Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-24 / 251. szám

1961. október 24, kedd S oldat Munkánkban nélkülözhetetlen iránytű... Gondolatok az SZKP XXII. kongresszusáról Tanulmányozom a XXII. pártkongresszus anyagát és lel­kesedem. Mérföldkő ez az ese­mény, melyről visszapillantva a megtett útra látta csak iga zár, az ember, milyen rohamosan halad a történelem, hogyan hó­dít .szerte a világon a kommu­nizmusnak az eszméje. Hruscsov elvtárs beszámolója, a sorra- rendre elhangzó felszólalások nyomán száz meg száz gondo­lat foglalkoztat: lelkesít, mér­cét szab, tesz a munkámban tü­relmetlenné. »A párt programtervezete fel­veti és megoldja a kommuniz­mus elméletének és gyakorlatá­nak új, igen fontos kérdését: ez a proletárdiktatúra államának az egységes népi államba való átmenése, az állam jellege és feladatai, és sorsa a kommuniz­musban. Az egységes népi állam új szakasz a szocialista állam fejlődésében, igen fontos mér­földkő azon az úton, amely a szocialista államiságnak, a kom­munista társadalmi önigazgatás­ba való átmenetéhez vezet...« — ragadok ki egyetlen gondo­latot. Az igazi népi hatalom jel­legét elemezve annak idején Marx és Lenin a dolgozó-testü­letekről beszélt, amelyek ellát­ják a gazdasági és társadalmi folyamatok gyakorlati irányítá­sát. ,S íme az élet. a történelem gyors haladása. Ma már köz­vetlen feladat a társadalmiasu- lás. Hogy a magam munkaterüle­tén maradjak: a népi ellenőrzés széles demokratizmusra támasz­kodva kicsi apparátussal oldja meg ellenőrzési feladatát. Me­gyénkben 1600 népi ellenőr végzi a különböző népgazdasági ága­zatokkal összefüggő vizsgálato­kat. A, szakapparátust társadal­mi . munkásokból létrehozott szakcsoportok helyettesítik. Mi­lyen kézzelfogható a további képpen előiskola. Csak helye­sen, céltudatosan kell szervez­nünk a munkát, következetesen segíteni, tanítani az államigaz­gatási feladatokra, illetve az ellenőrzésre a bevont társadal­mi munkásokat. Fáradhatatlanul arra kell törekednünk, hogy a népi ellenőrök tudásukkal, szemléletükkel az ötéves terv feladatainak megvalósulását szolgálják, segítsék elő az újat, amely a gazdasági életben a fejlődést meggyorsítja, bátran, harcosan tárják fel a hiányos­ságokat, visszásságokat, a bü­rokráciát, mindazt, ami nagy­szerű célkitűzéseink megvalósu­lását akadályozza. A népi ellenőrzés társadalmia- sulása ... Bátorítanunk kell a dolgozókat, hogy merészen, a rosszat megvető szenvedélyes­séggel vessék fel a munkájuk­kal kapcsolatos akadályozó kö­rülményeket, hiányosságokat. Időben — mielőtt nagyobb kár válna belőle — figyelmeztesse­nek, hogy a megelőzésre vagy a megszüntetésre megtehessük a megfelelő intézkedéseket..-. Fokozottabb védelmet kell biztosítanunk a bejelentőknek, kíméletlenül eljárni azokkal, akik bármilyen formában meg­torolják a dolgozók őszinte vé­leménynyilvánítását. jelzéseit... Első olvasás után ilyen tanul­ságokat vontam le a magam számára a XXIí. pártkongresz- szus tapasztalataiból és még ezeregy gondolat foglalkoztat. Munkánkban nélkülözhetetlen iránytű ez az anyag, ezért el- mélyülten és alaposan tanulmá­nyozom tovább. Milasin Teréz, a megyei NEB elnökhelyettese A Kecskeméti Ruházati Ktsz ebédlőjében ■* ■' tennivaló! A mai NEB tulajdon­(VWVWWWW^/VW\A/'/VWV\AA/'A/V\AA/> A Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa munkáját mindenütt nagy érdeklődéssel kísérik. A Kecskeméti Ruházati Ktsz ebédlőjében a várakozási időt hasznosítva Ha­lasi Mihály, Mészáros József, Héjas Sándor, E. Nagy Ilona, Bodor István, Molnár Zoltán és Tollai Piroska a legújabb tu­dósításokat olvassa. Kutyára bízták a hájat Súlyos ítélet a Termény forgalmi Vállalat „szarkáinak” bűnügyében A tolvajt mindig megvetés sújtja. Különösen, ha a közöst, a társadalom tulajdonát káro­sítja meg. De mit érdemel az olyan tolvaj, akit a társadalmi tulajdon őrzéséért fizettek, aki­nek éjjeliőrsége biztosította a kenyerét? A szigorú bírósági ítéleten kívül mélységes meg­vetést! Igen, ez is a sorsa Szénási Ferencnek, a Terményforgalmi Vállalat volt éjjeliőrének, aki bűntársaival együtt több mint egy éven át sorozatosan dézs­málta az őrzésére bízott gabo­nát, terményt. Dézsmálta? Nem, nem jó kifejezés ez arra, amit B. Tóth Imre (Kecskemét, Va­cs! utca 8.) másod-. B. Tóth László (Kecskemét. Talfája 341.) harmad-, és Kara Mihály (Kecs­kemét, Szolnokihegy 54.) ne­gyedrendű vádlottakkal együtt művelt Szénási Ferenc. A tolvaj éjjeliőr Pergessük csak vissza az időt. Szénási Ferenc körülbelül tíz évig egyfolytában dolgozott kü­lönböző beosztásokban a Ter­ményforgalmi Vállalatnál. Éj­jeliőrséggel 1953-ban bízták meg és ez okozta a vesztét. Még 1959 őszén a B. Tóth testvérek egy szívességet tettek Szénási Ferencnek, s ezt ő az­zal viszonozta, hogy bort fize­tett nekik. Eközben került szóba a lopás. A B. Tóth testvérek könnyen kötélnek álltak. Megbeszélésük­nek megfelelően, először 1959 szeptemberében, az előre meg­állapodott időben — rendszerint vasárnapról hétfőre virradó éj­iéi — a Terményforgalmi Vál­lalat kecskeméti. Ferenc-malomi telepére gördült a B. Tóth test­vérek lovaskocsi.ia. Szénási Fe­renc ekkorára a nyitott szín alatt tárolt búzából töltötte meg a már előzőleg odavitt hat zsá­kot és feldobták a kocsira. A lopott portékát B. Tóthék más­nap a kecskeméti piacon elad­ták és árának egyharmadát le­rótták Szénásinak. Tizenhatszor megismételték ezt a módszert folyamatosan, hat-hét zsákonként fuvarozták ki a malom területéről a búzát, rozsot, kukoricát, s az értékesí­tésből származó hasznon min­dig megosztoztak. Megosztoztak a bűntársuk I960 decemberében Szénási Ferencet hasonló beosztásban az olajmalomba helyezték. Bű­nös üzelmeinek folytatását új helyén is elhatározta, ám itt sokkal nehezebbnek bizonyult a dolga: a terményt nem nyitott szín alatt tárolták. -Majd, ha bedolgozom magam, akkor foly­tatjuk . ..« — biztatta bűntár­sait. Januárban máris a birto­kában volt a magtár kulcsa. A B. Tóth testvérek megisme­rése előtt is volt már Szénási Ferencnek cinkosa. Négy alka­lommal Kara Mihállyal szövet­kezett a bűnre. Vele összejátsz­va négy esetben összesen 73 mázsa terményt lopott el, s en­nek értékén, a körülbelül 23 200 forinton, megosztoztak. Nem kerülték el a büntetést A másik tolvajszőve! - íi . p 15 Tóth Imrével és Lós'.!< A vezeíőségválaszíó taggyűlések tapasztalatai Az elmúlt héten az egész me­gyében megkezdődtek a pártve- zetőség-választó taggyűlések. Ed­dig mintegy 50 alapszervezetben vitatták meg az alapszervezet vezetőségének beszámolóját és választották meg az új vezető­séget. A megtartott taggyűlések azt bizonyítják, hogy az egész párt­tagság nagy érdeklődéssel és ak­tivitással készült a vezetőségvá­lasztó taggyűlésekre, ott megvi­tatják a legfontosabb kül- és belpolitikai kérdéseket, a kom­munisták tevékenységét és ha­tározatot hoznak a soron levő feladatok megoldására. A kommunisták aktivitását mutatja többek között az is, hogy a párttagság 90—95 száza­léka részt vesz a taggyűléseken és nagy számban kapcsolódnak be a vitába is. A pártonkívüliek részvétele Űj vonása a mostani vezető­ségválasztó taggyűléseknek az, hogy azokon részt vesznek a legjobban dolgozó pártonkívü­liek is. Nagyon helyeseljük, hogy a feladatok megvitatására az alapszervezetek meghívják a pártonkívüli aktivistákat és a pártonkívüli műszaki, gazdasági vezetőket. Ezt tették a Kecske­méti Baromfifeldolgozó Vállalat, az alpári Búzakalász Tsz, a bács­almási Táncsics Tsz alapszerve­zetében és még számos más tag­gyűlésen is. A tanácskozásokon részt vett pártonkívüliek közül sokan felszólaltak, elmondták a véleményüket és javaslataikat a munka megjavítása érdekében. Még korai lenne általánosíta­ni a vezetőségválasztások ta­pasztalatait. mert az alapszerve­zetek többségében még ezután rendezik meg a taggyűléseket, azonban az eddig megtartottak alapján nyugodtan elmondhat­juk: alapszervezeteinkben az utóbbi években sokat javult a pártmunka színvonala. A leg­több helyen eredményesen moz­gósítják a párttagokat és az adott terület dolgozóit az előt­tünk levő feladatok sikeres meg­valósítására. A jó beszámoló ... Az eredmények mellett azon­ban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a hiányosságokat sem, melyeket néhány helyen a vezetőségválasztó taggyűléseken tapasztaltunk Éppen ezért újó­lag^ arra hívjuk fel a pártszer­vezeteket, hogy rendkívül nagy gondot fordítsanak a beszámo­lók elkészítésére. Ismeretes, a beszámolótól függ elsősorban az, hogyan alakul a vita, sőt az is, hogy a következő időkben ho­gyan v a lakul a pártszervezet, a kommunisták munkája. Több beszámolónak — az ed­dig megtartottak közül — a volt a hibája, hogy nem tudták helyesen kiválasztani a legfonto­sabb kérdéseket, aránytalanul sokat foglalkoztak a nemzetközi kérdésekkel, kevesebb szó esett a kommunisták eddigi tevékeny­ségéről és a jövő feladatairól. Bármennyire is nagy érdeklő­dést kiváltók a jelenlegi nem­zetközi kérdések, mégsem he­lyeselhetjük, hogy a beszámolók fele, néhol még annál is több, azokkal foglalkozzon. Azt taná­csoljuk, a beszámoló elsősor­ban azokkal a kérdésekkel fog­lalkozzék, melyek megértése problémát okozott a tagság vagy az alapszervezet területén levő dolgozók között. Helyi politikát Azt sem tartjuk helyesnek, ha a beszámoló személytelenül hangzik el a kommunisták mun­kájáról, a pártszervezet eddigi tevékenységéről. általában a párt belső életének problémái­ról nem beszél. Nem segíti a munkát az sem, ha a beszámo­lók nagy általánosságban foglal­koznak a munkával és nem szabják meg pontosan az adott területen elvégzendő feladatokat. Az a jó, ha a pártalapszerveze- tek megfelelő helyi politikát, helyi programot dolgoznak ki az adott területre. A vezetőségválasztó taggyűlé­sek egyik legfontosabb cél ja az, hogy felkeltsük a kommunisták aktivitását, kezdeményezőkész­ségét, alkotó kedvét és felelős­ségét a párt politikájának meg­valósításáért folytatott minden­napi harcban. Ezt úgy tudjuk eléírni, ha a nagy célok és fel­adatok kitűzése mellett ponto­san megszabjuk azokat a tenni­valókat, melyeket most azonnal vagy a közeljövőben kell végre­hajtani. A jó beszámoló elkészítése nagyon sok munkát igényel, nem könnyű feladat. Azt taná­csoljuk. ne várjanak a beszá­moló elkészítésével az utolsó percig, mint ahogy ez néhány helyen előfordult, hanem azt le hetőleg a pártvezetőséggel közö­sen, legalább egy héttel a tag­gyűlés időpontja előtt készítsék el és vitassák meg. Megkönnyíti a beszámoló el­készítését, ha tanulmányozzák a most tanácskozó XXII. kong­resszus anyagát, ha előveszik a lezajlott országgyűlés beszámo­lóit, elsősorban Kádár elvtárs hozzázólását. Azt tanácsoljuk ezek figyelembevételével a sa­ját munkaterületükre vonjanak le megfelelő tanulságokat és szabják meg a feladatokat a pártszervezet kommunistái szá­mára. Borsodi György. a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. együttműködve összesen 66 má­zsa terményt loptak el. 139 mázsa gabona — nagy ér­ték a társadalmi tulajdonban. Elvetemült merészség kellett ekkora kártételhez. A súlyos bűncselekmény minden körül­ményét mérlegre téve, a napok­ban hirdetett ítéletet a bíróság: Szénási Ferencet kétévi és nyolchónapi börtönre, valamint egyes jogaitól négy évre való eltiltásra. B. Tóth Imrét egyévi és tízhónapi börtönre, s egyes jogaitól háromévi eltiltásra, B. Tóth Lászlót egyévi és nyolc­hónapi börtönre és ugyancsak háromévi egyes jogaitól való eltiltásra. Kara Mihályt pedig egyévi és kéthónapi börtönre, valamint egyes jogaitól két év­re való eltiltásra ítélt a bíró­ság" Ülésezett a megyei (felvásárlási operatív bizottság Hétfőn délután ülést tartott a megyei felvá­sárlási operatív bizottság Sarok Antal, a me­gyei tanács v. b. elnökhelyettesének elnökleté­vel. Az ülésen megjelent Bacsó Andor, az Élel­mezésügyi Minisztérium Terményforgalmi és Raktározási Osztály vezetője, valamint a Me­gyei Kirendeltség vezetője, Magony Imre is. Először a Bács-Kisliun megyei Terményíorgal- mj Vállalat igazgatója, Buda Gábor tartotta meg beszámolóját, melyben ismertette az ez évi ke­nyérgabona, valamint a napraforgó felvásárlá­sának lebonyolítását és az ezzel kapcsolatos még megoldandó feladatokat. A beszámolót élénk vita követte. Ezt követően sor került a második napirendi pontra, melynek során Major János a Kecske­méti. és Farkas I,ászló a Kiskunhalasi Baromfi­feldolgozó Vállalat igazgatói tartottak beszámo­lt. 3ó! sikerült kereskedelmi nap Bácsalmáson Előzőleg már hírt adtunk arról, hogy a Bács- ilmási Földművesszövetkezet teljesen átszervezte, korszerűsítette a község üzlethálózatát. Üj kul- túrcikk-, üveg-porcelán-, háztartási, vas-edény-, műszaki, méteráru-boltot nyitott és városra is beillő presszóval lepte meg a vásárlókat. E nagy­arányú szakosítás mintegy másfélmillió forintba került. Az új üzleteket október 22-én, vasárnap nyi­tották meg, s ez alkalomból nagyszabású keres­kedelmi napot rendeztek. Egésznapos árusítás, délután pedig divatbemutató volt, amelyen a legújabb őszi és téli divatcikkeket láthatta a mintegy 500 főnyi közönség. A rendezvény sike­réi bizonyítja, hogy csupán a szomszéd községek­ből kb. ötezren fordultak meg az új üzletekben. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom