Petőfi Népe, 1961. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-06 / 210. szám

*. oldat 1961. szeptember 6. szerda Pótolják a jégverésokozta takarmányhiányt: a tervesettnél több őssi árpát vetnek a kecskeméti termelőszövetkezetek Kecskemét termelőszövetkeze­teiben az aszály és a többszöri (jégeső alaposan megtizedelte a kukoricavetéseket. Ugyanakkor a közös gazdaságok állatállo­mánya örvendetesen fejlődött, és a jövőben újabb szaporo­dásra lehet számítani. A város termelőszövetkezetei a jövő év­ben leszállításra tervezett hízó­mennyiségnek augusztus 20-ig már közel 40 százalékát lekö­tötték. Mivel a gyenge termést ígérő idei kukorica nem ad elegendő hizlaló takarmányt a jövő őszi kukoricabetakarításig — a város közös gazdaságai úgy határoz­tak, hogy növelik az őszi árpa vetésterületét. így már jövő jú­liusban, augusztus elején ta­karmányt nyernék s előbbre is hozhatják a hizlalást. Az őszi árpa nagyobb arányú ter­mesztése mellett szól, hogy gép­pel vethető és aratható, koránt­sem olyan munkaigényes, mint a kukorica, amellett biztos, jó termést ad. A Petőfi Tsz pél­dául olyan talajon termesztett az idén árpát, amelyen a kuko­rica alig hozott termést — vi­szont őszi árpából a „B 40” faj­ta sovány homokon is megadta holdanként a 12 mázsa 30 ká­lót. A Petőfi TSz az idén terven felül 80 hold őszi árpát szándé­kozik elvetni a korán lekerülő kukoricatábla helyébe. Indokolt is a takarmányterrnő terület nö­velése, hiszen 100 hold szántóra vetítve kb. 36 számos állatuk van s majdnem 400 sertés hiz­lalására kötöttek szerződést. A közös elhatározás értelmé­ben Kecskemét termelőszövet­kezetei terven felül 450—500 hold őszi árpát vetnek az idén. Több mint háromszáz külföldi vendég Baján Június utolsó napjaiban adták át rendeltetésének a bajai Béke Szálló Sugovicára néző, újjáépí­tett épületszárnyát. Ezzel hat­vanra emelkedett a szálloda vendégfogadó szobáinak száma. Az elhelyezési gort dók enyhülé­sével pedig megnőtt a bajai ide­genforgalom. Augusztus végéig, nem egészen három hónap alatt 4941 látogató 7157 vendégnapot töltött a Béke Szállóban, közü­lük 306 külföldi vendég, akik között szinte minden nemzet fia megtalálható. A napokban utazott vissza egyhetes bajai tartózkodás után egy német házaspár — a férj a Gyapjúszövetgyárban új gépet Jó szervezéssel, ütemszerűen takarítsuk be a cukorrépát! Éghajlati viszonyaink, a cu­korrépa érettségi foka, a hosz- szú feldolgozási idény az idén is lehetővé, sőt szükségessé te­szi, hogy a cukorgyárak a répa feldolgozását szeptember else­jétől, illetve közepétől fokoza­tosan megkezdjék. A cukorgyárak teljes kapaci­tással való üzemeltetése folya­matos nyersanyagellátást igé­nyel. A gyárak a termelő me­zőgazdasági üzemekkel szedési és átadási ütemtervben állapod­nak meg. Ennek az ütemezésnek a megtar­tása igen fontos. Az elmúlt évben az volt a gya­korlat, hogy szeptember máso­dik felében, a kukoricatörés ide­jén több mezőgazdasági nagy­üzem abbahagyta a répaszedést, így a cukorgyáraknak répa- hiány miatt hosszabb ideig nagy költségtöbblettel járó félüzem­mel kellett dolgozniuk. Ugyan­akkor — különösen az Alföl­dön — a cukortartalom november­december hónapban nagy­mértékben visszaesett. Ilyen kései időszakban már a szedés is vontatott, s a szállítás a felázott utak miatt megnehe­zül. Az ütemezés megtartásával elérhető, hogy október 10—20- ig, a hűvös idő beálltáig csak annyi cukorrépa kerüljön fel­szedésre és jó minőségben való átadásra, amennyi a cukorgyá­ruk folyamatos üzemeltetéséhez szükséges. Ezt követően a gyá­rak teljes kapacitással üzemel­nek, s a répa még a fagyok beáll­ta előtt, legkésőbb novem­ber 10-ig felszedhető. Közös érdeke' a gyárnak és a termelőnek a tiszta répa átadá­sa, amely a földtől és egyéb szennyeződéstől mentes. Az el­múlt évben különösen a kései szedésű répával olyan nagytö­megű föld került a cukorgyá­rakba beszállításra, amelynek rakodási és szállítási költsége, valamint a cukorgyári beren­dezések elhasználódása miatt több tízmillió forintba került az iparnak. A rosszul fejlett, túl­zottan gazos és földes répa az átadásnál vitákra vezet, a szer­ződés alapján a gyár az átvá­logatást követelheti. Helyesebb tehát, ha már a szántóföldön, a szedésnél fi­gyelembe veszik a termelők a követelményeket. A cukorrépa betakarítása egy- időben bonyolódik le egyéb fon­tos őszi munkákkal. Előrelátha­tó, jó szervezéssel, a múltévi ta­pasztalatok felhasználásával, az erők megfelelő csoportosításá­val azonban elérhető hogy a ré­pa felszedését és feldolgozását a legkisebb veszteséggel végez­zük el. szerelt fél — megígérték, hogy jövő nyáron ismét töltenék né­hány napot a városban, amelyet igen megkedveltek. Szovjet, len­gyel, osztrák, amerikai vendé­gek fejezték ki megelégedésüket az előzékeny kiszolgálásért Dó­zsa Máténak, a szálloda vezető­jének. Nem véletlen, hogy a Bács- Kiskun megyei Vendéglátó Vál­lalat az öt közül éppen a bajait tüntette ki „Kiváló szálloda” oklevéllel és a szálló dolgozóit pénzjutalommal a napokban megtartott termelési értekezle­ten. (ka) MUNKA KÖZBEN Kisebb megszakításokkal 23 éve dolgozik a Bajai Gyapjúszö­vetgyárban. Annyit mondtak ró­Kiváló állattenyésztők a tiszahécskei gazdák A tiszakécskei Űj Élet Terme­lőszövetkezetben az idén először nevelnek borjakat itatásos mód­szerrel. A jelenlegi száz borjú adja a jövő évi tenyész- és hiz­lalás! alapanyagot. A következő esztendőben fej­leszteni akarják a sertéstenyész­tést is. Most 40 törzskönyvezett anyakocája van a szövetkezet­nek s a kocák fialási átlaga 9,4 darab. Az idén 100, jövőre pedig már 200 darab tenyészsüldőt ad­nak át a TEGI-nek. A tenyész­tésre nem alkalmas süldőkből szaporítják a hízóállományt. Évente 400—500 sertést akarnak meghizlalni. Eddig már 200 darabot szállítottak s decembe­rig újabb 250 hízót adnak át az Állatforgalmi Vállalatnak. la: a legjobb fonógépkezelőle közé tartozik. Kernya Antalról van szó, aki nagy jártasságot szerzett a fonás tudományában. Mint üzembizottsági tag és üze­mi tanácstag azon fáradozik* hogy felhalmozott tudásából mi­nél többet juttasson a fiatalok­nak. Eddig 20 munkatársát, köz­tük Farkas Ferencet, Fumacs Máriát és Horváth Annát taní­totta meg a fonógép kezelésére. Horváth Pistából pedig három hét alatt nevelt fonót. Azok közé tartozik, akiknek neve eddig még nem szerepelt a későnjövők vagy igazolatlanul mulasztók listáján. Pásztor Zoltán felvétele. 3Cél brigád kit e.tzfendeit j A musz&UistfyUs-ífy nem kampánymunka (3.) — Mindig azt hallottuk, hogy a szocialista brigádok elsősor­ban muwkabrigádok — mondja Szabó Éva. — Főfaladatuk te­hát az, hogy helytálljanak a termelésben. De nálunk úgy látszik nem ez a döntő az érté­kelésnél, hanem a kollektiv dol­gok. A munkában igazán nem lehet ránk panasz, bár az utób­bi időben, amióta Kemény Jan­csit éltették tőlünk, a támoga­tás helyett inkább azt érezzük, hogy gátolnak bennünket, néha meg ki is tolnak velünk. Már nincs rendes brigádélet ■ Almaszüret — tanulsággal Folyik az almaszüret. Egy­más után telnek a ládák a ham­vas, friss ízű almával. A fürge női ujjak alig győzik szedni. Ebben az évben igen gazdag volt az almatermés a Kunfe­hértói Állami Gazdaságban. Húsz vagonra számítottak, s ezzel szemben valószínűleg meg lesz a 30 vagon az 50 holdnyi területről. Ebből még mindösz- sze 3 vagon nyári almát szüre­teltek le — exportra. Minek köszönhető ez az igen bő termés és főleg az, hogy az alma zömében exportképes? Erre a kérdésünkre Körösi Jó­zsef agronómus a következőket mondia el: — Kétségtelen, hogy az idén kedvező időjárás volt az almá­ra. eltekintve a négyszeri jég­esőtől, ami valamelyest rontott a minőségen. De a jó időjárás­nál fontosabb volt az, hogy per­metezési tervünket mindig pon­tosan végrehajtottuk. Ez rend­kívül lényeges, mert azt kellett elérni, hogy a kártevők rajzási idején hasson legjobban a vegy­szer. — Természetesen gépi per­metezést alkalmaztunk, mert sokkal gyorsabb és hatásosabb a kézi permetezésnél. Ilyenfor­mán az almát tizennégyszer permeteztük. Egy-egy alkalom­mal négyezer termőfaegységet kellett védelemben részesíteni. Ezt a munkát három-négy nap alatt minden esetben elvégez­tük, tehát naponként több mint ezer termőfaegységet tudtunk permetezni. Ezzel a módszerrel elértük azt, hogy a pajzstetű- fertőzést teljes egészében kikü­szöböltük. Ez pedig már lénye­gében el is dönti azt a kérdést, hogy az alma mcgfeM-e az ex­port követelményének. H. D. — Ezek szerint nem a szere­lem az akadály? — Ahogy vesszük. Könnyebb ezt mondani, hiszen most már nincs is rendes brigádélet. Nem tagadom, fiatalok vagyunk és az élethez hozzátartozik a sze­relem is. Csak ezt nálunk nem hajlandók figyelembe venni. Mindig csak azt halljuk, közös mozi, közös színház, közös szó­rakozás. De kérdem én, ki tud­ja a mi esetünkben a progra­mokat összehangolni, mikor a fiataloknak külön útjaik van­nak ... Szabó Éva annyit beszélt er­ről, hogy még a lényegét is elég lenne összegezni. Ezért én is csak annyit közlök, ami ta­nulságként idekívánkozik. Nem mondhatok nemet a fia­taloknak. Egyet kell érteni ve­lük abban, hogy az ő esetük­ben túlzott igény, szigorú mérce a brigádokkal szemben támasz­tott követelmény. Ügy látják, hogy az értékelésnél a kollektív szempontok teljesítése nagyon is igénybe veszi őket a ma­gánélet, a család, a jövendő élettárs rovására. Ilyen körül­mények között a brigádok ked­vüket vesztik. Előbb-utóbb el­hanyagolják a többi vállalás tel­jesítését is. Szabó Éva brigád­jában ez bekövetkezett. Nem tudni így, mi lesz a brigád to­vábbi története. Két dolgon azonban érdemes gondolkozni a gyár gazdasági és mozgalmi ve­zetőinek. Boldog családi otthon Az egyik az. hogy a boldog családi élet, a közös tűzhfely megalapozása legalább olyan fontos az életükben, de a tár­sadalom szempontjából is, mint a munkaverseny, hiszen a to­vábbi jó munkának feltétele a rendezett, kiegyensúlyozott' csa­ládi élet. A másik dolog már sokkal bonyolultabb, komoly munkát, átgondolt szervezési in­tézkedéseket követel, és ez a brigádokkal való törődés, mun­kájuk műszaki segítése, a folya­matos termelés feltételeinek biz­tosítása. Itt bizony van mit tenni. ; Azt tapasztaltam, hogy a Ba­jai Gyapjúszövetgyár szocialista brigádjai, és a kitüntető címért küzdő munkacsoportok tudatá­ban vannak, milyen nagy jelen­tősége van a tervek teljesítése szempontjából a brigádok moz­galmának. Vannak persze vál-‘ lalások, amelyeknek teljesítése nem mindig sikerül úgy, ahogy azt a brigád eltervezte. Ügy láttam, hogy az esetek nagy ré­szében ez nem a brigádok hi­bájából, hanem a műszaki ve­zetés elégtelenségéből adódik. Alábbhagyott a műszakiak lelkesedése Valahogy az az érzése a láto­gatónak, hogy a gyár műszaki 'olgozói a kezdeti fellángolás után, most nem találják meg a megfelelő formát, hogyan segít­sék a brigádok munkáját* Ahogy a régebbi naplóbejegyzé­seket nézegetem, egész sor ked­ves epizód azt látszik igazolni* hogy eleinte a brigádok mun­kájának műszaki segítése „di­vattá” vált a gyárban. Törődöttt vele mindenki. A közös össze­fogásnak meg is lett az ered­ménye. A gyár elnyerte a nagy kitüntetést, a Minisztertanács vándorzászlaját A múlt év vé­gén ez a lelkesedés már alább­hagyott. Egyszóval volt az egészben valami kampányszerű. Pedig a brigádok munkájának műszaki segítése neon kam­pányfeladat. Álljon itt egy-két példa ennek bizonyítására. Moszkvai jegyze­temből írom e sorokat. Szabó Éva és Milasin Ottóné a dicsé­ret hangján szóltak akkor a műszakiak támogatásáról. Ter­veiket, hogy mit fognak meg­valósítani a verseny, a brigád­tagok szorgalma mellett erre építették. Most pedig mit kel­lett hallanom. Nagyobbrészt magukra hagyják őket, sőt, van­nak intézkedések, melyeknek az a látszata, mintha patronálás helyett egyenesen gátolnák a brigád jó munkáját. Szabó Évá­nak például az a fő sérelme, hogy át kellett adni régebbi munkahelyét. Gépelt elvették, s vele együtt egy jó adagot munkakedvéből is. Két másik gépet kapott, ezeket még nem szereti. Sokszor az anyag is rossz, meg a munkából is soro­zatban jut a neheze. A gépek hibáiéból sok az állásidő, s ilyenkor még jobban kesereg, hogy az ő régi gépein milyen jól megy a munka. A brigád tagjait sértik ezek a megkülön­böztetések, de az a hang is, ahogy a műszakiak mostanában beszélnek velük. S mit mond a Milasin-brigád? (Folytattuk.) Sándor Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom