Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek? XVI. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ara 1 forint 1961. DEC. 24, VASÁRNAP A megyeszékhely jövőjéről nyilatkozott Reile Géza, Kecskemét Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának elnöke A soron következő öt évben — mind gazdasági, mind kulturális téren — íelcsatlakozni a hasonló jellegű megyei városokhoz, egy szintre emelkedni azokkal — ez dióhéjban városunk fejlesztésének programja, mely hatalmas feladatok megoldása elé állítja a megyei, a városi párt-, a megyei, a városi tanács-apparátust, annak vezetőit és Kecskemét minden egyes lakosát. Az előttünk álló tennivalók olyanok, melyeket törvényeink és rendeleteink nem tartalmaznak teljes egészében, hanem megoldásukra a vezetéknek, a tömeglek széleskörű kapcsolatával kell megtalálni a helyes utat. Mielőtt azonban célkitűzéseinkről szólnék, hadd tegyek rövid visszapillantást városunk múltjára: Nem volt vízhálózatunk, csatornánk, az utaknak mindössze hét, a gyalogjárdáknak 80 százaléka vált burkolva. A közvilágítás minimális, korszerűtlen. A parkok, sétányok területe jelentéktelen. Hiányzik a jelentősebb sportlétesítmény... Az elmaradás a helytelen gazdálkodásra, a múlt társadalmi rend bűnére vezethető visz- sza. A felszabadulás előtt, de már az 1900-as évek eleién is, Kecskemétet gazdag városként emlegette az ország közvéleménye. Ám a »gazdag« jelzőt csak azok alkalmazták, akik nem ismerték a város gazdálkodási számadatait. 1900-tól az első világháború kezdetéig 52,32 százalékos vagyonadóé sag terhelte a város ingatlanait. Az első világháborút követő infláció ezt ugyan törölte, de 1927-ben újra 25 százalékra emelkedett a tartozás. Jellemző, hogy a város tulajdonában levő 42 ezer holdas gazdaság holdanként 2,10 pengőt jövedelmezett. Elképzelhető, milyen gazdálkodást folytattak az akkori városatyák. A város korabeli vezetői nem adták állami kezelésbe az iskolát. hogy a néptanító megválasztásába beleszólási joguk legyen. Drága pénzbe — 158 ezer pengő többletkiadásba — került a városnak annak eldön- tési joga, hogy a tanító református vagy katolikus !egyen-e? Az ország minden városában sorompóvám volt. Kecskeméten hiányzott ez. Emiatt évi 270 ezer pengő jövedelemkiesés jelentkezett, ami a népoktatási kiadási többlettel együtt évi 428 ezer pengőt vont el a városfejlesztéstől. Csak. a két háború közötti tíz évet figyelembe véve. négymillió 280 ezer pengő hátrányt jelentett ez Kecskemétnek. érdekességképpen: ha ez az abban az időben a vár ■ fejlesztési céljaira nyer felszálloda előtti teret parkosítjuk. Az ott elhelyezett és már szűknek bizonyuló távolsági MÁVAUT-megálló a Nagykőrösi út és a Bethlen körút sarkán kiépítendő parkban nyer elhelyezést a korszerű követelményeknek megfelelően. A megnövekedett forgalom — jelenleg napi 76 kocsi — a körúton bonyolódik majd le. Sok gyermeknek, legalább annyi szülőnek, de az egész város lakosságának nagy ötömére ugyancsak 1962-ben kezdünk hozzá a Katona József téren egy 12 tantermes zenei általános iskola építéséhez. A 7 millió 300 ezer forint költséggel épülő létesítményt 1963» ban adjuk át rendeltetésének^ Örömet hoz az 1962-es esztendő Kecskemét sportkedvelőinek is. A 75 ezer lakosú város igényeihez szabott. 15 ezer nézőt befogadó, mintegy 3 millió forme beruházással épülő sport- stadion építése utolsó szakaszába lép, illetve befejeződik és gazdái birtokba vehetik. A lakosság tevékeny közreműködésére, társadalmi segítségre számítva a jövő évi legnagyobb vállalkozásunk az útépítési program megvalósítása lesz. A körülbelül 15 millió forint értékben jelentős társadalmi segítséggel és 60 ezer tonna anyagigénnyel számoló munka — 40 utca portalanított maka- dám burkolása — jelentős részben megoldja a város sok évtizedes közlekedési problémáját és megszünteti a port. Szorosan összefügg az új program a köztisztaság és a vízellátás kérdésével. 1961-ben napi 50 köbméter vizet használtunk fel az utak locsolására. Jövőre e vízmennyiség négyszerese — 200 köbméter — szolgálja a város utcáinak tisztaságát, portalanságát. Maradjunk azonban a mindennapi élet legfontosabb szükségleténél. a víznél. Nyaranként minden évben visszatérő gondként jelentkezett a vízhiány. A közelmúltban végzett tüzetes szakvizsgálat azonban megállapította, hogy városunk vízadó rétegei képesek a szükségleték fedezésére. A város szükséglete nyári időszakban napi 11 ezer köbméter víz. Jelenleg 8500 köbméter áll rendelkezésre. Az 1962-ben fúrandó négy új kút 1965-ig biztosítja az igényedet. Sok évtizedes vágya teljesül a város lakosainak az ugyancsak jövőre kezdődő csatornázási munkálatokkal. A kapitalista múlt eme átkos hagyatékát 38 millió forintos ráfordítással kezdjük felszámolni. Ebből az összegből 1902- ben 18, 1963-ban pedig 20 mil(Folytatás a 3, oldalon.) használást, úgy 200 olyan pusztai iskola — nevelői 'akással együtt — épülhetett volna, mint amilyeneket 1927—29-ben készítettek, vagy 84 kilométer vízvezetékhálózat kiépítését szolgálhatta volna, vagy — ami napjaink legégetőbb kérdését veti fel — 200 kilométer hosz- szú utcát lehetett volna belőle makadám burkolattal borítani. Mint mindenben, ebben is súlyos, terhes örökséget vettünk át a kapitalista társadalomtól. A letűnt rend községpolitikájá- nak jellemzője volt az öncélú, sokszor értelmetlen, drága építkezés. Ugyanakkor a vidék városait — nem is szólva a községekről — a legnagyobb kul- turálatlanság jellemezte. így volt ez a hatalmas tanya- világú, de a 16 év óta már sokat fejlődött Kecskeméten is. A felszabadulás óta, és különösen az elmúlt két-három évben elért igen szép eredményekről nem kívánok most szólni. Azokat nap nap után látják, élvezik a város lakosai és a hozzánk látogató vendégek. Inkább a közeli jövő, az 1932—63-ban várható városfejlesztési programból néhány gondolatot: Az ötéves lakásépítési program keretében jelentős ütemben folytatódik az ez évben megkezdett Leninváros építése. 1962-ben 382 családot juttat egészséges, szép hajlékhoz az új városnegyed, és ugyancsak jövőre megkezdődik az 1963. évi átadásra szánt 250 újabb lakás építése. Kapcsolódó beruházásként — a leninvárosi apró emberkék számára — jövőre ötven személyes óvoda is létesül. Érdeklődéssel kíséri a város lakossága egyik legnagyobb beruházásunkat. a központi szálloda építését Ez a munka a jövő év végéig nagyrészben befejeződik. bár még tíz millió forint kerül beruházásra. A t