Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-06 / 210. szám
*. oldat 1961. szeptember 6. szerda Pótolják a jégverésokozta takarmányhiányt: a tervesettnél több őssi árpát vetnek a kecskeméti termelőszövetkezetek Kecskemét termelőszövetkezeteiben az aszály és a többszöri (jégeső alaposan megtizedelte a kukoricavetéseket. Ugyanakkor a közös gazdaságok állatállománya örvendetesen fejlődött, és a jövőben újabb szaporodásra lehet számítani. A város termelőszövetkezetei a jövő évben leszállításra tervezett hízómennyiségnek augusztus 20-ig már közel 40 százalékát lekötötték. Mivel a gyenge termést ígérő idei kukorica nem ad elegendő hizlaló takarmányt a jövő őszi kukoricabetakarításig — a város közös gazdaságai úgy határoztak, hogy növelik az őszi árpa vetésterületét. így már jövő júliusban, augusztus elején takarmányt nyernék s előbbre is hozhatják a hizlalást. Az őszi árpa nagyobb arányú termesztése mellett szól, hogy géppel vethető és aratható, korántsem olyan munkaigényes, mint a kukorica, amellett biztos, jó termést ad. A Petőfi Tsz például olyan talajon termesztett az idén árpát, amelyen a kukorica alig hozott termést — viszont őszi árpából a „B 40” fajta sovány homokon is megadta holdanként a 12 mázsa 30 kálót. A Petőfi TSz az idén terven felül 80 hold őszi árpát szándékozik elvetni a korán lekerülő kukoricatábla helyébe. Indokolt is a takarmányterrnő terület növelése, hiszen 100 hold szántóra vetítve kb. 36 számos állatuk van s majdnem 400 sertés hizlalására kötöttek szerződést. A közös elhatározás értelmében Kecskemét termelőszövetkezetei terven felül 450—500 hold őszi árpát vetnek az idén. Több mint háromszáz külföldi vendég Baján Június utolsó napjaiban adták át rendeltetésének a bajai Béke Szálló Sugovicára néző, újjáépített épületszárnyát. Ezzel hatvanra emelkedett a szálloda vendégfogadó szobáinak száma. Az elhelyezési gort dók enyhülésével pedig megnőtt a bajai idegenforgalom. Augusztus végéig, nem egészen három hónap alatt 4941 látogató 7157 vendégnapot töltött a Béke Szállóban, közülük 306 külföldi vendég, akik között szinte minden nemzet fia megtalálható. A napokban utazott vissza egyhetes bajai tartózkodás után egy német házaspár — a férj a Gyapjúszövetgyárban új gépet Jó szervezéssel, ütemszerűen takarítsuk be a cukorrépát! Éghajlati viszonyaink, a cukorrépa érettségi foka, a hosz- szú feldolgozási idény az idén is lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy a cukorgyárak a répa feldolgozását szeptember elsejétől, illetve közepétől fokozatosan megkezdjék. A cukorgyárak teljes kapacitással való üzemeltetése folyamatos nyersanyagellátást igényel. A gyárak a termelő mezőgazdasági üzemekkel szedési és átadási ütemtervben állapodnak meg. Ennek az ütemezésnek a megtartása igen fontos. Az elmúlt évben az volt a gyakorlat, hogy szeptember második felében, a kukoricatörés idején több mezőgazdasági nagyüzem abbahagyta a répaszedést, így a cukorgyáraknak répa- hiány miatt hosszabb ideig nagy költségtöbblettel járó félüzemmel kellett dolgozniuk. Ugyanakkor — különösen az Alföldön — a cukortartalom novemberdecember hónapban nagymértékben visszaesett. Ilyen kései időszakban már a szedés is vontatott, s a szállítás a felázott utak miatt megnehezül. Az ütemezés megtartásával elérhető, hogy október 10—20- ig, a hűvös idő beálltáig csak annyi cukorrépa kerüljön felszedésre és jó minőségben való átadásra, amennyi a cukorgyáruk folyamatos üzemeltetéséhez szükséges. Ezt követően a gyárak teljes kapacitással üzemelnek, s a répa még a fagyok beállta előtt, legkésőbb november 10-ig felszedhető. Közös érdeke' a gyárnak és a termelőnek a tiszta répa átadása, amely a földtől és egyéb szennyeződéstől mentes. Az elmúlt évben különösen a kései szedésű répával olyan nagytömegű föld került a cukorgyárakba beszállításra, amelynek rakodási és szállítási költsége, valamint a cukorgyári berendezések elhasználódása miatt több tízmillió forintba került az iparnak. A rosszul fejlett, túlzottan gazos és földes répa az átadásnál vitákra vezet, a szerződés alapján a gyár az átválogatást követelheti. Helyesebb tehát, ha már a szántóföldön, a szedésnél figyelembe veszik a termelők a követelményeket. A cukorrépa betakarítása egy- időben bonyolódik le egyéb fontos őszi munkákkal. Előrelátható, jó szervezéssel, a múltévi tapasztalatok felhasználásával, az erők megfelelő csoportosításával azonban elérhető hogy a répa felszedését és feldolgozását a legkisebb veszteséggel végezzük el. szerelt fél — megígérték, hogy jövő nyáron ismét töltenék néhány napot a városban, amelyet igen megkedveltek. Szovjet, lengyel, osztrák, amerikai vendégek fejezték ki megelégedésüket az előzékeny kiszolgálásért Dózsa Máténak, a szálloda vezetőjének. Nem véletlen, hogy a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat az öt közül éppen a bajait tüntette ki „Kiváló szálloda” oklevéllel és a szálló dolgozóit pénzjutalommal a napokban megtartott termelési értekezleten. (ka) MUNKA KÖZBEN Kisebb megszakításokkal 23 éve dolgozik a Bajai Gyapjúszövetgyárban. Annyit mondtak róKiváló állattenyésztők a tiszahécskei gazdák A tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezetben az idén először nevelnek borjakat itatásos módszerrel. A jelenlegi száz borjú adja a jövő évi tenyész- és hizlalás! alapanyagot. A következő esztendőben fejleszteni akarják a sertéstenyésztést is. Most 40 törzskönyvezett anyakocája van a szövetkezetnek s a kocák fialási átlaga 9,4 darab. Az idén 100, jövőre pedig már 200 darab tenyészsüldőt adnak át a TEGI-nek. A tenyésztésre nem alkalmas süldőkből szaporítják a hízóállományt. Évente 400—500 sertést akarnak meghizlalni. Eddig már 200 darabot szállítottak s decemberig újabb 250 hízót adnak át az Állatforgalmi Vállalatnak. la: a legjobb fonógépkezelőle közé tartozik. Kernya Antalról van szó, aki nagy jártasságot szerzett a fonás tudományában. Mint üzembizottsági tag és üzemi tanácstag azon fáradozik* hogy felhalmozott tudásából minél többet juttasson a fiataloknak. Eddig 20 munkatársát, köztük Farkas Ferencet, Fumacs Máriát és Horváth Annát tanította meg a fonógép kezelésére. Horváth Pistából pedig három hét alatt nevelt fonót. Azok közé tartozik, akiknek neve eddig még nem szerepelt a későnjövők vagy igazolatlanul mulasztók listáján. Pásztor Zoltán felvétele. 3Cél brigád kit e.tzfendeit j A musz&UistfyUs-ífy nem kampánymunka (3.) — Mindig azt hallottuk, hogy a szocialista brigádok elsősorban muwkabrigádok — mondja Szabó Éva. — Főfaladatuk tehát az, hogy helytálljanak a termelésben. De nálunk úgy látszik nem ez a döntő az értékelésnél, hanem a kollektiv dolgok. A munkában igazán nem lehet ránk panasz, bár az utóbbi időben, amióta Kemény Jancsit éltették tőlünk, a támogatás helyett inkább azt érezzük, hogy gátolnak bennünket, néha meg ki is tolnak velünk. Már nincs rendes brigádélet ■ Almaszüret — tanulsággal Folyik az almaszüret. Egymás után telnek a ládák a hamvas, friss ízű almával. A fürge női ujjak alig győzik szedni. Ebben az évben igen gazdag volt az almatermés a Kunfehértói Állami Gazdaságban. Húsz vagonra számítottak, s ezzel szemben valószínűleg meg lesz a 30 vagon az 50 holdnyi területről. Ebből még mindösz- sze 3 vagon nyári almát szüreteltek le — exportra. Minek köszönhető ez az igen bő termés és főleg az, hogy az alma zömében exportképes? Erre a kérdésünkre Körösi József agronómus a következőket mondia el: — Kétségtelen, hogy az idén kedvező időjárás volt az almára. eltekintve a négyszeri jégesőtől, ami valamelyest rontott a minőségen. De a jó időjárásnál fontosabb volt az, hogy permetezési tervünket mindig pontosan végrehajtottuk. Ez rendkívül lényeges, mert azt kellett elérni, hogy a kártevők rajzási idején hasson legjobban a vegyszer. — Természetesen gépi permetezést alkalmaztunk, mert sokkal gyorsabb és hatásosabb a kézi permetezésnél. Ilyenformán az almát tizennégyszer permeteztük. Egy-egy alkalommal négyezer termőfaegységet kellett védelemben részesíteni. Ezt a munkát három-négy nap alatt minden esetben elvégeztük, tehát naponként több mint ezer termőfaegységet tudtunk permetezni. Ezzel a módszerrel elértük azt, hogy a pajzstetű- fertőzést teljes egészében kiküszöböltük. Ez pedig már lényegében el is dönti azt a kérdést, hogy az alma mcgfeM-e az export követelményének. H. D. — Ezek szerint nem a szerelem az akadály? — Ahogy vesszük. Könnyebb ezt mondani, hiszen most már nincs is rendes brigádélet. Nem tagadom, fiatalok vagyunk és az élethez hozzátartozik a szerelem is. Csak ezt nálunk nem hajlandók figyelembe venni. Mindig csak azt halljuk, közös mozi, közös színház, közös szórakozás. De kérdem én, ki tudja a mi esetünkben a programokat összehangolni, mikor a fiataloknak külön útjaik vannak ... Szabó Éva annyit beszélt erről, hogy még a lényegét is elég lenne összegezni. Ezért én is csak annyit közlök, ami tanulságként idekívánkozik. Nem mondhatok nemet a fiataloknak. Egyet kell érteni velük abban, hogy az ő esetükben túlzott igény, szigorú mérce a brigádokkal szemben támasztott követelmény. Ügy látják, hogy az értékelésnél a kollektív szempontok teljesítése nagyon is igénybe veszi őket a magánélet, a család, a jövendő élettárs rovására. Ilyen körülmények között a brigádok kedvüket vesztik. Előbb-utóbb elhanyagolják a többi vállalás teljesítését is. Szabó Éva brigádjában ez bekövetkezett. Nem tudni így, mi lesz a brigád további története. Két dolgon azonban érdemes gondolkozni a gyár gazdasági és mozgalmi vezetőinek. Boldog családi otthon Az egyik az. hogy a boldog családi élet, a közös tűzhfely megalapozása legalább olyan fontos az életükben, de a társadalom szempontjából is, mint a munkaverseny, hiszen a további jó munkának feltétele a rendezett, kiegyensúlyozott' családi élet. A másik dolog már sokkal bonyolultabb, komoly munkát, átgondolt szervezési intézkedéseket követel, és ez a brigádokkal való törődés, munkájuk műszaki segítése, a folyamatos termelés feltételeinek biztosítása. Itt bizony van mit tenni. ; Azt tapasztaltam, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyár szocialista brigádjai, és a kitüntető címért küzdő munkacsoportok tudatában vannak, milyen nagy jelentősége van a tervek teljesítése szempontjából a brigádok mozgalmának. Vannak persze vál-‘ lalások, amelyeknek teljesítése nem mindig sikerül úgy, ahogy azt a brigád eltervezte. Ügy láttam, hogy az esetek nagy részében ez nem a brigádok hibájából, hanem a műszaki vezetés elégtelenségéből adódik. Alábbhagyott a műszakiak lelkesedése Valahogy az az érzése a látogatónak, hogy a gyár műszaki 'olgozói a kezdeti fellángolás után, most nem találják meg a megfelelő formát, hogyan segítsék a brigádok munkáját* Ahogy a régebbi naplóbejegyzéseket nézegetem, egész sor kedves epizód azt látszik igazolni* hogy eleinte a brigádok munkájának műszaki segítése „divattá” vált a gyárban. Törődöttt vele mindenki. A közös összefogásnak meg is lett az eredménye. A gyár elnyerte a nagy kitüntetést, a Minisztertanács vándorzászlaját A múlt év végén ez a lelkesedés már alábbhagyott. Egyszóval volt az egészben valami kampányszerű. Pedig a brigádok munkájának műszaki segítése neon kampányfeladat. Álljon itt egy-két példa ennek bizonyítására. Moszkvai jegyzetemből írom e sorokat. Szabó Éva és Milasin Ottóné a dicséret hangján szóltak akkor a műszakiak támogatásáról. Terveiket, hogy mit fognak megvalósítani a verseny, a brigádtagok szorgalma mellett erre építették. Most pedig mit kellett hallanom. Nagyobbrészt magukra hagyják őket, sőt, vannak intézkedések, melyeknek az a látszata, mintha patronálás helyett egyenesen gátolnák a brigád jó munkáját. Szabó Évának például az a fő sérelme, hogy át kellett adni régebbi munkahelyét. Gépelt elvették, s vele együtt egy jó adagot munkakedvéből is. Két másik gépet kapott, ezeket még nem szereti. Sokszor az anyag is rossz, meg a munkából is sorozatban jut a neheze. A gépek hibáiéból sok az állásidő, s ilyenkor még jobban kesereg, hogy az ő régi gépein milyen jól megy a munka. A brigád tagjait sértik ezek a megkülönböztetések, de az a hang is, ahogy a műszakiak mostanában beszélnek velük. S mit mond a Milasin-brigád? (Folytattuk.) Sándor Géza