fejlesztésének programja, mely hatalmas feladatok meg­oldása elé állítja a megyei, a városi párt-, a megyei, a városi tanács-apparátust, annak veze­tőit és Kecskemét minden egyes lakosát. Az előttünk álló tennivalók olyanok, melyeket törvényeink és rendeleteink nem tartalmaz­nak teljes egészében, hanem megoldásukra a vezetéknek, a tömeglek széleskörű kapcsolatá­val kell megtalálni a helyes utat. Mielőtt azonban célkitűzé­seinkről szólnék, hadd tegyek rövid visszapillantást városunk múltjára: Nem volt vízhálózatunk, csatornánk, az utaknak mindössze hét, a gyalogjár­dáknak 80 százaléka vált burkolva. A közvilágítás minimális, kor­szerűtlen. A parkok, sétányok területe jelentéktelen. Hiányzik a jelentősebb sportlétesítmény... Az elmaradás a helytelen gazdálkodásra, a múlt társadal­mi rend bűnére vezethető visz- sza. A felszabadulás előtt, de már az 1900-as évek eleién is, Kecskemétet gazdag városként emlegette az ország közvéle­ménye. Ám a »gazdag« jelzőt csak azok alkalmazták, akik nem ismerték a város gazdál­kodási számadatait. 1900-tól az első világháború kezdetéig 52,32 százalékos va­gyonadóé sag terhelte a város in­gatlanait. Az első világháborút követő infláció ezt ugyan tö­rölte, de 1927-ben újra 25 szá­zalékra emelkedett a tartozás. Jellemző, hogy a város tulaj­donában levő 42 ezer holdas gazdaság holdanként 2,10 pengőt jövedelmezett. Elképzelhető, milyen gazdálkodást folytattak az akkori városatyák. A város korabeli vezetői nem adták állami kezelésbe az is­kolát. hogy a néptanító megvá­lasztásába beleszólási joguk le­gyen. Drága pénzbe — 158 ezer pengő többletkiadásba — ke­rült a városnak annak eldön- tési joga, hogy a tanító refor­mátus vagy katolikus !egyen-e? Az ország minden városában sorompóvám volt. Kecskeméten hiányzott ez. Emiatt évi 270 ezer pengő jövedelemkiesés je­lentkezett, ami a népoktatási ki­adási többlettel együtt évi 428 ezer pengőt vont el a városfej­lesztéstől. Csak. a két háború közötti tíz évet figyelembe véve. négy­millió 280 ezer pengő hát­rányt jelentett ez Kecske­métnek. érdekességképpen: ha ez az abban az időben a vá­r ■ fejlesztési céljaira nyer fel­szálloda előtti teret parkosít­juk. Az ott elhelyezett és már szűknek bizonyuló távolsági MÁVAUT-megálló a Nagykőrö­si út és a Bethlen körút sarkán kiépítendő parkban nyer el­helyezést a korszerű követel­ményeknek megfelelően. A megnövekedett forgalom — je­lenleg napi 76 kocsi — a kör­úton bonyolódik majd le. Sok gyermeknek, legalább annyi szülőnek, de az egész város lakosságának nagy ötö­mére ugyancsak 1962-ben kez­dünk hozzá a Katona József téren egy 12 tantermes ze­nei általános iskola építé­séhez. A 7 millió 300 ezer forint költ­séggel épülő létesítményt 1963» ban adjuk át rendeltetésének^ Örömet hoz az 1962-es esz­tendő Kecskemét sportkedvelői­nek is. A 75 ezer lakosú város igényeihez szabott. 15 ezer né­zőt befogadó, mintegy 3 millió forme beruházással épülő sport- stadion építése utolsó szaka­szába lép, illetve befejeződik és gazdái birtokba vehetik. A lakosság tevékeny közre­működésére, társadalmi segít­ségre számítva a jövő évi leg­nagyobb vállalkozásunk az út­építési program megvalósítása lesz. A körülbelül 15 millió forint értékben jelentős társadalmi segítség­gel és 60 ezer tonna anyag­igénnyel számoló munka — 40 utca portalanított maka- dám burkolása — jelentős részben megoldja a város sok évtizedes közlekedési problémáját és megszünteti a port. Szorosan összefügg az új program a köztisztaság és a vízellátás kérdésével. 1961-ben napi 50 köbméter vizet hasz­náltunk fel az utak locsolására. Jövőre e vízmennyiség négy­szerese — 200 köbméter — szolgálja a város utcáinak tisz­taságát, portalanságát. Maradjunk azonban a min­dennapi élet legfontosabb szük­ségleténél. a víznél. Nyaranként minden évben visszatérő gond­ként jelentkezett a vízhiány. A közelmúltban végzett tüzetes szakvizsgálat azonban megálla­pította, hogy városunk vízadó rétegei képesek a szükségleték fedezésére. A város szükséglete nyári időszakban napi 11 ezer köbméter víz. Jelenleg 8500 köb­méter áll rendelkezésre. Az 1962-ben fúrandó négy új kút 1965-ig biztosítja az igényedet. Sok évtizedes vágya telje­sül a város lakosainak az ugyancsak jövőre kezdődő csatornázási munkálatokkal. A kapitalista múlt eme átkos hagyatékát 38 millió forintos ráfordítással kezdjük felszá­molni. Ebből az összegből 1902- ben 18, 1963-ban pedig 20 mil­(Folytatás a 3, oldalon.) használást, úgy 200 olyan pusz­tai iskola — nevelői 'akással együtt — épülhetett volna, mint amilyeneket 1927—29-ben ké­szítettek, vagy 84 kilométer vízvezetékhálózat kiépítését szolgálhatta volna, vagy — ami napjaink legégetőbb kérdését veti fel — 200 kilométer hosz- szú utcát lehetett volna belőle makadám burkolattal borítani. Mint mindenben, ebben is súlyos, terhes örökséget vettünk át a kapitalista társadalomtól. A letűnt rend községpolitikájá- nak jellemzője volt az öncélú, sokszor értelmetlen, drága épít­kezés. Ugyanakkor a vidék vá­rosait — nem is szólva a köz­ségekről — a legnagyobb kul- turálatlanság jellemezte. így volt ez a hatalmas tanya- világú, de a 16 év óta már so­kat fejlődött Kecskeméten is. A felszabadulás óta, és különösen az elmúlt két-három évben el­ért igen szép eredményekről nem kívánok most szólni. Azo­kat nap nap után látják, élve­zik a város lakosai és a hoz­zánk látogató vendégek. Inkább a közeli jövő, az 1932—63-ban várható városfejlesztési prog­ramból néhány gondolatot: Az ötéves lakásépítési prog­ram keretében jelentős ütem­ben folytatódik az ez évben megkezdett Leninváros építése. 1962-ben 382 családot juttat egészséges, szép hajlékhoz az új városnegyed, és ugyancsak jövőre megkez­dődik az 1963. évi átadás­ra szánt 250 újabb lakás építése. Kapcsolódó beruházásként — a leninvárosi apró emberkék számára — jövőre ötven sze­mélyes óvoda is létesül. Érdeklődéssel kíséri a város lakossága egyik legnagyobb be­ruházásunkat. a központi szál­loda építését Ez a munka a jövő év végéig nagyrészben be­fejeződik. bár még tíz millió forint kerül beruházásra. A t

Next

/
Oldalképek
Tartalom