Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-24 / 251. szám
1 oldal 1981. október 24, krdA Bánk bán újra Kecskeméten Miért lesz kisebb Beszélgetés Seregi Lászlóval, a Kecskeméti Katona József Színház főrendezőjével Éjfélig tartó próbák folynak a Kecskeméti Katona József Színházban. A Bánk bán bemutatójára készülnek, s ilyenkor a színház főrendezőjével nehéz találkozni. Seregi László a próbák közti szünetben szakított időt, hogy nyilatkozzék lapunknak a Báni- bán előkészületeiről, rendező elképzeléseiről. — Milyen új felfogás érvényesül a rendezésben? — A Bánk bánnak eddigi pályafutása során a rendezői elképzeléseket lényegében a különböző politikai korszakok szükségességei határozták meg. 18')8-ban a függetlenségi harcot, a Horthy világban Bánk bán lojalitását és törvénytiszteletét emelték ki, s ezzel csökkentették a trón iránti lázadást. A felszabadulás után a Ti- borc-kérdés dominált. A mi előadásunk igyekszik egy sokrétűbb Bánk bán produkciót létrehozni. amelynek főhőse valóban a címszereplő, aki képviseli válik. A királyné elleni dühét fokozza Tiborc panasza is, de döntően banki sértődés az, amely tette végrehajtására ösztönzi. Bánk bán (Simon György) és Tiborc (Jánoky Sándor) jelente a harmadik felvonásban. Melinda (Dévay Kamilla) és Gertrudis (Demeter Hedvig) a negyedik felvonásban. — A díszletezés mennyiben segíti az új rendezői elképzelés megvalósítását? — Díszletezése is eltér az eddigi hagyományos formától és a jelzett díszletekkel szinte csak hátteret akar adni a drámának. Ezzel a szcenikai megoldással plasztikusan tudjuk kidomborítani a szereplők jellemét és a darab mondanivalóját — fejezte be a nyilatkozatot Seregi László. Bieliczky Sándor Megszépült a dunavecsei járási könyvtár A megyei könyvtár 50 ezer forintot adott a dunavecsei járási könyvtár helyiségeinek bővítésére. kisebb átépítésére. Ebből rendbehozták az olvasószobát, átalakították a kölcsönzőt, neonvilágítással és parkettával látták el az összes termeket. Az így megszépült és kibővült járási könyvtárban most már meg tudják honosítani a jól bevált szabadpolcos kölcsönzési rendszert. a felújított 4x érem egyik oldala... Nemrég kezdték meg az alpári mozi renoválását. Indokolt is, mert a várócsarnok már össze- dőléssel fenyegetett, s az egész épület meglehetősen rozoga. Ott- jártunkkor a tanács elnökhelyettese az alábbiakat panaszolta: — A Moziüzemi Vállalat a felújítás révén 36 ülőhellyel csökkenti a nézőteret, mert ebből vesz el a gépház és a várócsarnok számára. Holott, véleményünk szerint, a mozi mellett lebontott lakóház helyén lehetne a mostaninál tágasabb váróhelyet építeni. A moziépület már korábbi nagyságában is szűkké vált, hiszen községünk 4500 lakosán kívül idejár a szomszédos Tiszaújfalu háromezer lakója is filmet nézni. — Másik panaszunk, hogy a felújított mozi csak keskeny- film-vetítőgépet kap, holott korábban normál géppel rendelkezett ...és a másik Az alpári tanács panaszát tolmácsoltuk Hanesch Lászlónak, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójának. Tőle a következőket tudtuk meg: — A megye községei az elmúlt öt esztendő alatt áldozatos munkát vállaltak a mozihálózat fejlesztésében. A községfejlesztési alapból nem kevesebb, mint 15 millió forinttal járultak hozzá új mozik építéséhez, vagy a régiek korszerűsítéséhez. Kele- bia például 170 ezer, Jánoshalma 100 ezer forintot áldozott erre a célra, Lajosmizse több mint 3 millió forintot adott az új szélesvásznú filmszínház létesítéséhez. Sajnos, nem mondható ez el az alpári tanácsról, amely eddig semmiféle erkölcsi vagy anyagi támogatást nem adott, s a jövőben sem ígér, hivatkozással a villamosítás és a törpevízmű építésének költségeire. A Moziüzemi Vállalat pedig nem képes egyedül vállalni egy új mozi létesítésének terhét, hiszen csupán a felszereléssel való ellátás egy-egy esetben félmillióba kerül. A jelenlegi felújítással is alkalmazkodnia kell a vállalatnak a pénzügyi lehetőségekhez. alpári mozi A várócsarnokot azért kénytelenek a nézőtérből kiképezni, mert a rozoga állagú épülethez oktalan pénzkidobás lenne egy vadonatúj külön csarnokot emelni. A keskeny filmvetítő ideiglenes beszerelése pedig éppen azért vált szükségessé, mert úgynevezett fix normál géphez még többet kellett volna „lecsípni” a nézőtérből. A vállalat egyébként ezt csak átmeneti megoldásnak tekinti, s jövőre táska normálvetítő gépet szerel be, amely nem igényel nagyobb helyet, mint a keskeny, a vetítőszélesség viszont a megszokott lesz. Tanulság: A termelőszövetkezeti Alpár növekvő kulturális igényeinek kielégítésére valóban nem lesz alkalmas huzamosabb ideig a most felújított mozi sem. A jelenlegi helyzet megoldása azonban érdeke, sőt kötelessége a községi tanácsnak is «— nem várhatja sültgalambként, hogy r Moziüzemi Vállalattól kap majd tágas, korszerű filmszínházat. Az alpári tanácsnak is el kell jutnia odáig — ahová az említett 15 millió forintot beruházó községek eljutottak —, hogy saját erejéből hozzá kell járulnia a kulturális problémák anyagi megoldásához. Nem vitás, hogy víz is kell, villany is kell, de a rendelkezésre álló községfejlesztési alap ésszerű megosztásával, a feladatok rangsorolásával feltétlen mód van arra, hogy a következő években — közös erőfeszítéssel — Alpár is kapjon megfelelő moziépületet! G. K. 250 mázsa alma exportra A kecskeméti Üj Tavasz Termelőszövetkezet mintegy 1500 mázsa almát tárol pincéjében. A kiváló minőségű jonathán, rozmaring és pogácsa válogatásához a MÉK nyolc női munka erőt bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. A közös gazdaság — bár köztesként termeli az almát — ebben az évben 150 mázsa exportot tervezett. Eddig 250 mázsát szállítottak el. Belföldi fogy asz tásra 600 mázsát terveztek, melynek a válogatását most kezdték meg. osztályának, a főnemességnek legjobb vonásait, de egyben korlátáit is. Már az első felvonásban új színnel gazdagítjuk az előadást. Bemutatjuk a magukból kivetkezett rr.erániaknak tobzódását, mulatási jelenetét. Az eddigi rendezések figyelmen kívül hagyták ezt a képet, pedig ösz- szefüggésben van Bánk vélekedésével az idegenekről. Bánk a dráma első részében bár látja Gertrudisz kormányzóságának súlyos hibáit, mégis megpróbálja a királynő és a békétlenkedők közötti konfliktust kiegyenlíteni. Amikor azonban felesége becsületén folt O<xxxxxxxxxxxxxxxxx500000cc-0000000000000cc Pályázati felhívás A Petőfi Népe szerkesztősége pályázatot hirdet olyan irodalmi művek. prózai írások megalkotására, amelyek irodalmi színvonalon a termelőszövetkezetek megszilárdulásával kapcsolatos témakört, élményt, eseményt dolgoznak fel. A beküldésre kerülő prózai művek, elbeszélések megírásánál a pályázaton való részvételnél elsősorban megyénk íróira, termelőszövetkezeti vezetőkre, falusi pedagógusokra számít szerkesztőségünk. A pályázat jeligés, beküldési határidő: 1961. december 1. A pálvaműveket az alábbi címre kell beküldeni: Petőfi Népe szerkesztősége Kecskemét. Széchenyi tér 1. I. emelet. A borítékon fel kell tüntetni: „Tsz-irorialmi pályázat.** A legiobb írásműveket az alábbi pál'-adíjakkal jutalmazza a «^erkesz- tőség: I. díj 900 forint. II. díj 600 forint. III. díj 500 forint. A legjobb pályamunkákat a lapban közöljük. A közlésért természetesen külön honorárium jár. SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. —- Francisco az én jobbkezem. Az én száz karú titkárom. Ügy látom, maguk körülbelül egyidősek, nemde? Ó, eltaláltam. Tessék, fiatal barátom, foglaljon helyet. Nem is képzeli, mekkora meglepetés és öröm nekem ez a találkozás. Francisco, szólj kérlek az asszonynak, hozzon vendégünk számára poharat és frissítőt is. De Francescónak nem is kellett mozdulnia. Róza éppen kilépett a lakásból a teraszra, egy poharat helyezett Géza elé és a jeges vödörben kicserélte a frissítővel telt üveget. Géza tisztelettudóan meghajolt Róza felé, de az asszony érzéketlen maradt. Persze — jutott Géza eszébe — a követ vendégével a cselédség nem parolázhat. .. A követ egészen lefoglalta magának Gézát: — Beszéljen, barátom, hogyan jutott eszébe, hogy ilyen tökéletesen megtanuljon spanyolul? — Nyelvész vagyok, nyelvszakos tanár, és irodalmár is, kegyelmes uram — felelte Gé za. — A román nyelvcsaláddal foglalkozom, néhánv dolgozatomat az Akadémia is publikálta. És a román nyelvek között is kedvencem a spanyol nyelv, a spanyol irodalom pedig csaknem olyan közel fekszik a szívemhez, mint saját nemzetem irodalma. — Vaya sorpresa! — Mekkora meglepetés! — ismételte többször is a követ. Géza szerényen lehajtotta a fejét. — No és mit tud közelebbről a mi irodalmunkról? — faggatta a követ Gézát. — Hát... elsőként talán a Poéma del Cid-et említhetném, kegyelmes uram, amely a XI. századnak talán legszebb irodalmi remekműve. — Excelente! — kiáltott hevesen a követ. — Folytassa! Géza csak most kapott észbe, immár egy vizsgázó diák szerepében érezhette magát. De nem azért volt tanár, hogy ne lelje kedvét ebben a vizsgajátékban. Ezenkívül tudatosan iparkodott a követ legmélyebb bizalmába férkőzni. — Ismerem a Cronica rima- da del Cid-et is... — Hányadik századból való? — kérdezte tanárosan a követ. — Tizennegyedik század — vágta rá derűsen Gésa. mint egy eminens diák. — És márts neveket mondott, amelyek fel- ragyogtatták a követ szemét, kiváltották őszinte elismerését: — Rodrigo Diaz de Biva, Carlos Quinto... Lope de Vega ..: Juan Ruiz de Alarcon..; Pedro Calderon de la Barca... És aztán a nagy Cervantes... — Kitűnő! No és újabbkori irodalmunk? Kiket ismer közülük? — Benito Perez Galdos. Armando Palacio Valdes, Juan Valera, Viconte Blasco Ibanez, Francisco Martinez de la Rosa... És a költők közül Jósé de Esprenceda. Ramon de Campoamor, Antonio Machado, Federico Garcia Lorca... Géza nem is folytathatta volna. mert a bolondos öreg úr magához szorította, megölelte. A követ felesége, Juanita és a titkár csakúgy elbámult a fiatal magyar tanár tudományán, mint maga a követ. — Istenem, mennyire örülök, kedves barátom . . . A követ hirtelen elkomolyodott: — Én tudom, érzem, hogy maga, barátocskám — spanyol származék! Igen, bizonyos, hogy nem csalódom. Kutatta már a családfáját? Géza csaknem elmosolyodott, de aztán meggondolta magát. Derűs, mégis komolykodó maradt: — Nem, kegyelmes uram. Nem néztem még őseim után. ámbár nem hiszem, hogy az ön kedvére való felfedezéssel kecsegtetne. *— Dehogy nem, dehogy nem! —■ kiáltotta a követ — Meggyőződésem, hogy maga spanyol származék! Várjon csak. Talán a maguk Bánk bánjának sógorai alkotják az ősi családfa gyökerét.. i — Melinda fivéreire gondol kegyelmességed? képedt el Géza. Igen, miért ne? Nos? Nos? Géza nem is tudta, mit illenék felelnie. Hiszen ez csakugyan rögeszme. De miért fosztaná meg ezt a kedves öregurat hiedelmétől? Diplomatikusan válaszolt: — Kegyelmes uram, megígérem, hogy alkalmasint komolyan megvizsgálom a családfámat ... Sajnos, a mostani idők nem nagyon alkalmasak az ilyesmire. A követ szinte a homlokára csapott: — Nahát... igaz. Csaknem megfeledkeztem arról, hogy ebben a városban ma különös dolgok történnek. Francisco, menj, fiam a városba, nézz széjjel. Egy óra múlva visszavárlak. Én pedig rohanok telefonálni Ejnye... maga meddig is marad Juan bácsinál? Géza csaknem zavarba jött. nem készült el a kérdésre 1> hirtelen mentőötlete tárna-1 (Folytatjuk) esik, a saját maga által állított korlátokat ledöntve önbíráskodáshoz folyamodik és féltékenységében lényegében gyilkossá JIetiintó Irtat VJ Horváth jót,of J jf£ODRIGUEZ
