Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-08 / 238. szám
1961. október 8. vasárnap «. «Mal t.egfonlaartbh a termeléhenyaég Mestere a szakmának llj munkanormák, korszerűbb technológia tanácsi téglagyárainkban ' Á Bács-Kiskun megyei Téglagyár Vállalatnál nyolc üzemegység áll szocialista versenyben az éves termelési terv gazdaságos teljesítéséért Mint ismeretes, a megyei vállalat a félév végén alakult a kecskeméti és a Dél-Bács megyei téglagyárból. Az egyesítéssel lényegében egybeesett a teljesítményszintek megváltoztatása és a téglaégetésnél a korszerűbb munkatechnológia bevezetése. Mindez nem ment zökkenő nélkül, de a változásoknak első gyümölcse már a harmadik negyedévben megérett Vita a maradiakkal «— Kár a fáradságért! Nem megy. Hiába is próbálják, ez a módszer nálunk nem válik be. ■— A nyár elején még a legtekintélyesebb téglaégetők is így vélekedtek a vállalatnál, amikor a vezetők az új technológia, a Duvanov-féle égetési módszer bevezetésével kísérleteztek. Nem egyszer egészen a veszekedésig fajult a dolog a maradiakkal, annyira ragaszkodtak a megszokott égetéshez. Aztán megtört a jég. Elsőnek a keceli üzem mutatott példát Az itt dolgozók már meggyőződtek róla. hogy a vezetőség jól gondolja, javukat akarja, amikor a munkamódszeren változtat így volt ez a ventillá- toros téglaégetés bevezetésénél is. Alkalmazásával ugrásszerűen nőtt a termelékenység. Biztos így lesz a Duvanov-féle égetéssel is. Ügy történt, ahogy gondolták; de mondják el ők a tapasztalataikat A Duvanov-módszer Duvanovnak, az ismert szovjet téglaipari szakembernek igen nagy jelentőségű az újítása. Lényege a következő: A nyerstéglát a szokásostól eltérően ritkán rakják a kemencébe. Az égetőmester jobban tudja hasznosítani így a huzatrendszert Gyorsabban halad a tűz, kevesebb szén szükséges ugyanazon téglamennyiség kiégetéséhez, mint régebben. Ugyanakkor gyorsabb a tégla hülése is. Az égetők, kemencemunkások főként ezt dicsérik. Munkavédelmi szempontból nagy jelentősége van, hogy ma már nem kell 35—40 fokot is meghaladó melegben végezniük a kihordást hiszen a hőmérséklet nem haladja meg a 30 fokot Igaz, ez is meleg, de mégis több az ereje, nagyobb a munkabírása az embernek, ha nem trópusi hőség kínozza. Ilyen feltételek mellett jócskán lehet növelni a termelékenységet, s az új munkanormákra elmondhatjuk. hogy beváltait Lajkó József elvtárs, a vállalat igazgatója számokkal erősíti, amit az égetők elmondtak. Kecelen két éve még 400—450 ezer tégla volt a havi termelés. A ventillátor alkalmazásával ez a mennyiség 500 ezer fölé emelkedett Az új munkanormák és a Duvanov-féle égetés módszer bevezetésével pedig szeptemberben már 700 ezer darabot hordták M ■ kemencékből, Hajóson 200 ezer darabbal, Katymárom 140 ezer darabbal, Bácsalmáson pedig a viszonylag kis kapacitás ellenére is 100 ezer darabbal több téglát égettek, mint annak előtte. Jelentős ugyanakkor az is, hogy 94,6 százalékról 96,4 százalékra emelkedett az elsőosztályú téglák aránya. Mindenütt bevezetik így érte el a Bács-Kiskun megyed Téglagyár Vállalat, hogy a harmadik negyedévi tervet már szeptember elején teljesítették. Másszóval, a szocialista verseny, a korszerűbb technológia alkalmazása és az új munkanormák bevezetésének eredményeként alig három hónap alatt 35 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. Augusztus végén ezt az égetési eljárást vezették be Lakiteléken is. Év végére pedig a vállalat valamennyi telepén a Duvanov-féle módszerrel égetik majd a téglát. Sándor Géza Kifogtak a rossz időjáráson a bácsbokodiak Példásan dolgoztak egész esztendőben a bácsbokodi Űj Otthon Termelőszövetkezet tagjai. A rossz időjárás ellenére a tervezett átlagtermést — a cukorrépa kivételével — minden kapásnövényből elérik. A jelenlegi állapot szerint mintegy 160 —170 mázsa cukorrépa várható holdanként A kukorica holdanként 15— 16 mázsát ígér, májusi morzsolt- ban számítva, s különösen szép a 10 holdnyi területű mar km vásári hibridkukorica. Ebből 30 mázsa csöveskukorica várható. Dudás Antal Tizenkét esztendeje villog az ívhegesztő fénye Bodor Sándor kezében a Tiszakécskei Perme- tezőgépgyárban. A szakma kiváló dolgozója mesterré képezte magát ebben a munkában. A kiváló hegesztőtől sokat lehet tanulni a szakma mesterfogásaiból. A gyár vezetősége ezért nevezte ki Bodor Sándor ívhegesztőt munkamódszer-átadónak. 'Tjöbb mint liár&mezet mázta art Lat ggújiötttk a nteggt úttörői ' A megyei MÉH Vállalat a közelmúltban osztotta ki a jutalmakat az ez évi első félévi iskolai hulladékgyűjtő verseny győztes úttörőszervezeteinek. A Bács megyei iskolák úttörőszervezetei a fenti időszakban begyűjtötték és a megyei MÉH Vállalatnak átadtak 3310 múzsa vasat, 275 mázsa papírt, 200 mázsa rongyot és több mint 20 000 forint értékű más hulladékot. A legjobb gyűjtési eredményt a kecskeméti Halasi úti 4211. sz. úttörőcsapat térte el, amely ösz- szesen 347 mázsa vasat, 3 mázsa papírt és 7,5 mázsa rongyot gyűjtött, s az előírt követelményeket többszörösen túlteljesítette. Ezért az úttörőcsapat 3000, csapatvezetője 600, a legjobb gyűjtője pedig 400 forint jutalmat kapott. A további sorrendben a kunpeszéri, a kiskecske- métl, a kiskunhalasi felsővárosi, a Helvécia-feketeerdői, a Kecskemét Nagykőrösi utcai és a jászszentlászlói iskola úttörőcsapata következett és szintén jutalomban részesültek. A versenyhelyezést el nem ért, de a minimális követelményeket teljesítő iskolák úttörőcsapatai közül a lakiteleki, a kissolti, a kecskeméti Szendrei Júlia úttörőcsapat, a Solt járáspusztai, a kecskemét-máriahegyi és a Kecskemét Zrínyi utcai úttörők kaptak jutalmat. A mennyiségileg kiemelkedő eredményért a bajai Jelki András úttörőcsapat, a kecskeméti 11. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat, a kalocsai Ady Endre úttörőcsapat és a kiskunfélegyházi Dobó Katalin úttörő- csapat szintén jutalomban részesült. A vállalat a felsorolt úttörő- csapatok közt összesen 26 300 forint jutalmat osztott ki. Hosszú kocsisor áll a Máriavárosi bor- pinoésziet bejáratánáL És bentebb is, a rakodó mellett. — Nem nehéz kitalálni, hogy milyen célból jötték ide. Csák a kocsikon terpeszkedő nagyhasú hordókra kell nézni... A rakodó magaslatán, mint a hajó parancsnoki hídján, Varga Dezső és Domokos Ferenc pincemestereket találjuk, ök azonban nem a láthatárt kémlelik, annál fontosabb dologgal vannak elfoglalva: az ő irányításuk révén kerül a must a hordókból le a pinoébe. Idős bácsi áll kocsival a rakodó élé. Először is a cukortartalmat mérik meg. Pirosán gyöngyözik a jóízű, édes ital a mérőhengerben. A műszer Ahol a mustból bor lesz 19 fokot mutat. No ez nem rossz — mondja Varga Dezső pincemester — bár ma már vettünk át 22 fokosat is. Lemegyünk a hatalmas pinoébe, amelynek közel 1000 hektós tartályaiba fejtőgépek jut tátják a mustot. A fejlődő szénsavgázt elszívó berendezések távolít ják el. A pincemester egy kandalló- szérűén kiképzett mélyedésre mutat, ahol gyertya pislákoL Amíg a gyertya ég, addig nincs baj, de ha elalszik, akkor a zonal ki kell jönni a pincébőL Gumicsövek kígyóznak szinte meghatározhatatlan kuszaságban. De a pincemester mindegyikről tudja, hogy melyik hová vezet. Kicsit büszkén jegyzi meg, hogy emberi munkaerőre egyáltalán nincs szükség, mindent elvégeznek a gépek. A néhány dolgozó, akit itt találunk, csak a gépek működését irányítja és ellenőrzi. 12—14 nap után az édes, sűrű folyadékból áttetsző, zamatos újbor lesz. Ekkor a gumikígyók a tartályok túlsó oldalaira „másznak fel”, s az újbort egy- kettő átszáppantják az iparvágány 70—80 hektós hordóiba. — Tegnap este is 8 vagonnal indítottunk útnak Budafok félé — mondja Domokos Ferenc. — Letisztulás után ott fejtik át és palackozzák. A pince másik felében óriási hordók szunnyadnak. Nagy pókhasúkkal még a tavalyi nedűt őrzik. — Elsősorban a megyébe, de az ország más tájaira, városaiba kerülnek elszállításra — közli a pincemester. A szüretnek még csak az elején vagyunk, de már eddig ia 14 ezer hektó mustot vett át a pincészet. Látnivaló még bőven akad, legalább annyi, mint innivaló, ami a jó borok kedvelőire — de nem a részegeske- dőkre — vár. Mert a pince bejáratánál ott büszkélkedik a régi latin mondás: In vino veritas. — Borban az igazság. Hatvant Dániel-------^-^v^v^vw^^wvvvvvv^vyvyyvvyyifKyyvvTnnontyyxxyyiooooQOQcoooocKxxxxxxíooooQOOOQOooooooooocxxyxxxxxxKxxxxxio aooooooooco<xxjo<xxxx)00oooo(yx)00o<xxyyxxxx)0coc<iooooooooooooooooooooooocx)0ocxjooooooecionoonnnnnnoc Az érem két oldala Parasztember egykönnyen nem fog tollat, nem szeret levelet írni, még kevésbé panaszbeadványt. Ha mégis megteszi, annak különösebb oka van. Mi az oka, hogy a kisfoktői Űj Alkotmány Termelőszövetkezet öt gazdája levéllel kereste meg a megyei tanácsot? Súlyos a panaszuk. „Az elnök a pénztárosi teendőket maga látja el, az ellenőrző bizottság csak forma szerint van meg. Ha valamilyen közös ügyről érdeklődünk az elnöktől, kézlegyintéssel, vagy vállvonogatással válaszol. Sőt, az sem ritka eset, hogy durva hangon odaveti a kérdezőnek: el van intézve!” — írják. Igen, sajnos, eddig ez valóban így történt a kisfoktői Üj Alkotmányban. Dobos Sándor elnök gyakran kurta, ingerült szóval felelt a tagok kérdezős- ködéseire. Már pedig a szövetkezet gazdái joggal elvárják, hogy választott vezetőjük szívesen tájékoztassa őket gazdaságuk eredményeiről, a közös tervekről, gondokról. És hát — meg kell tartani az alapszabályban foglalt időpontokban a vezetőségi üléseket is. Az Űj Alkotmány alapszabálya kéthetenkénti üléseket ír elő. Ha ezeket megtartották volna, a tagok tájékozottak lennének a gazdaság ügyeiről, hiszen a vezetők nyilván beszámoltak volna nekik róluk. Ugyanakkor a rendszeres üléseken a vezetők is hangot adhattak volna a tagság kívánságainak, véleményének, minthogy ők mindennap együtt dolgoznak a szövetkezet többi gazdájával. Kisfoktőn sajnos nem így történt S a kívülálló is csak azt tanácsolhatja Dobos Sándor elnöknek: szívlelje meg az öt tag panaszát Ezután demokratikus módon, az alapszabály előírásainak megfelelően vezesse a gazdaságot. Am az éremnek két oldala van. Vajon a panaszosok afféle „angyalok”? Sajnos nem! Éltek a jogukkal, sérelmüket megírták a tanácsnak, ugyanakkor azonban megfeledkeztek a kötelességükről. Egyebek közt nem támogatták a vezetőség munkáját. Az elnök például azért „tartotta kezében” hónapokon át a pénztárt, mert Herczeg Miklós, az egyik panaszos, nem volt hajlandó végezni az azzal járó teendőket Annak idején vállalta, később pedig különösebb nyomós ok nélkül lemondott a pénztárosi tisztségről. S a kis szövetkezetben hosszú ideig nem sikerült alkalmas vállalkozót találni erre a feladatra. Másrészt a panaszosok törekvése általában nem volt mindig helyénvaló. Részesművelést akartak például a gazdaságban, erre sarkallták az elnököt, — aki viszont nyersen, magyarázat nélkül visszautasította őket. Kinek van igaza?... Az elnök, g * vezetőség többi tagja demokratikus módon szerezzen érvényt a törvénynek, a termelőszövetkezet alapszabályának — azokat viszont minden egyes tagnak is tiszteletben kell tartania.., Sok vita származott a gabona kiosztása körül is, attól kezdve, hogy a termés magtárba került. A panaszosok a gazda jogán követelték a számadást: „Mi a miénk?” Nyilvánvaló, hogy a vezetőség nem tudhatta a cséplés befe- jeztekor azonnal tájékoztatni őket és társaikat erről. A termést magától értetődően kiadások is terhelik, és vetőmagra. tartalékra is félre kell tenni belőle. Mindezt néhány nap alatt nem lehet kiszámítani. Az sem helyes, hogy az egyik panaszos nem adta be lovait a gazdaságba. Az igavonó állat tudnivalóan nem háztáji jószág, az alapszabály világosan Intézkedik beadásáról. Meglehet, hogy a panaszos (aki két hónapon át távolmaradt a szövetkezeti munkától is) nem fuvarozgatott egyénileg — az is lehet, hogy igen. A közös szempontjából nincs különbség, akárhogy tette... Mindenesetre, ezt a vezetőségnek van oka „fölpanaszolnia”. Akárcsak azt,- hogy K. G.-né. egy másik panaszos^ szeptemberig mindössze 12,4 munkaegységet teljesített. (A férje különben nem tagja a szövetkezetnek, Kalocsán vállalt munkát.) Hol tehát az igazság? Nem nehéz rá válaszolni. Az elnök, a vezetőség kötelessége a demokratikus irányítás, a tagok minél teljesebb bekapcsolása a közös ügyekbe. Minden szövetkezett gazda kötelessége és érdeke viszont az odaadó munka, a közös vagyon védelme, s a választott vezetők támogatása. Ha mindez megtörténik, megszűnnek a panaszok Kiskfoktőn. O. Nagy László '
