Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

EGY ÉV A VILÁGPOLITIKÁBAN Ismét búcsúzik egy év, egy eseményekben gaz­dag esztendő, melynek vezérlő csillaga a kommu­nizmust építő Szovjetunió hatalmas pártjának vi­lágtörténelmi jelentőségű XXII. kongresszusa. Az események szinte napról napra kergették egy­mást. Az év elején az egész világsajtó, a haladó emberiség közvéleménye gyászolta Patrice Lu- mumbát, a gyarmati bilincsektől felszabaduló fe­kete Afrika kiváló politikusát. Az ő mártirom- ságft c'ik tovább élesztette azt a tüzet, melyre a több évszázados gyarmati uralom kellékeit ve­Hőstette nemcsak az emberi tel j esi tóképesség nagyszerű diadala, hanem a kizsákmányolástól megszabadult tudomány, a szocialista rendszer utolérhetetlen dicsősége. Csak néhány mozzanat. S mi most az év végén azt kutatjuk, mit hoz a jövő. A jövőt még fátyol fedi. Néhány fontos iránymutató fáklya azonban áttöri a jövő ködét. A kommunizmus építőinek nagyszerű kongresszusa emelte magasra ezekét a fáklyákat. Meg keli szabadulnunk á gyarmati rendszer minden nyűgétől, végérvényesen és soha tették a saját lábukra álló, a kizsákmányolás alól felszabadult, törekvő afrikai népek. Aztán lelke­sült hangon emlékeztünk meg az egyik legvadabb gyarmatosító, Portugália bátor és harcos szabad­sághőseinek, a kegyetlen Salazar-rendszer ellen­feleinek tettéről, a Santa Maria óceán járó elfog­lalásáról, s annak a mozgalomnak az elindulá­sáról, mely Európa utolsó fasiszta rendszereinek vészharangját húzta meg. Két csodálatos törté­nelmi siker tűzcsóvája röppent az égbe alig né­hány hónappal ezelőtt. A világ első űrhajósa, aki elszakította a vén Föld Vonzásának bilincseit, a Szovjetunióból indult el. Gagarint Tyitov követte. vissza nem téríthető formában — mondják a Szovjetunió kommunistáinak millióival együtt a Világ békeszerető dolgozói. Meg kell fékeznünk a háborúra, agresszióra éhes moflopcltőke, a fa­sizmus erőinek kezét — követelik az embermll- liók. Üjabb hatalmas tettekkel kell megszilárdí­tani erőinket, megerősíteni védelmi állásainkat, hogy a békés építés egyre hatalmasabb sikeréit ne veszélyeztesse semmi. É$ mindenekelőtt to­vább kell építenünk a szocialista világrendszer gazdasági és társadalmi erejét, mely egyedül hi­vatott arra, hogy boldogságot és békességet adjon az alkotó emberiségnek. Kuba: Amerika szabad földje. Ez a felirat fogadja a Ha­vannába utazót a modem repülőtéren. Ez a nép közvetlenül a hatalmas monopóliumok állig felfegyverzett partvidéké men­tén ebben az esztendőben nyilvánította lei határozott é3 el­tökélt szándékát: Tántoríthatatlan híve lesz annak a társa­dalmi rendnek, mely végképp megszabadítja az emberiséget fi ki zsákmányolás minden formájától. Augusztus 1,3-ám határozta el a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya, hogy nem tűri tovább a nyugat-berlini provo­kátorok aljas és lelkiismeretlen tizeiméit, Berlin demokratikus övezeteinek védelmére, lakóinak nyugalma érdekében megszigo­rítja az NDK fővárosában is a német államhatárok védelmét. A nyugat-berlini tűzfészek ka­landorainak kezét sikerrel fog­ta le ezzel az akciójával a de­mokratikus német állam. A Szovjetunió, a szocialista tábor messzemenőén támogatja a Né­met Demokratikus Köztársaság béketörekvéseit, s követeli, hogy a legrövidebb idő alatt teremt­sék meg Berlinben a békés élet meg nem változtatható biztosí­tékait. 1061. április 12. Ez a nap a szocialista tudomány világra­szóló diadalának ünnepévé vált. Jurij Alekszejevics Gagarin, a világ első űrpilótája, kabinjá­ban elhagyta a Földet, majd mint az űr vándora, megke­rülte aat. Azután sértetlenül tért vissza a Szovjetunió földjére. Ez az esztendő a második szov­jet űrrepülés sikerét is hozta. Képünkön: Gagarin a moszk­vai fogadtatás alkalmával Hrus­csov szovjet miniszterelnökkel a díszemelvénytsi. 1961. Január 23-án röpítette világgá a Föld minden rádió- állomása és hírközpontja: a £a- lazar-féle portugál diktatúra gaztettéi ellen fellázadt haza­fiak hatalmukba kerítették a Santa Maria óceánjárót, tiltako­zásul a fasiszta rendszer ellen, s az igazságosabb társadalmi berendezkedés, a portugál nép felszabadítása mozgalmának meghirdetése céljából. A 71 éves portugál diktátor ellen nem ez az első hősi tiltakozás. Az an­golai események is azt bizo­nyítják, hogy a legkegyetlenebb gyarmatosító rendszerek elleni tiltakozás hullámait nem lehet megállítani, Számtalan, jelentősebbnél jelentősebb nemzetközi esemény­ről kellene még ezen az oldalon bszúmolni. Archívumunkból csak néhány képet emeltünk ki, de ez is világosan bizonyítja: a földgolyó különböző pontjain egyre nő a demrkrácia és a béke tábora. Egyre többen hangoztatják, hogy a vitás nemzet­köz! kérdéseket békés úton kell megoldani. Ma már hangos szó­val hirdetik az Egyesült Nemze­tek Szövetségében a felszabadult afrikai és ázsiai népek képvi­selői: meg kell hallgatni a Szov­jetunió javaslatát és a legrövi­debb időn belül fel kell szá­molni az emberiség véres év­századainak utolsó maradvá­nyait, a gyarmati rendszert. Bízunk benne, begy a követke­ző esztendő meghozza a nagy kérdések megoldását, megszilár­dulhat a világon a béke. Egy héttel Kongó függetlenségének kikiáltása után belga ejtőernyősökkel telt száll ítórepülgépek szálltak le á főváros re­pülőterén. Két nappal azután pedig a hatalmas kaiéngai bá­nyaállam a tőkések bérencének mesterkedései nyomán kimond­ta különválását. A kongói függetlenség és egység bajnoka, Pat­rice Lumumba és az általa Vezetett központi kormány szembe­szállt az egység ellenségei vélj végül a tőke zsoldosainak áldo­zata lett. Kongóban még ma sincs béke, de az a gondolat — a népek szabadsága és függetlensége, melyet Patrice Lumumba is hirdetett és amelyért kínos halált halt — az egész felsza­badult Afrika ajkán visszhangzik. hangzik a szó: a szabad Algé­ria Franciaország jövőjének egyik legfőbb biztosítéka. Algériában az OAS garázdál­kodik. A képünkön felvonuló francia idegenlégió ejtőernyős egységei nagyon lanyhán száll­tak szembe az algériai békét veszélyeztető újabb terrorak­ciókkal. A negyedik algériai puccs után az áruló francia tá­bornokok, akiknek köréről olyan sokat írt a világsajtó, szembe­fordultak barátjukkal. de Gaulle-lal is. A Cél az algériai gyarmati uralom fenntartása, megőrzése, s egy fasiszta ura­lom megteremtése. A demokra­tikus Szabadságjogok elvesztésé­be azonban nem szívesen egyez­nék bele a szabadságszerető franciák. Egyre erőteljesebben

Next

/
Oldalképek
Tartalom