Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

1S61. november 1, szerda S. oldat Gondoskodás a dolgozókról QzeíUf(X£ie.ítd& méh^éíi A munkakörülmények jarítása és az üzemszervezés növelte a munka termelékenységét a Bács megyei Faipari Vállalatnál Egészen más kép fogadja a látogatót a Bács-Kiskun me­gyei Faipari Vállalatnál, ami­óta a gépműhelyben felszerel­ték a nagyteljesítményű por­elszívó berendezést Azelőtt az egész csarnokot beborította a sok forgács és fűrészpor, ha a műszak megkezdődött Töme­gére jellemző, hogy a forgács elhordásával négy ember fog­lalkozott Emellett a dolgozók­nak egész sor felesleges mun­kaműveletet kellett végezniök, hogy a rendetlenség ellenére is biztosítsák a munka folyama­tosságát Mindez jelentősen gá­tolta a termelékenység terv­szerű növelését Ma már lényegesen csök­kent a dolgozók egészségét ve­szélyeztető porártalom. A for­gácshordók felszabadultak. Hasz­nosabb munkával segíthetik a tervek teljesítését. A tisztaság, rend és a biztonságos munka- körülmények hatására meggyor­sult az egész termelés. Lehetővé vált a technológiai műveletek szalagrendszerű összekapcsolása, a kézierőt pedig anyagmozgató kocsik váltották fel. Minden­nek eredményeként az ajtóla­pok és ablaktokok gyártásánál 18 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége Hosszú csővezeték köti össze a forgácskamrát a gépműhellyel. A saját készítésű hőlégfúvó kályha a motormeghajtású ventillátorral Gondot jelent azonban, hogy a porelszívó berendezés miatt a hagyományos fűtési módot nem lehet alkalmazni. A csar­nokban ugyanis vákuum kelet­kezik, így a füst nem a kémé­nyen száll ki, hanem a kályha ajtaján tódul a műhelybe. Hogyan lehetne ezen változ­tatni? A karbantartó műhely dolgozói kapták a feladatot, hogy a téli felkészülés kereté­ben keressék a megoldás lehe­tőségeit A szerelőlakatosok eddig minden esetben állták szavukat Ezt a feladatot is megoldották. Egy ötlet tovább­fejlesztéséből, számos újítás eredményeként született meg az olcsó és korszerű tüzelési el­járás. Munkaidő után készül­tek a tervek. Házilag oldották meg a kivitelezést Az első be­rendezés már elkészült Nevet is adtak neki: Hőlégfúvó kály­ha. Lényege, hogy forgács és fűrészpor tüzelésével nyert hő­mennyiséget csőtéren keresz­tül, ventillátor továbbítja a mű­helybe. Az egész berendezés 14 ezer forintba került A par­kettagyártó részleg téli fűtése ezzel megoldódott Rövidesen pedig újabb két hőlégfúvó kályhát szerelnek fel a nagy gépcsarnokban. S. G. AA őst U zölden a fenyves. IVI Nem látni át a fákon, pedig körül a tölgyek már hul­latják leveleiket. A fenyves­erdő mélyén különös telep áll: hosszú épület csinos parkkal, nyári terasszal, és körülötte — mint az égre dobált bárányfel­hők — fehérre meszelt kalit­kák kincset érő műszerekkel... Hol vagyunk? Hirtelen nehéz lenne meghatározni. Hetény- egyházáról jöttünk több kilo­métert homokos dűlőúton, s többen igazítottak útba, amíg elértük a környék zajától el­dugott rejtekhelyét: a komlósi talajvízkísérleti telepet. Az első pillanatra kihaltnak látszik a telep. Szerencsére ta­lálunk egy embert, Fazekas Lászlót, az ügyeletes észlelőt. — Ludányi Károly, a vezető, éppen most utazott el Köm- pöcre. Ott épül ugyanis a miénkhez hasonló kísérleti te­lep. Ve én szívesen állok ren­delkezésükre .,. AA indenek előtt ismerked­IV* jünk meg a teleppel. Több mint tíz éve működik. Mindössze nyolcán dolgoznak itt, de amit csinálnak, az a tu­domány kincseket ér. Felada­tuk, mint már az elnevezésűk is bizonyítja, a talajvízkísérlet. Jobban mondva kutatás, meg­figyelés, hogy megyénk homok­földjein hogyan használódik fel a leesett csapadék, miképpen lehetne ezt a későbbiek folya­mán legjobban hasznosítani az itteni tapasztalatok alapján. Ve adjuk át a szót a legille­tékesebbnek, az észlelőnek. — Különböző megfigyelése­A szerződéses növények és yetőmagyak új árai MUNKA KÖZBEN A földművelésügyi miniszter, az Országos Arhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttes rendele­tet adott ki a jövő évben szerző­déses alapon termelt növények és vetőmagvak termelői árának meg­állapításáról. A rendelet több nö­vénynél magasabb árat, kedvezőbb feltételeket állapít meg a tavalyi­nál. Fgry mfosa répa után 3 kiló kristálycukor A szerződéses cukorrépa átvételi ára mázsánként 41,80 forint. A ter­melő az átadott cukorrépa minden mázsája után — kilónként 10,60 fo­rintos árban — 3 kiló kristálycuk­rot Igényelhet. Az egyéb termé­szetbeni juttatásokra vonatkozó fel­tételek ugyanazok, mint eddig. A fűszerpaprika új ára Csípősségmentes, első osztályú 433 forint, második osztályú 325 forint, harmadik osztályú 183 forint. Eny­hén csípős, vegyes paprikáért első osztályú minőségben 383, második osztályú esetén 285 és harmadik osztályúnál 163 forintot fizetnek mázsánként. A fajcsípős első osz­tályú paprika ára 423, a második osztályú 325 és a harmadik osztályú 183 forint. A szerződéses paprikatermesztés egyéb feltételei azonosak a tava­lyival. Ingyen védőszer a dohányperonoszpóra ellen A dohány szerződéses termelői árát lényegesen felemelték. A sza­bolcsi világos, első osztályú dohány ára például mázsánként 2830 forint, a debreceni világos elsőosztályú 2440 forint, a kerti világos első­osztályú pedig 3670 forint. A do­hányvetőmag termelői ára tisztí­tott állapotban kilónként 350 fo­rint. A dohányperonoszpóra elleni vé­dekezéshez a termelő térítés nél­kül kap védekezőszert; ezenfelül a védekezési költség megtérítése cí­mén minden igazoltan elvégzett permetezésért holdanként 80 fo­rintot fizetnek a termelőnek. Hagyma után 5 százalék nagyüzemi felár Az első osztályú vöröshagyma át­vételi ára mázsánként 160, a má­sodik osztályú 130 forint. A nagy­üzemi felár 5 százalék, a súlyhatár 500 mázsa. Az elsőosztályú fok­hagyma a nagyságcsoporttól függően mázsánként 300—600 forint, a má­sodosztályú pedig 250—500 forint. A nagyüzemi felár 5 százalék, súlyhatár 200 mázsa. Üjburgonyáért 10 százalékkal többet fizetnek A burgonya termelői ára má­zsánként a következő: Gül Baba 115, Rózsa 95, Ella 71 forint. Az Ipari burgonyák ára 52—57 forint. A nagyüzemi felár mind az étkezési, mind az ipari burgonyánál 5 szá­zalék, a súlyhatár 1000—1500 mázsa. Üjburgonyáért a területileg érvé­nyes állami felvásárlási ár 10 szá­zalékkal növelt összegét fizetik. Fémzárolt vetőmagért magasabb ár A rendelet részletesen Ismerteti a különféle magvak árait is. A szálkamentes karósbabért például mázsánként 1400 forintot, cukor­répamagért 900 forintot fizetnek. A napraforgó vetőmag ára 500 forint, a mustáré 600 forint mázsánként. A rendelet szerint az a termelő, aki fémzárolt vetőmagot ad át, magasabb árat kap. 8000 mázsa szőlőt, 2000 hektó bort adtak át Nagy előnyt jelent a pincegaz­daságnak, hogy a termelőszövet­kezetek az idén már külön szü­retelték a fehér és színes szőlő­fajtákat. A tavalyihoz viszo­nyítva 30 százalékkal termett több szőlő ezen a környéken és ugyanakkor 1,5 maligándfokkal emelkedett a minősége. Az apostagi feldolgozó telepen az idén oportó-erjesztéssel is kí­sérleteztek. 1100 mázsa szőlőt héjon erjesztettek kádakban, s ezáltal mintegy 800 hektoliter kitűnő, átlag 12,3 fokos vörös­bort nyerte. Erjesztéssel készí­tettek 800 hektoliter kadarkát is. A pincészetből megkezdték az ájborok elszállítását. Eddig 20 vagonnal küldtek Budapestre. Magyar Miklós, a Kiskunhalasi Téglagyárban motorvezető. Naponta 95 csille homokot vontat be az öregszőlőkből. Jól kar­bantartja masináját. Ezenkívül mint esztergályos is elvégzi a reá bízott munkát, de ért a lakatossághoz is. (Fényképezte: Pásztor Zoltán.) Az Alföldi Állami Pincegaz­daság apostagi szőlőfeldolgozójá­nak szüret idején 8000 mázsa szőlőt és 2000 hektoliter mustot adtak át a helyi, a dunavecsei, solti, szalkszentmártoni. duna- egyházi és dunatetétleni terme­lőszövetkezetek. A közös gazda­ságok nagy része túlteljesítette ebben az évben szerződését és közülük nem egy már a szüret kezxietén pótszerződést kötött. A dunavecsei Űj Élet Terme­lőszövetkezet, amely eredetileg 1200 mázsa szőlőre kötött szer­ződést, 1100 mázsával többet adott át a pincegazdaságnak. Az apostagi Duna Tennelőszövetke­zet is 500 mázsával teljesítette túl 2800 mázsás szerződését két végzünk: hidrológiai, me­teorológiai, párolgásmérő, faj­súlymérő, talajnedvességmérő vizsgálatokat, egyszóval a talaj­víz tulajdonságait kutatjuk az év minden szakában. Egyik leg­érdekesebb kutatásunk a lizi- méter mérés, amely arra irá­nyul, hogy megismerjük: a le­hullott csapadék mennyire jut a földbe. Ezt 1960 óta csinál­juk, és az eddigi mérések az előző véleményekkel ellentét­ben azt bizonyítják, hogy nagy­méretű a leszivárgás. — A talajvíz napi ingadozá­Párolgásmérés. Vajon mennyi vizet vesztünk a lehullott csa* pad ókból — ezt méri a megfi­gyelő. sát eddig külföldön sem tudták megállapítani. Mi 1957 tavaszán készítettünk ebből a célból egy nyolc méteres kutat Ezt auto­mata műszerekkel szereltük felt és kétóránként — éjjel is — le­olvassuk az eredményeket. Meg­állapítottuk, hogy minél maga­sabb a hőfok, annál nagyobb a napi ingadozás; és éjjel általá­ban visszahúzódik a víz nyu­galmi állapotába. Ez a lízlméter. Itt azt állapít­ják meg, hogy a csapadékból mennyit, milyen mélységekre ereszt át a talaj. — A kísérletek sikeréért a gratulációk egész sorozatát kap­tuk. Külföldről, Csehszlovákiá­ból, Jugoszláviából, NVK-ból, Szovjetunióból, Romániából, Lengyelországból és Francia- országból kutatók jöttek hoz­zánk tanulmányozni munkán­kat. A z eldugott fenyves nem rejt " tehat titkot. A telep kí­sérletei azonban annál több, ed­dig ismeretlen tudományos dol­gokat tárnak fel. Márkus János és Pásztor Zoltán riportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom